Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-08 / 10. szám

1975. február 22. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Hogyan törődnek a búzával? Pártunk irányelve, amely az ország gabona ellátottságát tűzte ki célul, komoly feladat elé állította mezőgaz­daságunkat. Irányítási készséget, em­beri munkát, technikát és energiát latbavetve mezőgazdaságunk dolgo­zói igyekeznek ezt a felemelő meg­bízatást teljesíteni. Az igyekezetét a galántai járásban is siker koronázta, hiszen a JMI fő­­agronómusa Kniežo Ján szerint az elmúlt évhen búzából 55,25, árpából pedig 50,73 mázsás hektárhozamot értek el. Az összes gabonafélék átla­gos hektárhozama a járásban 53,67 mázsa volt. Idén az eredményeket növelni sze­retnék, amit becsületbeli kötelesség­nek tartanak, különös tekintettel az ötödik ötéves tervidőszak feladatai­nak a teljesítésére és túlszárnyalásá­ra, hazánk felszabadításának 30 éves évfordulója évében tett vállalásaikra. Az úgynevezett biolóigai leltáro­zást azokon a táblákon, ahol az őszi búza vetésére korábban került sor, idejekorán elvégezték. Ezt az ellen­őrzést a későbbi vetéseken folytat­ják. Az előírt agrotechnikai időpont­ban vetett búzák, az organogenézis második fejlődési szakaszában, ille­tőleg a harmadik szakaszban való átmenetben vannak. A későn, novem­berben elvetett búzák az első fejlő­dési stádiumban találhatók. Ez a tény megköveteli, hogy az őszi bú­zák tavaszi gondozása során ezt a fejlődési különbséget figyelembe ve­gyék, mégpedig az egye® parcellákon levő pillanatnyi helyzet szerint. Ez kétségtelenül megnehezíti az agronó­­musok munkáját. A korai vetések fejlődése megköve­telte, hogy a megosztott tápanyag­­ellátás keretében elvégezték a fej­trágyázást. Ez 3700 hektáron sikerült, pedig az enyhe időjárás hihetetlenül megnehezítette a trágyaszóró gépek használatát. Például a Trsticel (Nád­szegi) Efsz-ben a fejtrágyázást az egész területen gyors ütemben elvé­gezték, mégpedig olyan módon, hogy kihasználták az éjjeli fagyot és a trágyaszóró gépeket éjjel két-három órakor kezdték üzemeltetni, amikor a kerekek még nem szakadtak be. Mivel az említett enyhe időjárás aka­dályozza a fejtrágyázás hagyományos elvégzését, szükségesnek mutatkozik a SLOV-AIR repülőgépeinek igénybe­vétele a mütrágyaszórás elvégzésére. Három repülőgép segítségével végzik ezen munkálatokat és remélik, hogy az időpontokat így sikerül majd a járásban betartaniuk. A búzatermesztési program megva­lósításában a járásban a Nitrai Me­zőgazdasági Főiskola segít. Már né­hány éve eljár hozzájuk Špaldoň aka­démikus, Andraščik professzor és mások, akik a mezőgazdasági üze­mekben segítenek bevezetni a bevált új növénytermesztési módszereket. Hat-hét évvel ezelőtt a galantai járás még a lemaradók sorában szerepelt, viszont az utóbbi években a nyugat­szlovákiai kerület legjobb járásai közé sorakozott fel. A jó eredmények eléréséhez nemcsak az ésszerű trá­gyázás vezet, de a műveletek egész komplexuma, beleértve a talajelőké­szítést, a vetést, a megosztott táp­anyagellátást, a tavaszi növénygondo­zást és a vegyszeres gyomirtást. A hengerezést és a fogasolást idén nem lehet egyöntetűen végezni, hanem individuálisan az egyes parcellák ál­lapota és a növényzet fejlődése sze­rint. Az, hegy járásukban elsajátí­tották a búzatermesztés agrotechni­kájának, sőt az egyes búzafajták ter­mesztése során alkalmazható eltérő A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA-V-iŕcĹfJ.b-cŕt' A KUBAI M EZÖGAZDASÄG FEJLŐDÉSE Kubában jelenleg több mint 530 ezer hektár mezőgazdasági terüle­tet öntöznek. 1971 óta a szigetor­szágban 160 kisebb mesterséges tavat létesítettek, és ezekből a víz csatornarendszerek közvetíté­sével jut el a szántóföldekre és rétekre. A kubai egyetemeken és főiskolákon gyors ütemben képe­zik a szakembereket. Azzal szá­molnak, hogy 1980-ban Kubában több mint 3200 szakmérnök áll majd az öntözéses gazdálkodás rendelkezésére. (T) MEZÖGAZDASÄGI GÉPGYÁRTÁS A Szovjetunióban a következő ötéves tervidőszakban a mezőgaz dasági gépipar elsősorban azokat a traktorokat és mezőgazdasági gépeket gyártja majd, amelyeket az 1973—75-ös években fejlesztet­tek, illetve fejlesztenek ki. Ezért a mezőgazdasági gépipari tervező intézetek legfontosabb feladata, hogy tovább tökéletesítsék a gé­peket. A konstruktőrök munkájá­ban formatervezők is részt vesz­nek, hogy a gépek külalakja meg­feleljen az esztétikai követelmé­nyeknek is. Az új gépek gyártásá­ra vonatkozó terveket a mezőgaz­dasági gépipari minisztérium el­lenőrzi. (M. T.) agrotechnika ismereteit, ez a főiskola szakembereinek is köszönhető. Ha összehasonlítjuk az egy hektár­nyi búzára alkalmazott tápanyag mennyiségi szintjét, úgy elmondhat­juk, hogy míg 1968-ban hatóanyagban 220 kg nitrogén, foszfor és kálium műtrágyát adagoltak, addig ez a mennyisőg 1969-ben 256 kg-ra, 1970- ben 270 kg-ra, 1973-ban 330 kg-ra és 1974-ben 340 kg-ra alakult. Az elmúlt évben a nitrogén, a foszfor és a ká­lium aránya 1:1, 2:1,4 volt. Egyes szövetkezetekben, például Tešediko­­von (Pereden), Díakovcen (Deákin), Trsticen (Nádszegen) és másutt a búza tápanyag-ellátásához a járási átlagnál nagyobb mennyiségű műtrá­gyát használtak fel, mégpedig hek­táronként megközelítően 360—380 kg-ot. A búza terméseredménye en­nek megfelelően az említett szövet­kezetekben hektáronként 60 méter­mázsa fölötti volt. Annak ellenére, hogy a műtrágya­elosztás időrendje szabálytalan, si­került tavaly ősszel a kálium és a foszfortrágyák felét-kétharmadát, va­lamint a nitrogén trágyák felét talaj­előkészítéskor földbe dolgozni. A fennmaradó foszfor- és káliumtrá­gyát, valamint a nitrogéntrágyák to­vábbi egynegyed részét a vetés elő­készítésekor juttatták talajba és a felmaradó egynegyedrész nitrogén­­trágyát az organogenézis második időszakában, illetőleg a harmadik fejlődési szakasz elején, fejtrágya formájában alkalmazzák. A fejtrá­gyázásra fennmaradó nitrogéntrágya hatóanyagban 20—25 kg körüli, de egyes mezőgazdasági üzemekben el­éri a 30 kg-ot is. Csaknem az egész területen kívánatos lenne a hugyany­­nyal való repülőgépből végzett per­metezés, ami azonban egyelőre ne­hézségekbe ütközik. Tavaly a járás­ban 5000 hektáron végeztek ilyen permetezést kiváló sikerrel, idén azonban a SLOV-AIR nem hajlandó megkötni a szerződést, mivel az ár­jegyzék még nincsen jóváhagyva. Ezen kérdés megoldása sürgető, mi­vel a mezőgazdasági üzemeknek a költségvetést már tervbe kellett vol­na foglalniuk! Az elmúlt évinél jobbnak mutat­kozik a helyzet a vegyszeres gyom­irtás területén, mivel 30 százalékkal nagyobb mennyiségben állnak ren­delkezésre a szükséges szerek. Ezek közé tartozik az Aminex, az Aniten K, a Bandex és a Keropur, amelyek ese­tében a keresletet a felvásárló vál­lalat teljes mértékben kielégítette. Ezen vegyszereket részben hagyomá­nyos módon, részben pedig — a lehe­tőségekhez mérten — repülőgéppel alkalmazzák. Ha az említett és szükséges intéz­kedéseket sikerül megtenni az őszi búza fejlődése és védelme érdekében, úgy megvan az előfeltétele annak, hogy a tervezett feladatokat, ame­lyek a múlt évihez viszonyítva jelen­tősen nagyobbak, sikerül az egész járás területén teljesíteniük. Ku—Szí. HeSsel ад toka? Egy gazdaság állattenyésztésében a szarvasmarhák takar­mányozásában új módszerre tértek át. Tették ezt abból a cél­ból, hogy egyrészt olcsóbbá tegyék a termelést, másrészt jobb eredményeket érjenek el, mint a hagyományos takarmá­nyozással. A gazdaság teheneiből néhány elszabadult és kedve szerint belakott a szabadon hagyott anyagból, aminek súlyos követ­kezménye lett. A tehenek közül egyet sem lehetett megmen­teni. Akadt olyan, amelyik elpusztult, de többet kényszervá­gásra vittek, hogy el ne pusztuljon. Ebből természetesen a gazdaságnak jelentős kára származott. [hai) Kérdés: Milyen alapanyag volt az, amelyet a tehenek szíve­sen fagyasztottak, mégis vesztüket okozta? A helyes válaszok beküldéséért 100 korona jutalmat sorso­lunk ki. Helyes válasz a 8. számban közölt kérdésre Az alábbi alapanyagot használták A szövetkezetben összecserélték a szereket, így a permetlé elkészítéséhez nem a szokásos védőanyagot, hanem gyomirtő­­szert használtak. Ez okozta a szőlő lombozatának lehervadá­sát. A helyes válaszok beküldői közül sorsolással Firtko István janíky-i lakos nyerte a 100, korona jutalmat. A a leghasznosabb [.TAKARMÁNYOK egyike! A CSKP XIV. kongresszusának ha­tározataiból eredő legfontosabb fel­adatok egyikének tekintjük azt a célkitűzést, amely szerint a szemes termények szükségletét saját terme­lésből kell fedeznünk. A feladat tel­jesítése szorosan összefügg a sze­mestermények. termelésének fokozá­sával. Ezen termények termés foko­zásánál — nemcsak járásunkban, ha­nem egész Szlovákiában — a legtöbb tartalékot a kukoricában látjuk. A kukorica igénye nagyon eltér a többi szemesterményétöl, mégpedig azért, mert a melegégüvi növények közé tartozik. Ez persze nem jelenti azt, hogy hazánkban, illetve Szlová­kiában ne lehetne termeszteni. Ugyan­is már elődeink rájöttek arra, hogy milyen nagy a kukoricának a megho­­nosodási képessége. Ennek köszön­hető termesztésének az elterjedése a kevésbé megfelelő éghajlati viszo­nyok közt is. Tehát ott termesztjük a kukoricát, ahol termésátlaga ma meghaladja a búza, az árpa és a zab hozamát! Erről pedig Szlovákia déli körzeteiben már meggyőződhettünk. Az 1974-es évben a Dunajská Stre­­da-i (dunaszerdahelyi) járásban igaz, hogy búzából 58,13 mázsa átlagot ér­tünk el, kukoricából pedig 8 mázsá­val kevesebbet, azonban ezt a külön­­bözetet a kedvezőtlen időjárás okoz­ta. Ugyanis a szokásoktól eltérően a hűvösebb tavasz és nyár eleje na­gyon ideális volt a gabonákra, de hátrányos a kukoricára, — mint már említettem a kukorica hőigényes nö­vény — s a fejlődésében nagyobb szerepet játszik a hő, mint a víz. járásunkban évek során, bár nagy Hasznossága túlhaladja egy szövetkezet kereteit! juhász Sándort, a vojntcei (bátor­­keszii) szövetkezet kertészét éleslá­tású, megfontolt embernek Ismerik a komárnoi (komáromi) járásban. Min­dig azon töri a fejét, miként lehetne még jobb eredményt elérni a rábízott munkaszakaszon. Korábban elgondolása, útmutatása alapján két tápkockázö gépet készí­tettek, s újabban pedig a harmadik is elkészült, amely sokkal termeléke­nyebb mint az előbbiek. Beszélgetésünk során az újító ker­tész elmondta, hogy az új tápkockázó készítését Németh István gépjavító­val együtt január elején kezdték, s február elején már üzemeltették. Meg kell említeni persze azt is, hogy az új tápkockázó tulajdonképpen hul­ladék vasanyagbó! készült, egyedül az üzemelésre szolgáló villanymotor új rajta. A szövetkezet 43, 44 hektáron fog­lalkozik zöldség-termesztéssel, s er­re a területre az 1 millió körüli pa­lánta mennyiséget tápkockában he­lyezik ki. Korábban amikor a palán­ták t'ápkockázására papírból készült apró edénykéket használtak, egy táp­kocka 11 fillér költségbe került. Újabban a gépekkel készített tápkoc­ka legfeljebb I fillér költséget igé­nyel. Ha a kettő közti különbséget nézzük, azt láthatjuk, hogy az éven­kénti megtakarítás csak ebből ere­dően mintegy 100 ezer korona. яб Ihm OS ÚJ ш) Az űj tápkockázó gép nagy előnye mellett szól, hogy kevés munkaerő sok tápkockát készíthet vele. Órán­ként 5400 darab 6,5 X 6,5 cm átmérő­jű kockát készítenek. '© N X ü о a 00 -я £ ”2 Я я ja ;=г£ 3s Azzal, hogy minden palántát táp­kockázva helyeznek a termőhelyre, közülük legfeljebb csak egy száza­léknyi nem ered meg. Ezzel szemben -r- régebben, amikor tápkocka nélkül ® tették a palántát a földbe, a veszte-1 ség elérte a 10 százalékot is. Ha hektáronként 55—60 ezer palántával 2 számolunk, máris láthatjuk, milyen £ a kettő közti különbség. Tavaly például egy hektár átlagá­ban nem kevesebb mint 108 ezer ko­rona nyersbevételt értek el a kerté­szetben szabad földi termeléssel, te­hát fóliaházak nélkül! összesen 207 vagon zöldségfélét értékesítettek, s a bevétel 4 millió 371 ezer korona volt, ezzel szemben az anyagok és a mun­kálatok csak 1 milliő 400 ezer koro­na költséget igényeltekl Ezt az ered­ményt a gondos, lelkiismeretes, . idő­ben végzett munkán túl főleg a táp­kockás termelésnek köszönhetik. Az ilyen újítás megbecsülendő, mert haezna túlhaladja egy szövetkezet kereteit. — hai— hozamokat értünk el gabonából, mindamellett nézetünk az, ha в bú­zának és a kukoricának minden fel­tételt megadunk — amit az agrotech­nikai elvek előírnak — ugyanazon a talajon biztosabb a 60 mázsa kuko­rica átlagos hektárhozama, mint az 55 q/ha búza átlag. Ezt az is bizo­nyítja, hogy járásunkban már van olyan szövetkezet, amelyben kukori­cából elérték a 81,05 mázsás átlagos hektárhozamot morzsoltan, azonban még olyan mezőgazdasági üzem sam nálunk sem máshol nincs, ahol búzá­ból elérték volna az említett átlagos hozamot! Tehát ezek tudatában automatiku­san törvényszerű bővíteni a kukorica vetésterületét, a kevesebbet termő kalászosok rovására. Ha már ezt a lépést megtettük, jó úton haladunk, azonban nem elegendő bővíteni a ku­korica vetésterületét, hanem egyben fokozni kell annak hektárhozamát is. Azt a célt kell magunk elé tűzni, mely szerint szlovákiai méretben ku­koricából legalább 80 mázsás átlagos hektárhozamot érhetünk el. Ehhez azonban sok minden szükséges. BIOLÓGIAI ANYAG A fajta kiválasztásánál tudnunk kell azt, hogy nálunk ezidáig 200-tól 600-ig próbáltuk a FAO csoportokat, s a legjobb eredményeket éppen a közép korai és a közép kései fajták­nál (FAO 300—500) értük el. Az utóbbi évek bizonyították a nagyüze­mi termelésben azt az észrevételt, hogy a jugoszláv hibridek adták a legnagyobb hozamot. Ugyanis a gépi betakarítás megköveteli a szár szi­lárdságát, s ennek a követelménynek legjobban megfeleltek, persze nem mind, hanem egyes fajták. Az eddig ismert jugoszláv fajták közül leg­megbízhatóbb hibrid az OSSC 218-as hozamban és szárállóságban. Nagy­hozamú fajta a ZPSG 48 A, a ZPSG 58 C, azonban ezeknek a tenyészideje hosszú, azaz 185 nap, s így beérésük nálunk bizonytalan. Nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk, az előírt 185 nap a jugoszláv napokra vonatkozik, nem pedig a miénkre. A korai és félkoras fajták közül legjobban helyt álltak a fran­cia hibridek, s ezek közül az LG 11 és LG 19-es. A vetőmag kiválasztásá­nál az legyen a fő cél, hogy az 500-as FAO csoportnál magasabb tenyész­idejű kukoricát ne termeljünk. A hazai fajták eddig hozamokban csak megközelítették a jugoszláv faj­ták hozamát. A CE 250-es, 270-es mi­nőségileg nagyon jó kukorica, azon­ban nagyon vízigéuyee, nem bírja á szárazságot, a szárszilárdságára vo­natkozólag is van még tennivaló. Á hazai fajták közül tavaly а ТО 500-ast nemcsak kísérleti parcellán termesz­tettük, hanem 127 hektáron nagy­­üzemileg is, amelynek a tenyészideje a mi éghajlatunknak megfelel és át­lagos hektárhozama 65, 9 mázsa volt, A magyar fajtákat csak akkor ter­messzük, ha nincs más vetőmagunk, mert hozamaik nem múlták felül á hazai fajtáinkét és szárálléságuk jé gyengébb. (Folytatása következik.) 8ZUTTER PÄL, mórnöjf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents