Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-11 / 2. szám

p Й.875. január 11. .SZABAD FÖLDMŰVES A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A kísérletek jó eredményekhez vezetnek Ф A keresztezés szükségszerűsége, formája és terjedelme ф Az utódok iránt támasztott követelmények ф Inszemináció je­lentősége a nemesítési programban ф A szelektálás gyakorlati | megvalósítása ф Tőgysebességmérés — a célok érdekében ф Az ötéves terv mezőgazdaságra vo­natkozó része abból az objektív lehe­tőségből Indul ki, hogy a mezőgazda­ság szocialista termelési viszonyait a mezőgazdasági termelés általános területének és szerkezetének további kifejlesztésére használja ki, amely biztosítja a társadalom szükséglétéi­nek kielégítését. Ez megköveteli, hogy az ötéves tervidőszak idején évi 2,7 százalékos gyarapodás mellett 14 szá­zalékkal növeljük a mezőgazdasági termelést. Tekintettel a magas kiin­duló bázisra, a mezőgazdasági ter­melés további növelése nagyon Igé­nyes. Teljes mértékben érvényesíteni kell az új módszereket, helyet kell adni minden új tényezőnek, mely be­folyásolja a termelést. Mindezek be­vezetése legfőbb mértékben a szar­vasmarhatenyésztés terén válik szük­ségszerűvé. Ez annál is fontosabb, mert az életszínvonal növekedésével párhuzamosan növekszik a nagy ka­lória értékű, fehérjedús élelmiszerek utáni kereslet. Sajnos, a termelés növelésének klasszikus formái már kimerültek (elsősorban az állattenyésztés vona­lán), ezért elengedhetetlen a bioló­giailag nagyhozamú fajták kitenyész­tése. Alábbiakban a Dun. Streda-1 Járás Állattenyésztési Felügyelőségének te­vékenysége kapcsán szeretnénk ezek­kel a problémákkal foglalkozni. A KERESZTEZÉS szükségszerOsEge Az említett Járásban a szarvasmar­ha-tenyésztésre háruló feladatokat napjainkban — a szlovák tarka fajta biztosítja. Az említett fajtát egészítik ki a feketetarka és a vöröstarka faj­ták keresztezéséből származó utódok. A vázolt feladatokat figyelembe véve vált szükségessé olyan fajta kite­nyésztése, amely megfelel a legújabb nagyüzemi technológia sokoldalú kö­vetelményének. E programot keresz­tezéssel oldják meg. A keresztezésből származó utódok lránt támasztott kö­vetelmények a következők: — megfelelő egészségi állapot; — növekvő tejtermelő képesség; — fejhetőség a korszerű nagyüzemi technikával; — a hústermelő képesség megtartása; — a Jó takarmányértékesítő képes­ség; — a fajfenntartó képesség. Az előirányzott termelési terveket két új típusnak az előállításával, ille­tőleg a Jelenlegi fajtákkal biztosítják, mégpedig a kővetkezőképpen: — szlovák-tarka, tísztavérben; — feketetarka 62,5, vöröstarka 37,5 százalékos vérarányban. A keresztezést folyamat a Járáson belül nem új keletű, mivel a Jelenlegi koncepciót már megelőzte egy kisebb méretű keresztezés, amelynek azon­ban kísérleti céljai voltak (fekete­­tarkával mintegy 5500, vöröstarkával 2500 volt keresztezve). A termelésben levő Jelenlegi utódok az F—1-es generációból származnak. Itt Jegyezzük meg, hogy az eredmé­nyek (a szlovák tarkafajtákhoz viszo­nyítva) kitűnőek, elsősorban a tejter­melő képesség, valamint a gépi fejhe­tőség terén. Természetesen figyelem­be kell vennünk a heterozis hatást, mely elősegíti a vázolt eredmények elérését. A tejtermeléssel kapcsolatos meg­figyelések nagyon érdekesek. A ke­resztezett utódoknál ugyanis csökke­nő tendenciát mutat bizonyos mérték­ben — a tej zsírtartalma, mely abból az objektív okból ered, hogy a fekete­­tarka fajta, fajta-tulajdonsága az ala­csonyabb tejzsír tartalom. Jelen időszakban a feketetarka ke­resztezése a tenyésztési program sze­rint Holstein friz fekete-tarka bikával történik, melyre jellemző, hogy fejlő­dése — viszonyítva az európai fekete­tarka típushoz — Jóval nagyobb. El­lentétben az európai típussal nem csökkenti, hanem növeli az önsúlyt, további előnye, hogy a termelésben