Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-03-01 / 9. szám
1975. március 1. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 ALAPVETŐ KÖVETELMÉNY: A JÖ KÖZÖSSÉGI SZELLEM MINT A BRONZÉREM I. FOKOZATÁNAK VÄROMÄNYOSA nógatás nélkül is meglassít, elvtársi segítség formájában. A Makai-brigádről, tevékenységéről a sxövetkezet vezetői is elismeréssel beszéltek. Például Bagyinka Mátyás, Makai Béla. Orvos Adám a műit év ószén a munka dandárját végezték. Ha a gépet elbírta a föld, éjjel-nappal végezték a mélyszántást. Kecskés István, Lacza József fiatal traktorosok még a vasárnapi szabadidejüket is feláldozták, ha a közös gazdaság érdeke azt kívánta. II. A 2. számó brigád tevékenységét — a betegeskedő SZABÓ Ernő brigádvezető helyett — HÚKA Imre káderfelelős jellemezte. — Ez a termelési szakasz a legelmaradottabb volt, gépparkja minőségileg össze sem hasonlítható a másik kettővel. Két évvel ezelőtt mégis ügy határoztak, beneveznek a szocialista brigádmozgalomba. S nem bánták meg az e szakaszon dolgozok. Annak ellenére, hogy az itteni munkakörülmények kedvezőtlenebbek mindmáig. Már akkor a vezetőség ágy határozott, fokozatosan fel kell újítani ezt a telepet, amely azóta is folyamatban van. Ehhez a felújító munkához а brigádtagok is becsületesen hozzájárulnak. Erről a brigádról még annyit, 26 tagú, az életkorátlag 33 év. Hóka Imre szavai szerint jó a közösségi szellem. amely a brigád eredményein is meglátszik. Nagyon nehéz kiemelni olyan egyéneket, akik a brigád tartóoszlopai. Mégis, Patrik Imre nem maradhat említés nélkül, aki a szövetkezet vezetőségi tagja, a kiváló kombájnos, járási méretben is, hiszen már több éven keresztül a járás legjobbjaként. az I. helyen emlegették. III. A 3. számú telep brigédvezetője GABOR ERNŐ. Ez a brigád a legnagyobb, 34 tagú. — Nem szabadkozásként mondom, de ennyi embert irányítani nem könynyü feladat. Mindenkit az Őt megillető helyre kell beosztani. Ez természetesen jó emberismeretet, határozottságot, az emberek iránti finom érzéket követel. S az sem mellőzhető: a csoportunk gondjaira bízott termőterületek jóval gyöngébb minőségűek, mint általában. Ilymódon a maximális igyekezet ellenére sem kielégítőek a termelési eredményeik. Így történhetett ar is, hogy a vállalt 23X 640 korona értékű kötelezettséget csupán 465 ezer koronával tudtuk túlteljesíteni, míg az 1. számú brigád több mint 850 ezerrel, a 2. brigád 651366 koronával teljesítette túl vállalását... Ha a brigád legjobbjait kellene felsorolnom név szerint, akkor Madocsai Imrét, Pécsi Józsefet és Dudás Györgyöt feltétlenül említeném. * Amikor Hóka Imrével — bér-, manka- és személyzeti felelőssel —, a szocialista brigádmozgalomba benevezés kezdeményezőjével beszélgettem, nagy örömmel újságolta: — Három brigádunk a szocialista brigád cím bronzérme I. fokozatának várományosa. Persze, ez nem azt jelenti, hogy több munkaközösségünk nincs, amely a büszke címért versenyez. Sőt, újabb kettő benevezésével számolunk, a legközelebbi időszakban. Gyakran még vezető tisztséget betöltő egyének is felvetik, egy termelőegységen belül szükség van-e több szocialista brigádra? S mi a jelentőségük? Nagyonis szükség van erre, hogy egy szövetkezetben több ilyen brigád is működjék — mint a pribetai (perbetei) szövetkezetben, a szóban forgó három brigád pétdája is bizonyítja. Ez a 92 dolgozó a két esztendő alatt nagyot fejlődött, szocialista