Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-03-01 / 9. szám
197S. március 1. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Segítő szándékú bírálattal A Tubái (libádi) „Egyetértés“ egyesült szövetkezet küldötteinek zárszámadó gyűlésén a felszólalók élesen bírálták a termelésben mutatkozó hiányosságokat és egyben javaslatot tettek a munkafolyamatok megjavítására, korszerűsítésére. Pathő Imre elvtárs, a közös gazdaság elnöke beszámolójában egyrészt örömmel állapította meg, hogy az elmúlt gazdasági évben ismét nagyot léptek előre, és általában teljesítették szerződéses eladási terveiket, különböző kötelezettségeiket. Ennek ellenére a növénytermesztésben és az állattenyésztésben még eléggé alacsony a munkatermelékenység foka, és az áru minősége is kifogásolható. , A növénytermesztés dolgozói például 108 százalékra teljesítették tervüket. Különösen a szőlészet dolgozói remekeltek, akik a kedvezőtlen Időjárás ellenére 102,9 mázsás hektárhozamot értek el. Ilyen szőlőtermés ezen a vidéken még nem volt. A terimés takarmányok hektárhozama viszont eléggé alacsony volt, és jőrésze szinte alkalmatlanná vált a takarmányozásra. Ez is egyik oka annak, hogy a tejtermelés nincs kellő szinten. Az állattenyésztés azért zárta hiánnyal a múlt évet, mert az egy tehénre jutó évi tejtermelés mindössze 2605 liter és a szerződéses eladás nem teljesítése miatt mintegy félmillió koronával kevesebb lett a tervezett bevétel. A közgyűlésen többen foglalkoztak ezzel a problémával, és általában az a nézet alakult ki, hogy csakis úgy lehet több tejet termelni, ha az állatok megfelelő takarmányt kapnak és a gondozók is megjavítják munkájukat. A gyűlés végén hosszan elbeszélgettem Czakó János bácsival, aki a múlt évben 3326 liter tejet fejt tehenenként. Nézete szerint a fejők közül jónéhányan nem használják gazdaságosan a munkaidőt. Előfordul, hogy olykor mámoros fejjel érkeznek a munkahelyre, és ilyenkor bizony nem sokat törődnek az állatok gondozásával és csak ímmel-ámmal fejnek. Jó lenne, ha minnél többen követnék az 53 éves fejő példáját, tiszta fejjel érkezve a munkahelyre, hozzá hasonlóan ízesíthetnék a takarmányt, és más módon is hozzájárulhatnának a tejtermelés fellendítéséhez. Fájó pontja a szövetkezetnek, hogy járási méretben az utóbbi években itt hull el a legtöbb borjú. Az elpusztult állatok mennyisége az 1970-es évi 1,92 százalékról 2,87 százalékra emelkedett. Németh Márton főzootechnikus úgy vélte, hogy a gyenge minőségű terimés takarmány is hozzájárult az elhulláshoz, de határozottan kijelentette, hogyha a gondozók jobban betartanák a higiéniai előírásokat, és lelkiismeretesen végeznék munkájukat, bekövetkezhetne a javulás. Remélte, hogy szavai meghallgatásra találnak és egyben örömmel újságolta, hogy a munkafegyelem megszilárdítása, a megfelelő takarmányozás és a jobb gondozás következtében máris növekedett a tehenek napi tejhozama. A parázs vita arról tanúskodott, hogy a tagok igazán magukénak tartják a közöst és ezért minden kendőzés nélkül, bátran rámutattak a hiányosságokra. Kanozsai János, Pócs Béla, Verbók elvtárs, Valena Béla értékes javaslatokat tett a gazdálkodás megjavítása céljából. Nagyon szép aktus volt a gyűlésen, amikor Varga István zootechikus a bélai állattenyésztők nevében átadta a 150 ezer korona értékű kötelezettségvállalást, amely elsősorban a termelés fokozására, másodsorban pedig a takarékosságra irányul. Pathó elvtárs örömmel szorított kezet a bélaiakkal, és nyomban közölte, hogy a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára tett 1 millió 214 ezer korona értékű vállalást legalább másfél millió korona értékre kell felemelni, mert úgy látszik, hogy a dogozók kezdeményezése még csak most bontakozik ki igazán. A küldöttgyűlés alaposan felmérve a helyzetet, egyetértett azzal, hogy az új gazdasági évben legalább 10 százalékkal fokozzák a nyerstermelés mennyiségét. (balia) A kertészet jókedélyű dolguzói gondoskodnak arról, hogy szebbnél-szebb virággal köszönthessük a lányokat, asszonyokat Foto; —11— A szakosítás meghozta az eredményt A Veiké Kapuéany-i {nagykaposij ** szövetkezet a trebiáovi fterebesi) járás jöl ismert mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Elsősorban jó gazdálkodásuknak, szép terméseredményeiknek köszönhetik a hínevüket. A jónevii efsz a közelmúltban tartotta szárszámadó közgyűlését. — Nehéz gondterhes év volt a tavalyi, — hangsúlyozta értékelő beszámolójában G а I g ó c z i Tibor elnök. — Már a rajt is kedvezőtllenül sikerült, emlékezzünk csak a gyors felmelegedést követő aszályra, majd az áprilisi fagyokra, amelyek főként járásunkban okoztak jelentős károkat. A rossz tavasz ellenére jó volt a termés. Búzából 40.30. árpából 40. zabból 26, cnkorrépából 429 mázsás átlag-hektárhozamot értek el. Problémát okozott a siló- és a szemeskukorica betakarítása. Mint ahogy az elnök hangsúlyozta, a jövőben a szövetkezetnek meg kell oldani a mák gépi betakarítását, mert a kézi erőre a jövőben már nem lehet számítani. Nagy erőfeszítést követelt a 120 hektár kukorica begyűjtése. Nagyobb részét elöntötte a talajvíz, a gépi betakarítás lehetetlenné vált, a kézi szedés pedig nagy veszteséggel jár. így csupán 32 mázsás hektárhozamot értek el. A 120 hektár silókukorica egy része is a határban maradt. A elhúzódott ősziek betakarítása következtében az őszi vetéstervet csupán 73,5 százalékra teljesítették. Az elnök szerint aggodalomra nincs ok. hiszen az őszi kiesést tavaszi búzával és árpával pótolják. Az elmúlt évben 2,2 százalékkal gyarapodott a marhaállomány. A darabszám növelése mellett nem feledkeznek meg a hasznosság fokozásáról sem. Például 3050 liter tejet fejtek átlagosan tehenenként, ami ötven HUSZONÖTÖDIK ZÁRSZÁMADÁS Értékelték munkájukat literrel több, mint az 1973-ban elért valóság Tejeladási tervük teljesítését illetően mégis 20 ezer literrel lemaradtak. De ha figyelembe vesszük, hogy 1 liter tejet 2,06 korona költséggel termeltek ki és 2,70 koronáért értékesítették, akkor dicséretet érdemelnek. Összesen 4099 mázsa húst adtak közellátás számára. A marhahús kilóját 15,69 korona, a sertéshúsét pedig 10,40 korona költséggel termelték. A sertéshizlalás a legjövedelmezőbb. A múlt évben például 3,75 kilogramm takarmány felhasználásával állítottak elő egy kilogramm húst. A súlygyarapodási átlag 53 dkg volt. Sajnos, a hústermelés folyamatos növelését nagyban fékezi a kevés utód. A kocánkénti választás évi átlaga mindössze 17,7 darab. G у ű r e Károly, a szövetkezet zootechnikusa felszólalásában hangsúlyozta, hogy az állattenyésztésben még bőven vannak feltáratlan tartalékok. amit elsősorban a takarmánytermesztés javításában lát. Hiszen a tervezett- takarmányfogyasztást 206 ezer koronával lépték túl. Takarmánytermesztés sikerétől függ jórészt az állattenyésztés eredményessége. Végeredményben elmondhatjuk, a már említett kedvezőtlen időjárás ellenére a szövetkezet pénzügyi mérlege kedvezően alakult. Több mint két millió korona tiszta nyereséggel zárták az 1974-es gazdasági évet. Ugyancsak két millió koronával gyarapodott a szövetkezet összvagyona. A tartalékalapon 8.8 millió korona maradt. Ez jó anyagi feltételeket biztosított az egyesüléshez, ami január elsejével megtörtént. Befejezésül talán még annyit; a 25. zárszámadás felülmúlt minden eddigit. A jubileum alkalmából 25 szövetkezeti tag kapott pénzjutalmat, ugyancsak jutalomban részesült a Szabó András vezette szocialista brigád is. Az egész zárszámadási közgyűlés jó, baráti légkörben zajlott le. Ez nem csoda, hiszen a nagykaposi szövetkezetesek úgy élnek, dolgoznak, mint egy nagy család, ahol valamenynyien egy célért, a többtermelésért szorgoskodnak. ILLÉS BERTALAN A holi (bolyi, trebiáovi járás) zár- i számadó közgyűlést példásan készí- i tették elő. Minden termelési részlegj ben megtárgyalták a zárszámadási javaslatot, így a 38 tagú pártszerve! zet is. 1 A vezetőség beszámolóját Illés János, a szövetkezet elnöke terjesztet- 1 te elő.- Elsőként a tagság életéről, problémáiról beszélt. • Ezzel is hang- i súlyozta, hogy ebben a szövetkezetj ben a termelés legfontosabb ténye- I zőjének az embert tekintik. — A múlt évben is arra törekedtünk — mondotta —, hogy a dolgozók munkakörülményeit a lehetősé- I gekhez képest állandóan javítsuk. Napirenden tartottuk a szociális létesítmények fejlesztését. Fürdő és öltöző áll a dolgozók rendelkezésére. ! Emlékeztette Illés elvtárs a köz- i gyűlés résztvevőit arra, hogy gondj terhes év volt az 1974-es. Először a j kora tavaszi szárazság, majd a hosz- I szantartó esőzés, később pedig a ! többszöri árvíz nagy károkat okozott. A kukoricával a baj már a vetés- I nő) elkezdődött. A kora tavaszi szá! razság következtében hibásan kelt . a vetőmag és a kevés csapadék miatt J a gyomirtószerek nem hatottak meg! felelően. Ősszel meg a hosszas esőzések tették lehetetlenné a gépi betakarítást és ennek következtében a j kézi béták, vitás nagyon költséges i volt. így a tervezett 53,30 mázsás j hektáronkénti termés 6,7 mázsával ! volt kevesebb. Gabonafélékből 49 má. zsás átlagos hektárhozamot értek el. Ez az eredmény még a jobb adottsá\ gú szövetkezetnek is dicséretére válhatna. A tavaszi szárazság eléggé i megviselte a cukorrépát is, ennek elj lenére 472 mázsás hektárhozamot j értek el. A szélsőséges időjárás ellenére a 820 hektáron gazdálkodó bolyi szö- I vetkezet a növénytermesztés szakaszán a tervezett bevételt globálisan teljesítette. Ezt annak köszönhetik, hogy korszerűen gazdálkodtak. A növénytermesztést 90, a takarmánybegyűjtést pedig már 100 százalékra gépesítették. Ebben a szövetkezetben a tagok szorgalmasak, tapasztaltak, és a szövetkezet vezetői, szakemberei sem kímélték erejüket, tudásukat. Jövedelmező ágazatnak bizonyult az állattenyésztés is. Ambrus Miklós az üzemi pártelnök, aki a szövetkezetben a zootechnikusi funkciót is betölti, elmondotta, hogy az állattenyésztést a tejtermelésre, valamint a sertéshizlalásra szakosították. Egy hektár földterületre tavaly 964 liter tejet, 170 kg sertéshúst termeltek ki. Tavaly a tehenenkénti évi fejésátlag 3000 literen felül volt és a hízósertéseknél a napi súlygyarapodás elérte az 53 dkg-ot. A 110 anyakocától átlagosan kocánként mindössze 15,5 malacot