Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-01 / 9. szám

, SZABAD FÖLDMŰVES. 1975. március 1. VZTSBHl m i A SZÓVrTKÍltTI i-*»; I F íöioMuvístK ; Pl te te 57OVÍISÉGÍMÍK К:Ж::хЯК::ЯЩ::> FÓRUMA A PÁRTKONGRESSZUS ES A PLÉNUMHATÄROZATOK SZELLEMEBEN Hasznos befektetés, mely busásan kamatozik Mint a Trnava járási példa is mu­tatja, a mezőgazdasági termelés szün­telen fokozása nagyon jól összehan­golható a társadalmi tevékenységgel, sőt, egymástól el nem választható. Ebben az ipari-mezőgazdasági jel­legű járásban a mezőgazdasági nyers­termelés értéke megkétszereződött az utóbbi másfél évtizedben: 461 millió koronáról 970 millióra emelkedett. Míg 1980-ban a búza járási hektárho­­zamátlaga csak 22,8 mázsa volt, ta­valyelőtt már elérte az 54 mázsát. Ugyancsak több mint a kétszeresére szökött fel a hús- és a tejtermelés, illetve az értékesítése. A járásban jelenleg a mezőgazdasági termelés további szakosítására és a szövetke­zetek összevonására törekszenek. Az 1972-es tényálláshoz viszonyítva a szövetkezetek száma 94-ről 54-re csökken előreláthatólag ez év vé­géig. Természetesen, ezek a kézzelfogha­tó eredmények dolgozó emberek ki­váló munkáját dicsérik. Nos, vajon ezzel párhuzamosan gondoskodnak-e kellőképpen a milliós értékeket lét­rehozó szövetkezeti tagokról? Nyu­godt lelkiismerettel állíthatjuk: gon­doskodnak, mégpedig példásan. Ez egyébként kitűnik az alábbiakból. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének járási bizottsága egyik legfőbb feladatának tartja a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítá­sát, az efsi-tagok — és gyermekeik •— üdülését, a rászorulók fürdői gyógykezeltetését, az üzemi étkezte­tés kibővítését és kulturáltságát, a tagok ezakmai-politikai ismereteinek gyarapítását, kulturális- és testneve­lési igényeik kielégítését, a szövetke­zetekben dolgozó nők társadalmi ér­vényesülése és jobb munkakörülmé­nyei megteremtését, bölcsődék, óvo­dák létesítését, a lakosságszolgálat kiszélesítését, stb. Konkrétabban: míg 1972-ben csak 328, tavaly már 555 szövetkezeti tag üdült hazai üdülőkben, nyaralóhelye­ken. Viszont a fürdői gyógykezelésen résztvevők száma — ugyanezen évek­re vonatkoztatva — már a tizenötszö­rösére gyarapodott. S a gyermekek nyári üdültetése is megduplázódott. Ami a szövetkezeti tagok étkezte­tését illeti, valószínű, szlovákiai mé­retben e járásban a legpéldásabb: a 75 szövetkezet közül 40-ben üzemi étkezde működik. Ogy hisszük, ehhez nem kell bővebb magyarázati A járás szövetkezetei ez utóbbi há­rom évben 13 millió koronát fordítot­tak útkarbantartásra, szociális és egészségvédelmi berendezésekre 9,6 milliót, s félmillió koronáért vásá­roltak munkaruhákat, védőeszközöket. A munka- és életkörnyezet szépítési versenyben a hrnöiarovcei, a hloho­­veci, a košolnái, a dechticei szövet­kezet jár az > élen. Egy sokatmondó számadat: a járás 113 sportegyesületéből 75 szövetke­zeti; ezekben főleg a szövetkezeti ifjúság sportol. Rendszeresen gondoskodnak a bai­­esetelhárításról, az egészségvédelem tökéletesítéséről. Ezt a célt szolgálta legutóbb is a műszaki dolgozók, bal­esetelhárítási technikusok tanfolya­ma is, amely záróvizsgával végződött. A szövetkezetek dolgozói kulturális igényeinek kielégítésére 1972-ben há­rommillió, viszont tavaly már 7 mil­lió koronát költöttek. Ami pedig a szocialista brigádmoz­galmat illeti, ebben a járásban az ifjúság képezi annak gerincét — vagyis 62 brigád 854 fiatalt egyesít a szövetkezetekben. Ez mindennél job­ban bizonyítja, hogy a CSKP KB 1973 júliusi plénnmának az ifjúság nevelé­sével foglalkozó határozata itt mara­déktalanul testet ölt. Kölcsönösen gyümölcsözők azok a baráti és együttműködési kapcsola­tok is, amelyeket a testvéri breclavi járás társadalmi- és tömegszerveze­teivel, Népművelési Központjával tar­tanak, ápolnak, sőt továbbfejleszte­nek. Tényként megállapítható: a trnavai járásban példás a dolgozókról való, sokoldalú gondoskodás. Meggyőződé­sünk, az ezirányú befektetés busásan kamatozik a szövetkezetek javára; az efsz-tagok ezt a példás gondoskodást még odaadóbb munkával, jobb terme­lési eredményekkel, a társadalmi munkába való még tömegesebb be­kapcsolódással viszonozzák. —md— Jó úton járnak MEGTEREMTIK többtermelés feltételeit A komárnoi járás Šrobárovo; Efsz­­ében a rugalmas és jó munkaszerve­zéssel, valamint a társadalmi érdekek előtérbe helyezésével szép gazdasági eredményeket érnek el. A termelés szakosításával és a tökéletesebb üzemszervezéssel, valamint a rend­szeres ellenőrzéssel az árútermelés jövedelmezőségére törekszenek. Elbeszélgettünk Košturiak Ján fő­könyvelővel, Kurucz Alajos zootech­­n'kussal és PruS Ján mérnök, zöld­ségtermesztés! csoportvezetővel: ada­taik bizonvítják, a közös gazdaság si­keresen zárta a múlt évet. Búzából — 480 hektárnyi területen — 56 mázsa volt a hektárhozamátla­­gnk. A bőséges gabonatermésből 480 mázsát adtak terven felül ад állam­nak, a Szlovák Nemzeti Felkelés, ille­tő1 eg a hazánk Szovjet Hadsereg ál­­ta’i felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére. Különös figyelmet érdemel a fóliás zöldségtermesztésük. Négy éve már öt hektárnyi területen alkalmazzák a f*i’8sátras termelési módszert. A ker­bten csoport tagjai a neves évfor­­rb'iők tiszteletére 282 ezer koronával túlteljesítették a bevételi tervet. Az említett területről közel 2,5 millió ko­rona értékű zöldséget adtak el a fel- V" aárló szerveknek — többek között 2’’ vagon vitamindús paprikát. Ha a tn 'lt évi kedvezőtlen termelési elő­­f“’tételeket figyelembe vesszük, ez n»“von szép eredmény. Termelési máiszereik a tudomány legújabb is­mereteire alapozódnak. Pruš mérnök a szeszélyes! kísérleti állomásról jött a šrobárovoi szövetkezetbe, sokatérő szaktudását, tapasztalatait évről-évre i*1 hasznosítja, kamatoztatja a közös tavára. A szövetkezetüket látogató, tanulmányi csoportok tagjainak is smvesen átadla tudását; türelmesen é1 magvarázza az egves termelési fo- 1 imátokat hogy másutt is jó ered­­m mveket érhessenek el a zöldségter­­m -sztésben Az öntözési lehetősége­ket is- jól hasznosítják a termelés fo­kozása szempontjából. Az állattenyésztésben a marhahús­éi a tejtermelésre összpontosítják fő figyelmüket. Tavaly például 420 mázsa húst ér­tékesítettek a szántó hektáraként, teHesflve szerződéses eladási tervü­ket Az idén még több hízőállatot ad­nak át a felvásárló szerveknek, ör­vendetes tény- nem elégedtek meg az évi 3000 literes tejhozamátlaggal — gazdaságosabb takarmányozással a múlt évben 3304 literre sikerült emel­niük. Ehhez természetesen a fejők egyéni és csoportos munkaversenye is lényegesen hozzájárult. Az eléggé igényes eladási tervet 26 ezer literrel túlteljesítették. A községben mintegy húsz fiatal már főiskolai végzettségű, ám a szö­vetkezetben egy sem dolgozik. A kö­zös gazdaság vezetősége a helyi nem­zeti bizottsággal közösen úgy hatá­roztak, hogy hatékonyabb meggyőző, felvilágosító munkával, a nagyobb érdeklődés felkeltésével elérjék, a fiatal szakképzett munkaerők a szö­vetkezetben is otthonra találhassa­nak. Emellett a középkorúak, s az idősebb szövetkezeti tagok túlnyomó többsége az üzemen belüli iskolát rendszeresen látogatja, gyarapítva szakismereteit. A vezetőség arra tö­rekszik, hogy a fiatalok számára jó munka- és életfeltételeket biztosít­son, szociális-, egészségvédelmi-, po­litikai-, társadalmi- és kulturális, va­lamint testnevelési téren egyaránt. Tavaly például csupán szociális cé­lokra 80 ezer koronát fordítottak. A vezetőség tudatában van, mit jelent a tagok műveltségéről való gondosko­dás, ezért valamennyi dolgozójának politikai és szaklapokat járat. Az el­következő időszakban gyorsított ütemben gondoskodnak a szociális helyiségek berendezéséről, s átadásá­ról. Bővítik az üzemi étkeztetést, hogy minél többen juthassanak hozzá a napi meleg ételhez, nemcsak a munkacsúcsok idején, hanem egész éven át. A termelés összpontosításét a szomszédos Modrany-i (madari) szö­vetkezettel segítik elő: a szakosított termelésnek megfelelően, új tehén­­istállót építenek, s korszerű termény­szárító üzemet létesítenek. Ilymódon jobb, kulturáltabb munkakörülménye­ket teremtenek a dolgozók számára, másrészt megteremtik a jövedelme­zőbb termelés, a többtermelés előfel­­ttételeit. (dr) Több mint egy éve egyesítette ingó és ingatlan közös vagyonát, személy­zeti állományát, anyagi és szellemi „tőkéjét“ a Šahy-i, a Vyškovce nad Iplom-i, a Preselany-1 és a tesmaki [az ipolysági, az ipolyviski, a peresz­lényi és a tesmagl) szövetkezet, a­­mely most már közel háromezer hek­táros és a Vörös Csillag nevet viseli. Mik az új problémák? Főleg sze­mélyi vonatkozásúak; míg külön­­külön gazdálkodtak, ismerték egy­mást, a vezetők tudták, kitől, mit várhatnak. S a munkábajárás is ne­hezebbé vált; megnőtt a távolság. Persze, az utóbbi nehézség korszerű személyszállító eszközökkel leküzd­hető. A szövetkezetek jelentős részé­ben autóbusz bonyolítja le a személy­szállítást — a munkahelyre, s haza. A múlt évi terv összeállításakor fő szempontként az egyes termelési részlegek dolgozóinak összeszoktatá­­sát, valamint a gazdasági helyzet megszilárdítását vették alapul. Ez nem volt csekély feladat. Mégis, a tagok valamennyien megértéssel fo­gadták a közös célt szem előtt tartó rendelkezéseket, s annak megfele­lően cselekedtek. Például a Šahy-i részleg központi műhelyének gépja­vítói, helyiségek híján nemegyszer a szabad ég alatt javították a gépeket. Ami a múlt év munkaszervezését illeti, a legfőbb segítséget az üzemi pártszervezet kommunistái nyújtot­ták, előmozdftva a termelés rugalma­sabb irányítását, támogatva a gazda­sági vezetőket a káderkérdések meg­oldásában, a tömegpolitikai nevelő­munkában, a termelés fokozásában. Például, tavaly alkalmazták első íz­ben a gépek csoportos bevetésének módszerét, valamint egyéb haladó termelési módszereket, s a munkaver­seny tökéletesebb formáját, amelyek fokozták a dolgozók munkakedvét, növelték önbizalmát. Annak ellenére, hogy nem éppen a legkedvezőbbek az éghajlati és talajviszonyaik — ta­valy az árvízkár is jelentős kárt oko­zott —, mégis 48,4 mázsás hektár­hozamátlagot értek el, vagyis hat mázsával többet a tervezettnél. Olaj­repcéből, mákbői, cukorrépából is sikerült a tervet túlteljesíteniük. Saj­nos, a kukorica nemcsak mennyiségi­leg, hanem minőségileg is gyönge hektárhazomat adott, beleértve a si­lókukoricát is; ami főleg annak tud­ható be, hogy az Ipoly kétszer is el­öntötte. Ennélfogva nemcsak a ter­melési költségek növekedtek, hanem a nemesített vetőmagnak termelt ku­korica értéke egymillió koronával csökkent, a tervezettnél. Mindamellett a szövetkezet dolgo­zói nagyon nehéz feladatokat telje­sítettek, főleg a termés kézi -erővel való betakarítását illetően, amelyért főleg a női dolgozók érdemelnek kü­lön elismerést. A dolgozók a termés­mentés érdekében — aratáskor és ősszel — bizony szabad-szombatjai­kat, valamint szabadságukat is fel­áldozták. A terméskárok csökkentése érdekében a lakosság (a nyugdíjaso­kat is beleértve) a párt- és állami szervek felhívására háromnapos ter­mésmentő munkában vett részt —, nemcsak a szövetkezeti tagok, hanem azok családtagjai, a diákok, sőt nép­hadseregünk katonái is. yek Ilyen körülményiek között a takar­mányalap sem vol: a kívánalmaknak megfelelő. Az álla állomány úgyszin­tén. Ez a tény t tenyészágazatok szakosítására kész tette a szövetkezet vezetőit. A tehénállomány 30—35 szá­zalékát kellett kis älejtezni, s minden eddiginél nagyobb figyelmet fordíta­ni az utánpötlá: ira — a szakszerű borjúnevelésre. ígý aztán a múlt évi tej hozamátlag bit ony tehenenként csak mintegy két- és félezer liter volt. Persze, a fejjägulyások (33) kö­zül csupán tíz érti el a tervezett fe­­jési átlagot. Ami a baromfitenyész­tést illeti, egy seitésistállöt alakítot­tak át tojóházzá, unelyben a gépesí­tés, az alomürítés jutott előtérbe, így aztán a dolgozók jobb körülmények között dolgozhatták, ami azt ered­ményezte, hogy a jnyerstermelés érté­kében alig mutatkozott lemaradás. Viszont a termelési költségeket túl­lépték. Az idén sokkal jobb a kezdet, mint tavaly ilyenkor, s dinamikus fej­lődés várható. Annál is inkább, mert a CSKP KB, valamint az SZLKP KB legutóbbi pártpléíiumai határozatai­ból eredő feladatokat lebontották nemcsak a szövet cezetre, hanem az egyes termelési ágazatokra, sőt mun­kahelyekre. Az önköltség csökkentése érdeké­ben januárban egyetlen helyre — az Ipolysági telepre -j— összpontosították a mezőgazdasági gépeket. Ilymódon nem csupán az irányítás lesz egysé­gesebb, hanem a gépek műszaki álla­pota is áttekinthetőbb, a gépjavítás minőségileg jobbá válhat, s ugyan­akkor az alkatrész-, valamint az üzemanyaggazdálkodásban is a taka­rékosság elve érvényesülhet. Persze, az állattenyésztés szaka­szán is jobban hakznosíthatók az ed­digi rejtett tartályok: a fejlettebb ta­karmányozási technikával szemes- és erőtakarmány takarítható meg. Arról is említést kell tdnni, hogy a szövet­kezet több mint másfélmillió korona beruházási költségének egy részét BS—6 típusú terményszárító és takar­mányliszt-gyártó üzem létesítésére fordítják — más knezőgazdasági üze­mekkel szorosan együttműködve —, ami lényegesen hozzájárulhat a ta­karmányozás jövedelmezőbbé tételé­hez, s végső soron a tej-, tojás és hústermelés fokozásához és gazdasá­gosságához. Egyetlen figyelemre méltó adat: á szövetkezet egy állandó dolgozójára eső évi átlagjövedelem (az 1973. évi­hez hasonlítva) 17 763 koronára emel­kedett. Ez mindenképpen előrelépést jelent, habár több nehézséggel küz­döttek. Az eredményeket és a fogya­tékosságokat