Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-22 / 8. szám
1875. február 22. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 iskolák V. tananyaga kakörnyezet A SZOCIALISTA MEZÖGAZDASÄG FELADATAI SS GONDOSKODÁS A FALUSI ELETKÖRNYEZETRÖL Mezőgazdaságunk az utóbbi években Jelentős eredményeket ért el a munkatermelékenység növelésében, valamint az 1 ha mezőgazdasági földterületre számított mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésében. A fejlődés etemét azonban tovább kell gyorsítani, ezért a mezőgazdasági termelés ésszerűsltése, és belterjesltése a CSKP XIV. kongresszusa határozatának értelmében a falufejlesztés legfontosabb feladatai közé tartozik. Olyan feltételeket kell tehát teremteni, hogy e feladatok megvalósítása ne Jelentse az életfeltételek romlását, á természeti források elértéktelenedését. A mezőgazdasági termelés negatív következményeinek korlátozása elsősorban a mezőgazdasági dolgozók érdeke. Egyik legnagyobb probléma a vízszennyezés. Az utóbbi Időszak kimutatásai szerint az általános vízszennyeződésnek csaknem fele a mezőgazdaságból ered, s ez az arány növekvő irányzatú. Feltételezhető, hogy a mezőgazdasági termelés által okozott vízszennyezés mértéke a második világháború óta eltelt Időben 40—60-szoros mértékben növekedett. Ezek a kimutatások csak az állattenyésztés szennyező hatását veszik figyelembe, a növénytermesztés nagy területekre ható szennyező hatását ugyanis nehéz felmérni és kimutatni. A szennyezés legfőbb oka az, hogy az lstállőtrágya, a húgylé és a trágyalé valamint a silózott takarmányok tárolására szolgáló berendezések műszaki szempontból nem felelnek meg. Gyakran az Is okozhat szennyeződést, hogy nem ürítik ki rendszeresen ezeket a térségeket. Ez a körülmény a mezőgazdasági dolgozókat több szempontbői Is károsan érinti, mert az életkörnyezet romlása mellett tetemes anyagi károk Is keletkeznek, az elfolyó tápanyagok nem növelik a talaj termékenységét és pótlásukra növelni kell á műtrágyázás költségeit. A mezőgazdasági termelés fejlesztésénél tehát teljes mértékben figyelembe kell venni a társadalom életkörnyezet iránti Jelenlegi és Jövő igényeket. Ez teljes megértést és aktív hozzáállást követel a mezőgazdasági üzemek (vállalatok), a Járási és kerületi mezőgazdasági Igazgatóságok vezetőitől, a mezőgazdasági kutatás dolgozóitól, fóleg a mezőgazdasági objektumokat tervező műszaki dolgozóktól. Mezőgazdaságunk új fejlődési szakaszba lépett. Ezt úgy Jellemezhetjük, mint a mezőgazdaság ésszerűsítésének és intenziflkálásának a szakaszát a szakosítás, a koncentráció és a kooperáció által. A mezőgazdasági termelés új formáinak elterjedése Jelentősen megváltoztatja majd a vidék arculatát. Oj szempontok érvényesülnek a munkaerőgazdálkodás terén, megváltozik a mezőgazdasági települések jellege, a területek hasznosításának a módja, s mindezzel összefüggésben maga a környezet is Jelentősen átalakul. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a mezőgazdasági termelés ésszerűsítése együtt járjon az életkörnyezet feltételeinek javításával. MUNKAKÖRNYEZETT A MEZŐGAZDASÁGBAN Munkakörnyezet alatt az anyagi világnak azt a részét értjük, amely a munkavégzés közben veszi körül az embert. A munkakörnyezet színvonala meghatározza a dolgozók egészségi állapotát, közérzetét, s ennek következtében a munkateljesítményét Is. A nem megfelelő munkakörnyezet kedvezőtlenül hat a munka minőségére, a munkabiztonságra, fokozza a munkaerő-vándorlást, csökkenti a munkafolyamatok hatékonyságát. Ä munkakörnyezetről tehát gondoskodni kell, s az egyes üzemekben, vállalatokban olyan munkafeltételeket kell teremteni, amelyek elősegítik a testileg és lelkileg egészséges, nagy teljesítményekre képes és művelt szocialista embertípus kialakítását. A mezőgazdasági munkakörnyezetre hatással van a termelés biológiai Jellege, a munkaszükséglet időszakos kilengése, az alapvető termelőeszköz, a termőtalaj nagy területe, s ezzel összefüggésben az éghajlati feltételek hatása. A munkakörnyezet Javítása a mezőgazdaság sikeres fejlesztésének nagyon időszerű feladata. A munkakörnyezet Javítása hozzájárul a szocialista társadalom egyik legfontosabb feladatának teljesítéséhez, a falu és a város közötti különbségek megszüntetéséhez. A mezőgazdasági munkakörnyezet Javításának szükségességét az alábbi tények támasztják alá: — a mezőgazdaság szocialista átépítésével jelentősen csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma, nagyobbodott az egy dolgozóra eső földterület, a mezőgazdasági dolgozók munkatermelékenysége és teljesítménye. A betegségek vagy balesetek miatt bekövetkezett munkaidő-veszteség sokkal nagyobb kárt jelent a társadalomnak, mint azelőtt; — Jelentősen megváltoztak a mezőgazdasági dolgozók munkakörnyezeti Igényei. Egyre több a szocialista társadalomban nevelkedett fiatalabb korosztályhoz tartozó dolgozó. A mezőgazdasági dolgozóknak módjukban van összehasonlítani saját munkafeltételeiket az ipari dolgozók munkafeltételeivel és hasonló Igényeket támaszthatnak; —a koncentráció és a szakosítás elmélyítésével növekszik az olyan mezőgazdasági dolgozók száma, akik távolabbról Járnak be munkahelyükre; — a mezőgazdasági termelés Jellege mindjobban megközelíti az ipari termelés Jellegét, ami hasonló munkafeltételek kialakításával jár együtt; — az állattenyésztés magas fokú koncentráltsága növeli a fertőző betegségek terjedésének a veszélyét az emberről az állatra és viszont, s a kívülről behurcolt fertőző betegségek tetemes károkat okozhatnak. A növénytermesztésben Is növekvő mértékben használnak vegyi anyagokat, s ezek alkalmazásához megfelelő munkavédelmi Intézkedésekre van szükség; — a fejlett társadalmi munkamegosztás elmélyíti a dolgozók szakosítását a korábbi sokoldalúsággal szemben egyhangúvá változik a munka, amit a munkakörnyezet kialakításánál szintén figyelembe kell venni; — a mezőgazdasági termelés ésszerűsítése és gépesítése következtében növekszik a belső térségekben, épületekben és gépcsarnokokban dolgozók aránya. Arról is gondoskodni kell, hogy ezek a zárt térségek higiéniai, biológiai és lélektani szempontból megfelelő munkakörnyezetet biztosítsanak. A MUNKAKÖRNYEZET FELOSZTÁSA A MEZÖGAZDASÄGBAN A mezőgazdasági munkakörnyezetet feloszthatjuk a munka Jellege és a munkafolyamathoz való viszony szempontjából. Ä munka jellege szerint megkülönböztetünk növénytermesztési, állattenyésztési, műhelyekben, raktárokban és melléküzemágakban végzett munkát, valamint műszaki-gazdasági tevékenységet. A munkafolyamathoz való viszony szempontjából megkülönböztetünk külső munkakörnyezetet (a bejárás módja a lakóhelyről, a komplex szociális és higiéniai ellátás, étkezési feltételek) és belső munkakörnyezetet (a munkahely környezete a munkafolyamat alatt). Ha részletesebben megvizsgáljuk a munkakörnyezet adott feltételeit, általában a következő tapasztalatokhoz Jutunk: A mezőgazdasági dolgozók biztonságos és ésszerű szállítása a munkahelyre és vissza egyre nagyobb problémát jelent. A kiindulási és érkezési helyek sokasága, s az utazók csekély létszáma miatt ezt a kérdést nem lehet az adott autóbuszvonalakkal megoldani. A megoldást a különböző közlekedési módok (autóbusz, mikrobusz, személyautó, motorkerékpár, kerékpár) kombinációja jelenti. A mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdeti szakaszában a tervezők kevés figyelmet szenteltek a szociális és higiéniai ellátás követelményeinek. Ennek több oka is volt, például a hagyományok követése és a tapasztalatok hiánya. A jelenlegi időszakban már változott a helyzet, de ezek a berendezések a szövetkezetek többségében még mindig nagyon alacsony színvonalúak. Az 1970-ben végzett szociológiai felmérések szerint a mezőgazdasági dolgozók 53 %-a nem tudott saját munkahelyén munka után megmosdani, illetve zuhanyozni és átöltözni. Más ágazatokban csak a dolgozók 4 %-a volt hasonló helyzetben. A mezőgazdasági üzem (vállalat) nagysága és belső szerkezete szerint megkülönböztetünk központi, munkahelyi, speciális és kihelyezett szociális-higiéniai berendezéseket. Ezek ellátottsága a követelményeknek megfelelően változik. A központi berendezés tartozékai például a ruhatár, a mosdó és zuhanyozó, női mosdó, cipőtisztító, munkaruha-szárító, raktárhelyiség és pihenőszoba. További Időszerű probléma a mezőgazdasági dolgozók közös étkeztetése. A dolgozók többsége rendszerint otthon ebédel, vagy rendszertelenül táplálkozik, s munka után bőségesen vacsorázik. Ennek a táplálkozásnak számos negatív oldala van, s ráadásul a nőket is megfosztja szabad idejüktől. A korszerű szocialista nagyüzemi termelésben a közös étkeztetés a dolgozókról való gondoskodás elkerülhetetlen követelményévé válik. A közös étkeztetésnek több formája és megoldása lehetséges, s a fejlett mezőgazdasági üzemek tapasztalatai szerint idénymunkákban a mezőkre való kihordás is célszerűnek mutatkozik. A munkakörnyezet fejlesztéséhez szorosan kapcsolódik a rendről és a tisztaságról való gondoskodás, a szellőztetés, a jó megvilágítás, a rendszeres fertőtlenítés, s nem utolsó sorban a környezet szépítése, a parkosítás, a portalanított utak és járdák létesítése. Meg kell említeni továbbá a munkabiztonság és az egészségvédelem követelményeinek kielégítését, a megfelelő munkaruhák és védőöltözetek biztosítását, a gépek és eszközök, különösen a vezetőfülkék célszerű és kényelmes kiképzését. A munkakörnyezet-javítás céltudatos intézkedések komplexumát jelenti, amelyek szervezése állami, Járási vagy üzemi szinten történik. A gondoskodás formái és eredménye nagy mértékben függ attól, hogy az illetékes dolgozók, különösen a vezetők milyen figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Jelentős szerepet tölt be ezen a téren a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, amely társadalmi érdekszervezetként megalakulásától kezdve elsődleges figyelmet szentelt az életkörnyezet- és a mezőgazdaság munkakörnyezet fejlesztési problémáinak. A Szövetség már ötödik éve sikeresen szervezi az élet- és munkakörnyezet javítására indított versenyt az efsz-ekben. A kitűzött célok elérése érdekében úgy szervezi az efsz-ekben működő alapszervezetek tevékenységét, hogy a szövetkezeti tagok aktív részt vállaljanak az életkörnyezet javítására irányuló választási program teljesítéséből. Az elmúlt évben az SZSZK csaknem minden egységes földművesszövetkezete részt vett az élet- és munkakörnyezet javítására indított versenyben. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottsága évente 200 000 korona jutalmat oszt ki a verseny első tíz helyezettje között. A szövetkezetek ilyen Irányú kötelezettségvállalásainak értéke minden évbon több százmillió koronát ér el és állandóan növekszik. A Szövetség további jelentős feladatokat lát el a munkabiztonság és az egészségvédelem szervezése, valamint ellenőrzése terén. Az irányító szervek és a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak közös igyekezete alapján fokozatosan javulnak a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkafeltételei, s mindez együttjár a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás elmélyítésével. A nagy nyárt eseményre, — a Prágában lezajló V. Spartakládra — országszerte folynak az előkészületek. Emberek ezret tanít-AzV. Spartakiád sikeréért ják, végzik a központilag előírt gyakorlatokat, dolgoznak a jeles sportrendezvény sikeres lefolyásának érdekében. Pozitív hozzáállás jellemzi az újvárt járás Testnevelési Intézetének munkáját ts a közelgő spartakiáddal kapcsolatban: Erna Buranová az első ciklusú iskolák járást sportelőadója egyik aktív szervezője a spartakiád itt lezajló előkészületeinek. ö, — aki az iskolatavou-í mezőgazdasági szaktanintézet, és a Surany-l jSurányt) MMKl diákját nagy szorgalommal készülnek a sportrendezvényre, hiszen a tét nem kiest; eljutnak-e Prágába, vagy megelégszenek a helyt szerepléssel. A járási testnevelést Intézet irodájában Nozdrovlezky Sándortól — a CSTV metotH- kusátOl — arról érdeklődtem, hogy járásukban mely csoportok vesznek részt a prágai ügy megbízásából végzi ezt a feladatot elmondta, hogy a járásban mintegy 200 tanítót, nevelőt vontak be az egyes torna-mutatványok betanítására. A járásban minden téren nagy támogatásnak örvend a spartakíád-előkészület. A párt, a jNB időközönként tüzetesen átvizsgálja, s rendszeresen figyeli a program harmonogramját, tanácsokkal szolgál, személyautót bocsát rendelkezésére a testnevelési intézet mellett működő szerveknek, — az egyes ellenőrzések alkalmával. Néhány kimutatás, számadat erejével képet lehet nyerni arról, hogy szám szerint hányán készülnek a nagy sportesemény gyakorlatainak bemutatására, — melyből a legjobbak majd nyáron a Prágai Strahov stadionban szerepelhetnek. A Nové Zámky-i járásban az összesen tizennégy gyakorlatból tizenkettőt tűztek programjukra az egyes csoportok, melyben összesen 4914 személy vett részt. Ebből az elsO ciklusú iskolákat 3890 tanuló, a második ciklusút és a felnőtt-csoportokat 1024 személy képviseli. Az, országos spartakiádon a mezőgazdász fiatalok is részt vesznek majd. A Dvory nad Zlspartakiád-bemutatón. A módszertant előadó kifelezte, ezek a csoportok még konkrétan nincsenek kiválasztva. De mivel állandóan ellenőrizzük, figyeljük, csoportjaink gyakorlatainak színvonalát, — s véleményt nyilvánított már a Prágából kiküldött felügyelő Is — elmondhatom; esélyük van a bánovi, a Šurany „Bernoláková“, a Nové Zámky-i „Hradná’ és a štúrovoi szlovák nyelvű alapfokú iskolák csoportjainak. A második ciklusú iskolák esetében még erősen folyik a „harc“. Ezt az utolsó szócskát jóformán szó szerint kell érteni, mert csaknem minden iskola sportolót Prágába szeretnének eljutni, s bemutatni programjukat. A Nové Zámky-i járásban is nagy lendülettel, olykor a szabad idő felhasználásával készülnek fel az V. Országos Spartakiádra, melyet egész államapparátusunk Is támogat; a Csehszlovák Testnevelést Akadémia például megfelelő anyagi támogatást nyújt azon csoportok részére, melyek — leginkább — szívügyüknek tartják ezt a sporteseményt, s részeset lehetnek majd nyáron a Strahovi stadion látványos sportfelvonulásának. —ita— SZÓLJUNK HOZZA Művelődés, óh! Egy jó szövetkezet szocialista brigádjáról készültem riportot írni, mivel a tagjai példásan dolgoznak. Nemcsak teljesítik, hanem jelentősen túlszárnyalják feladataikat. Tavaly például a brigádtagok közül egyetlen-egy sem hiányzott a munkából. Mégsem tudom követendő példaként említeni ezt a brigádot. Miért? Nyomban megmagyarázom. A szocialista brigádmozgalom ismert hármas jelszava: Szocialista módon dolgozni, művelődni, élni! Azt hiszem, a Kedves Olvasó sejti, nem elegendő csupán a munkában többet nyújtani az átlagnál. Ahhoz, hogy ez a nemes mozgalom hatni tudjon a dolgozó tömegekre, a hármas jelszó egészét magukévá kell a brigádtagoknak tenni. Nos, mit tesz a szóbanforgó brigád tagjainak műveltsége, kulturáltsága érdekében? A mindennapi életük felől érdeklődve, nem akartam hinni a fülemnek. Nyolcuk közül a legfiatalabb volt mindössze egyszer moziban. Községükben kétszer is vendégszerepeit a MATESZ az elmúlt évben. Három brigádtag ingyen-jegyet kapott, s az előadások közül egyet sem tekintettek meg. Az újságolvasásban valamicskével előbbre állnak: négy az Oj Szó-t, három a Szabad Földművest járatja. Am, amikor aziránt érdeklődtem, milyen cikk ragadta meg legjobban a figyelmüket — az utolsó számot illetően —, csupán a rendőrségi híreket és a humort emlegették. „Tréfámat“ derűs kacagással jutalmazták.,. Azt, vajon ki, milyen könyvet olvasott a legutóbb, már nem is mertem megkérdezni. Mint később kiderült, jól tettem. A falusi könyvtárat vezető diáklány szavai szerint a lakosság betüszomját nagyon könnyen ellehet oltani: ővele együtt csak öten kölcsönöznek rendszeresen könyvet, s rajtuk kívül öt-hat idős néniké visz el egy-egy meséskönyvet, negyedévenként. Ennyi az egész! Holott a faluban 105 család él. Őszintén szólva, csalódottan távoztam. A minap azután felháborodottan állított meg a brigádtagok egyike: „Jó, hogy találkoztunk — bökte ki, majd kérdőre vont: — Mi lesz a riporttal? Meddig figyeljük még az újságot, hiába ...?“ Semmi kedvem nem volt a magyarázkodásra. Úgysem értett volna meg. Szégyelltem magamat — őhelyette is ... Meg azért is, hogy nemcsak az ő szégyenük, de talán a népnevelőké is ez az elszomorító kulturális igénytelenség. Melyik faluról is van szó?! Félek, sokan lejáratásnak vennék, félreértelmeznék ... Ettől függetlenül bízom benne — így talán még többen magukra ismernek, s megértik: a hármas jelszó körül valami nincs rendjén ... Csakis egészében alkalmazható a gyakorlati életre, e nagyonis nemes mozgalom keretében. E mozgalom ilymódon töltheti be igazi küldetését: az anyagi javak példás termelésén tűi nevelhet, mozgósíthat, nemcsak kisebbé munkaközösségeket, hanem a dolgozók százait, ezreit, százezre»- (pálhásy)