választottak el, az idén anyakocánként legalább 17 malacot nevelnek fel. Egy átszámított dolgozó munkatermelékenysége 1974-ben 81 825 korona volt, vagyis 22 százalékkal nagyobb, mint 1973-ban. A munkatermelékenység növekedését elsősorban a gépesítéssel és a korszerűbb módszerek meghonosításával érték el. Elismeréssel kell szólnunk a gépjavító brigádról. Panyko Gábor szocialista brigádja mindent megtett, hogy az összes erőgépek üzemképesek legyenek. Eredményes esztendőt tudhat maga mögött a bolyi szövetkezet, hiszen a rendkívüli időjárás ellenére minden száz koronára még 18,40 korona prémiumot tudtak fizetni. Bolyban egy munkanap értéke elérte a száz koronát és remény van arra, hogy az idén az eredményeiket még növelhetik és az ötéves terv mutatóit maradéktalanul teljesítik. — ib— a Ésszerűsítéssel - a termelés növeléséért (Folytatás az 1. oldalról.) kidolgozzák a baromfitenyésztés fejlesztésének további koncepcióját. A növénytermeszésben kiváló eredményeket értek el. Búzából majdnem 62, cukorrépából pedig 510 mázsás "olt a hektárhozamátlag. Kulicsko István agronómus örömmel újságolta, hogy kukoricából 310 hektáron 66 mázsás volt az átlaghozam (jugoszláv és magyar fajtákat vetettek). A gépkezelők munkáját dicséri, hogy mind a cukorrépa, mind a kukorica betakarítását — a rossz időjárás ellenére — teljes egészében gépekkel végezték, örvendetes, hogy az őszi munkát — a szántást is beleértve — november 25-ig befejezték és más mezőgazdasági üzemeknek is segítettek. A jó eredmények ellenére is vannak még tartalékok. Nagyobb táblák kialakításával fel lehet szántani a fölösleges határutakat, a szalmakazlak célszerű elhelvezésével jelentős földterületet nyerhetnek takarmánytermesztés céljára Eléggé használhatatlan területek rekultivizálásával is hozzájutnak szántóterülethez. Az öntözés szakaszán szintén jelentősek a tartalékok. A szerves és a szervetlen trágya célszerű adagolása szintén jelentős tényezője a többtermelésnek. A trágyák optimális felhasználását szintén a tudományos kutatóintézettel való szoros együttműködésben végzik majd el. A termelésben legfőbb tényező az ember. Strba József, az üzemi pártszervezet elnöke —, ö felelős az ideológiai és szakmai nevelésért — ennek tudatában van és a szövetkezet ésszerűsítő terveinek megvalósítását a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom kibontakoztatásával és a tagság sokoldalú nevelésével kívánja elősegíteni. Tavaly a szocialista vállalások értéke közel félmillió korona volt, amelyet 1 millió 135 500 korona értékben teljesítettek. Hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére a vállalások értéke csaknem megháromszorozódott. A szárító- és takarmánylísztkészítő üzemrészlegen dolgozik egy szocialista brigád, amely 22 tagú. Nagy Ferenc, a brigád vezetője mint kommunista, kiváló munkát végzett kollektívájával, s rövidesen elnyerik a megtisztelő címet. Most újabb három csoport kapcsolódik be a szocialista brigád címért folyó versenybe — a traktorosok, a javítók, és a szállítási csoport tagjai. Az igényes feladatok teljesítése szempontjából a tél folyamán 36 órás tanfolyamokat szerveztek, a növénytermesztők, az állattenyésztők és a gépkezelők részére. Külön voltak az előadások a biztonsági- és a tűzvédelemmel kapcsolatban. A szocialista munkaverseny kritériumánál legfőbb feladatnak tartják az üzemanyagtakarékosságot, a jó gépkarbantartást, és a maximális gépkihasználást. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a fiatalok ideológiai és szakmai nevelésére. Azt szeretnék elérni, hogy a jövő nemzedéke még hatékonyabban vegyen részt a tudományosműszaki haladás adta lehetőségek kihasználásában. A selicei szövetkezetben felmérték a termelésben eddig tapasztalt hiányosságokat és intézkedéseket dolgoztak ki a fogyatékosságok eltávolítására és ésszerűsítési javaslatokat terjesztettek elő a lehetőségek maximálisabb kihasználására. Most már az elfogadott, kitűzött célok megvalósításán kell fáradozni, rendszeresen ellenőrizni a feladatokat, hogy azok maradéktalanul megvalósuljanak az ötödik ötéves tervidőszak utolsó esztendejében, alacsonyabb termelési költségek mellett a lemaradott ágazatokban is jó eredményt érjenek el Selicén. Erre kötelezi őket a közelmúlt napokban Prágában átvett állami kitüntetés is, amelyet a kukoricatermesztésben elért kitűnő eredményéért kapott a mátyusföldi szövetkezet. TÖTH DEZSŐ MEGVÁLTOZOTT ELET JANIK (Jánok) község (koáicei járás) is kemény harcok után szabadult fel. Sok szovjet katona áldozta életét a lakosok szabadságáért. A polgárok közül hatan kaptak találatot. Bomba- és aknarobbanás oltotta ki Vizslái Mátyás, Vízi György, Tútli András és Krisztián József életét. Konkoly Józsefet, a fiatal leventét a fasiszták Medzeven (Mecenzéf) lőtték agyon. A román hadsereg tagjai közül sokan ebben a térségben estek el. A háború után romos házak maradtak vissza. 1945-ben Pach Józseffel az élen a helyi nemzeti bizottság, a lakosságot a romok eltakarítására és a termelő munka végzésére buzdította. Három évvel később alakult meg a párt alapszervezete, amely igen aktív politikai nevelő munkát fejtett ki a lakosság körében. Az 1948-as választások után a helyi nemzeti bizottság élére Szemetkó János elvtárs került, a titkári tisztségbe pedig Bába János. Egy évvel később 38-an megalakították az egységes földművesszövetkezetet. A tagság az elnöki tisztségbe Szemetkó Jánost választotta. Nehéz volt az indulás hiszen a mezei munkát is kézi erővel végezték. Bizony mindannyian örültek, mikor az első Zetor 25-ös traktor* pöfögését meghallották. Ekkor a szövetkezetnek még csak 50 szarvasmarhája, 17 tehene, 125 sertése volt és hozzákezdtek a baromfitenyésztéshez. Az 1952-es évben a földművesek többsége a közös gazdálkodás útját választotta és már 1500 hektáron gazdálkodtak. Hamarosan járási méretben is az elsők közzé küzdöttek fel magukat. A fejlődés útja itt is eléggé göröngyös és hullámzó volt. A nagyüzemi termelési formák csak mostanában bontakoznak ki nagyobb méretben, amikor is a Janíki Efsz egyesült a budulovival (Bodoló), s most már több mint 5000 hektáros. Igazán kedvező lehetőségek nyíltak a szakosításra. A janíki részlegen eredményesen folyik a fóliás zöldségtermesztés. A múlt évben anyakocánként 19,4 darab malacot választottak el. A gondozók versenyeznek a szocialista brigád cím elnyeréséért. A felszabadulás óta lényegesen megváltozott a lakosok élete. Képezték magukat, s gyerekeik számára is lehetővé tették, hogy minél többet tanulhassanak. Amíg a múltban a faluban csak a tanítónak, jegyzőnek és pap nak volt középiskolai vagy főiskolai végzettsége, a felszabadulás óta ebből a kisközségben 61 fiatal nyert középiskolai, 12 pedig főiskolai képesítést. A legtehetségesebb fiatalok közül most is sokan járnak különböző közép- és főiskolákra. IVÄN SÁNDOR
