Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-02-15 / 7. szám

Védekezzünk a monília ellen! A múlt őszi csapadékos idő­járás és az enyhe tél igen kedvező teltételeket teremtett a gombabetegségek számára. Gyümölcsfáink egyik legvesze­delmesebb betegsége a moníliás rothadás. Minden gyümölcsfát károsít. Főleg a gyümölcsöt tá­madja meg — rothadást vált ki —, ritkábban a virágokat és a hajtásokat. A fertőzött gyü­mölcs egy része a fán marad, mumifikálódik, később a fer­tőzés forrását képezi. A raktá­rozott gyümölcs feketerothadá­sát okozza. Meggynél leginkább a virágok és hajtások fertőződ­nek. Ha a virág fertőződése után a magházba kerül a mo­nília konídiuma, a gyümölcsök nem fejlődnek ki rendesen. A betegség számára kedvező feltételeket teremt a párás, me­leg, csapadékos, vagy ködös időjárás, az egyoldalú nitrogén­trágyázás, a túl sűrű korona, a kedvezőtlen fekvés. Egyes faj­ták fogékonyabbak a moníliára, ezeket jobban kell óvni a fer­tőzéstől. A monília elleni védekezés első teendője a fák tisztogatása, a szakszerű és rendszeres ritkí­tás, metszés, a fertőzést terjesz­tő gyümölcsmúmiák eltávolítá­sa. A fák törzsét drótkefével kell megtisztogatni, a sebeket kezelni kell és lezárni. A vegyszeres védekezés feb­ruár második felében vagy in­kább a vége felé esedékes. A fákat 1—2 %-os bordóilével — vagy Kuprikol-oldattal — kell kezelni. Legjobb rügyfakadás előtt áztató permetezést végez­ni. Másodszor — ugyancsak 1 %-os bordóilével — valamivel később, almafák esetében pl. a pirosbimbós állapot kezdetén kell permetezni. Később már ne használjunk réztartalmű szere­ket, mert perzselő hatásukra egyes fajták — Jonathán, Cox renet — igen érzékenyek. A rügyfakadás előtt alkalmazott 2 %-os bordóilé az őszibarac­kon elpusztítja a Ievélfodroso­­dást okozó gombát is, ezért igen fontos lekezelni a fákat, mert az őszibarack később nem permetezhető rézkészítmények­kel, a levélfndrosodás pedig te­temes kárt okoz. A harmadik permetezést már 1 %-os Suli­­kol, 0,2 %-os Orthocid, 0,3 %-os Vitigran, 0,13 %-os Topsin stb., készítménnyel is végezhetjük, mégpedig a többi kártevő elleni védekezéssel egybekötve, 14— 10 naponként megismételve. Érdekes megoldás, hogy Ma­gyarországon Tricin — vízben jól oldódó — antibiotikumot permeteznek teljes virágzás idején a meggyfa virágaiba (50 mg/1). A kezelés igen hatá­sos és a melleket sem károsítja. VARSÁNYI GABOR mérnök ü z üvegházakban vagy fó­­** liaborltású berendezé­sekben termesztett hajtatott zöldségnövények jóval gazda­gabb termést hoznak, mint a szabadföldi viszonyok között. Ehhez persze több tápanyagot is igényelnek, mint a szabad­földi kultúrák. Nem elégséges azonban növelni az egységnyi területre juttatott műtrágyák mennyiségét, hanem esetenként biztosítanunk kell a tápanyagok célszerű felhasználásának felté­teleit is. Az újonnan épített hajtatóházakban előbb kellő mértékben javítani kell a talaj humusztartalmának szintjét. Ugyanis a humusz vet gátat a tápanyagok kimosódásának, mé­lyebb rétegekbe történő elszi várgásának. Azonkívül javítja a talaj fizikai tulajdonságait. Ezért a hajtatóház földjét meg­hordjuk komposzttal vagy tő­zeggel (mintegy 5—10 cm-es rétegben a talaj milyensége szerint), amit bedolgozunk a feltalajba. A feltalaj alatti ré­tegnek vízáteresztőnek kell len­nie. Az elkövetkező években 3—4 évenként 3—5 mázsa jő minőségű komposztot vagy is­tállótrágyát kell juttatni a haj­tatóház területének árjára. Fő tápanyagforrásnak a mű-Megfeleiően trágyázott, szépen fejlődő hajtatott uborka a svodfni szövetkezetben. Foto: —dek­nitrogén, 5 kg szuperfoszfát, 3 kg kénsavas kálium, vagy 50 %-os kálisó. A tenyészidőhen — termésképzéskor — további 2,7 kg mészsalétromot vagy 1 kg karbamidot kell kijuttatni. A felsorolt egyszerű trágyák he­lyett adhatunk 11 kg Cereritet, A levéltrágyázás a növények