elemezve, megállapít­ható: tovább kell i haladniuk a helyes úton, a termelés [gazdaságosabbá té­telét fokozottan szem előtt tartva, amelyhez elengedhetetlen a további szakosítás, az ésszerűségre és takaré­kosságra törekvés, a komplex gépe­sítés, az új termelési-, üzemszerve­zési- és irányítást módszerek alkal­mazása, beleértve a még következe­tesebb és hatékoiiyabb ellenőrzést is, ami lényegesen hozzájárulhat a meg­nagyobbodott termelőegység gazdasá­gi-, politikai és szervezeti megszilár­dításához, a még eredményesebb kö­zös gazdálkodáshoz. Nagy Teréz IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS- legyenek édestestvérek Az efez-ek Vili. országos kongresz­­szusán többek között a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapsza­bályzatát is elfogadták, jóváhagyták a kongresszusi küldöttek. Ez az alap­­szabályzat a szövetség járási bizott­ságainak ellenőrző szerve tevékeny­ségét és hatáskörét is megszabja. Azóta az ellenőrző bizottságok munkája lényegesen javult: eredmé­nyesen tevékenykednek. Különösen aktív a szövetség prievidzai járási bizottságának ellenőrző szerve. A jb plenáris ülése már az év elején jóvá­hagyta évi munkatervét. Ez a munka­terv főleg a határozatok teljesítésé­nek ellenőrzését tartja szem előtt. Célkitűzéseik szerint a lehető legna­gyobb mértékben aktivizálni kell a különböző szakbizottságokat, mégpe­dig széleskörű aktívákkal. A terv ér­telmében a bizottság felülvizsgálja a beérkezett panaszok elintézési mód­ját, s szorosan együttműködik a jnb, illetőleg a járási mezőgazdasági igaz­gatóság illetékes ügyosztályainak dolgozóival. Gondoskodik arról is, hogy a szövetkezetek egyes szakbi­zottságai miként szorgalmazzák a vá­lasztási programterv tejesítését — a szövetkezet részéről, valamint a ta­gak részéről. Hiszen valamennyi efsz­­tag egyben a község lakosa — hon­polgár. Természetesen, a szövetség járási bizottságának ellenőrző szer­ve értékeli azt is, milyen módon tö­rődik a szövetkezet vezetősége a ta­gok egészségvédelméről — üdülteté­séről, fürdői gyógykezelésről, stb. A szövetség jb ellenőrző bizottsága A bratislavai Munkabiztonsági Kutató Intézet mintegy 300 plakátot, grafikát adott ki a 20 éves fennállása alatt, amelyek a biztonságosabb mun­kavégzésre, a munkabalesetek elkerülésére hív­ták fel a dolgozók figyelmét. Foto: Pónya T. ellenőrzi, hogy az űzemközi kapcso­latokban milyen mértékben tartják be a szocialista törvényességet; a jb megfelelően, az előírásokat betartva, használja-e ki a rendelkezésére álló pénzeszközöket...? Felméréseket vé­gez, hogy a járási bizottság által ki­adott tansegédanyagokat milyen mó­don használják fel a szövetkezetek­ben a dolgozók szakmai-politikai is­­nieretgyarapítása továbbképzése szempontjából. A jb ellenőrző bizottsága negyed­évenként megtárgyalja, s értékeli az efsz-ek dolgozói vállalt kötelezettsé­geinek teljesítését, ellenőrzi a járási nemzeti bizottságtól kapott pénzösz­­szegek felhasználását. Serkenti a szö­vetkezeteket, hogy pontosan, lelkiis­meretesen vezessék az elsődleges nyilvántartást, s rendszeresen tartsa­nak előadásokat a munkabiztonsági óvintézkedések, s az előírások betar­tásának fontosságáról. Ilyképpen is elősegítve azt, hogy a mezőgazdasági üzemekben megelőzhessék a munka­baleseteket, az ebből származó erköl­csi és anyagi bárokat. JÜDr. MICHAL ĎURDIAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents