Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-01 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1975. március 1. Élenjáró mezőgazdasági üzemek kitüntetése Az elmúlt héten Prágában — a párt- és az állami szervek képviselői­nek jelenlétében a CSSZSZK Mező­­gazdasági- és Élelmezésügyi Minisz­tériumában kitüntetéseket vettek át mezőgazdasági dolgozók képviselői. „Az építésben szerzett érdemekért“ és „A kiváló munkáért“ állami ki­tüntetést a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya javaslatára a köztársasági elnök 18 efsz-nek, állami gazdaság­nak, munkakollektívának és dolgo­zóinak adományozta a cukorrépa, a burgonya és a szemes kukorica ter­mesztésében, s az 1974. évi betakarí­tásban a gépek példás kihasználása terén elért kiváló eredményeket. „Az építésben szerzett érdemekért“ 'állami kitüntetést a cukorrépater­mesztésben elért kiváló eredménye­kért a következő egységes földmű­vesszövetkezetek kapták: Krásná Ves- Líny, Mladá Boleslav-i járás, a bašni­­cei Rozkvet Efsz, jiőíni járás, a Do­­lany-i Zdenek Nejedlý Efsz, náchodi járás, a pravőicei Rozvoj Efsz nö­vénytermesztési kollektívája, kromé­­ŕíží járás, a Rimicei Bílá Lhota Efsz, olomouci járás, a Morava—Kojetín-i Efsz, pferovi járás, a Zlatná na Ost­rove (Csallóközaranyosi) Efsz, ko­­márnoi járás, a kamanováí, Topoľ­čany-! járás, horoveci michalovcei járás, és a podoliei, trenőíni járás. A burgonyatermesztésben elért ered­ményekért: a Petrovicei Vysočina Efsz, pelhfimovi járás, a brtnicei Rovnost Efsz jihlavai járás, a Veľká Lomnica-i Magnemesítő Állami Gaz­daság, poprádi járás. A szemeskuko­rica termesztésében elért eredmé­nyekért: a Jurovái [Dercsikaij Efsz, Dun. Streda-i járás, és a Selícei (Sók­­szelőcei) Efsz, galántai járás. A cukorrépa betakarító gépek pél­dás kihasználásáért „A kiváló mun­káért“ állami kitüntetést kapták: Jifí Chalupa, az Opavai Gépállomás trak­­torosa-kombájnosa, a Veľká Calomi­ja-i (Nagycsalomiai) Vörös Csillag Efsz traktoros kollektívája, Veľký Krtíš-i járás. Ugyanezt a kitüntetést kapta a burgonyabetakarító gépek mintaszerű kihasználásáért az Okro­­uhltcei Efsz növénytermesztési kol­lektívája, Havltčkflv Brod-i járás. Večera miniszter ebből az alkalom­ból összegezte a mezőgazdaságnak az ötödik ötéves tervidőszak négy évi eredményeit. Egyben hangsúlyozta, hogy mezőgazdasági dolgozóink rend­szeresen hasonlítsák össze a nemzet­közi színvonalon elért csúcsteljesít­ményekkel a mezőgazdasági terme­lés egyes szakaszain elért teljesítmé­nyeiket. Ezért aktív intézkedések fo­ganatosításával kell kiküszöbölni azokat a fogyatékosságokat, amelyek fékezik a termelés fejlődését, fel kell tárni és teljes mértékben, gyors ütemben hasznosítani a tartalékokat, s ezáltal teljesíteni az egyre igénye­sebb feladatokat, amelyek hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy önellátókká váljunk az alapvető élelmiszerekből és a takarmányokból. Mivel az öt­éves tervidőszak négy éve alatt a növénytermesztésben négymilliárd korona értékű lemaradás mutatkozik, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat akcióprogramja külön súlyt helyezett a növénytermesztés fejlesz­tésére a CSKP KB novemberi plenáris ülése határozatai teljesítésének biz­tosítására. Elsősorban a cukorrépa­termesztés 220 000 hektárra való fo­kozatos bővítéséről van szó, ami le­hetővé teszi a cukorrépatermesztés­nek 8,9, sőt 9,3 millió tonnára való növelését. A gabonaneműek önellá­tottsága megköveteli, hogy legalább 12 millió tonna gabonát termeljünk. A burgonya termesztési területének 1980-ig legalább 15 százalékkal való csökkentésével a főfigyelmet az ipari és az étburgonya minőségének és hektárhozamának növelésére kell összpontosítani. A további intézkedés az olajos növények, a gyümölcs- és a zöldség termesztésének fejlesztésére irányul azzal a céllal, hogy csök­kentsük e termények behozatalát. A legutóbbi négy év alatt a kitün­tetett efsz-ek közül a cukorrépater­mesztésben a következő hektárhoza­mokat érték el: a Dolany-i Efsz 417, a Bílá Lhota-i Efsz 430 métermázsát. Tavaly cukorrépatermesztésben a kö­vetkező átlagos hektárhozamokat ér­ték el a kitüntetett szövetkezetek: 584 mázsát a Pravőicei Efsz, 633 má­zsát a Zlatná na Ostrove-i Efsz, 575 mázsát a Michalovcei Efsz, 638 má­zsát a Kamanováí Efsz és a Podolí-i Efsz 705 mázsát. Csehszlovákiában a cukorrépa átlagos hektárhozama ta­valy 395 mázsa volt. Az 500 mázsás hozamot 207 mezőgazdasági üzem túlszárnyalta. A kitüntetések ünnepi átadásakor három mezőgazdasági üzem képvise­lői átnyújtották a szövetségi mező­­gazdasági és élelmezésügyi minisz­ternek ez évi kötelezettségvállalásai­kat. Ján Baryl, a CSKP KB titkára, zár­szavában hangsúlyozta, hogy a ki­váló eredmények a mezőgazdaság ha­tékonysági tényezői jobb kihasználá­sának példájául szolgálnak. Az elért színvonal törvényszerű jelenség, mert a párt és kormány nagy figyelmet szentel a mezőgazdaság fejlesztésére. Tény viszont: a növénytermesztésben nem dicsekedhetünk általánosan el­ért jó eredményekkel. Ezért fontos a belső tartalékok mozgósítása, a me­zőgazdasági üzemek eredményei kö­zötti különbségek kiegyenlítése. Ez­által teljesíthető — a CSSKP KB által kitűzött igényes, egyben reális fel­adatokon kívül az is —, hogy a ga­bonatermesztés, a takarmányellátás és az élelmiszerek előállítása terén önellátók legyünk. Érvényt kell szerezni az ENSZ határozatának Győzelmes 30 esztendő MEGVALÓSUL A DOLGOZÖ NÉP ALMA A csehszlovák nép nemzeti felsza­badító harca és hazánk szovjet had­sereg által történt felszabadítása harmincadik évfordulója alkalmából Prágában kétnapos országos szemi­náriumot rendezett a CSKP Központi Bizottságának agitáciős és propagan­da osztálya és a Szocialista Akadé­mia Központi Bizottsága. A szeminá­riumon a főbeszámolót Josef Kempný elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára mondotta hazánk népgazdasága há­rom évtizedes fejlődésének eredmé­nyeiről és távlatairól. Kempný elv­­társ rámutatott, hogy a szocialista országok és az egész haladó világ az idén megemlékezik a második világ­háború befejezésének 30. évforduló­járól. A szörnyű világégés óriási ká­rokat okozott emberéletekben, vala­mint társadalmi-kulturális és egyéb értékekben. Ez az évforduló az egész világ számára összekapcsolódik a szovjet népnek és a szovjet hadsereg­nek a fasizmus ellen folytatott hősi harcával, amelyben 20 millió szovjet ember áldozta életét. A továbbiakban elemezte a szocia­lista építőmunkánk eredményeit, a­­melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével valósított meg a munkásosztály, a parasztság és a dol­gozó értelmiség. A népgazdaság fej­lődése — 1937-hez viszonyítva — azt mutatja, hogy a nemzeti jövedelem a 4,6-szorosára, az ipari termelés a 9,3- szeresére melkedett, miközben a gép­ipari termelés 1948-tól 19-szer lett nagyobb. Az egy főre eső termelés­ben és az életszínvonalt illetően a világ első országai közé tartozunk. Ma Csehszlovákiában vannak a leg­hosszabb fizetett szabadságok és a 42,5 őrás munkahét világviszonylat­ban a legrövidebbek közé tartozik. Az elmúlt évek során sikeresen ol­dódott meg a Csehország és Szlová­kia gazdasági kiegyenlítődése is. 1937-hez viszonyítva; a szlovák ipari termelés 30-szorosára emelkedett; míg 1962-ben Szlovákia 19,4 száza­lékkal részesedett a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság ipari össztermelésében, 1973-ban ez az arány 24,4 százalékra növekedett. Alapvető változások történték a falvak életében és a mezőgazdasági termelésben; az utóbbi 1948-tól kö­rülbelül 90 százalékkal növekedett, miközben a munkatermelékenység a háború előtti szinthez viszonyítva 4,3-szer lett nagyobb. A munkaterme­lékenység növelése lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságból több mint 1 millió személy a népgazdaság más ágazataiba menjen át. Mezőgazdasá­gunk a népgazdaság technikailag korszerű nagyüzemi termelési ága lett, s jelentősen hozzájárul egész gazdaságunk fejlődéséhez. A korsze­rű gazdálkodás bizonyítéka, hogy a hektárhozamok a háború előtti szint­hez viszonyítva a kétszeresére emel­kedtek. Ehhez jelentősen hozzájárult a vegyszerek használata is. Az egy hektárra eső műtrágyafogyasztás 1948-hoz viszonyítva a 11-szeresére növekedett, és ma egy hektár mező­­gazdasági területre 205 kg tiszta táp­anyag jut. Jelentős előrehaladást ér­tünk el a mezőgazdaság iparosításá­ban, s falvainkon számottevően emel­kedett az életszínvonal. Mezőgazdaságunk forradalmi vál­tozásai kifejezik a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységét, gaz­dasági és politikai érdekeinek egy­ségét. A kommunista párt politikája ezen a téren is azt bizonyítja, hogy a munkásosztály és a kommunista párt olyan erőt képvisel, amely meg­tudja oldani a dolgozó parasztság problémáit, és megtudta teremteni a feltételeket életszínvonaluk fokoza­tos emeléséhez. Pártunk tanult az SZKP-nak a le­nini szövetkezetesítés! terve megva­lósításában -szerzett tapasztalataiból. Ügyelt arra, hogy a földművesek megnyerésének folyamatában tovább fejlődjön és állandóan szilárduljon a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság, a város és a falu politikai és gazdasági szövetsége. A mezőgazdasági termelés kisipari jellege történelmi szempontból rövid idő alatt szocialista, tervszerűen irá­nyított termeléssé változott. Pártunk XIV. kongreszsusa szilárd alapot adott, és meghatározta a me­zőgazdasági fejlődés további irány­vonalát. A CSKP KB 1972. áprilisi ülé­se, valamint az efsz-ek VIII. kong­resszusa megerősítette és konkrétan lebontotta ezt az irányvonalat, s tel­jesítéséhez kialakította a politikai feltételeket. Csakis a koncentrált és szakosított termelés teszi lehetővé, hogy érvényesítsük a tudomány és a technika ismereteit, biztosítsuk a me­zőgazdasági termelés állandó növeke­dését, s egyúttal javítsuk a munka­­környezet kulturáltságát, s védjük az életkörnyezetet is. Kempný elvtárs további beszédében foglalkozott a novemberi plénum fel­adatai megvalósításának jelentőségé­vel, a dolgozó nép kezdeményezésé­nek kibontakoztatásával, amelynek fő célja az ország lakossága szükségle­tének egyre jobb kielégítése. Jk napokban az SZNT Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Bizott­ságának az ülésén megvitatták és jóváhagyták a VI. ötéves tervidőszak mezőgazdasági valamint élelmiszer­­ipari beruházásairól, az állami gaz­daságok eddigi eredményeiről és táv­lati fejlesztéséről, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdőgazdaság tavalyi eredményeiről szóló jelentést, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a CSKP KB novemberi plenáris ülésén elfogadott irányelvek össztársadalmi teljesítésével össze­függő javaslatát. A vitából kitűnt, hogy a Mezőgaz­dasági- és Élelmezésügyi Miniszté­rium hatékony lépéseket tesz olyan ismeretanyag összegyűjtése érdeké­ben, amelyek támpontot nyújtanak a megkezdett és a félbemaradt építke­zések mielőbbi befejezéséhez. A VI. Előtérben az össztársadalmi érdek ötéves tervidőszakban a széttagoltság felszámolása érdekében a beruházási eszközüket, a tervező és a kivitelező kapacitásokat az össztársadalmi szempontból nálkülözhetetlen olyan építkezésekre összpontosítják, ame­lyek az állattenyésztés további sza­kosítása és öszpontosítása, illetve a j termelés fellendítése tekintetében nélkülözhetetlenek. Ebben a tárgykörben szóba került a könnyű és olcsó elemek sorozat­­gyártásának a szükségszerűsége, amelyek nemcsak istállók, hanem raktárak építésére is hasznosíthatók. A jövőt illetően sor kerül a mező­gazdaságban további öntözőrendsze­rek hálózatának a kiépítésére, a kis­­hozamú termőtalajok rekultiválásá­­ra, illetve az egész földalap termő­­képességének a fokozására. A VI. öt­éves tervfeladatok sikeres teljesítése érdekében az Agrostav, a Poľnostav és a Potravinoprojekt vállalatokat olyan erős egységekké kell kiépíteni, hogy teljesíthessék a rájuk háruló kivitelezői feladatokat mind a mező­­gazdasági —- mind a szolgáltató — mindpedig az élelmiszeripari szférá­ban. Megállapították továbbá, hogy Szlo­vákiában egyes állami gazdaságok hektárhozamátlaga azért kisebb, mint a szövetkezeteké, mert földalapjuk nagyon széttagolt és termelő-alapjaik elavultak. Ezt a problémát a jövőben az össztársadalmi érdeknek megfele­lően oldják meg. —hai— A második világbáború befejezése óta Ciprus egén többször gyülekez­tek már baljós fellegek, az ott élő görög lakosság és a török kisebbség összetűzése miatt. A világpolitikai eseményeket befolyásoló nagyhatal­mak — elsősorban a Szovjetunió — közbelépésével sikerült lecsendesíte­ni a háború hullámait. Sajnos, a vi­lágimperializmus agresszív körei nem nyugodtak meg, és aknamunkájuk, uszításuk nyomán — mint ismeretes, — a szigeten már görög és török ka­tonai erők is küzdöttek egymással. A ciprusi válság idején fegyveres összecsapások keretében a török csa­patok megszállták a sziget területé­nek 40 százalékát — ahol a legtöbb ipari üzem van, és a lakosság a leg­­termőbb földekkel rendelkezik — pe­dig a török kisebbség az összlakos­ságnak csak a 18 százalékát teszi ki. A török katonaság kegyetlenkedé­sei. terrorcselekményei következté­ben mintegy 200 ezer görög lakos el­menekült otthonából. Ezek a mai na­pig is rossz körülmények között él­nek, távol megszokott szülőföldjük­től. A török hatóságok helyükre már többezer török polgárt telepítettek, állítólag ezek többsége szintén a har­cok idején menekült a szigetről. Azonban a cél világos: az elfoglalt területet török lakossággal akarják benépesíteni, és hallani sem akarnak a görög menekültek visszatéréséről. Bár a fegyverek — eltekintve a ki­sebb csatározásoktól — a szigeten elhallgattak, a világ közvéleményé­nek figyelme újra a szigetország felé fordult. Ugyanis a török kisebbség az elmúlt napokban kikiáltotta az ön­álló török szövetségi államat. Bár erre vonatkozólag már előzőleg is történtek utalások, mégis ez a lépés nagy felháborodást váltott ki a világ békeszerető erőinek köreiben. RO­MES CSANDRA, a Béke-világtanács főtitkára táviratban biztosította Ma­­kariosz kormányát támogatásáról. Görögországban tízezrek tüntettek a török kisebbség egységbontó tevé­kenysége ellen. New Yorkban az ENSZ palotája előtt ezrek követel­ték, hogy az illetékesek szerezzenek érvényt az ENSZ határozatának, a­­mely kimondja: Ciprus egységes, füg­getlen állam, amelynek népét egy központi kormány 1*11, hogy irányít­sa. A görög parlament ülésének vitá* ja szintén leszögezte, hogy a sziget­ország népének az alkotmányban megszabott jogok szerint együtt kell élnie, biztosítani minden polgára sza­bad mozgását és ^ menekültek is visszatérhessenek oda, ahonnan el­űzték őket. A Szovjetunió álláspontja a ciprusi kérdéssel kapcsolatban szabatos, vi­lágos és változatlan. A ciprusi kon­ferencia kezdete óta szüntelenül han­goztatja, hogy a szigetország függet­len, szuverén területi egység. Támo­gatja az ország törvényes kormányát Makariosszal az élen. A szovjet dip­lomaták mindig óva intették a szem­benálló feleket attól, hogy katonai erővel próbálják megoldani a vitás problémákat. Hangsúlyozták, hogy az ilyen kísérletek kudarcba fulladnak és elmérgesítik a helyzetet. Számta­lan esetben javasolták, hogy széles­körű nemzetközi fórumot kell össze­hívni az ENSZ védnöksége alatt, a ciprusi probléma megvitatására és megoldására. Ilymóijon a világ népei­nek képviselői aktívan hozzájárulhat­nak a ciprusi probléma rendezéséhez és népei számára a tartós béke biz­tosításához. A Brezsnyev—Wilson ta­lálkozóról kiadott közlemény is hang­súlyozza, Ciprus önjálló egységes or­szág és az ENSZ határozata alapján kell megszabni, hody az ott élő né­pek milyen kapcsolatban éljenek egy­mással. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén — amelyet 1 ciprusi kormány kérésére hívtak össze — a felszóla­lók többsége követelte: minden ide­gen katonát vonjanak ki a szigetor­szágból. JAKOV MALIK, a szovjet kül­döttség vezetője rámutatott arra, hogy a helyzet a török kisebbség el­szakadásra irányuló törekvései miatt éleződött ki. KUKT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára, felszólalásában hang­súlyozta, hogy érvényt kell szerezni a Világszövetség előző határozatá­nak, és meg kell tenni a lépéseket a szembenálló felek közötti tárgyalá­sok megkezdésére és egy nemzetközi fórum összehívására. (b) >;• ín.vea /6 iö/ A tavaszi mezőgazdasági munkák színvonalas politikai-szervező munkát igényelnek Az SZLKP Központi Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi bi­zottsága, a február 24-i ülésén, melyen Ján laník elv^árs, az SZLKP KB elnökségének tagja és titkára elnökölt — egyéb kérdéiek mellett — be­hatóan foglalkozott a tavaszi mezőgazdasági munkák gyprs és jó előkészí­tésével. Megállapította, hogy az őszi kedvezőtlen időjáráb következményeit most, vagyis a tavaszi időszakban kell és lehet kiküszöbölni. A tavaszi munkákkal összefüggésben a bizottság rámutatott a Vetőmagtermesztés­ben tapasztalható problémákra és azok mielőbbi megoldását a legidősze­rűbb feladatok egyikének minősítette. Ján janovic elvtárs, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­tere, növénytermesztésünk további fejlesztésével kapcsolatban hangsú­lyozta a földalap sokkal jobb kihasználásának fontosság^, mivel ez az elő­feltétele annak, hogy pár éven belül gabonából önellátók lehetünk, s hogy lényegesen növelni tudjuk a cukorrépa, az olajos nöyények, valamint a takarmányok mennyiségét. A növénytermesztés intenzitásának további fokozása Megköveteli a ter­­' mésnövelés összes tényezőinek hatékony és racionális kihasználását. Gon­doskodni kell tehát a nagyhozamot adó vetőmagvak éí ültető burgonya biztosításáról, a műtrágya, valamint a vegyi készítmények és a biológiai tényezők céltudatos kihasználásáról, s egyben tudátosí ani kell azt is, hogy az öntözési lehetőségek, valamint az egész korszerű agrotechnika hatékony kihasználásával a növénytermesztésben újabb sikereket érhe­tünk el. A bizottság tagjai kifejtették véleményüket az 1975. jánuár 1-i helyzetet elemző gazdasági állatállomány nyilvántartáshoz, valamint az állattenyész­tési termelés és felvásárlás ezévi biztosításával foglalkozó jelentéshez. Az SZLKP Központi Bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi bi­zottsága rendkívüli figyelmet szentelt a Liptovská Mar li vízierőmű építé­sének menetét ismertető jelentésnek, valamint annak a beszámolónak, amely áttekintést nyújtott arról, hogy az SZSZK Erdő- is Vízgazdálkodás­­ügyi Minisztériuma, hogyan dolgozta fel a májusi plen iris ülés határoza­tait, milyen intézkedéseket tesz a reszort tudományos-műszaki fejlesztése érdekében. A bizottság — a napirenden szereplő kérdések érdemleges megvitatása után arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi reszort idei termelési tervének teljesítése, valamint a avaszí mezőgazda­­sági munkák sikeres elvégzése magas színvonalú politikai-szervező és irá­nyító munkát igényel. A mezőgazdasági üzemek dolgozói egyik fontos felad ituknak kell, hogy tekintsék a tavaszi munkák ütemtervének mielőbbi kic olgozását. A mun­kák gyors és minőségi végzése céljából feltétlenül ve jyék számításba i gépek kétműszakos vagy hosszabbított műszakban valí üzemeltetésének lehetőségét. A sokévi tapasztalatok, az időjárás oko; ta kisebb-nagyobb zavarok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy amit m< gtehetünk ma, azt ne halasszuk holnapra! Ennek a helyes álláspontnak a gyakorlására per­sze most, a tavaszvárás idején is szükség van. Ugyani: nagyon kedvezőt­len következményei lennének annak, ha a tavasznyilí s felkészületlenül találná mezőgazdasági üzemeinket.

Next

/
Thumbnails
Contents