Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-08 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. március 8. 12 kellemetlen érzést okoz a mezőgaz­dasági Igazgatóság, az állategészség­ügyi szolgálat, valamint a tenyésztési igazgatóság Illetékes dolgozóinak és igyekeznek megtenni minden lehetőt a helyzet javítása érdekében. Igyeke­zetük nem volt hiábavaló, mert múlt év végért a borjűelhullás százaléka csaknem elérte a 6,5 százalékot. A foganatosított intézkedésekhez tarto­zik például a havonta legalább egy ízben végzett ellenőrzés azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol nagyarányú a borjűelhullás. Az ellen­őrzést egy szakbizottság végzi, a­­melyben a JMI, az állategészségügyi szolgálat, valamint a tenyésztési igazgatóság dolgozói vesznek részt. az elmúlt évben a tehenek száma 542-vel emelkedett, annak ellenére, hogy a magánszektorban 53 tehénnel kevesebbet tartottak. Az üszők te­héncsoportba jutásának terve tavaly a szocialista szektorban 110,5 száza­lékos eredménnyel zárult. Ha ezt az átcsoportosítást állományban levő 100 tehénre számítjuk, úgy az elmúlt évben átlagosan 29,3 üsző vált tehén­né. Ez az 1973-as évhez viszonyítva, 100 tehén átlagában 4,8 darab növe­kedés. Ez a helyzet megengedte az intenzív selejtezést a termelési ha­tékonyság szempontjából. A selejte­zés aránya a tervhez viszonyítva 112 százalékos volt. Ami az 1975. évi reprodukciót illeti A tehenenként! fejési átlag az el­múlt évben 17 mezőgazdasági üzem­ben volt kisebb, mint 1973-ban, ugyanis az állomány-növeléshez nem állt rendelkezésre a szükséges takar­mányalap. Ebből is látszik, mennyire fontos a termeléshez biztosítani az anyagi felételeket, szükség esetén az egyes gazdaságokban levő feleslegek feltá­rásával, úgy ahogyan ezt a CSKP no­vemberi plénumának határozatai is kimondják. Ha a járás tejtermelésében beállott visszaesés okait analizáljuk, ezeket négy fő tényezőre csoportosíthatjuk. Ezek a következők: ■ Nem kielégítő takarmányalap, A tehénállomány gyarapításának eredményei egy járásban Dársadalmunk hús- és tej­­ellátásának helyzejtét Je­lentősen megnehezítette az a nagyarányú szar­vasmarhaállomány csök­kentési hullám, amely 1968-ban és az 1969-es év elején a tervfegyelem meglazulása folytán súj­totta az országot. Ekkor sajnos nem csak a kis teljesítményű tehenek Indokolható kiselejtezése, de a jő teljesítményű elődöktől szárma­zó, állomány-fenntartáshoz szüksé­ges, egészséges borjak létszátacsök­­kentése ts bekövetkezett. Nem volt egyszerű feladat a visszaesést bepó­tolni, ami az elletéssel és neveléssel Járó nehézségek ellenére a legtöbb járásban már sikerűit. Például a galantal járásban az utóbbi három év folyamán ezen a té­ren ugyancsak rendeződött a helyzet, s az állományszám állandóan emel­kedő irányzatot mutat. A mezőgazda­­sági igazgatóság szarvasmarha-te­nyésztési zootechnikusa Vélek Ján szerint, amennyiben az 1974. évi helyzetet vetjük tüzetesebb vizsgálat alá, megállapíthatjuk, hogy ezen a téren a tervfeladatot teljesítették. Az efsz-ek és állami gazdaságok megteremtették a feltételét annak, hogy megvalósítsák a CSKP ezen ha­tározatait és az 1975. évi tervfelada­tokat. Az 1973. évi állapottal szem­ben a szarvasmarha-állomány létszá­ma 1974-ben 1083 darabbal növeke­dett. A termelékenység fokozása el­érte a kívánt színvonalat s csak ke­vés az olyan mezőgazdasági üzem, ahol takarmányozási okok miatt le­maradás mutatkozott. A JMI intézke­déseket tesz, hogy a lemaradás 1975- ben ne ismétlődhessen meg. Marhahús eladási feladatát tavaly a járás aránylag magasan túlszár­nyalta, hiszen azt 115 százalékra si­került teljesítenie, ami 80 vagon többletmennyiséget jelent. Igaz, en­nek egy részét a hiányzó sertéshús helyett adták át a felvásárló válla­latnak. Az átlagos vágósúly 4 kilóval, 525 kg-ra csökkent, ami a túlteljesí­tés következtében várható volt. A hizlalásra fogott növendékállatok napi és darabonkénti súlygyarapodá­sa tavaly járási átlagban 0,838 kg-ot ért el. Néhány efsz-ben a napi súly­gyarapodás 1 kg fölötti volt. Ezek közé tartozik a Horné Saliby-l (Fel­sőszeli) Efsz, a Trsticei (Nádszegi) Efsz és a Veiké Шапу-i (Nagyfödé­­mesi) Efsz. A szarvasmarha-tenyésztés szaka­szán legnagyobb gondot a borjú-ne­velés okoz. Hozzávetőleg tíz olyan merőgazdasági üzemük van, amely­ben a bnrjúelhnllás meghaladja a 11 —12 százalékot! Ezért e mutatóban tavaly kerületi szinten csaknem az utolsó helyre kerültek. Ez a tény A hiányosságokat papírra vetik és utasítást adnak a teendőkre, ame­lyek betartását szigorúan megköve­telik s ellenőrzik. A borjúelhullás terén észlelt hiá­nyosságok a következőképpen cso­portosíthatók: ф Fertőző betegségek. • Helytelen állatgondozás, főleg az állategészségügyi szempontból szükséges technológia hiányos be­tartása. ф Hézagos irányítás és ellenőrzés az üzemvezetés, főleg a zootechniku­­sok ős tenyészet vezetők részéről. Ami a fertőző betegségeket illeti, ezen a téren leggyakoribb a coli­­baktériumok okozta hasmenés fellé­pése. Ez a fertőzés rendszerint a si­­lőtakarmány helytelen etetése, a vemhes tehenek ellés előtti szaksze­rűtlen előkészítése (szárazra állítás], valamint a rossz kezdeti borjúneve­lés következtében terjed el. Járási viszonylatban a borjak el­hullása 1974. januárjában 10,5 száza­lékos volt, az 1975. évi Januári kimu­tatásban ez az arányszám 7,5 száza­lékra csökkent. Ha összehasonlítjuk a 100 tehénre jutó felnevelt borjak számát, beleértve az elvetélést is, úgy az 1973-as év átlagában ez a szám 94,2 darab, viszont 1974-ben már 87,7 darab. A nehézségek ellenére a járás te­hénállománya állandóan gyarapodik. Az 1974-re tervezett állományszámot 101,3 százalékra sikerült teljesíte­niük, miközben 1973-hoz viszonyítva ez is jó úton halad, hiszen a tervhez viszonyítva a tehenek 109 százaléka és az üszők 103,1 százaléka vemhes. Ez azt jelenti, hogy 1974-ben 5293 üsző vált vemhessé, ami 100 tehén átlagában 33 üszőt jelent. Ezen a té­ren a mezőgazdasági üzemek három szövetkezet kivételévcel dicséretre méltóan teljesítik feladataikat. A tejtermelés szakaszán viszont a helyzet távolról sem ilyen jő. Ezzel az utóbbi három évben sehogy sem tudnak megbirkózni. Eddig nem sike­rült elérniük azt a színvonalat, amellyel a Dunajská Streda-i (duna­­szerdahelyi) járás, valamint a Brati­­slava-vidéki járás dicsekedhet. Elva­rázsolt körben érzik magukat, mert nem sikerült átjutniuk az évi és te­henenként! 3000 literes szinten. A progresszív tervek teljesítése ezen a téren sem járt a kívánt eredmény­nyel. A tejtermelés tervét 1974-re 47 millió 267 ezer literben szabták meg, amit mindössze 92,4 százalékra sike­rült teljesíteniök. Az 1974. évi terme­lési és pénzügyi tervben a tejterme­lés növekedésének indexe 112 száza­lékot irányzott elő. A valóságban azonban a tejtermelés az 1973-as év­hez viszonyítva mindössze 104,5 szá­zalékkal növekedett. Az elmúlt évben az 1973-as évhez viszonyítva 8 mező­­gazdasági üzemben a termelés foko­zása helyett csökkent az előállított tejmennyiség. A Galantai Állami Gaz­daság így 372 ezer liter tejjel maradt adós, a hét efsz mindegyike pedig 11—86 ezer liternyi mennyiséggel. ményítőérték aránya a szükségestől gyakori változások a takarmányadag­ban és túlzottan idényjellegű etetés. ■ A fejőstehenek takarmánykeve­rék mennyiségének 50 százalékos csökkentése a harmadik negyedév­ben. Ez zöldkukorica és saját kész­­letű szemestakarmány etetését tette szükségessé, s így a tápértékarány, vagyis a nitrogén anyagok és a ke­­ményítőérták aránya a szükségestől nagyon eltérő volt. ■ Munkaerőhiány, főleg az etetés és a fejés végzéséhez. ■ Túlságosan csapadékos ősz, a­­mely akadályozta a takarmányellá­tást, főleg a szabályos időközök be­tartására vonatkozóan. Az előkészí­tőben a takarmány gyakran befülledt és dietetikai szempontból nem felelt meg a helyes takarmányozási tech­nológia követelményeinek. A fejőstehenek ilyen takarmányo­zása folytán nyilvánvalóan megmu­tatkoznak annak következményei, mégpedig csökkentett tejtermelésben, emésztőszervi zavarokban, és az ál­talános egészségi állapot gyengülé­sében. A tejtermelés csökkenésében legfontosabb szerepet a harmadik negyedévben megvont takarmányke­verék játszotta. A járásban ugyan 12 terményszárító berendezés működött és további hármat építenek, de ezek termelése vajmi keveset segített a helyzeten, mivel a lucernalisztet szer­ződés alapján a felvásárló vállalat­nak adják át. A lucernaliszt legna­gyobb része azután más járásokba illetőleg kerületekbe kerül felhasz­nálásra. A tehénállomány takarmá­nyozását így főleg kukoricával old­ják meg, amelyet zöldtakarmánykét vagy siló formájában hasznosítanak. A nitrogén tartalmú takarmányok és főleg a fehérje pótlását meg lehetett volna ugyan oldani a lucerna zölden vagy szárított állapotban való takar­mányozásával, ez azonban a szerző­déses kötelezettségek be nem tartá­sát vonta volna maga után. A tejtermelésben visszaesést oko­zott az is, hogy tavaly a harmadik negyedévben 3458 vemhes tehén bor­­jazás előtt állt, és 3508 tehén már le­borjazott, s ezek tejtermelését lendü­letbe kellett volna hozni. A takar­mánykeverék hiánya miatt így közel 7000 tehén nagy tejmennyiség leadá­sára történő előkészítése, illetőleg termelési színvonalon tartása elma­radt. Ez bizonyos mértékben még idén Is érezteti hatását, bár tavaly a negyedik negyedévben és jelenleg is a felvásárló vállalat 100 liter te] után 27 kg fejősteheneknek szánt ta­karmánykeveréket ad a mezőgazda­­sági üzemeknek, ami a szükségletnek megfelelő mennyiség. A tehenenként! évi tejtermelés ta­valy 2829 litert ért el járási átlagban, míg 1973-ban az átlagtermelés már 2832 liter volt. Az említett nehézsé­gek ellenére egyes mezőgazdasági üzemek az 1973-as termelési szinttel szemben tavaly fokozták a tehenen­ként átlagos évi tejtermelést. Pél­dául a Trsticei (Nádszegi) Efsz-ben 358 literrel 3070 literre, az Abrabéml Efsz-ben 189 literrel 3029 literre, a Pusté Sady-i Egyetértés Efsz-ben 398 literrel 3026 literre, a Salai (vág­­sellyei) Barátság Efsz-ben 194 liter­rel 2851 literre, a VICany-i (Farkas­­di) Efsz-ben pedig 259 literrel 2748 literre fokozták a tejtermelést. Az 1975. évi tervben járási átlag­ban tehenenként 3200 liter tej ter­melése szerepelt, sőt az ötéves terv­időszak befejezésével kapcsolatosan a vállalás 3300 literre szól. Ez abból indult ki, hogy az ötéves tervben feltüntetett tehénállomány szintjét múlt év június 30-án elérték. A fö­­löttes hatóságok utasítása szerint azonban az állománynövelést tovább kell folytatni, így nem állt módjuk­ban az eredetileg feltételezett nagy­arányú selejtezést elvégezni. Ezért 1975-ben nem várható túlságosan nagy növekedés a tejtermelésben. Egy borjú neveléséhez átlagosan 1SB liter teljes tejet használnak fel az üzemekben, ami a termelés 6,1 százaléka! A borjúnevelés a további időszakban hígított tejporral, Lakto­­san-nal, vagy Laktavit-tel történik a növendékállatok hat hónapos koráig, tehát hasonlóan mint más járások­ban. KUCSERÄ SZILÁRD RACIONÁLISAN KIHASZNÁLNI A TAKARMÁNYOKAT, CSÖKKENTENI AZ ELHULLÄSI ARÄNYT A TAKARMÄNYALAP MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI NÖVELÉSÉVEL PÁRHUZAMOSÁN — Mezőgazdaságunkban mind érzékelhetőbb és szembetűnőbb az, hogy a termelés egyre in­kább ipari jelleget kap. Az el­múlt évben az általános mező­gazdasági termelés 14 száza­lékkal növekedett, ami éppen az ipari módszerek nagyobb mlrtékfi elterjedésének ered­ménye — kezdte főbeszámolő­­ját NÉMETH JENŐ mérnök, a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter helyettese az állattenyésztési szakemberek nemrég megtartott szlovákiai értekezletén. A mült év eredményeinek mérnök miniszterhelyettes ki­merítően foglalkozott a mező­gazdaság vonalán még felme­rülő fogyatékosságokkal. Na­­gvnn helyes az a megállapítás hegy a terimés takarmányok m’eőségét legjobban a tejho­­zrm növekedésén, illetve csök­kenésén mérhetjük le. Sajnos, az elmúlt évben a tejhozam ko­­mniy visszaesést mutat, szlová­kéi átlagban tehenenként csu­pán 2876 literes fejési átlagot értünk el. A legnagyobb ho­zamcsökkenés és ennek követ­keztében a tejfelvásárlás meny­­n’ésécének visszaesése a kelet­­s-’-’ovák'ai kerületben volt. E tárén feltétlenül mielőbbi ja­vulást kell elérni, elsősorban a takarmányozás célszerűbb megoldásával, másrészt pedig a tehénállomány mennyiségi és minőségi feljavításával. JOBBAN KIHASZNÁLNI A SZÁRÍTÓKAT Szlovákiában a Cseh Szocia- 1 teta Köztársasággal összeha­­senlftva csupán kétharmad részben használjuk ki a meg­levő takarmány-szárítók kapa­citását. Jobban kell gazdálkod­nunk a terimés- és az abrak­takarmányokkal, eredménye­sebben kell alkalmazni a ta­karmányok ipari felhasználá­sának módszereit. Pillanatnyi­lag takarmánymérlegünk sok­kal Jobb, mint az elmúlt évben volt. A takarmány-szükségletet saját forrásainkból 102,5 szá­zalékra biztosítottuk, míg a múlt télen a takarmánykészlet a szükségletnek csupán 89,1 százalékát tette ki. ben 36 ezer tonna szemcsésí­­tett takarmány készítését kö­veteli meg. A feladat sikeres megoldása szempontjából különösen fon­tos az, hogy minden granuláló üzemben kidolgozzák a felada­tokat, legalább 3000 tonna szemcsésített takarmány gyár­tására. A siker érdekében azonban gondoskodni kell ar­ról is, hogy a granulátumok­hoz szükséges nyersanyagokat és adalékanyagokat folyamato­san szállítsák, nehogy emiatt Jelenünk sürgető feladata Az abraktakarmány-fogyasz­­tás csökkentése szempontjából rendkívüli jelentőségű a szar­vasmarba ellátása szempontjá­ból a szárított terimés takar­mányokból előállított szemcsé­sített takarmányok mennyiségi fokozása. E téren jelentős le­maradás észlelhető, csakúgy mint a szemcsésített takarmá­nyokat előállító berendezések létesítése és komplettizálása terén is. Szlovákiában erre az évre 109 ezer tonna szemcsé­sített takarmány előállítását szabja meg a terv szárított te­­nmés takarmányokból. Ez a nyugat-szlovákiai kerületben 44 ezer tonna, a közép-szlová­kiai kerületben 29 ezer tonna és a kelet-szlovákiai kerület­fennakadás álljon be. Gondos­kodni kell továbbá arról, hogy a granuláló vonalak, a szem­csésített takarmányokat elő­állító berendezések naponta legalább 16 órát üzemeljenek, ha a folyamatos 24 órás üze­meltetés valamilyen okból le­hetetlen. Komoly hibák észlelhetők a sertéstenyésztés szakaszán is. Az utóbbi időszakban mutat­kozó jelentős malacelhullás csökkenti az állattenyésztés e fontos ágazatának gazdasá­gosságát és jelentős mértékben járul hozzá a takarmányfo­gyasztás megnövekedéséhez, ha a takarmányszükségletet 1 kg súlygyarapodásra számít­juk át. Miben rejlenek a fogya­tékosságok? Sok helyen elha­nyagolják a sertésnevelés jól bevált technológiai módszereit, különösen a növendékállatok nevelése terén 50 kg élősúlyig. Gyakran előadódik az is, hogy a választott malacokat hideg istállókba helyezik át, ahol könnyen felfáznak, megbete­gednek. így nem csoda, ha a malacelhullás szinte fenyegető méreteket öltött az elmúlt év­ben. A hiányosságok eltávolítá­sa mellett komoly segítséget nyújthat e téren a sertés-hibri­­dizálás programjának mielőbbi megvalósítása is. Az állattenyésztés terén ki­alakult helyzet ez évben szo­cialista mezőgazdaságunk min­den dolgozójától megköveteli, hogy bíráló szemmel elemezze gazdaságának eredményeit az elmúlt időszakban, kitűzze a reálisan elérhető célt és fel­tárja azokat a gyenge ponto­kat, rejtett tartalékokat, ame­lyek a fokozottabb feladatok eredményes teljesítését teszik lehetővé. Szükséges továbbá, hogy a cél elérése érdekében foganatosított egyes intézkedé­seket a gazdaságok vezetői ap­rólékosan tárgyalják meg a dolgozókkal, a szocialista mun­kabrigádok tagjaival. így min­den erőt azoknak a hiányossá­goknak kiküszöbölésére fordít­hatunk, amelyek fékezik a terv teljesítését, a termelés fokozá­sát ás az állattenyésztés gyors­­ütemü fejlesztését. Pedig ép­pen ezt követelik meg mező­­gazdasági dolgozóinktól pár­tunk Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésein elfo­gadott határozatok is. (obenau) NÖVÉNYVÉDELEM A lucerna gyomirtása Mintegy két-három éve új hatékony szerrel rendel­kezünk a lucernások és a herések gyomirtására. Tehát az Etazin 50 elnevezésű herbicídet már néhány gazda­ságban alkalmazták s a vele való tapasztalatok bizta­tóak voltak. , Köztudomású, hogy a lucernások és a herések kezelés híján 2—3 év alatt nagyon elgyomosodnak. Ez termé­szetesen kedvezőtlenül befolyásolja a több éves takar­mányok fejlődését, nem beszélve arról, hogy ezzel rom­lik a takarmány minősége — és mennyiségre nézve sem terem annyit, amennyi elvárható volna. A megfigyelések arról adtak számot, hogy az Eta­zin 50 a vele kezelt lucernásokban és herésekben jól irtja a repcét, a repcsény-retket, a szőrös disznóparéjt, a pásztortáskát, a tyúkhúrt, az árvacsalánt, a veronikát, a kicsi gombvirágot stb. Amint látjuk érdemes ezt a szert használni. Hasznosítása úgy történik, hogy 450—600 liter vízben 2,5—3,5 kg szert vegyítünk, s ezt az oldatot használ­juk, permetezzük ki hektáronként. A könnyű talajokon a kevesebb, a nehezebb talajokon pedig a nagyobb ha­tóanyag mennyiségű keveréket permetezzük ki. Kijut­tatása kimondottan a növény nyugalmi időszakában ese­dékes, vagyis az őszi derek, vagy fagyoktól egészen kora tavaszig, még mielőtt elkezdődne a növény élet­­tevékenysége. Kipermetezését száraz, fagyos, esetleg fagymentes időben végezhetjük. Az eddigi eredmények jóknak bizo­nyultak, ami lehetőséget nyújt arra, hogy használatát nagyobb területre is kiterjesszük. Az első éves lucernásokon és heréseken ezen szer használata nem tanácsos, mert azt tapasztaltuk, hogy károsította a zsenge növényzetet. Ezért csak az egy évesnél Idősebb lucernásoknál és heréseknél jöhet szá­mításba használata. Pongrácz Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents