Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-02-15 / 7. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1S75. febrüár 15 10. Általános és szakmai művelődés EGY CSALLÓKÖZI FALUBAN Ä nagy mesemondóra emlékezünk Kétségtelen, hogy a falusi lakosság­nak télidőben sok­kal több a szabad Ideje. Kevesebb a szövetkezetben a munkaalkalom, rö­­vldebb a munka­idő. A dolgozóknak Is sokkal kevesebb tennivalójuk akad a „ház körül“ és ezért nem Is fárad­nak el annyira. Ezt a több szabadidőt, több lehetőséget, minél Jobban hasznosítani lehet a sokoldalú önművelésre. Legtöbben a televízió nézésben pró­bálják szórakozásukat, önművelődésü­ket kielégíteni. Nem szabad azonban megbékülnt azzal a tetszetős, minden­féle tehetetlenséget Igazoló nézettel, hogy a tévé műsorszámai minden mű­velődési Igényt kielégítenek. Ezt nem Is várhatjuk a televíziótól. Eltérő fel­készültségű, sokféle Igényű nézők ül­nek a tévé előtt, akiket lehetetlen egyldőben kielégíteni. Kétségtelen vi­szont, hogy a televízió megemelte a mércét. Csak megfelelő környezetben szervezett rendezvényekért, előadáso­kért, vitaestekért és más színvonalas összejövetelekért hajlandó az otthoni kényelmét feláldozni a falusi dolgozó. Érthetően, falvalnkon télidőben tartják a szövetkezeti munkaiskolákat és az utóbbi években a tévé jóvoltából a Haladó Tapasztalatok Iskoláját Is sokan nézik végig, és többhelyütt résztvesznek az ezt követő eszmecse­réken. A közelmúlt napokban Zlatná na Ostrovén (Csallóközaranyos, komáro­mi Járás) elbeszélgettünk az illetéke­sekkel a művelődési életről és a szö­vetkezeti tagok továbbképzéséről. A 2092 lakosú községben megfelelő a művelődési otthon, amelyet Szabó Sándor személyében hivatásos dolgo­zó Irányít. A helyi nemzeti bizottság Impozáns helyiségében Bereczk Gáspárral, a szövetkezet pártelnökével, Gulicza Er­zsébettel, a hnb titkárával, Bratkó István Iskolaigazgatóval, és Szabó elv­társsal, — aki egyben elnöke a Nem­zeti Frontnak Is — beszélgettünk el a falu művelődési életéről Amint elmondták, a közművelődés­ben Jelentős szerepet Játszott az elő­adás-népszerűsítés. A Szlovák Nem­zeti Felkelés jelentőségéről például hat előadást tartottak, és hazánk fel­­szabadulása 30. évfordulójának tisz­teletére 10 előadást terveznek, a má­sodik világháború eseményeiről és a felszabadulás óta elért eredmények­ről. A községben nagy az érdeklődés a kertészeti kérdések iránt. Mostanában különösen a fólia alatti zöldségter­mesztés érdekli a lakosságot. Mivel a Kertészkedők Szövetségének nincs he­lyi szervezete a faluban, az előadáso­kat a művelődési otthon irányitól szervezik. A Nők Nemzetközi Évében szintén több előadást tartanak, lá­nyaink, asszonyaink problémáiról, Jo­gaikról, kötelesséeglkről. Az Irodalom népszerűsítésével szin­tén sokat foglalkoznak. Évente több­ször rendeznek irodalmi estet, Író­olvasó találkozót. Részben ennek az eredményeként tudható be, hogy könyvtáruk a kerületi versenyben az első helyen végzett. Természetesen az eredmények elérésében nagy érdeme van Szabadot Magdolna könyvtáros­nak aki nagy odaadással hozzáér­téssel végzi munkáját. A könyvtár gazdag, s mintegy 8000 kötet közül válogathat a 480 olvasó, örvendetes, hogy közülük 268 a fiatal. Az Iskolai könyvtárban Is 2400 kötet sorakozik a polcokon, amelyből nagy szeretettel válogatnak a tanulók. A szép szó tolmácsai is sokoldalú tevékenységet fejtenek ki. Az irodalmi színpad a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség helyi szervezetének keretében működik és már több esetben sikere­sen szerepeltek. A színjátszás terén is eredményesen munkálkodnak. Az ifjúsági szervezet és természetesen a CSEMADOK évenként bemutatkozik egy-egy színdarabbal; és a sportszer­vezet is tanul időnként színdarabot. Legutóbb a „Cigány“ lejátszásával arattak nagy sikert. E színművel Ma­gyarországon Is szerepeltek. A Magyar Területi Színház Is rend­szeresen vendégszerepel a falu műve­lődési otthonában. Dicsérendő, hogy a szövetkezet 100 ülőhelyre vesz bér­letet. Sajnos, a Jegyeket megkapó efsz-tagok sok esetben nem mennek el az előadásra, s így előfordul, hogy kevés a néző a hivatásos színházunk előadásain. A CSEMADOK szervezésében műkö­dik egy 30 tagú vegyeskar is. amely sokszor szerepelt sikeresen a külön­böző rendezvényeken. A művelődési otthon tulajdonában vannak fúvóshangszerek Is. Eddig ez kihasználatlanul hevert, de most 25 fiatal fiú Jelentkezett és minden re­mény megvan a rezesbanda megszer­vezésére. A mozihelyiségben hetente négy filmet mutatnak be, a felnőttek ré­szére, és egy gyermekelőadást is tar­tanak. A látogatást nagyban befolyá­solja a tévé műsora, és a kiválasztott film minősége. A nemzeti bizottság titkárnője őrömmel újságolta, hogy kiválóan munkálkodik a polgári ügyek testü­leté. A múlt év folyamán 158 külön­böző akciót rendeztek. Az esküvők 72 százaléka csak polgári volt és a név­adás Jelentős többsége szintén a nem­zeti bizottságon történik. Több ateista temetést is tartottak már a községben. Nagy gondot fordítanak az ezüst- és aranylakodalmak megünneplésére és a személyi Igazolványok ünnepélyes átadására. Tavaly Nagy Katalin nénit, a falu 100 esztendős asszonyát kö­szöntötték a testület tagjai. Az általános közművelődés — az anyagi gondok ellenére Is — elisme­rést érdemlő. Vajon hogy állnak a mezőgazdasági szakmai művelődéssel, ott ahol nincsenek pénzgondok, és csakis a Jó szervezésen múlik a to­vábbképzés sikere. A' felvetett problémára Bereczk' Gáspár eléggé borúlátóan válaszolt. — A Haladó Tapasztalatok Iskoláját nem tudjuk hányán nézik. Annyit azonban igen, hogy az ott látottakat, hallottakat nem vitatjuk meg a kol­lektívánkban — Ismerte el őszintén Bereczkl elvtárs. Viszont a 32 órás is­kolázást, a gépesltőlnknek megszer­vezzük és két előadást tartunk a tűz­és balesetelhárltással kapcsolatban. Sor kerül majd a szövetkezeti munka­iskolára Is. Négy-Öt előadást tartunk, külön-külön a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók számára. A szövetkezet elnökének, Nagy László mérnöknek ez volt a vélemé­nye: Hiba az, hogy a Haladó Tapasz­talatok Iskoláját a tévében nem tart­ják magyar kommentálással. Mivel a tagok nem értik, azért nincs érdeklő­dés iránta. A szövetkezeti munkaisKo­­lázás viszont azért késett, mert a ked­vezőtlen időjárás következtében elhú­zódtak ez őszi munkálatok és a tag­ság el volt foglalva. A hallottakban van Igazság, még­sem fogadható el egészében az in­doklás, különösen azért nem, mert vannak mezőgazdasági üzemek, ahol hasonló körülmények között nagy súlyt helyeztek a tagság szakmai to­vábbképzésére. A továbbképzés különösen fontos, ha valóban valóra akarjuk váltani a novemberi párt-plénum határozatait, a mezőgazdaság száméra kitűzött fel­adatokkal kapcsolatban. Jelentős fel­adatok állnak a mezőgazdasági üze­mek előtt a szemesek, a gyümölcs-, a zöldség- és a fehérjerús takarmányok termesztése terén. Fontos feladat az állattenyésztési tervfeladatok teljesí­tése. Ennek érekében meg kell ta­nácskozni az állattenyésztésben dol­gozó kollektívákkal, miként lehetne Jobban kihasználni a belső tartaléko­kat. Hogyan lehetne jobban gazdál­kodni a takarmányalappal és mini­mumra csökkenteni a veszteségeket. Erről kellene vitatkozni, hogy a gya­korlatban általában miképp lehetne Jobban kihasználni a tudományos-mű­szaki haladás vívmányait, a legjobb tapasztalatok elterjesztését. De lénye­gesen fontos lenne sokoldalúan fog­lalkozni a fűtő- és hajtóanyaggal tör­ténő takarékoskodással kapcsolatban Is. A novemberi plénum-határozatből adódó feladatok megvalósítására, az V. ötéves terv utolsó esztendejében alaposan elő kell készíteni a szövet­kezeti dolgozókat. Erre való a télidő­szak hogy a cél érdekében ismertes­sük, megvitassuk a legfontosabb ten­nivalókat. Bár a kikelet már bonto­gatja szárnyait, még mindig van idő, hogy Jól felkészült előadók ismertes­sék azokat a módszereket, tapaszta­latokat. amelyek alkalmazásával a kitűzött komoly, de reális feladatok maradéktalanul teljesíthetők. TÓTH DEZSŐ Százötven évvel ezelőtt — 1825. feb­ruár 18-án született JÚKAI MÚR, a magyar irodalom egyik legnagyobb örökhagyója. Bölcsője Komáromban, abban a magyar városban ringott, melynek polgárai a francia forrada­lom után a polgáriasodás útjára lép­tek. jókai nemesi családból szárma­zott, de szülei arra nevelték fiukat, hogy a születési kiváltságnál többre becsülje a tudást és a munkát; a ne­mesi előjogoknál többre a lelkiismeret szabadságát, és a hazaszeretetet. jókat gyermekkorától fogva a ma­gyar társadalmi élet legforróbb köz­pontjában forgott. Ennek tudható be, hogy már egészen fiatalon olyan dol­gokat müveit, amelyre csak „csoda­gyerekek“ képesek. A szülők hamar felismerték gyermekükben a tehetsé­get, a azt igyekeztek minden módon fejleszteni. Hétéves korában már ver­set írt édesapja születésnapjára. Ezért délegetett kedvence volt a családnak. A kiegyensúlyozott családi légkör kedvező hatással volt jókai Mór to­vábbi életére, fejlődésére. A komáro­mi kollégiumba jár iskolába, majd annak elvégzése után Pápára kerül főiskolára. Az itteni éghajlat azonban nem kedvez egészségének, s ezért a szülők úgy döntenek, hogy fiukat a pápai református iskolából kiveszik és Kecskemétre viszik, hogy elejét vegyék a bajnak, ugyanis ebben az időben Jókai sokat köhögött. Kecske­mét városa sorsdöntő volt Jókai to­vábbi életére. írói pályafutásának szárnybontogatása is itt kezdődött. Itt találkozott első ízben Petőfivel is egy esős, sáros napon, ekkor ugyan még nem beszélt vele, de később sorsuk összefonódott. Jókai ifjúsága komoly munkában telt el, mert althatatlan mohósággal tanult, s barátai a szegény, de tehet­ségben fénylő ifjak sorából kerültek ki. Ezek egyike volt Petőfi is, bár kettőjük barátsága nem volt elmé­lyült, de 1848 márciusában mégis együtt küzdöttek a szabadságért. Kos­­súthnak közvetlen munkatársai közé tartozott. A forradalmi kormányt elkí­sérte Debrecenbe, s ha ott nem is tartozott az élenjáró politikusok közé, a sorsdöntő pillanatban fenntartás nélkül Kossuth oldalán állott. A sza­badságharc leverése után a bujdosók sorsán osztozott és a Borsod megyei T a r d o n a község lett menedékhe­lye. A völgykatlanban elrejtett falucs­ka házikóival, csörgedező patakjával nyújtott a száműzöttnek búvóhelyet. Itt töprengett fájó emlékeivel, a bi­zonytalan jövő rémképeivel. Az elnyomás ideje alatt a nemzeti függetlenség, a szabadságszeretet, a magyar hősiesség ébrentartói között ö volt az első helyen. A nemzeti füg­getlenségi harcok, s az 1848-as forra­dalom emlékét szüntelenül ébrentar-Jókai Mór kedvenc helye volt az Erzsébet-sziget — jelenleg Vörös Flotilla sziget, ahol a „Hétköznapok“ című regényét írta. (A szerző felv.) tóttá. 1875-ben írta az „Enyém, tied, övé" regényét, melyben a szabadság­­harc hősiességének legszebb emlékét alkotta meg. Jókai műveiben megbé­­lyegzi a Rákóczi kor árulóit. A feudá­lis nemesség vádirata a „Rab-Ráby“, a „Kis királyok“ pedig a múlton meren­gő álmodozás halálos ítétele és a ha­ladás, a munka dicséneke. Jókai sokoldalú mfivészegyéniség volt. Kitűnően rajzolt, festett, sőt szobrászattal is foglalkozott. De tevé­keny írói munkássága maradandó em­lékként ragyog, mert ő az az író, aki­nek emlékét nem rázzák le az iskola porával, mert regényei elkísérik ai embert abba a korba is, amikor már deresedik a haja. Móricz Zsigmond így vall róla: „Nem tagadom, nem tehetek róla, ahol fény csillog a papíron, ott van Jókai“. Kosztolányi Dezső pedig így ünnepli nagyságát: „Jókai az elbeszé­lő próza megteremtője. Hatása épp azért páratlan. Mondatai beivódtak az egymás után következő nemzedékbe, alakjai ma is élnek és az egész vilá­gon fogalommá váltak. Az írás e mű­vésze nemcsak olvasni tanította né­pét, hanem írni is. Nincs magyar író, aki ne volna neki adósa és tanítvá­nya“. Aki csak egyszer lapozott bele Jókai akármelyik művébe, az érezte annak varázsát, a szókincs kimérhetetlen bőségét, az élőszó elevenségét, a nyelv tisztaságát és zenei szépségét. Van-e magyar író, aki annyiféle em­bertípust tudott jellemezni, megjelen­tetni, mint ö? Alakjai élnek, szinte beszélnek. jókai Mór születésének 150. évfor­dulója alkalmából 1975. február 18-6n ÜNNEPI AKADÉMIA lebonyolításéra kerül sor Komárnoban. Az ünnepség­sorozat szervezését, lebonyolításit a komárnoi VNB kultúrügyi bizottsága látja el, P a t ó c s József VNB alel­­nökkel, és Bende Istvánnal, a Eredeti falrész és kapubejárat. Itt nevelkedett Jókai Mór. szervezőbizottság titkárával az élen. A bizottság tagjai pedig a város kul­túrintézményeinek vezetői. A már em­lített napon Komárnoban szerepel a békéscsabai Jókai Színház együt­tese és bemutatja Jókai—Darőczy— Ambrózy—Bárdos—Nemes „TELI­HOLD“ című zenés vígjátékát. Ugyan­azon a napon délután fél 5 órakor á Jókai-szervező bizottság tagjai meg­koszorúzzák Jókai már szobrát, amely a Dunamenti Múzeum udvarán van. A Jókai-ünnepségek nagy eseményé­nek ígérkezik a Csehszlovák Posta­­igazgatóság által jóváhagyott intézke­dés, melynek értelmében a komárnoi postahivatal február 17-én és 23-án jókai-pecséttel ellátott bélyegeket hoz forgalomba. Az ünnepségsorozat kere­tében több előadás elhangzik, ame­lyekben közéleti személyiségek mél­tatják majd Jókai írói munkásságát, életét, művészi zsenialitását. A járási könyvtár a komárnoi járás több könyvtárával karöltve könyvkiállftást rendez Jókai műveiből. A második ciklusú iskolák tanulói­nak vetélkedőjét a komárnoi Szak­­szervezetek Házában és a Járási Ottö­­rő Otthonban rendezik meg, ahol az említett iskolák diákjai bizonyságot tehetnek Jókaival kapcsolatos ismere­teikről. A téma Jókai műveivel, életé­vel kapcsolatos. A rendező bizottság elsőrendű fel­adatának tekinti a Jókaival kapcso­latos emlékművek felújítását. Többek között a Vörös Flotilla — Er­zsébet-sziget) — szigeten levő Jókai­­filagórla környezetének rendezését, parkosítását. Jókai születésének 150. évfordulója alkalmából emléktáblát szándékoznak elhelyezni a szigeten levő filagória falán. A szigeti kert, a filagória kedvenc tartózkodási helye volt Jókainak. Nemcsak gyermekkorá­ban rándult ki ide. de érett férfi kor­ban is. Itt írta a Hétköznapok című regényét. A Jókai-napok ez évi rendezvényeit a másfél évszázad szelleme fogja át­hatni és maradandó emléket állít an­nak az írónak, aki a magyar irodalom legnagyobb örökhagyója volt. ANDRISÉIN JÓZSEF Hirdetés A Moldava nad Bodvou-i (Szepsi) Mezőgazdasági Középiskola igazgatósága értesíti az érdeklődőket, hogy az 1975/76-os iskolaév elejétől felvesz két tan­erőt. Követelmények: — mezőgazdasági főiskolai végzett­ség a mezőgazdasági gépesítés szakán (Vysoká škola poľnohospodárska, me­chanizačná fakulta) esetleg gépészeti főiskola elvégzése a gépészmérnöki szakon (Vysoká škola technická — strojnícka fakulta). A mezőgazdasági üzemi gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek. Az érdeklődők a jelentkezést küldjék a következő címre: Riaditeľstvo SPTŠ, 045 01 Moldava nad Bodvou, okr. Košice Nagy Lésiló mérnök, a szövetkezet elnöke. A művelődés „fellegvára“ Zlatná na Ostrovén.

Next

/
Thumbnails
Contents