öntudatban, hazafiságban, emberiességben egyaránt. Szellemileg felemelkedtek, tagtársaik fölé magasodtak. S épp ennélfogva, hatni tudnak más mnnkacsoportokra, épp példás kezdeményező készségükkel, helyes magatartásukkal, a munkához való szocialista viszonyukkal, fegyelmezettségükkel, s társadalmi munkájukkal. S végül ajánljuk: a pribetai szocialista brigádokat megilletné valamiféle név, olyan, ami további példás munkára kötelez valamennyi brigádtagot. Kalita Gábor Kint éles szél tombolt. Odabent azonban a duruzsoló kályha kellemes meleget árasztott. A beszélgetés is nagyon barátságos hangulatban indult. Három szocialista brigád tagjaival beszélgettünk, munkájukról, gondjaikról, eredményeikről. Megnyugtató, jóleső érzéssel hallhattam az idősebbek, a középkorúak, s a fiatalok véleményeit, helyes állásfoglalásaikat a jó ügyhöz. Ezek ugyan más-más szemszögből fogalmazódtak meg, mégis a példás feladatvégzésre, a többletmunka vállalására, a jó közösségi szellemre törekvés jellemezte azokat. Nagy-nagy összetartó erűt éreztem, arai eggyé kovácsolja őket, helyes irányba befolyásolja tetteiket, gondolkodásmódjukat, céljaik azonosságát. E brigádok legjobbjainak — HADNAGYIÉ János. KASZANOVSZKY Lajos, FARKAS Elemér — szerénységét bizonyítja, amikor a munkájukról esett szó, társaik mondták el róluk: a legkegyetlenebb időben is a traktor vezetőfülkéjébe ültek, s ha kellett, taikat, az alig húszéves, kezdő esetleges félrelépéseit nyilvánosan kipécézték. Ezek a kollégák — akkor — nem is tudatosították, mily nagy „bűnt“ követtek el az egészséges munkalégkör, a közösségi szellem kialakítása ellen. Ilyen dolgokról, hasonló esetekről többször beszélgettünk a tagokkal brigád-gyűléseken, s az eredmény, úgy érzem, nem maradt el__ A most fiatalnak, kezdőnek számítók már így vélekedtek: — Amit Gábor elvtárs példaként említett, mi mér nemigen tapasztaltuk. Lépten-nyomon érezzük a segítőszándékot. Szerintem az elvtársi jóviszony, a Jó munkalégkör, a jó közösségi szellem annak is köszönhető, hogy szocialista brigád vagyunk. Ennek tudatformáló hatása, összetartó ereje nagy és áldásos. f. A MAKAI Ferenc vezette brigád 32 tagú, 1972-ben alakult; három teher-Az 1-es, a 2-es és a 3-as számú szocialista brigád reflektorfénynél szántottak, éjjel, ködben is vetettek ... Ennek elhangzásakor több szempár felcsillant. A tekintetek a derekas helytállás büszkeségét sugározták... A brigádtagok között akad nagyon fiatal is egynéhány, akik a múlt évben szerezték meg a javítói, vagy a gépkezelői képesítést. Bár rövid ideje dolgoznak a brigádokban, munkáinkkal, képzettségükkel már bizonyítottak. Persze, a rutin, a tapasztalat még hiányzik... S ez a tény újabb kérdési vet fel: milyen az idősebbek és a fiatalok közötti viszony? A 48 éves GABOR Ernő, a 3. számú brigád vezetője válaszolt: — Emberek vagyunk. Tudja, néha adódtak olyan esetek, amikor az idősebb kollégák — olykor vezetői szinten — fitogtatták sokéves tapasztala— nem teljes létszámban. (A szerző felvételei.) gépkocsivezető, a többi traktoros. Az életkorátlag harminc év körül mozog. A brigádvezető röviden így jellemezte munkaközösségét: — Kezdetben az emberek között elég vegyes nézetek uralkodtak. Egyesek attól tartottak, hogy elvész az egyéniségük, csupán kihasználják őket, valamiféle „hideg“ lényekké válnak. Az efféle, vagy hasonló hiedelem alaptalannak bizonyult, ami a brigád szervezeti megszilárdulásának, az egyre tökéletesedő irányításának, s természetesen a céltudatos nevelőmunkának is köszönhető. A brigádunk hónapokon belül összetartó, megértő, jó közösséggé formálódott... Ma már, ha valamely gépnek nagyobb baja esik, nem kell a brigádvezetőnek közbelépni: „Gyerekek, segítsetek a kollégának!“ Ezt ők most már Amikor a CSKP XIV. kong** resszusa kijelölte szocialista társadalmunk termelőerői továbbfejlesztésének teendőit, a valóraváltás módozatait is megmutatta. A tudományos-műszaki módszereket mint a megoldás nagyon hatásos eszközeit jelölte meg, amelyek hozzásegíthetnek minket a célkitűzések eléréséhez. Ez azonban az emberektől nagyobb tudást, a korábbihoz képest több igényességet követel. Pártunk arra figyelmeztetett, hogy biztosítanunk kell a téli felnőttoktatás lehetőségeit, s ezzel az embereknek tervszerű előkészítését a nagyobb feladatok teljesítésére. Az illetékes szervek azzal, hogy — a kongresszust követő időszakban — megszervezték a földművesek tömeges téli iskoláztatását, a párt célkitűzéseinek valóraváltását szorgalmazták, s ezzel pártfeladatot teljesítettek. Arra gondoltak, hogy a „Haladó Tapasztalatok Iskolája“ keretében a több mint 200 ezer szövetkezet földműves felkészítése olyan össztársadalmi érdek, amely összhangban van a mezőgazdasági termelés távlati programjában lefektetett alap elvekkel. Kezdetben a földművesek téli iskoláztatása a gondos előkészítés ellenére sem sikerült úgy, ahogyan szerettük voina, mert új formáról volt szó és kevés tapasztalattal rendelkeztünk a kivitelezésben. Dél-Szlovákia magyarlakta területéről mér kezdetben olyan panaszok érkeztek a központi irányító szervekhez, hogy a földművesek nem értik meg a TV-adás szövegét. Az illetékesek jogosnak Fontos társadalmi érdek A szövetkezeti dolgozók szakmai-politikai továbbképzése minősítették a panaszt, s úgy rendelkeztek, hogy a jövőben minden tananyagot magyar nyelven 20 ezer példányban a dél-szlovákiai járások rendelkezésére bocsátanak. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási szervei, valamint a mezőgazdasági igazgatóságok minden egyes tananyagot idejében kézhez kapnak, s eljuttathatják azokat a mezőgazdasági üzemekbe. Az iskoláztatás sikere érdekében kiépítették az irányítás központi, kerületi, járási és helyi bizottságait, valamint ugyanezen fórumok lektor-csoportjait. A bizottságok feladata, hogy irányítsák az oktatást, s ha rendellenességet tapasztalnak, azt saját hatáskörükben megoldják. A lektoroknak viszont az a feladatuk, hogy a TV-adások után átvegyék a hallgatókkal a tananyagot, s „levezessék“ a vitát. A lényeg az, hogy a hallgatóság párhuzamot vonjon a TV-ben sugárzott anyag és a saját gazdasága közt, s a korábbihoz képest lényegesen jobb terméseredményeket érjen el, takarékosan bánjon a nyersanyagokkal stb. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy aránylag sok járási és helyi bizottság, valamint lektorcsoport nem teljesíti a feladatát. Ezért kívánatos, hogy a járási pártbizottságok értékeljék a „Haladó Tapasztalatok Iskolája“ járási eredményeit, a bizottság és a lektorcsoport munkáját, s ugyanezt tegyék a helyi pártbizottságok is, mert a földművesek téli iskoláztatása pártfeladat. Az értékelés azért lenne időszerű, mert több járásban és községben éppen azok követik el a mulasztásokat — az iskoláztatás terén — akiknek szervezniük kellene azt, s meg kellene nyerniük a dolgozókat a tömeges részvételre. Köztudomású, hogy a Haladó Tapasztalatok Iskolája már negyedik éves, tehát volt elegendő idő a jó tapasztalatok összegyfljtésére, s azokban a későbbiek során való hasznosítására. Nagyon sok mezőgazdasági üzem termelésében felhasználták a vitákban felszínre került, okos javaslatokat. Jó kollektív szellem alakult ki, s ha a helyzet úgy kívánta az ipari vállalatok munkásaival együttesen mentették a termést, de amint lehetőség nyílott arra a tananyagot Is szervezetten, tömé- ■ gesen átvették. A nyitrai járás mojmírovcei szövetkezetében például olyan színvonalas, egésznapos iskoláztatásokat szerveztek, amelyeken esetenként több mint 200 személy vett részt, s az előadásokat hasznos építő vitákkal zárták le. Hasonlóan jól szervezett iskoláztatások voltak a járás más gazdaságaiban is. A központi irányító bizottság egyes tagjai nagyon jól szervezett előadásokat és vitákat hallgattak meg a Nové Zámky-i (érsekújvári) járás több gazdaságában. A nyilvántartások azonban arról is számot adtak, hogy mind a három szlovákiai kerületben komoly mulasztások történtek a földművesek téli iskoláztatásában. Ezt bizonyltja az is, hogy Nyugat- Szlovákia mezőgazdasági üzemelnek mindössze 28,6, Kelet-Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek 34,8, a közép-szlovákiainak csak 37,4 százalékában tárgyalták meg az első három tananyagot! A gazdaságok jelentős hányadában ahelyett, hogy komolyan vették volna ezt a pártfeladatot, objektív okokra hivatkozva elmulasztották az emberek iskoláztatását. Szükséges tehát, hogy a pártszervezetek azonnal intézkedjenek az iskoláztatás sikeres lebonyolítása érdekében. Ahol viszont elhanyagolták a földművesek téli iskoláztatását, (azt el sem kezdték) mint például a komárnoi (komáromi) járás néhány gazdaságában — tanácsos, hogy a járási, s a helyi szervek levonják a következtetéseket, s a pártfeladat elhanyagolóit felelősségre vonják! Hihetetlen, mégis valóság, hogy január közepén a központi lektorok előkészítő tanfolyamára több járásból senkit nem küldtek. Ebből is látható, hogy a rossz példa mennyire ragadós. Ugyanis, ahogyan a járási irányító szerv dolgozói viszonyulnak az iskoláztatáshoz, olyan a mezőgazdasági üzemek viszonya is hozzá. Márpedig ennyire semmibe venni a párt tömegnevelési irányelveiből eredő feladatokat, több mint felelőtlenség. Néhány helyen olyan megjegyzés is elhangzott, hogy a magyarajkú szövetkezeti tagok nem értik a TV-ben sugárzott anyag szövegét. Arra azonban megfeledkeztek magyarázatot adni, hogy mi lett a sorsa a magyarnyelvű tananyagoknak. Ahol azonban komolyan vették a földművesek téli iskoláztatását, ott a magyarnyelvű tananyagból a lektorok, de a hallgatók is jóval a TV-sugárzás előtt felkészülhettek. így nem okozott nyelvi problémát a közvetített szöveg. Ebből az a tanulság, hogy ha az ember a fejét gondolkodásra használja, sokminden megoldható. Végezetül: bár erősen tavaszodik, mégis van mód a mulasztás behozására. A járási mezőgazdasági igazgatóságok, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai tegyenek hatékony intézkedéseket a Haladó Tapasztalatok Iskolája negyedik évfolyama sikeres befejezése érdekében. A helyi szervek, de főleg a falusi pártbizottságok aszerint Is értékeljék tagjaikat, hogy ki, milyen tevékenységet fejtett ki e fontos pártfeladat teljesítése érdekében. Hoksza István