is megelőzi az európai típusú fekete­­tarkát. Hátrányul mondható, hogy a keresztezett egygdeknél — bármilyen vérarányban csökkenti a tej zsírtar­talmát. Viszonyítva a szimmentáli faj­tához — Jelentős gazdasági előnye, hogy: alkalmas a gépi fejésre, a nagy­üzemi tartástechnológiára. A Nový 2ivot:i (Illésházi) Efsz 75 százalékos, keresztezett fekete-tarka üszője. Apaállata Nenox — 2. Tenyésztésben levő fekete-tarka bikák származási értéke maximális laktációk alapján A bika neve Laktációk Tejtermelő hatás Osztályozás Neckár — 4 III 8183—4 , 18—338 ER Nenox — 8 III 7700 — 4,22-325 ER Nenox — 9 III 9041 — 3,70—335 E Nenox — 10 I 7530 — 3,78—279 E Nachtigál — 1 II 5531 — 3,93—271 ER Narkós — 8 V 7472 — 4,37-327 ER Narkós — 7 III 6599 — 4,34—330 ER Nerovina — 8 11 5657 — 4,05—331 ER KERESZTEZETT EGYEDEK SZAMA — 1974 ELEJÉN Várarány szerinti — db szám Keresztezés módja 25 %-os 37,5 %-os 50 %-os 50 % felet' Fajtaátalakító keresztezéssel — — 3221 801 Nemesítő keresztezéssel 1337 44 1120 — Tenyésztésben levő vörös-tarka bikák származási értéke maximális laktációk alapján AZ INSZEMINACIŰ JELENTŐSÉGE A NEMESÍTÉSI PROGRAMBAN A keresztezés! programban döntő szerepet Játszik az inszemináció, első­sorban azért, mert a természetes magtermékenyítéssel szemben az ln­­szemináclóban, egy apaállat után Je­lentősen növekszik az utódok száma. A járás keresztezést programját az alábbi tenyészbikákkal valósítják meg: A bika neve Laktációk Tejtermelő hatóé Osztályozás Redkan — 50 VI 8280— 4,01 331 ER Redkan — 54 IV 5780 — 4,SS 202 ER Redkan — 85 III 8382 — 4,12 282 ER Redkan — 88 1П 8140— 4,38 289 ER A szelektálás gyakorlati megvalösítAsa A keresztezés szervezési részét az intenzív szelekció képezi, melynek alapja a 30 %-os, s ennél is nagyobb százalékú üszőátvitel. A Jelzett folya­matnál selejtezésre kerülnek mind­azon keresztezett egyedek. amelyek nem felelnek meg a keresztezést programban kitűzött céloknak. Az egyes mezőgazdasági üzemekben már­is megkezdődött az intenzív szelekció, melynek egyik alappillérei a Járási Állattenyésztési Felügyelőség által ki­dolgozott szelekciós limitek — az egyes mezőgazdasági üzemek részére. TÖGYSEBESSÉGMÉRÉS A keresztezés további fontos külde­tése egy olyan fajtának a kitenyész­tése, amely a fejhetőség szempontjá­ból megfelel a legújabb nagyüzemi technológiának. E cél érdekében tör­ténik, az ún. tőgysebességmérés. A járásban ebből a szempontból vizsgá­latok folynak a szlovák-tarka, fekete­tarka, valamint a vörös-tarka fajták­tól származott egyedeknél. Az ered­mények azt mutatják, hogy további Íme az 50 százalékos, első laktációs Holstein fríz vörös-tarka keresztezett szelektálás után a keresztezett utó­tehén — apaállata Red—1 — a Topofníky-i (Nyárasdi) Efsz állományából, dók megfelelnek a gépi fejés igényes (A szerzők felvételei) követelményeinek. A Jelzett vizsgálatoknál elsősorban a következő tényezőket veszik figye­lembe: — a kifejt te] mennyiségét; — az egy perc alatt kifejt maximális te) mennyiségét; — az első három percben kifejt tej mennyiségét; — a tőgynegyedek részarányosságát. AZ ELMONDOTTAK UTÄN.., Az elmondottakból világosan látjuk, hogy a Dun. Streda-1 Járás Állatte­nyésztési Felügyelősége, a Járási me­zőgazdasági igazgatósággal karöltve — korántsem ösztönösen, hanem a társadalmi érdekekkel összhangban, céltudatosan és tervszerűen tette ma­gáévá a Nttral Állattenyésztési Kuta­tóintézet programját, valamint pár­tunk gazdaság-politikai irányvonalát. Tevékenységükön látni, hogy szilárd alapokon nyugvó hosszútávú folyama­tot végeznek, amely természetesen a várt eredményt csak akkor hozza meg, ha ez nemcsak az irányító szer­vek és a vezető funkcionáriusok, ha­nem az állattenyésztésben dolgozók közös ügyévé is válik. Csiba László és Varga László ■föztudomású, hogy a legutóbbi Rómában megtartott világér­tekezleten a