Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-08 / 10. szám

1975. március 8. SZABAD FÖLDMŰVES. 9 {/asámofU $&йШс Еду napfényes vasárnap délelőtti gyaloglásom közben találkoztam Pé­terrel és szüleivel. Közeledtüket szív­­szaggató gyermeküvöltés felezte. Majd a három alak képe Is feltűnt, ahogy az út egyenesbe fordult. A két sötét ruhás, gondterhelt fiatal szülő előtt egy legdivatosabb fehér irha­­bundába, fültakaró sapkába, kesz­tyűbe dugott négyéves forma fiúcska szenvedett. Torka szakadtából üvöl­tött. Vörösre izzóit arcán patakzot­tak a könnyel, pompás fehér sárctpő­­jét ütemesen csoszogatta a száraz sé­­taúton. Időről-időre felsziszegtek, az összeszorított fogak közül az indula­tos apai-anyai intelmek: „Ne cso­szog!, Péterke...' „Hányszor mond­tam, Péterke, hogy ne csoszogj.. .Г Brühühű, höhöhő, juhuhú — patak­zott szakadatlanul Péter torkából a szenvedés. — Mondtam már, hogy ne nyúlj a fákhoz, piszkos a kérgük. Lám, mi­lyen lett a kesztyűd? Azért adtuk rád ez a szép bundát, kesztyűt? Sü­ket vagy te, tönkremegy a sárci­­pődl... Íme: a saját sötét tokjukba bújt, indulatos és szörnyeteg gyermekük miatt magukat szégyellő szülök és a gyermek fájdalom műalkotásszintü példánya, a szüleszomorító Péter, természetesen hangosan sírva, patak­­zóan könnyezve és velejéig szen­vedve. ö ugyanis élni szeretne! A gyerme­kek számára rendelt életet szeretné élni. Egyszer-egyszer lerohanni az útról, felmászni egy-egy hatalmas bűkkfatönkre, tuskóra, onnan — hopsza! — nagy lendülettel leugrani. Szeretné érezni teste izmainak, Ízü­leteinek szabad mozgását. S milyen jókat lehetne nevetni egy-egy hup­­panós elesésben, apával kergetőzni, anya elől elbújni, felhőt kavarni a zörgő avarból, felcsimpaszkodni egy­­egy ágra, amely olyan csábítóan kí­nálja magát a kesztyűtlen gyermek­kezeknek. Ugyan, hogyan jutna neki akkor eszébe, hogy csoszogjon. Főleg, ha a szőrmebéléses sárcipő sem lenne raj­ta, amelyet olykor alig bír emelni. A szülőket ez bosszantja, akkor csak természetes, hogy néha olyankor is megcsosszan a sarkvidéki élethez méretezett védőtok, amikor ez elke­rülhető volna. De akkor mivel bün­tetné vasárnapi gyötrőit, az 6 nevel­­hetetlensége miatt kétségbeesett szü­lőket? Péterke, akinek csak keresztnevét ismerem — de azt nem felejthetem el, hiszen a rövid sétaszakaszon any­­nyiszor hallottam —, minden részvé­tem a tiéd! Péterkék, Katikák, hadd higgyem, hogy valahol, az óvodákban talán ti is jól érzitek magatokat, boldogok is €ЖШ tudtok lenni, s örülni annak a száz­szorszépnek rendelt gyermekéletnek! Be szomorú volnék, ha a másik ol­dalon nem sorakoznának fel emléke­zetemben olyan családok, ahol mind­két szülő dolgozik ugyan, de a heti program szerves része a hét végi bol­dog együttlét megszervezése. Ahol anya, apa, gyermekek együtt örülnek annak, hogy mi vár rájuk a legköze­lebbi vasárnapon, hp. ragyog a nap, vagy ha esik az eső. Milyen jó már előre örülni annak a sok játéknak, szaladgálásnak, hancúrozásnak, ha kell, ruhát sem kímélő, sártól, víztől, karcolástól nem félő, igazi gyermek­életnek... H. 1. IKREK -% ugyanaznap lettek anyák Millie Balls, 45 éves londoni anya nem akart hinni a szemének, amikor elolvasta a két táviratot. Vidéken élő lányai arról értesítették, hogy egész­séges fiú-, illetve leánygyermeknek adtak életet. A két lány, Pat és Jen­nifer, egypetéjű ikrek. Pat egy évvel később ment férjhez, mint Jennifer, de ugyanaznap szültek. Terhességük alatt az orvos azt mondta, ennek a valószínűsége egy a tízezerhez. Mégis bekövetkezett. „Ezt ügyesen csinálták az Ikreim“ — mondta a boldog nagymama. ♦J* *** *** »** •** *2» « flmfeény Itefafcé A napsugarak bújócskát játszottak a felhők mögött. Dehogyis gondoltak arra, hogy a kertekben mennyire vár­ják őket a virágmagok és a faágakon fázósan összebújó bimbók. Kiszámolták éppen, hogy ki lesz a hányó. Könnyű kis ruhájuk, mint a fátyol, meglebbent rajtuk. Hajukat aranycsattal tűzték a homlokuk fölé. A csat kicsinyített mása volt a nap­nak. Ezt édesanyjuk találta ki, hogy könnyebben szemmel tarthassa han­­cúrozó gyerekeit. Nosza, folyt a bújócskázás. Szürke felhőkkel volt tele az ég. Nagysze­rűen el lehetett bújni mögöttük, az­tán hosszú percekig kereshették egy­mást. A felhőknek is tetszett az egész. Lassítottak és összetömörültek, úgy nézték a játszadozó napsugarakat, jó szórakozás volt ez a folytonos, fá­rasztó vándorlás közben. Az egyik napsugár elbújt, két nagy felhő közé. Biztosra vette, hogy itt nem találnak rá a többiek. Keresték is sokáig a társai. A kis napsugarat nem találták sehol, mint­ha a világűr nyelte volna el, nyoma­­veszett. Kuncogott a napsugár és még erő­sebben csimpaszkodott. Nem vette észre, hogy az egyik felhő foszlado­zik, szakadozik, ő csak morzsolgatta, gyömöszölte... Így történt, hogy egyszeresük szétszakadt a felhőkö­tény. A napsugarat pedig szinte egyszer­re pillantották meg a keresők. Lett erre nagy öröm. Örült a húnyó, örültek a bújók, mert a jó játéknál nincs szebb öröm. Mikor már nem bírtak magukkal jókedvükben, akkor kergetőzni kezd­tek. Aztán a hünyócskából hirtelen fogócska lett. Addig futkostak, kergetőztek, amíg kiesett a esiannak a napsugárnak a hajából, amelyik a felhők köténye mögé lapult az előbb. — Jaj! A csatom! Kiesett a csat a hajamból. A csat pedig szállt, repült egyene­sen a Föld felé, az emberek azt hit­ték, hogy hullócsillag. A megszeppent napsugár a játék hevétől kimelegedve, elindult a csat nyomába. Azt még látta, hogy egy kert fölé repül, de ott — mintha valami va­rázsló tüntette volna el — nem látta többé. A napsugár bejárta a kert minden zugát, tűvé tett mindent, de nem tu­dott a csatja nyomára bukkanni. Akkor kieszelte, hogy lenyúl a föld alá, hátha a magok közelében ráta­lál. Erre nagy mozgolódás támadt a föld alatt. A magok mind a felszínre törekedtek, s bizonygatták, hogy a csat nem fúródott melléjük. Aztán a napsugár felszólította a bokrokat, virágokat, hogy hajtsák ki vesszőjüket, szárukat a gyökereik mellől, hátha ott bújt meg a csatja. A vesszők is, a virágok is kibújtak, de a csat nem került elő. Ekkor pillantotta meg a napsugár a cseresznyefát, amely tömve volt rü­gyekkel, bimbókkal. Arra gondolt, hátha valamelyik rügycsomóban rej­tőzött el kedves csatja. jókedvűen munkához látott. Sorban nyitogatni kezdte a bimbókat. Addig nyitogatta őket, amíg min­den egyes bimbó kibomlott és gyö­nyörű virággá változott. Aztán az almafához, meg a barack­jához, meg a körtefához sietett. Raj­tuk is kinyitott minden bimbót. Nézte, hogy hátha itt, vagy ott megtalálja, amit keres. Még véletlenül sem hagyott be­csukva egyetlen bimbót sem. De az aranyosat nem volt sehol. Nem szegte kedvét a hiábavaló ke­resés. Pedig mindmáig nem találta meg a csatját és hogy hol, merre van, azt senkt emberfia nem tudja megmondani. Azóta Bimbónyitogató minden ta­vasszal újra jön és fáradhatatlanul élőről kezdi a keresést: kinyit min­den bimbót és tavaszt csinál. LÄNG ETELKA HAJÓ A két megszámozott mezű ábrái közül melyikből rakható ki a fekete hajó 7 Az alacsony vérnyomásról Ha az emberektől megkérdez­nénk: a magas- vagy az alacsony vérnyomás okoz-e több gondot — szinte biztosra vehető, hogy a magas vérnyomást említenék. Esetleg még azt is hozzátennék, hogy a magas vérnyomás sokkal több embert „érdekel“, mint az alacsony. Vitathatatlan, hogy a hipertónia korunk civilizációs ár­talma, de „ellenpárja“ a hipotőni­­ának nevezett alacsony vérnyomás is a vérkeringés zavara. Nem ok nélkül mondta egy kiváló belgyó­gyász professzor, hogy az ala­csony vérnyomás nem veszedel­mes, csak kellemetlen. Voltakép­pen, mint önálló betegségnek nincs különösebb Jelentősége. Ez­úttal néhány olvasónk kérésére foglalkozunk vele, mert szeret­nénk, ha megnyugodnának, még akkor Is, ha panaszaik nem egy­szerű és hétköznapi állapot min­dennapos tünetei. Az alacsony vérnyomás az arra hajlamos egyéneknél Jelentkezik, ч Ha az erek fala petyhüdtté, tá­­gulttá, lazábbá válik, vagy ha a benne keringő vér mennyisége ke­vesebb lesz; a vérnyomás csök­ken. Mit Jelent ez? Normális kö­rülmények között a megkívánható — vagy mondjuk, megengedhető — vérnyomás értéke annyival ha­ladja meg a százat ahány éves az ember. Tehát az egészséges, élet­erős 20—30 éves egyénnél 120—130 lehet. Az alacsony vérnyomású embernél erről a megszokott ér­tékről hirtelen leesik 80—100 hgmm-re, sőt ennél alacsonyabbra is. És ilyenkor Jelentkeznek a pa­naszok. A vérnyomáscsökkenés a szervekben, elsősorban az agyban vérszegénységet okoz, ami gyen­geségérzés, fejfájás, szédülés, hányinger, bizonytalan rosszullét formájában Jelentkezik. Szeren­csére ez a rosszullét rendszerint enyhül, vagy meg is szűnik, ha ilyenkor lefekszik, vagy erős fe­ketekávét iszik a beteg. Igen fon­tos az Is, hogy nyugodtan visel­kedjék, hiszen — mint már emlí­tettem — a panaszai átmenetiek, veszedelmet egyáltalán nem jelen­tenek. Bármilyen különösnek Is tűnik, de ilyenkor az izgalom nem emeli, hanem még csökkentheti a vérnyomást. A gyakran ismétlődő, vagy folyamatos alacsony vér­nyomás esetén érdemes orvoshoz fordnlni. Viszont vannak egyének, akiknek a vérnyomása állandóan alacsony és még sincs semmilyen panaszuk. Lehetséges, hogy a már említett hajlam miatt az alacsony vérnyo­más egyes családokban gyakoribb. Ilyenkor úgy tűnik, mintha a csa­ládokon belül jelentkező örököl­hető hajlamosságról lenne szó. Egyes kutatók ezt tagadják, de a tapasztalat azt mutatja, hogy aránylag elég sok ilyen család akad. Idősebb korú, alacsony vérnyo­másos betegnek ezért is tanácsos rendszeres orvosi vizsgálatot kér­nie, mivel a későbbi magas vér­nyomású betegek panaszai ala­csony vérnyomással kezdődnek. Lehetséges, hogy az alacsony vér­nyomás Ilyenkor szinte bevezető tünete a későbbi hipertóniának, a magas vérnyomás betegségnek. És persze, jobb ha már a kifejlet előtt beavatkozik az orvos és a beteg egész életrendjét kellően szabályozza. Nem lenne teljes ez a rövid tá­jékoztató, ha nem említenénk, hogy az alacsony vérnyomású sze­mélyek rendszerint ritkábban be­tegednek meg érelmeszesedésben. A statisztikai adatok szerint az állandóan alacsony vérnyomással élő emberek rendszerint hosszabb életűek, mint a többi embertár­saik. És ha panaszaik figyelemre méltóak is, ez az ntóbbf tény két­ségtelenül vigasztalásukra szol­gálhat. ПижШтмДггш1 лЖВСвЭВшлО NEMZETKÖZI NŐNAP VÍZSZINTES: X. Az idézet első ré­sze (zárt betűk: N, E, Z, N, L, S). 9. Nem halt meg. 10. Kanalaz. 11. Ünnepi lakoma. 12. Gyarapodik. 13. Ütlegel. 14. Szám­név. 15. Sír. 17. Rostnövény. 19. Oszkár Tamás Zol­tán. 20. Fél satú. 21. Skandináv vál­tópénz. 23. Halevő emlős. 25. Lelkész. 26. Göngyöleg. 28. Tenger angolul. 29. Zsiradék. 30. Kötőszó. 31. Azo­nosak. 33. Rang­jelző szócska. 34. Helyrag. 35. Szláv férfinév. 36. Dro­­medár. 37. Király olaszul. 39. Félig ázik. 41. Egyipto­mi napisten. 42. A mélybe. 43. Izmos. 45. Fogoly. 47. Tied németül. 49. Tisztít. 50. Ä1. 52. A hajó hátsó része. 53. Kötőszó. 54. Kellemetlenség. 55. Hiányos szám. 57. Nagyobbodik. 58. Sebhely. 59. Nem mozog. 60. Igen oroszul. 82. Idegen János. 64. A paripa. 85. Betű kiejtve. FÜGGŐLEGES: 1. Aluminium vegy­­jele. 2. Felvesz. 3. Mozdulatlan. 4. Hangtalan zár. 5. A múlt idő jele.. 8. Hangjegy. 7. Megóv. 8. Izomszalag. 9. Az Idézet második része (zárt be­tűk: V, V, N, N, O, S). 16. Irat. 18. Város Jugoszláviában. 19. Időegység. 20. Folyó Franciaország és Németor­szág között. 22. Kedd közepe. 24. Né­met névelő. 25. Például röv. 27. Ki­adós éjjeli pihenés. 29. Cseppfolyóssá alakul. 32. Betegség jele. 33. Levegő görögül. 38. A szerelem istene az ókori görög mitológiában. 40. Egye­dül szlovák»!. 42. Forró égövi kúszó­növény, é. h. 44. Előd. 45. Méhosalád. 46. A Bratislavai Információs Szolgá­lat szlovák nevének rövidítése. 48. Latin „és“. 50. Rossz tanácsadó. 51. Repül. 54. Város a Duna mentén Ma­gyarországon. 56. Gyógy- és dísznö­vény (é. h.J. 61. Gally. 83. Kettős mássalhangzó. 64. Kevert bab. 85. Egyformák. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 9. számú sorok megfejtése, MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 7. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Szocialista módon dolgozni, művelődni, élnil Könyvnyertesek: Jóna Ilona, SÍI. Jablonica, Demény Margit, Тек. Lu­­žany (Nagysallő), Román Ferenc, Š amor ín (Somorja).

Next

/
Thumbnails
Contents