Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-02-22 / 8. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 18 A csehszlovák mezőgazdaság szocialista átépítése minden tekintetben gyökeresen megváltoztatta falvainkban a kapitalizmus korszakából öröklött szerkezetét. A szocialista termelési viszonyok fejlődése az egyre elmélyültebb koncentráció és a szakosítás alapján létrehozta a feltételeket a termelőerők fejlesztése, a nagyüzemi termelőegységek létrehozása és a munkafolyamatok gépesítése számára. A mezőgazdasági termelés ésszerűsítése következtében egyrészt lecsökkent a dolgozók száma, növekedett a munkatermelékenység, másrészt pedig javult a mezőgazdasági dolgozók reáljövedelme, növekedett a falusi lakosság életszínvonala. A háború utáni időszakban falvaink fokozatosan bekapcsolódtak hazánk általános gazdasági és társadalmi fejlődésébe. A falusi lakosság munkaerőforrást jelentett az ipar fejlesztéséhez, növelte a városi lakosság létszámát, s ugyanakkor a falusi körríyezet egyre jobban üdülési térséggé vált a városi dolgozók számára. Sikerült elhárítani az alapvető különbségeket a város és a falu között a szociális életfeltételek és az anyagi értelemben vett életszínvonal szempontjából. A javuló életfeltételeket eredményező mezőgazdasági nagyüzemi termelés a falu szocialista átépítésével együtt á falusi lakosság létérdekévé vált. A jelenlegi időszakban kezdődik a mezőgazdasági termelés iparosításának és ésszerűsítésének második szakasza, amely nagy hatást gyakorol majd a falvak további fejlődésére. Ennek keretében előtérbe kerül az életkörnyezet szépítése és a mezőgazdasági munkakörnyezet lényeges javítása. Ezeknek a kérdéseknek eddig nem szenteltünk kellő figyelmet, ezért az életkörnyezet szépítése és a munkakörnyezet feltételeinek javítása egyike a falufejlesztés legsürgősebb feladatainak. A falusi életkörnyezet fejlesztésére a CSKP XIV. kongreszszusa is serkentőleg hatott. Az 5. ötéves terv irányelveinek „A fejlesztés fő célja — az életszínvonal emelése“ című része a következőket tartalmazza: ,,A társadalom növekvő anyagi gazdagsága lehetővé teszi a fogyasztás növelését, a szolgáltatások fejlesztését, a lakásviszonyok javítását, a gyermekekről és a nyugdíjasokról való gondoskodás kiszélesítését, a munkakörnyezet javítását, a dolgozókról való higiéniai és egészségügyi gondoskodás elmélyítését közvetlenül a munkahelyeken, az életkörnyezet szépítését a városokban és a falvakon“. Életkörnyezet a falun Az ember életkörnyezete alatt az anyagi világnak azt a részét értjük, amellyel az ember közvetlen kapcsolatban van, amely hat az emberre, testi és szellemi állapotára, s kielégíti az életszükségleteit. A külső világ emberre gyakorolt hatása lehet pozitív vagy negatív, intenzív vagy alig észrevehető, érzékszerveinkkel felfogható vagy nem felfogható. A hatás rendszeressége szempontjából megkülönböztetünk mindennapi (munkahely, lakás), alkalmi és rendkívüli környezeti feltételeket. Az életkörnyezet összetevőit felosztjuk A természetes (talaj, víz, levegő, élőlények), • mesterséges (épületek, építmények, termékek), • társadalmi (embertársak) és 0 integrált (vidék, települések) részekre. Megkülönböztetjük továbbá az életkörnyezet állapotát (pl. a levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, áramlását abszolút értékekben kifejezve), színvonalát, illetve alkalmasságát, s egyes specifikus oldalait. Az életkörnyezet szerepe szerint beszélhetünk munkakörnyezetről, lakókörnyezetről, továbbá természeti vagy üdülési környezetről. GONDOSKODÁS AZ ÉLETKÖRNYEZETRÖL Az életkörnyezetről való gondoskodás alatt az olyan elgondolások, intézkedések és tevékenységek rendszerét értjük, amelyekkel a társadalom az életkörnyezet színvonalára hat. Többek között a következő irányzatokat sorolhatjuk ide: — az életkörnyezet védelmét az emberi tevékenységből és a természeti jelenségekből származó negatív hatásokkal szemben, — az életkörnyezet alkotó fejlesztését, javítását, szépítését. Az életkömyezetről úgy gondoskodunk, hogy az kedvező társadalmi, kulturális és egészségügyi feltételeket képezzen az emberi élet számára E gondoskodással elő kell segíteni a felújítható és a felújíthatatlan természeti források, a természeti szépségek és a kultúrértékek megőrzését, hogy azok a termelőerők és az emberi alkotóképesség fejlesztését szolgálhassák, hozzájárulhassanak az életszínvonal emeléséhez és a szocialista életstílus kialakításához. Az életkörnyezetről való gondoskodás nem egy újfajta tevéken vség a társadalmi munkamegosztás keretében. Ügy kell értelmeznünk, mint új szempontot, melyet az emberi tevékenvség valamennvi szakaszán érvényesíteni kell. Ezt a szempontot egyaránt figyelembe kell venni a központi szervek tevékenységében, a területi és a gazdasági tervezésben, az irányításban, a termelésben, a műszaki fejlesztésben, az építésben, a kutatásban stb. Az életkörnyezetről való gondoskodás magában foglalja: A a társadalom objektív szükségleteinek és igényeinek megismerését, A az anvagi valóság tényleges állapotának és színvonalának felmérését, A az anvagi valőság tényleges színvonalának és a társadalom objektív igényeinek összehasonlítását, A az anvagi valóság távlati fejlesztésének szakaszokra vonatkozó célkitűzéseit, s a társadalom valamennyi tevékenységnek olvan irányítását, amely az életkörnyezet kívánt színvonalénak elérésére szolgál. Az életkörnvezetről való gondoskodás fő formái a tudományos kutatás, a néomfivelés és a propagálás, a tervezés és a terbletrendezés. a jogi Intézkedések, a gazdasági tervezés és a? ösztönzés, valamint a különböző hivatali és szervezési céltevékenységek. 75. február 22. A szövetkezeti munka шшшяяяяшшшяяяяяшшяшшшяшшшшяш—шяяшяяшяшшшшшшшшяяяяшяшт Élet-és mun AZ ÉLETKÖRNYEZET JELENTŐSEGE Az életkörnyezet társadalmi jelentősége elsősorban abból ered, hogy hatást gyakorol az ember egészségi állapotára és kényelmére, gazdasági aktivitására, kulturális színvonalára, az egyének, az egyes szociális csoportok és az összefüggő területek lakosságának életmódjára. Egészségi szempontból egyre gyakoribb jelenség, hogy az életkörnyezet alapvető összetevőinek szennyezettsége negatívan hat az ember fizikai és lelki állapotára. Általános az a vélemény, hogy számos betegséget, különösen a légzőszervek és az érrendszer megbetegedéseit a levegő, a víz és a talaj szennyezettsége idézheti elő. Ez a szennyezettség elősegítheti a kórokozók és a fertőző betegségek terjedését, csökkenti a szervezet ellenállőképességét és rontja a közérzetet. A környezet negatív hatásainak növekedése, például a zaj szintjének emelkedése a városokban, számos civilizációs betegséghez, az érrendszer, a szív és az idegrendszer megbetegedéséhez vezethet. Az életkörnyezetben felhalmozódó káros hulladékanyagok gazdasági károkat is okozhatnak, s költséges Intézkedéseket tesznek szükségessé a károk megelőzésére, Illetve felszámolására (Ivóvizek, szennyvizek tisztítása, hulladékok eltávolítása stb.) . Az anyagi életkörnyezet civilizációs és kulturális színvonala egyre jobban kifejezésre jut a falu és a város közötti különbségek megszüntetésében, s a lakosság életstílusának kialakulásában. Ezáltal aktívan hozzájárul a szocialista életstílus tervszerű fejlesztéséhez, a szocialista tudat megerősítéséhez, a természeti források társadalmi tulajdonának és a mindenki számára hozzáférhető kultúrértékek megbecsüléséhez. Az életkörnyezet magas fokú civilizációs és kulturális színvonala tehát jelentős eszmei tényező, amely elősegíti a magántulajdonra alapozott gondolkozás maradványainak felszámolását, s háttérbe szorítja az ún. fogyasztói társadalom értékszemléletét. A JOBB ÉLETKÖRNYEZET JELENTŐSÉGE Az életkörnyezet minden lakosra hatást gyakorol, ezért a javítása nagyon fontos. A települések és nagyobb területi egységek életkörnyezetéről való gondoskodás meghaladja az egyének lehetőségeit, megköveteli az állam és az állami intézmények szervező tevékenységét. Az életkörnyezet színvonalában tehát a társadalom, illetve az állam tényleges gondoskodása tükröződik vissza. A „Z“ akciók tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az életkörnyezet javításába a lakosság is aktívan bekapcsolódhat, s így kiveheti részét a szocialista országépítésből. A lakosság önkéntes részvétele ebben a céltudatos munkában megerősíti a polgárok szocialista viszonyát a társadalomhoz és a társadalmi tulajdonhoz. Az életkörnyezet-javítás fontos nemzetközi politikai tényezővé vált. Több nemzetközt szervezet foglalkozik kérdéseivel, s a szocialista és a kapitalista államok versenye erre a területre Is kiterjed. A szocialista államok erkölcsi kötelessége, hogy konkrét és meggyőző példákkal ezen a területen is bebizonyítsák a szocialista társadalmi rendszer előnyeit, azt, hogy az életfeltételek megkövetelt színvonalát az egész lakosság számára csak a termelőeszközbk és a természeti források társadalmi tulajdona alapján lehet elérni. A VIDÉK MINT ÉLETKÖRNYEZET Vidéknek nevezzük az állami területnek azt a részét, amely a vidéki típusú községek katasztereit foglalja magában. Az európai államok többségéhez hasonlóan az 5000-nél kevesebb lakost számláié községeket tartjuk vidékieknek. A vidékhoz tartoznak a vidéki települések, az ipari, mezőgazdasági, bányászati és egyéb üzemek területei, valamint a szabad (beépítetlen 1 kültelki területek. A vidék célszerű fejlesztésének jelentőségét az alábbi tények támasztják alá: — az 5000-n'éI kevesebb lakost számláló községek közigazgatási területei az állami területnek több mint 90 %-át adják, — 1970-ben ezekben a községekben élt a CSSZSZK lakosságénak 58,1 %-a, — ezekben a községekben van az állandóan lakott házak 72,5, és az állandó lakások 49.5 %-a. A vidék jelentős szerepet játszik továbbá a népgazdaság fejlesztésében, valamint a munkaerő újratermelésében. A vfifőki területekről való gondoskodás növelését a következő szempontok teszik sürgetővé: 0 szocialista társadalmunk további sikeres fejlesztése érdekében Intenzívebben ki kell használni belső forrásainkat (munkaerő, természeti vagyon, belépíthető területek stb.), amelyek döntő hányada vidéken található, A már most is jelentős hazánkban a természeti feltételek romlása, A a mezőgazdasági nagyüzemi termelés gyors fejlődése tartósan megváltoztatja a vidék arculatát, A gyorsan növekszik a vidék jelentősége az üdülés és a turistaforgalom szempontjából, A a vidéki területeken élénk építkezés folyik, beleértve á kőolaj-, gáz- és vízvezetékek, valamint a műutak építését. A' vidék fejlesztésének Irányítását és szervezését bonyolulttá teszi az a körülmény, hogy nagyon felaprózott a helyi irányítás, (sok a helyi nemzeti bizottság), eltérő a mezőgazdasági termelés és a közigazgatás szervezése. A VIDÉK SZÍNVONALÁNAK JELLEMZÉSE sközség; a 21 830 53,3 % kevesebb mintegy 90 % —* , vagy szórványoelek, valamint & települések nati forgalomba, az í>-ában van autőtávolságon belül a) A községek hálózata: — a CSSZSZK-ban aránytalanul sok а к község közül 77,3 % kevesebb mint 500, és mint 200 lakosú, — a vidéki lakosság túlnyomó része — községekben él , s csak 10 %-a él tanyáko: san, — az eltérő természeti és földrajzi feltét történelmi fejlődés következtében a vidéki gyón eltérő jellegűek, — a községek jól bekapcsolódnak a közit utak 86 %-a portalanított, a községek 79 buszmegálló, 9 %-ban pedig 1 kilométeres található a megálló, — a mezőgazdaság szocialista átépítése sí irán a mezőgazdasági termelés fokozatosan kiszorul a lakóterület térségéből, — a vidéki lakóépületek jé állapotban vannak, az utóbbi években a régieket korszerűsítették, újak épültek, s a gazdasági épületeket is az új szükségletek szerint alakították át, b) A természeti források: — a CSSZSZK-ban egy lakosra csak 0,' 0,46 ha mezőgazdasági terület és 0,26 ha e zánknak a Dunán kívül más, vízgazdasági tősebb folyója nincs, ezért csak a csapadél rásokra vagyunk utalva. Természetes felszí í: alapjában véve kimerítettük, a vízgazdaság gazdasági és települési fejlődés meghatáro: jévé vált, v 9 ha összterület, dőterület jut. Haizempontből jelenből származó for- 1 vízkészleteinket tehát a további jellegű tényező-2 Ó — az ország területének döntő többsége és lakható. A vidék jelentősen tagolt, kedve az erdők, a gyepek és a vízfelületek arányb !J О c) A vidéki lakosság és a népsűrűség: — bár az ipari központok környéke lér у lakott, mint a jellegzetesen mezőgazdaság i különbség mégsem olyan kirívó, mint egy )i gokban, — a kisközségek lakéinak létszáma c községeké általában nem változik, a nagy viszont növekszik, — a Foglalkozás szempontjából a vidéki tősen kevert, a szocialista államok közül aránylag legtöbb nem mezőgazdasági dolgofei ságilag fejlett kapitalista államoktól eltérői családon belül is jelentős a foglalkozás s: tatott keveredés. kedvező éghajlatú szerkezetű, nagy egesen sűrűbben területeké, ez a s európai orszáiökken, a közepes 1 özségek lakossága lakosság meglehe- CSSZSZK-ban él ó falun. A gazdáén nálunk még a aempontjából kimu-A VIDÉKI ÉLETKÖRNYEZET FÖ FOGYATÉKOSSÁGAI ÉS AZOK ELHÄRÍTÄSA A vidék fejlődésében az életkörnyezet szempontjából a következő fogyatékosságokkal találkozhatunl: A a községek építése általában nem célszerű. Az új építkezés a szabad térség míg a belterületen üres telkek és objekti használatlanul. A volt gazdasági épületek vetkeztében romlanak a higiéniai feltételei vezőtlenül hat a községen áthaladó mez forgalom. Kevés gondot fordítanak a törté i tek karbantartására, sürgősen el kellene sorsát, új célokra való felújítását, vagy tazdaságos és nem rovására történik, ujnok maradnak klelhanyagolása kös ugyancsak kedő^azdasági szállítási elmi értékű épüledfcntenl azok további fe számolását; A a lakásépítés nem felel meg a falusi nek, az alaprajzok merevsége nem számól telek gyors változásával, s a régi lakások összhangban a fejlődés követelményeivel; élet követelményela társadalmi feltélorszerűsítése sincs A a közművesítés színvonala lényegesei a városokban. A lakosság több mint 80 % vizet, és csak egy része rendelkezik bojl A használt kutak 70 %-a egészségre ártal máz. A vidéki községek többségében nincs vízlevezetés, s nagy problémát okoz a hűl likvidálása is; alacsonyabb, mint kutakból meríti a ires vízvezetékkel, nas ivóvizet tartalmegoldva a szennyadékok tárolása és A a mezőgazdasági objektumok többsé; befolyásolja az életkörnyezetet. ,Nem ked nek, nincsenek kiépítve az utak, nem meg felszámolása, kevés a zöldövezet, hiányosja higiéniai berendezések stb. Jelentős okoznak a településeken belül üzemelő A mezőgazdaság fokozódó gépesítése és a növekedése szükségessé teszi a mezei uta : zését és kiépítését. A mezei utak rossz áll károk keletkeznek a termőtalajban és a hi£ ié A a külső negatív hatások közül legkiri r bányászati és vegyipari üzemek termelésé' következmények, a víz, a levegő szennye г, anyagok felhalmozódása, ami nagy mértéh b mészetet; A Jelentős károkat okoz továbbá a nyi tése, ami esztétikai és higiéniai szempon zőtlenül hat a környezetre. Említést érdemi san fejlődő motorizmus káros hatása, mlnfl ződése, mind az úthálózat fejlesztésével nyék szempontjából (a mezőgazdasági t+ a zajártalom növekedése, a természet megbontása stb.).. e szintén károsan ező helyen feksze< ldott a szennyvizek к a szociális és nlai problémákat ^daptált Istállók is. szállítási feladatok koncepciós rendeipota miatt jelentős lövényzetben; óbb az energetikai, el járó másodlagos Ződése, a hulladékén károsítja a ter) ralók ösztönös épíegyaránt kedveelnek még a gyora levegő szennvekáros követelméületek csökkenése, edeti szépségének 13Ó1
