Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-22 / 8. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. február 22. Öreg épületekben is. fokozható a munka termelékenysége Az ötéves terv utolsó évében a kitűzött Irányelveknek megfelelően tovább kell szaporítani az állatállományt. A közellátás számára a távlatoknak megfelelően minden évben több húst, tejet, tojást és más állattenyésztési terméket kell adni a mezőgazdasági dolgozóknak, a lakosság lehető legjobb ellátása céljából. Természetesen a többtermeléshez több számosállat szükséges. Viszont, mivel beruházási lehetőségeink a Jelenlegi Időszakban eléggé korlátozottak, arra kell törekednünk, hogy ötletesen, minden lehetőség felhasználásával, lehetőleg a rendelkezésünkre álló anyagok segítségével alakítsuk át az Istállókat. Számos példa bizonyltja, hogyha egy kicsit körülnézünk a házunktáján, akkor nem szükségesek a sokmilliós beruházások és mégis eléggé Jó épületeket biztosíthatunk az állatállomány számára. Ennek bizonyítására jőnéhány példát hozhatunk fel. A komárnol Járásban Idén 500 darab tehénnel többet kell tartani, mint a múlt évben, és ezek elhelyezése bizony elég sok gondot okoz Lamy Árpádnak, a Komárnol (komáromi) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főzootechnlkusának, és természetesen az érintett mezőgazdasági üzemek vezetőinek. Többen azt hajtogatják, ha lenne elég építkezési anyag, akkor könnyebben megoldódhatna a probléma. Mások viszont úgy vélik, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság születésének első éveiben épült Istállók falai még eléggé tartósak, s egy kis belső átalakítással az eddiginél jóval több férőhelyet lehet biztosítani az állatállomány számára. Nagyon ügyesen, ötletesen oldják meg ezt a problémát a kolárovo! (gútai), a hurbanovol (ógyallai), az ižai, a búíl, a Dolný Peter-1 (alsőpéteri), a šrobárovoi, a Zlatná na Ostrove-1 (csallóközaranyosi) és más szövetkezetekben is. Igaz, olykor sokat kellett lótni-futnl épületanyag után — Zlatná na Ostroven például a rostok beszerzése igényelt igen sok utánjárást — de a végeredmény az, hogy több állatot tudnak elhelyezni ugyanannyi vagy alig több épületben. A múlt év telén hosszasan beszélgettem Masár Dušan mérnökkel, az lžal efsz elnökével, aki már akkor azt fejtegette, hogy kisebb átalakításokkal a két К—98-as tehénistállóban több tehenet tarthatnának, javulnának a dolgozók munka- és életkörülményei, és emellett még a termelés is olcsóbbá válna. Pártunk novemberi plénuma után, amely többek között a gazdaságosságra és az összes termelési lehetőségek felhasználására szólítja fel dolgozóinkat, kíváncsian látogattam el a szövetkezetbe, vajon tettek-e azóta valamit a férőhely növelésének érdekében. A Béke efsz elnöke elégedetten és bizakodóan fogadott, mert tervük valóra vált. A két istállót aránylag csekély beruházással korszerűsítették. Az építkezési csoport — amely a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyez — kötelezettséget vállalt, hogy a lehető legrövidebb időn belül és kevés költséggel végzi el az igényes munkát. Az adott szó nem maradt papíron, és ma a gyorsütemben korszerűsített istállókban 20 tehénnel többet tartanak. Csökkent a munkaerő-szüks'églet és lehetőség nyílt a többváltásos munkamegosztásra is. Amíg a múltban az egy liter tejre jutó munkabér 90 fillér volt, jelenleg már csak 50 fillér. Mivel az állatállományt felfrissítették, megteremtették a lehetőségeket a hasznosság további fokozására, és ílymődon a jövőben még olcsóbban és többet termelnek. Az első sikerek arra serkentik őket, hogy további istállókat is korszerűsítsenek. A Šrobárovo! Efsz-ben a járási mutatók szerint lényegesen több húst kell termelni. Tehát ebben a közös gazdaságban is keresik-kutatják az új férőhelyek megteremtésének lehetőségét. Alojz Kurie főzootechnikus elújságolta, hogy máris hozzáfogtak a régi épüÉletszínvonalunk emelésének feltétele a hatékony c munka. Az 1975-ös évben mindenekelőtt a terv igényes feladatait kell teljesíteni, egyes munkahelyeken azt is pótolni kell, amit az előző években elmulasztottunk. Az ötödik ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítésével Jó kiindulási alapot kell teremteni a következő ötéves tervhez. A mezőgazdaságban is problémákat okoz az elavult, gazdaságtalan mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, a kisebb termelőegységek egyesítése. A problémák megoldásában döntő szerepe van a vezető mezőgazdasági dolgozók szakmai- és politikai színvonalának, szervező és irányító képességének, a dolgozók pozitív és tevékeny hozzáállásának. A Levlcel (Lévai) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, a járási pártbizottság állandóan figyelemmel kíséri a járás gyöngébben gazdálkodó szövetkezeteit s arra ösztönzi azok dolgozóit, hogy ahol ahhoz megvannak a megfelelő feltételek": társuljanak. A járásban 1960- ban, — a járások területi átszervezésekor — százöt egységes földművesszövetkezet működött, 1973-ban már csak hetvenkilenc, 1974-ben hatvannégy. 1975 január elsejétől negyven szövetkezet működik a járásban. A kisebb üzemek egyesítésével a nagyüzemi termelés valamennyi előnyét kihasználhatják. A szövetkezeteket nagy teljesítőképességű gépekkel láthatják el, korszerű berendezéseket vásárolhatnak stb. A járás öt leggyengébben gazdálkodó szövetkezete (Bátovce, Bory, Dolný Piai, Pláštovce, Šahy) is így akarja megoldani problémáit A Járás mezőgazdasági üzemei között nagy aránytalanságok tapasztalhatók. Ezek egyrészt a talaj jellegéből, a domborzati viszonyokból, az éghajlati feltételekből adódnak. Sokszor azonban nagy a különbség az azonos feltételek között gazdálkodó, sőt több esetben szomszédos gazdaságok termelési eredményei között Is. Levicétől kb. húsz kilométerre, egy völgykatlanban fekszik Bory község. Földterülete 690 hektár, ebből 479 hektár a szántó. Tavaly az előző évekhez viszonyítva elég jó eredményeket értek el. tiszta számlával léptek az egyesített szövetkezetbe. Borytól pár kilométerre van letek korszerűsítéséhez. Az anyakoca fiaztatóban például nagy, otromba fából készült kutricák voltak, amelyek sok helyet foglaltak el, és még az állatokat is idegesítették. A vezetőség a szövetkezet szakembereivel addig törte a fejét, míg végül is úgy döntött, hogy a higiéniai szempontból sem megfelelő fakutricákat kidobják, és helyükre hulladékanyagból készítenek tágasabbakat. Az elgondolást tett követte, és a több hústermeléshez máris növelhetik az állatállomány számát. Általában azt tartják, hogy a Dolný Peter-i, szövetkezeti vezetők szintén nagyon ügyes emberek és rugalmasan oldják meg a problémákat. Vajda Péter főzootechnikus szavai bizonyították a feltételezést. Eddig a tojótyúkokat mélyalmon tenyésztették, és egy-egy ólban csak 6000 darabot tartottak. Mivel a tojástermelést lényegesen növelniük kell, elhatározták, hogy a tyúkokat a jövőben ketrecekben tartják. Rövid idő alatt megtörtént a kisebb-nagyobb átalakítás és a ketrecek behelyezése után a tojópavilonok befogadóképessége megkétszereződött. Alapos számítások alapján úgy vélik, hogy a beruházás a munka termelékenységének következtében három év alatt megtérül. Amíg ugyanis a múltban az egy dolgozóra jutó évi termelés értéke 250 ezer korona volt, most a korszerűsített pavilonokban már 800 ezer koronára emelkedett. A gazdaságos termelés bizonyítéka, hogy az előző években egy tojás értékesítési ára 87 fillér volt, most — mivel jobb lehetőségek nyíltak az osztályozásra, és főleg csakis a jó minőségű árút adják tovább — már 91 fillér. Az egy tojásra Jutó előállítási költségek 37 fillér körül mozognak. A korszerűsítési munkák tovább folynak és a jövőben megtöbbszörözik a tojástermelést. A bratislavai járásban szintén akad néhány példa a férőhelyek bővítésére. Több helyen átalakítják a szabadistállókat, más mezőgazdasági üzemekben viszont több közelálló épületből készítenek nagyobbat. De ezen kívül még jőnéhány követendő példával találkoztunk. A stupavai efsz borinkai részlegén például a két istálló közé feszített fedelet készítettek, amely alatt kedvező körülmények között nevelhetik a borjakat. A férőhely mintegy 100 darabbal növekedett. De hozzáfogtak már a két K—96-os tehénistálló korszerűsítéséhez és férőhelyének bővítéséhez is. A modrai efsz-ben, a královái udvaron, olyan jól sikerült két öreg istállót rendbehozni, hogy tíz tehénnel többet tártának benne. A Chorvátsky Grob-i „Haladás“ szövetkezetben szintén korszerűsítéssel a jövőben 60— 80 darab szarvasmarhával többet tartanak. Jozef Miština mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság zootechnikusa bízik benne, hogy a tehenek számára 200 férőhellyel többet biztosíthatnak különböző átalakításokkal. A példák azt bizonyítják, hogy az öreg istállók még nem annyira rosszak, hogy azok ne felelnének meg tenyésztési célokra. Persze, az átalakítások sok hozzáértést, utánjárást, fejtörést követelnek és okoznak. Viszont tudomásul kell venni, hogy csak addig nyújtózhatunk, ameddig a takaró ér. Természetesen jó lenne, ha már a mezőgazdasági üzemekben teljesen korszerűsített, hatalmas pavilonokban folyna a termelés. Van már erre is példa, azonban még igen kevés és csak fokozatosan, hosszú évek múltán bonthatjuk le azokat az épületeket, amelyeket annakidején bizony komoly állami támogatással építettek a közös gazdaságok. A helyszíni szemlék azt bibonyítják, hogy a járási szervek, a mezőgazdasági és más üzemek vezetői komolyan fogtak hozzá pártunk novemberi plénuma határozatának megvalósításához. Közös összefogással, több esetben az ipari üzemek segítségével oldhatjuk meg sikeresen az öreg, de még elég jő karban levő épületek korszerűsítését. BÁLLÁ JÓZSEF Azoknak a kulcskérdéseknek egyike, amelyekre már a CSKP XIV. kongresszusa, valamint a párt központi bizottságának legutóbbi plenáris ülései és kormányszerveink is felhívták figyelmünket népgazdaságunk fűtő- és üzemanyag, valamint villamos-energia ellátása. Felesleges külön hangsúlyozni, hogy hazánk az olyan országok közé tartozik, amelyek a nyersanyagokat nagyobbára csak feldolgozzák. Nyersanyag készleteink igen korlátozottak és egyáltalán nem elegendők a megnövekedett igények, a jelentősebb fogyasztás kielégítésére. Ez elsősorban a fűtő- és üzemanyag-alapunkra vonatkozik, amely lényegében gazdaságunk hajtóereje, motorja. S mivel most már nem olyan időket élünk, amikor a világpiacon nagyobb nehézség nélkül és aránylag olcsón lehetne energiahordozó üzemanyagokat beszerezni, egyre sürgetőbben lép közvetlen segítsége felbecsülhetetlen — képtelen lépést tartani a napról-napra fokozódó igényekkel. Ez a tény tükröződik vissza az energiagazdálkodást célzó állámi racionalizálási programban is, amely szerint legalább egy százalékkal kellene — következetesebb takarékossággal — csökkenteni az évi energiafogyasztást. Lényegében népgazdaságunk minden szakaszán dolgozóink mindenütt megértették a megfontolt takarékoskodás szükségét, és igyekeznek is eleget tenni e követelményeknek. Viszont tartalék — és nemcsak rejtett tartalék — akad elegendő. Elsősorban a fogyasztás egyenletesebb megosztásában, a fogyasztási csúcsok megszüntetésében kellene többet tenni. Sok olyan berendezés található a mezőgazdaságban, amelyeknek üzemeltetése nincs meghatározott időponthoz kötve. A szárítók takarékosabb üzemelése a szervezés módosításával előtérbe a villamosenergia elő- és az éjszakai műszak beveze-T akarékosabban az energiával állításának, de különösen hatékony felhasználásának kérdése. Mezőgazdaságunk, mint népgazdaságunk egyik fontos, szerves alkotóeleme, az utóbbi évtizedek során szintén a számottevő energiafogyasztók sarába lépett. Ez a fejlődés hozta változás ma mezőgazdaságunk műszaki fejlettségének kézzelfogható bizonyítéka. A korszerű gépek és berendezések százai és ezrei segítik már földműveseinket abban, hogy gazdálkodásuk egyre eredményesebb, hatékonyabb legyen. A múlt emléke az ökör- vagy lófogat, melynek energiabázisa a széna, illetve az abraktakarmány volt. A mai gépek energiaszükségletét a mezőgazdasági őstermelés közvetlenül nem tudja előállítani. Ha csak futtában körülnézünk szövetkezeteink gazdasági udvarában azt látjuk, hogy a fejőgép, a tejház, a tejhűtő, a takarmányadagoló szállítószalagok, a szénaszárító és még rengeteg egyéb berendezés elektromos meghajtású. Tehát a villanyáram fogyasztás is az általános fejlődéssel arányosan növekedett. De a fejlődés üteme e téren továbbra sem csökken, sőt a követelményekkel együtt fokozódik. A villamos-energia termelése — habár egyre újabb energiatermelő egységeket helyezünk üzembe és a szocialista országok, különösen a Szovjetunió tésével megoldható. De több más lehetőség is kínálkozik a fogyasztási csúcsok mérséklésére. Az elektromos energia-takarékosság azonban legyen mindannyiunk gondja. Ha valaki azt tartja, hogy egy villanyégő felesleges bekapcsolása nem oszt és nem szoroz, az igen téved A csepegő vízcsapra talán rá se nézünk, mert úgy gondoljuk, mi az az egy csepp víz? De ha megfigyeljük, hogy a másodpercenként lehulló cseppekből egy óra alatt öt liter gyűlik össze, ami egy nap alatt 120 litert jelent, már nem leszünk oly nyugodtak. S így van ez a villamosenergia fogyasztásával is. A megfontolt és a szükségletet kielégítő fogyasztás nem zárja ki a takarékosság lehetőségét, mert senki sem követeli a villanyáram erőszakos korlátozását. Csupán a célszerű és hatékony energiafogyasztás elérése legyen mindannyiunk legelső célja — természetesen szem előtt tartva a komolyabb megtakarítások lehetőségét. Ha az energiatakarékosság kérdését nem mint egyszeri akciót, hanem mint folyamatos feladatot kezeljük, feltétlenül sikerül majd mindannyiunknak — akárcsak a legkevesebbel is — hozzájárulni legfelső pártszerveink határozatának sikeres teljesítéséhez. (obenan) Demandíce és Santovka. A három közül a demandícei volt a legjobb. A terméseredmények között! különbség csakis a szervezés számlájára írható. Hiszen csaknem egyforma feltételek között gazdálkodtak. Ebben az évben a három szövetkezet egyesült. Az új mezőgazdasági üzem a Prameň (Forrás) nevet viseli. Az aránytalanságok megszüntetéséért Mint már említettem, a pláštovcel szövetkezet szintén a leggyengébbek közé tartozik. Itt azonban a természeti adottságok valóban nagyon rosszak. Földterületük nagy része hasznavehetetlen. A múlt évben gabonából 32 mázsa volt az átlagos terméshozam. A szövetkezet 2990 hektáron gazdálkodik, ebből 1900 hektár a szántó. Jelenleg 450 hektáron végeznek rekultivációs munkálatokat. Sajnos, a növénytermesztésben elért gyönge eredmények miatt kevés a takarmányuk. így az állattenyésztés színvonala sem éri el a kívánt színvonalat. Az egyesített pláštovcel szövetkezet pénzügyi segítségben részesült a beruházási alapok feltöltésére. A Sahy-i (Ipolysági) szövetkezet sem tartozik a leg/I p I у en na jobbak közé. 1974 januárjában egyesült a szövetkezetekkel (Tešmak, Preselany nad/: kovee nad/lplom). Az idei évzáró közgyűlés pították, hogy az egyesült szövetkezet jobb eredményeket ért el, mint amíg külön-külön tak. A termelésből eredő tiszta nyeresége 2 ezer korona. (Terv: 2 millió 300 ezer кого százalékos rentabilitást Jelent. A járás közeb kezeteinek 12—14 százalékos rentabilitásál и nyitva ez alacsony, de az 1973-as évhez ké eredmény, hiszen az egyesítés előtt a négy nyeresége 157 ezer korona volt, ami mlndöss zalékos rentabilitást jelentett. Az egyesített zet1 elmaradt gazdasági helyzetére való tekin konszolidáció meggyorsítása érdekében 36C róna pénzügyi támogatásban részesült, mivel áradása óriási károkat okozott. A járási feji több fontos Intézkedést javasolt a tapasztalh talanságok felszámolása érdekében. Az állati ben például az állatállomány minőségi öss javítását, a tenyészcéloknak megfelelő, éssz mányozást. A műit évben már elértek biz ményeket ezen a téren. Kilátás van arra, hog sült szövetkezetek együtt fognak működni, milliós költségvetéssel egy sokcélú granulálj típusú szárítót és tisztítóberendezést építem gon, továbbá kétmilliós költséggel már elkez Túrovcén egy takarmánykészítő üzem építés! A földművesek munkája ma már műszaki s: csaknem olyan Igényes, mint az ipari termel fontos feladat a mezőgazdasági dolgozók színvonalának állandó emelése is. Ma már a rásban is sok agrármérnök és mezőgazdaság dolgozik, számuk azonban még nem kiel minden évben végzősöket kérnek a Nltral Me gi Főiskoláról, valamint a Levlcel és Sahy-i sági Technikumból. A mezőgazdasági üzemel járási szervek támogatásával azon fáradozn i járás területéről származó diákok az iskola után haza kerüljenek. No környező im és Vtšmegállagazdasági gazdálkodmillió 646 Ez 8,1 ies szövetoz viszopest szép izövetkezet ze 0,5 szásza vetketettel, s a ezer koaz Ipoly .< sztési terv atő aránуenvésztésetételének erű takaryos eredy az egyedául többós BS-6 к Ipolysá- Iték Veiké !t. empontból és. Ezért műveltségi levicei játechnikus Ezért zőgazdasáiMezőgazdavezetői a k, hogy a befejezése GY TÉRSZ ágftő.
