Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-04 / 1. szám
A fürjtenyesztésröi A japánt'ürj nemcsak sokai tojik, de igen gazdaságosan termel. Ezt a képességét csak megfelelő elhelyezéssel tudjuk kellően hasznosítani. A jól fűthető és szellőztethető helyiségen balül, a termelési célnak is jegfelelő ketrecekbe telepítjük a madarakat. A ketrecek abban térnek el egymástól, hogy te~ nyésztojást, vagy étkezési tojást termelő fürjeket tartunk bennük. Mindkét ketrectípust 4—5 szint magasságba rakva, fal mellett egysoros, vagy két oldalról kezelhető ikersoros blokkokba állítjuk össze. A ketrec váza készülhet fából, de célszerűbb azt 5—8 mm átmérőjű fémpálcákból kialakítani. A tető és oldallapokat sűrű, 8—8, de legfeljebb 15 mm osztású dróthálóval borítjuk. A homloklapot 1,5—2 mm-es fémpálcákkal rácsozzuk, 23—25 mm-es osztásközzel. Ezen át a fürjek a kívülre függesztett etető- és itatővályűkból tudnak táplálkozni. A padozat lejtősen behelyezett 10X10, legfeljebb 12X12 mm-es rács legyen, ami a kiguruló tojásokat a kívülre nyúló visszahajíott végén felfogja. A rácspadozat alá helyezzünk trágyafelfogó tálcát, 20—• 30 mm-es peremmel. Az etető és itató vályúkat úgy méretezzük, hogy a ketrecbe helyezett fürjek egy napi takarmánya, illetve ivóvize beleférjen. Az egyedenkénti fogyasztás takarmányból 25—30 gramm, ivóvízből 4 cl. A vályúk felső pereme a felfüggesztés során ne kerüljön magasabbra a rácspadozattól számított 65— 70 mm-nél. Tenyésztojás-termeléshez kiscsoportos elhelyezéssel a ketrecteret 25X30 cm-es rekeszekre osztjuk, egy-egy rekeszbe két-három tojó és egy kakas kerüljön. A tojások kigurulása érdekében, a 30 cm-es rekeszmélység esetén a hátsó belmagasság 22 cm, az elülső pedig 25 cm. Étkezési tojástermelésnél a 0,5 m2 alapterületű ketrecbe kakas nélkül 25—30 tojófürjet helyezhetünk el. Ennek ideális méretei: szélessége 100 cm; mélysége 50 cm; magassága elöl 25 cm; magassága hátul 20 cm. Ebben a ketrecben tenyésztojást is termelhetünk, ez esetben 20 tojót és 10 kakast helyezünk el benne. Ilyen tartás mellett a tojások keltethetősége 70—80 % körül alakul. A kifejlett fürjek 18—20 C fokos hőmérsékleten jól érzik magukat és intenzíven termelnek. CZIBULYAS JÓZSEF Ezt a nyúlfajtát Kaliforniában nemesítették ki és Igen elterjedt az USA tenyészeteiben. Az új-zélandi nyulat több színváltozatban nemesítették ki. Nálunk főleg lángvörös és fehér színben, mint új-zélandl vörös nyúl (červený novozélandan — Nzj és új zélandi fehér nyúl [biely novozélandan — Nb) fordul elő. Az új-zélandi fehér nyúl Nyugat-Európa székesebb a nyúl. A világosabbzésű szemek. Az új-zélandi feszlneződés csak keskeny szemgyflrüként és az állkapocs vonalaként engedélyezett. Az áll alatt, a hason, a farok alsó részén és a lábvégek belső oldalán fehér lehet a szőrzet, előnyben részesítjük azonban a sárga színeződést, A pehelyszálak színe világossárga, a hason fehér. Az albinók szőrzete hófehér színű, a sűrű pehelyszálak Új-zélandí nyúl mos országában és az USA-ban terjedt el hústermelő fajtaként. Gyorshizlalásra (broilertermelésre) használják. Az új-zélandi nyúl hátsó testrésze széles, gömbölyded, széles hátban folytatódó. Az izomszövet legnagyobb része a com bókban és a hátgerinc két oldalán helyezkedik el. A fülek erősek, húsosak, felállók, jól szőrözöttek, kb. 13 cm hoszszúak. A legkisebb engedélyezett súly 3,0 kg, a legnagyobb 5,0 kg. Az új-zélandi vörös nyúl szőrzete az egész test felületén legyen telt vörös: minél sötétebb színezésű a szőrzet, annál értéegészen ezüstösek. Az új-zélandi vörös nyúl szeme barna, karmai sötétek, a fehér változat szeme piros, karmai fehérek. Súlyos hibák: Az új-zélandi vörös nyúl esetében durva hibának számít a szőrzet fehér színe az állkapocs vonalán, a fehér szemgyűrű, továbbá a fehér karom, nagyobb mennyiségű fekete szőrszál a vörös színben, kékes pehelyszálak, más színehér nyúl esetében durva hiba, ha a szőrzetben fekete szőrszálcsoportok fordulnak elő, ha a nyúl karmai feketék és szemei egyéb színűek, mint pirosak. Mindkét változatra vonatkoztatva durva hiba a 3,0 kgnál kisebb és az 5,0 kg-nál nagyobb testsúly. Kisebb hibák: Az új-zélandi vörös nyúl kisebb hibája a világosabb színezet, az elvétve található fekete szőrszál, a mérsékelten szürkés árnyalat, a világosabb szem, és a szélesebb szemgyűrű. A fehér változat kisebb hibája a mérsékelten szennyezett szőrzet, a karcsúbb testalak, a mérsékelten kékes és sárga árnyalat. Az új-zélandi fehér nyúl alkalmas hústermelő fajta, jó szaporasággal és gyors növekedéssel tűnik ki. Intenzív takarmányozás esetén a háromhónapos nyúl eléri egészen a 3,10 kg élősúlyt és a hozzávetőleg 60 °/o vágósúlyt. Mindkét színváltozat prémje felhasználható természetes színben és utánzatként. Ha fenn akarjuk tartani az újzélandi vörös nyúl helyes színeződését, tenyésztői munkára telt vörös szőrzettel rendelkező egyedet válogatunk ki és védjük őket a közvetlen napsugárzás elő. (—) A tojástermelők körében nem ismeretlen jelenség az egyik oldalán lapos tojás. A laposság széle mentén a tojáshéj szinte megtörtnek látszik, de a kerek oldalon általában hibátlan és szabályos. Nem ritka, hogy az első tojásokat adó jérceáilomány akár 1 °/o-ot elérő mennyiségben ilyet produkál. E héj-abnormitás akkor alakul ki, ha a tyúk tojócsövének utolsó szakaszába, az uterusba, ahol a tojáson a kemény mészhéj képződik, egyidőben két tojás kerül. Az abnormális héj a később uterusba került, még puha tojáson alakul ki, mert azt A lapított oldalú tojás benyomja a már ott levő és megkeményedett héjú. tojás. A tulajdonképpeni ok a „rendetlen“ tojásképződés, a nem szabályos időközönként leváló tojássárgája. Ilyen „időzavar’ könnyen előállhat, ha a már termelésben levő jérceállományt mozgatják, s megzavarják a termelési ciklust. Védekezési módszer a jelenség ellen nincs, maga az állat szervezete korrigálja a bajt, igyekszik mi— hamarabb ismét „ritmusba kerülni“. Ezek a „szegletes“ tojások általában az aznapi második tojás, és jóllehet nem elsőosztályúak, a tojótyúktartó azzal vigasztalhatja magát, hogy tyúkja egy napon kettőt tojt. V. B. A negatív ionok lekötik a port a pulykanevelőházban R. W. Berg (Minnesotai Egyetem, USA) szerint negatív ionok kibocsátásával a pulykaólban leköthető a levegőben szálló por, s ezáltal megjavul az állatok súlygyarapodása és takarmányértékesítése. „Természetes körülmények között a levegőben szálló pormolekulák egyenlő arányban negatív és pozitív töltésűek. Ezzel szemben a baromfiistállókban a pozitív töltésűek aránya magasabb. Ennek okát bizonyossággal nem ismerjük, de valószínű oka lehet a tollhullatás, a tolldarabkák és az állatok mozgása.“ Ionizáló berendezéssel nagy mennyiségű elektron bocsátható a levegőbe s ezáltal a levegőmolekulákat negatív ionokkal tölthetjük fel. A pormolekulák jó részének töltése negatív, ezért a kibocsátott negatív töltésű levegőmolekulákkal szemben taszítóhatás lép fel — magyarázza R. W. Berg —. Így „magnetikus hatás“ levegőmolekulákkal szemben nem keletkezik, ezért a porrészecskék leszállnak az alomra vagy más felületre. Ezáltal tisztul a légkörnyezet. A kísérletekben egy 5,5X7 méteres épületben, ahol 150 pulykát helyeztek el, a 17 hétig tartó nevelési idő folyamán mind a súlygyarapodásban, mind a takarmányértékesítésben jobb volt az eredmény, ha a levegőt negatív ionokkal dúsították. Egy helyiségben hat „ionizáló-tűt“ helyeztek el. (Baromfitenyésztés) f ♦> ♦> •> ♦> •> «> ♦> ♦> ❖ ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> •> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *> *l* ♦> •** *** *** ❖ ♦> ♦> ♦> »> ♦> ♦> **» ♦> ♦> ♦> <$* «j» ♦♦♦ 4 Termelői tapasztalatok Tizenkét áras kertem van. 1964- ben határoztam el, hogy betelepítem gyümölcsfákkal. A- zonban bizonyos problémákba ütköztem, mert a család hallani sem akart arról, hogy kivágjuk a régi, kevés és gyenge minőségű gyümölcsöt termő fákat (birs, körte, szilva, alma). Az 1965- ös árvíz azonban egycsapásra megoldotta a problémákat — a kert víz alá került, a fák kipusztultak, én pedig „szabadkezet“ kaptam tervem megvalósításához. Amikor elhúzódott az ár és úgy-ahogy kiszikkadt a föld, azonnal kiszórtam a trágyát. A tizenkét árra összesen 100 mázsa istállőtrágyát és 12 mázsa NPK kombinált műtrágyát juttattam ki, majd dolgoztam be a talajba. Ősszel azután idejekorán kiástam a gödröket, s a csemeték beszerzése után hozzáláttam a telepítéshez. Kertem téglalap alakú, benne hat sorban vannak a fák. Minden sorban 18 darab. Az első és utolsó sorba Starking került, a második, negyedik és ötödik sorba Jonathán, a harmadikba pedig Golden delicioust ültettem. A csemeték három méter sor-, illetve két és félméter tőtávolságra lettek telepítve. A telepítés tehát megtörtént. Terveim, elképzeléseim voltak, de gyakorlattal, gyümölcstermesztői tapasztalattal nem rendelkeztem. Mivel jól Ismertem a Topofníky-i (nyárasdi) szövetkezet vezetőit, őket kértem meg, mondják el ezirányú gazdag tapasztalataikat, adjanak tanácsot, hogy valahogyan nekivághassak terveim megvalósításának. Szívesen segítettek eligazodni a gyümölcstermesztés, metszés, növényvédelem stb. számomra ismeretlen ösvé-A termést műanyag zacskókban (5 kg), fűteilen helyiségben tárolja. Az alma nem szárad be, nem bőrösödik meg, még májusban is friss és élvezhető. (Kádek Gábor felvételei) nyein. Jórészt az 6 segítőkészségüknek köszönhetem, hogy siker koronázta próbálkozásomat. Az első komoly termést 1969- ben hozták gyümölcsfáim. Abban az évben összesen mintegy 30 mázsa almát szüreteltem. Azóta voltak jobb és gyengébb évjáratok is, de elégedetlenségre sohasem volt okom. Az idén országszerte sok alma termett. £n közel félszáz mázsát termeltem, pedig a Golden delicious (18 db fa) — amely az utóbbi években bőven termett — az idén alig adott valamit. A legjobbban annak örülök, hogy nemcsak sok almám termett, hanem valóban kiváló minőségű a kertemből kikerülő gyümölcs. Ezt pedig, gondolom, a körültekintő növényvédelemnek köszönhetem. Rendkívül fontosnak tartom a téli permetezést. Nitrosannal vagy Arborollal szoktam jól lepermetezni, lemosatni a fákat. Rügyfakadás előtt 15 százalékos Sulkával permetezek, rügyfakadás után pedig ugyanezen szer 1—2 százalékos oldatával. Piros bimbós állapotban a Sulikol—К 1 százalékos oldatát alkalmazom. Virágzás után 14 naponként rendszeresen permetezek. Ezt mindig betartom, mert egy nap eltolódás nagy veszteséggel járhat. A gombabetegségek ellen Orthocid—50 és Perozin készítményt használok. Lisztharmat ellen néha Sulikéi—K-ból készítek permetlét, ám leginkább a Fundazol és Topsin készítményt kedvelem, mert alkalmazásuk — tapasztalataim szerint — biztos sikerrel jár. A rovarkártevők ellen Phozdrin 24 ЕС, Metation és Fosfotion készítményt szoktam használni, sikerrel. Az utóbbi időben aránylag elszaporodtak a takácsatkák. Ellenük Ultracid és Bi—58 készítménnyel veszem fel a harcot. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a permetiéhez — a tenyészidőben — Mikrolát is adok, lombtrágyázás céljából. Gyümölcsszedés előtt a termés raktározhatóságának növelése érdekében 1 százalékos Kuprikollal permetezem le a fákat. Almaszüret után gomba- és rovarölő szerekkel jól lemosatom a fákat. Ekkor az erősebb keverék sem árthat már a leveleknek és a fáknak, a fertőtlenítés viszont jót tesz, főleg azért, mert a talajba kerülő falevelek már nem terjeszthetik a betegségeket és kártevőket, így sok betegségnek, problémának elejét veszem. A felsorolt vegyszerekből az előírtnál mindig valamivel erősebb permetlét készítek, mert A fákat 3 méter sor- és 2,5 méter tőtávolságra telepítette. tapasztalataim szerint így sokkal hatásosabban védekezhetek a kártevők és különféle betegségek ellen, azonkívül a fáknál sem észleltem a károsodás jeleit. Ősszel évente 6—7 mázsa a talajba, kétévenként pedig 80—100 mázsa istállótrágyát terítek el a fák között talajforgatás előtt. A fák sövényszerűen vannak nevelve, minden sorba kihúztam néhány szál drótot, ezekhez rögzítem a behúzott ágakat. A dróthuzal egyúttal támasztékul Nagy Antal, példás gyümölcstermesztő is szolgál, így nem kell támasztókarókról gondoskodnom. Áztatásos öntözést alkalmazok. Metszéskor, ritkításkor mindig úgy vágom le a termőágakat, hogy mintegy 10 —15 cm hoszszú ágcsonk maradjon. Ez is terem majd egy két gyümölcsöt, az ágcsonk viszont nem teszi sűrűbbé, a napfény és a levegő számára nehezebben átjárhatóvá a koronát és más káros következménnyel sem jár tapasztalataim szerint. Lehet, a szakemberek véleménye ezzel kapcsolatban másként hangzik. Néhány szót talán a fajtákról is. Sok kistermelő barátom van, s bizony gyakran elbeszélgetünk örömeinkről és gondjainkról, kölcsönösen kicseréljük tapasztalatainkat. Sokan elkeseredve mondogatják, nem dédelgetik tovább a Jonathánt, nem hálálja meg a fáradozást. Az elkeseredés oka többnyire a lisztharmat okozta kártétel. Tudom, a Jonathán valóban igen fogékony a lisztharmatra. Ezt magam is tapasztaltam, de nem adtam fel a harcot. Már jónéhány kiskertészkedő, gyümölcstermesztő társam kertjében megfordultam, sőt néhány nagyüzemi gyümölcsösben Is jártam már, s igazat adok a szakembereknek: a Jonathán már messziről felismerhető, mert ezen fajta legszembetűnőbb ismertető jele a lisztharmat kártétele. Nálam más a helyzet. Sikerült a minimumra csükkentenem azvalmafa-lisztharmat kártételét, pedig összesen 54 db Jonathán almafám van. Ezt nem kérkedésből mondom, csupán megállapítom a tényeket, s szavaim helyességét gyümölcsész társaim bizonyíthatják. Egy szó mint száz — ha újra telepítenék, csak a Jonathánt választanám. Szerintem ez a fajta minden megkövetelt jő tulajdonsággal rendelkezik, bőtermő, gyümölcse kiváló minőségű, jóízű, szépen színezett és ami szintén nem mellékes, nem kell neki cégér a gyümölcspiacon. Az almafa-lisztharmat kártétele ellen pedig igenis lehet eredményesen védekezni, csak a vegyszeres kezelés fontosságát komolyan kell venni, megfelelő készítményeket kell alkalmazni és nem szabad viszszariadni a fiatal hajtások végeinek eltávolításától sem. A betegség ugyanis a fiatal hajtásvégeket támadja meg leghamarább. Aki ma sajnálja megkurtítani a hajtásokat, nemsokára az egész fáját elsírathatja. Hat sor almafám van — ebből három sor Jonathán —, s tenyészidőben minden fa lombja egyformán egészséges, lisztharmat-kártételtől mentes. Igaz, sok fáradságba, s nem utolsósorban költségbe kerül, míg ezt a jó eredményt évrőlévre biztosítani tudom, de a végeredmny, a szépen fejlett, viruló, majd a termés terhe alatt roskadozó ágak, fák látványa mindenért kárpótol. Az már csak ráadás, hogy családom évi almaszükségletének fedezésén kívül jónéhány mázsa gyümölcsöt értékesíteni Is tudok minden évben. Nagy Antal, Ok-oč, (Dun. Streda-1 Járás) ♦;« «$* ♦♦♦ »;««$♦ .*♦ ♦♦♦ «j. ♦♦♦ ♦*» «j* *** ♦*« ♦». «** «$« *j» «5» «$» «** **♦ .j. .*» ♦*» <j* ♦$» »j» «j* <{♦ *j* «J>«£