küldöttek érdemben fog­lalkoztak földünk lakossága közélel­­mezésének pozitív ás negativ Jelensé­geivel. Felfigyelhettünk például an­nak az áldatlan helyzetnek az ecsete­lésére. hogy egyes földrészek lakos­sága milyen borzasztó nyomorban él, ezzel szemben ugyanazon a területen a kiváltságos osztályok — a tókések — dúslakodnak a javakban. A kapitalista propaganda úton út­félen azt hirdeti, hogy náluk az üz­letek roskadoznak az árubőségtől és szerintük senkinek nem kellene nél­külöznie, éheznie. Arról persze nem beszélnek, hogy az alsó tízezrekhez tartozó nincstelenek miért nem vásá­rolhatják meg legalább az életfenn­­tartáshoz szükséges táplálék meny­­nyiséget. Egyszerűen azért, mert a tőkések botrányosan kevés bért fi­zetnek a dolgozóknak. A szóbanforgó világértekezlet részt­vevői egyértelműen azt a nézetet val­lották, hogy világszerte elengedhetet­len követelmény a gabonatermesztés fellendítése. Ugyanis a gabona olyan termény, amely az ínséges területe­ken "nagyban elősegítheti a táplálék­­probléma megoldását! Ne feledjük azonban, hagy a gabo­natermesztés fellendítése több fontos tényező együttes függvénye! Tehát a mi tapasztalataink szerint nem ele­gendő csak felvetni a kérdést, hanem ezt programszerűen, intézményesen Egy világ­­értekezlet kapcsán kell megoldani. Hasonlóan mint i szocialista országokban! Ehhez pedig elsősorban nagy biológiai értéket ma­gában rejtő vetőmag és elegendő mű­trágya s nem utolsó sorban korszerű géppark szükséges. A többi tényező többé-kevésbé egy-egy körzeten belül adott. Ha tehát földünk minden részén komolyan vennék a gabonatermesztés fellendítését, akkor hasonlóan kellene eljárniuk, mint a szocialista világ­­rendszer országaiban. Jól lehet, hogy a közélelmezés problémájának meg­oldásában a gabonán kívül más ter­mények is számításba jöhetnének. A hüvelyesek — köztük a szója — például olyan jelentős tápértékét tar­talmaznak, amelyek nagyban enyhíte­nének a fejlődő országok éhező né­peinek ínségén. Csupán az szükséges, hogy nagy területekre terjesszék ki termesztésüket. Ugyanakkor a világ egyes tájain a tengerek vizében fel­mérhetetlen táplálék-tartalék halmo­zódik fel. Ha tehát a tengereken a tőkésvilág országai beszüntetnék a rablógazdálkodást s helyében a szer­vezett haltenyésztésre és kifogására térnének át, akkor nem kellene tar­tani egyes halfajok kipusztulásától, a tengerek élő világának megsemmi­sülésétől. Gondoljuk csak el, mennyit fejlő­dött az emberiség az ősközösségi tár­sadalom óta. Mennyivel ízletesebbek a ma bmberének a táplálékai és mi­lyen bonyolult műszaki eszközöket alkotott és alkot az ember, élete könnyebbé tétele céljából. Persze azt sem hallgathatjuk el, hogy a letűnt társadalmakból elődeink a nem kívá­natos emberi magatartást a kapzsisá­got a kapitalizmusig átmentették és bizony hellyel-közzel még a mi társa­dalmunkban is felüti a fejét. Hiszen ma, a tudomány és a tech­nika világméretű fellendülésének az időszakában, a kultúrált emberiség­nek nem szabadna megengednie, hogy Földünk egyes tájain százezrek és milliók éhezzenek, s az elnyomó tőké­sek párezres csoportjai zsoldos had­seregeikkel gyilkolják a dolgozók so­kaságát, akárcsak hajdanában a rab­szolgatartók a rabszolgákat. Afrika egyes területein a bennszü­lött gyermekek többsége már a világ­rajövetel napján azért pusztul el, mert nem részesülhet az életet adó anyatefben. A rosszul tápláltság kö­vetkeztében ugyanis az anyáknál nem fejlődhet ki anyatej. Tehát van mit rendbehozni a világ­ban az emberségesség, illetve egymás megsegítése tekintetében. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy a tőkésvilág népei lerázzák magukról elnyomóik jármát, s a fejlődés szocialista útját válasszák. A szocialista országok szüntelen támogatásán kívül ez tenné számukra lehetővé az emberibb élet­mód elérését. (hoksza)

Next

/
Thumbnails
Contents