tápláltsági állapotának gyors megváltoztatására szolgál. E célból készül nálunk a Vega­­flor. A csomagoláson feltünte­tett utasítás szerint kell hasz­nálni. Az oldat (0,5%) formá­jában kijuttatott karbamid nit­A hajtatott zöldségfélék tápanyagpótlása trágyákat kell tekinteni. Lehe­tőség szerint a nagy százalék tápanyagot tartalmazó műtrá­gyákat kell alkalmazni, mivel ezek kevesebb nemkívánatos sót tartalmaznak. A nitrogén­­tartalmú műtrágyák közül az alábbiak a legmegfelelőbbek az alaptrágyázáshoz: kénsavas am­­mónium, mészammonsalétrom, mésznitrogén és a karbamid. Talajelőkészítéskor juttatjuk őket a földbe. A mésznitrogént legkevesebb 3 héttel a tenyész­­idő kezdete előtt kell kijuttat­ni. A fűtetlen hajtatóházakban legjobb még az ősz folyamán bedolgozni a talajba, amikor a tavaszi ültetéshez készítjük elő a talajt. A karbamid és a mész­ammonsalétrom a tenyészidő­­beni tápanyagpótlásra szolgál. A foszfortartalmú műtrágyák­ból már sokkal kisebb a válasz­ték. Szinte mindenütt a szuper­foszfátot használják. A káli­műtrágyák közül a kénsavas káliumot ajánlatos előnyben ré­szesíteni. Ha ez nem áll rendel­kezésünkre, 60 %-os kálisót ad­junk helyette. A gyümölcs-, zöldségek nem szeretik a sok klórt, a kálisók viszont arány­lag sokat tartalmaznak. Elő­nyösnek mondható a kombinált műtrágyák, főleg a Cererit al­kalmazása, mert ez a főbb táp­anyagokon kívül a legfontosabb nyomelemeket is tartalmazza. A hajtatott zöldségnövények 100 m2 alapterületre az aláb­bi közepes tápanyag-adagokat igénylik. Káposzta és karfiol — 5 kg kénsavas ammonium vagy mész­majd fejtrágyázáskor 2 kg mész­salétromot vagy 0,75 kg karba­midot. Karalábé és saláta — 4 kg mészammonsalétrom, 2,75 kg szuperfoszfát és 2 kg kénsavas kálium vagy 50 %-os kálisó. Ugyanezen adagokat alkalmaz­hatjuk a retek esetében is, de a salétromtrágya adagját 1 kg­­mal csökkenteni kell. Uborka — 5 kg kénsavas am­­mónium, vagy 2,2 kg karbamid, 4 kg szuperfoszfát, 8 kg kén­­savas kálium. A tenyészidőben 2,7 kg mészsalétrom vagy 1 kg karbamid. Paradicsom — 12 kg Cererit. Ha egyszerű műtrágyákat alkal­mazunk, akkor 6 kg kénsavas ammónium, 5 kg szuperfoszfát és 4 kg kénsavas kálium. Paprika — 7 kg kénsavas ammónium, 5 kg szuperfoszfát és 6 kg kénsavas kálium. A gyümölcszöldségek (papri­ka, paradicsom, uborka) eseté­ben némileg csökkenteni lehet ezeket az adagokat s a tenyész­időben 3—4 esetben teljes trá­gyákkal történő beöntözést Is alkalmazhatunk. A trágyázó beöntözéshez a Herbapon vagy Herbasyn 4 készítményekből készítünk 0,1 %-os oldatot (1 gramm szer 1 liter vízhez). Ha a növények levelei világos­zöld színűek, ajánlatos nitro­gént adni a földbe, mégpedig karbamid vagy mészsalétrom, esetleg a karbamid 0,5 %-os oldata formájában. rogénje ugyancsak gyorsan hat. Napsütéses időben nem szabad vele lepermetezni a növényeket, máskor is csak finoman. Ha a földben sok az oldódó só, ez rosszul hat a növények növekedésére és fejlődésére. Ä talaj sótartalma főleg a túlmé­retezett műtrágyázás következ­tében nő. Ha gyanakszunk, hogy a hajtatóház földje toxikus ha­tást kiváltó mennyiségű sót tar­talmaz, végezzünk csíráztató próbát a salátával. A földből tegyünk egy keveset valami edénybe (pl. virágcserépbe) és optimális nedvesség biztosítása után vessünk bele jó csíraké­pességű salátamagot. Ha a ma­goknak fele sem kel ki, vagyis 50 % alatt lesz a csírázás, ak­kor biztosak lehetünk, hogy földünk toxikus hatású sótarta­lommal rendelkezik. Feltételez­ve persze hogy egyéb toxikus anyagokkal nem kell számolni! Ilyen esetben ajánlatos labora­tóriumi vizsgálatnak alávetni á talajmintát. A talaj regenerálá­sa céljából vagy tőzeget (0,1 m3 1 m2-re), kell keverni a föld­höz, vagy át kell mosni vízzel (100 liter 1 m2-re) a termőréte­get. A talaj elsósodásának azzal is elejét vehetjük, hogy az év utolsó növénye után jól eláztat­juk — esetleg elárasztjuk — á hajtatóház földjét tiszta vízzel. Inž. Ján Polách, CSc. (Záhradkár 1/75) Jó irányítás, eredményes tevékenység Január általában a mérleg- és tervkészítés időszaka. A tömeg­szervezetek értékelik az eltelt időszakban elért eredménye­ket, s a szerzett tapasztalato­kat felhasználva elkészítik a következő év munkatervét. így van ez a kisállattenyésztők alapszervezeteiben is. Az 1974-es esztendő eredményei és az 1975-ös év tervfeladatai felől a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége gabčíkovoi alapszer­vezetében érdeklődtem. Beszél­gető társaim: Bodó Imre, a szervezet elnöke és Jakus Ig­nác, a szervezet titkára voltak. Amint megtudtam, a szerve­zet a tavalyi évet százhét tag­gal kezdte. A tagság — mely­nek jelentős része az idősebb korosztályhoz tartozik — főleg nyúl-, galamb- és kecskete­nyésztéssel foglalkozik, de je­lentős tevékenységet fejt ki a baromfitenyésztők csoportja is. A múlt évben a legjobb ered­ményeket a nyúltenyésztők ér­ték el. A tagok főleg a nagy csincsilla, a bécsi fehér és az újzélandi fajta tenyésztésével foglalkoznak. Az említett fajták jó szaporasággal, kitűnő takar­mányértékesítő képességgel rendelkeznek. A száraz takar­mányozási módszert alkalmaz­zák. Munkájuk eredményét bi­zonyltja, hogy a múlt évben több mint negyven mázsa nyúl­­húst (63 ezer korona értékben) értékesítettek a Nitrai Branko Felvásárló Vállalatnál. Vélemé­nyük szerint a nyúltenyésztés kifizetődő, hiszen a pénzbeli értéken kívül kedvezményes áron erőtakarmányhoz jutnak. A szervezet vezetőségének lele­ményességét igazolja, hogy a nyulak jobb értékesítésének érdekében szerződést kötöttek a prahai Kísérleti Állatokat Fel­vásárló Intézettel, ahol a nyu­lak kilójáért húsz koronát fi­zetnek. így értékesítettek száz­tíz db nyulat a tavalyi évben. A szervezet vezetősége a ha­szonállomány tartása mellett nem feledkezik meg a törzste­nyészet kialakításáról sem. A tagok tizenkilenc törzskönyve­zett tenyészállattal rendelkez­nek. A nyúltenyésztő-csoport tagjai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Dunajská Stre­­da-i járás nyúltenyésztői szlo­vákiai méretben az első helyre kerültek az eladott nyúlhús­­mennyiség alapján. Az 1974-es év legjobb nyúltenyésztősi közé tartozik Drgács Otto, Jakus Ig­nác és Both János. Jó hírnévnek örvend a szer­vezetben tevékenykedő kecske- és juhtenyésztők csoportja is, amelynek Somodi Flórián a ve­zetője. Tenyészetüket — amely egyedüli a járásban — a szarv­­talan, fehér szánenvölgyi fajta egyedei alkotják. Színvonalas tenyésztői munkájukat igazolja, hogy a múlt évben huszonkét törzskönyvezett tenyészkecskét tartottak nyilván. A hagyomá­nyokhoz híven a múlt évben is megrendezték a tenyészbakvá­­sárt. A tenyésztők huszonkét tenyészbaknt vezettek a bíráló bizottság elé, melyek közül ki­lencet kiváló (ER) osztályba soroltak be. Az öt és fél hóna­pos tenyészbakokért gazdáik daarbonkétn 1770—2G90 koro­nát kaptak. A csoport legered­ményesebb tenyésztője Somodi Flórián, akinek az egyik te­­nyészkecskéje a helyi tenyész­­kiállításon első díjat nyert, a szlovákiai kiállításon pedig má­sodik helyezést ért el. (A kecs­ke múlt évi tejtermelése 1425 kg volt.) 1975-ben tovább sze­retnék gyarapítani a kecske­tenyésztők számát. A szervezet egyik legjobban fejlődő csoportja a galambte­nyésztő csoport, melynek jelen­leg hat tagja van. Vezetője Bodá Imre. Tenyészetüket főleg az amerikai tyúkgalamb és a szlovák begyes fajta egyedei képezik. Galambjaikkal részt vettek az ország különböző vá­rosaiban rendezett kiállításo­kon. Például Bodó Imre galamb­jaival részt vett számos nemzet­közi kiállításon is Egy-egy ki­állítás után több tenyésztő ke­resi fel lakásán galambvásárlás céljából. A galambtenyésztés mellett néhányan egzotikus ma­darak tenyésztésével is foglal­koznak. A vezetőség nagy gondot for­dít az egészséges állomány biz­tosítására is. A baromfitenyész­tők részére az eltelt esztendő­ben 8500 húscsirkét és ötezer db nyuhemsír naposcsibét vásá­roltak. A brojler-csirkéknél az 1,30 kg-os testsúlyt 7—8 hetes korban érik el, s az elhullás 2 százalék körül mozog. A broj­lertartást nagyban gátolja, hogy nem kapnak kellő mennyiségű hízócsirke-tápot. A tagság szakmai továbbkép­zését a taggyűléseken tartott szaktanácsadással igyekeznek biztosítani. Ugyanezt a célt szolgálták a múlt évben rende­zett kiállítás-látogatások is. A piešťany-i (pöstyéni) tenyész­állat kiállítást száz tag, a brnói nemzetközi kiállítást pedig öt­ven tenyésztő látogatta meg. A szervezet vezetőinek vélemé­nye szerint a kiállítási látoga­tások nagyon jó hatással vol­tak a tagokra. Egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a fajta­tiszta tenyészetek kialakítása iránt. A tavaly elért jó eredmények a tagságot az 1975-ös évben még odaadóbb tenyésztői mun­kára ösztönzik. Az idei évre fő feladatként a fajtatiszta szapo­rító tyúktenyőszetek kialakítá­sát, a kecsketenyésztés fejlesz­tését irányozták elő. Komoly feladatok várnak a szervezet nyúltenyésztőire is, hiszen a vezetőség a nyúlhústermelés száz százalékos emelését tűzte ki célul. Az idén a helyi AKI- val közösen megalakítják a pionírok szervezete mellett mű­ködő tenyésztőcsoportot, ahol 15—20 fiatallal számolnak. Okét főleg a nyúl- és galambtenyész­A felvétel a múlt évben megrendezett tenyészállat-vásáron készült. (A szerző felv.) tésbe akarják bekapcsolni. A szervezet hozzájárul a tenyész­állatok és a takarmány biztosí­tásához is. A felsorolt feladatok mellett egy helyi kiállítás megrendezé­sét és több tenyészkiállitás kö­zös megtekintését is tervezik. A felsorolt tervek és eredmé­nyek elsősorban a szervezet ve­zetőségének jó irányító tevé­kenységét dicsérik. A gabčíko­­voiak példája igazolja, hogy a céltudatos, jó irányítás meg­hozza gyümölcsét, hiszen alap­szervezetüket a járás legjobb­jai között emlegetik. Vörös György Ezúttal — a Mezőgazda­­sági Könyvhónap kapcsán — a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat néhány szlovák nyelven megjelentetett szakköny­vére szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Grüner t: Hagymás és gu­mós virágok. Napjainkban mind nagyobb közkedveltségnek ör­vendenek a hagymás és gumós virágok. Grunert könyve iránt pl. olyan nagy volt az érdeklő­dés az NDK-ban, hogy rövid idő alatt három kiadást ért meg. Ezért döntöttek az illletékesek a mű szlovák nyelvű kiadása mellett. A mű nemcsak fajta­ismertető, a hagymás és gumós virágok igényeivel, házi és nagyüzemi termesztésének lehe­tőségeivel, szaporítási módjával stb. is foglalkozik. Ara 40 ko­rona. Jávorka — Futák — Csapodyová: Erdő mezó virágai. Harmadik átdolgozott kiadás. A Jávorka—Csapody szerzőpáros Magyarországon, a budapesti Mezőgazdasági kiadó gondozásában megjelent művé­nek hazai viszonyokra átdolgo­zott fordítása. A gazdagon il­lusztrált könyv 39 koronába ke­rül. Kačí: Krizantémok. Aki el­olvassa ezt a színes és fekete­fehér fotókkal, tollrajzokkal és táblázatokkal gazdagon illuszt­rált könyvecskét, mindent meg­tud, amit a krizantémokról és termesztésükről tudni kell. A könyv ára 20 korona. Strelka: Gyümölcsborok és italok házi készítése. A mű címe önmagáért beszél — min­den háztartásban hasznosítható ismeretek gyűjteménye e kiad­vány. Ara mindössze 12 korona. Dúha — Valenííik: Az egzotikus madarak tenyésztése. Hazánkban több ezren hódol­nak az egzotikus madarak te­nyésztésének, sőt az ez Irányú érdeklődés egyre fokozódik. Ezt bizonyítja az is. hogy a múlt évben megjelentetett is­meretterjesztő, szaktanácsokat tartalmazó, színes fotókkal is illusztrált kiskönyvet mind töb­ben keresik a könyvesboltok­ban. Ara 30 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents