Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-02-15 / 7. szám

1975. február 15. SZABAD FÖLDMGVES. SZÜLÖK ISKOLÁJA Örök útravaló Lehet, hogy furcsán hangzik, a munkára nevelés (Ide ártom a tanu­lást Is), akkor kezdádlk, amikor a szUlő pontos életrendhez szoktatja csecsemőjét, amikor a mozogni, csúsz­­ni-mászni kezdő kicsi számára meg­felelő teret biztosit a tevékenykedés­re, amikor hagyja, sőt segíti, hogy maga fogja a kanálka nyelét, amivel etetik, amikor a már járni kezdő gyer­mekkel egyfitt elrendezi a kis polcon a játékokat. Nem egyszer láthatjuk és tapasztalhatjuk, hogy a tisztaságra kényes anyák, hogyan szoktatják le egy-másfél éves gyermekeket az Bn­­állőságra törekvésről azon a címen, hogy az egyedül evő gyermek „őssze­­piszkolja“ magát. VÁLTOZTATNUNK KELLENE azon v az eléggé elterjedt szülői né­zeten is, amely jónak azt a gyermeket tartja, aki lehetőleg egy sarokban ül­dögél és nem zavarja a felnőtteket, nem „rendetlenít“ a szobában. Az ilyen, úgynevezett jő gyermek, amikor iskolába kerül számtalan nehézséggel találja magát szembe, s a tanítónő kínlódhat vele, amíg némi önállóság­ra szoktatja, s megérteti vele, hogy nem szabad megtorpannia az első ne­hézség előtt. Minden szülő tapasztalhatta, hogy a kisgyermeknek az a legnagyobb bol­dogsága, ha együtt tevékenykedhet szüleivel. Szorgalmasan mossa a ba­baruhát; elmélyült figyelemmel gyúr­ja a tésztát; válogatja-adogatja a sze­geket barkácsoló apjának. Ragyog az arca, ha megdicsérik munkáját. Ezek olyan pillanatok, amelyek egész éle­tére kihatnak és meghatározzák vi­szonyát a munkához és a tanuláshoz. Az alkotás örömét Ízlelgeti Ilyenkor. A szülő ás a gyermek közötti viszonyt is szorossá, meghitté teszi a közösen végzett munka öröme; az élmény ere­jével kapcsolja egymáshoz őket. így foganatja van a szülő szavának akár erkölcsi, akár érzelmi, akár valami­lyen más problémában próbálja meg irányítani a gyermeket. AR KICSI KORÁBAN hozzá kell szoktatnunk a gyermeket a tevékenykedéshez és a követelménye­ket korához mérten kell növelnünk. A nyolc-tíz éves leányka, fiúcska már komoly segítséggé válhat a házban, mert miért ne végezhetné el a ráeső munkát a fiúgyermek is? Miért ne szolgálhatná ki magát? Miért ne mos­hatná ki apróbb holmijait? Az otthon kicsi korában tevékenységre nevelt gyermek eredményesebben tanul az iskolában, s dolgozik majd a munka­helyén. Ha csak akkor állítjuk oda őket takarítani, vagy saját holmijukat kimosni, kivasalni, amikor már „elég nagyok“, vagyis serdülnek, akkor úgy érzik, hogy megfosztottuk őket vala­mitől — a kiszolgálástól —, ami „jár nekik“ és most „áldozatot“ kívánunk tőlük. Márpedig a mi társadalmunk­ban senki sem tekintheti a munkát áldozatnak, a munka képességeink, tudásunk érvényesítése, hozzájárulá­sunk a társadalom építéséhez. A szülők rendszerint időhiányra hi­vatkoznak, nem várhatják meg, amíg a gyermek maga húzza fel a cipőjét, vagy maga varrja fel a gombját, időt vesz igénybe az is, amíg az ember mutogatja és magyarázgatja mindezt mm At nekik. Azért nem bízzák a gyermekre a tésztába való krém kikeverését, mert tönkre teszi a nyersanyagot... Pillanatnyilag valóban időt nyernek, amikor a kicsit öltöztetik, de amikor a gyermek serdülővé válik, akkor a sokszorosát fizetik rá időben és ener­giában a náluk már nagyobbra nőtt kamasz kiszolgálására. л MDNKÄRA, a tanulásra NE­­VELÉS — és általában a gyer­mek elindítása az életbe — a család­ban kezdődik és a szülő feladatát nem végezheti el más, sem az iskola, sem az ifjúsági szervezet. A kommunista életmód és munka, a szocialista etika és méltányosság normái így fogalmaz­zák meg a szülők feladatát: „A csa­lád ... legyen a legelső iskola, amely­ben a gyermek a magaviseleti szabá­lyokkal egyidejűleg megtanulja a munka becsülését... Kovács Erzsébet Neveljünk sporttal is Nem kis gond a gyermeknevelés. Különösen olyan családokban, ahol mindkét szülő dolgozik. A lelkiismeretes szülők sokféle módszerrel próbál­koznak, hogy minél Jobban eleget tegyenek feladatuk­nak, de csak kevesen gondolnak arra, hogy a sport milyen jelentős eszköz lehet a gyermeknevelésben. A gyerekek naponta 8—10 órát kénytelenek egy hely­ben ülni, ba meg akarnak felelni az Iskolai követelmé­nyeknek. így munkaidejük sokkal hosszabb, mint a fel­nőtteké, noha a gyermek mozgásigénye sokszorosa a felnőttének. Természetes tehát, hogy az iskolások „rosz­­szak“, csintalanok. Ha rövid időre kiszabadulnak a kö­telezettségek szorításából, Igyekeznek kitombolni magu­kat. A legfiatalabbak „rosszasága“ ellen a legjobb or­vosság a sporttevékenység. Ezzel kielégíthetik mozgás­igényüket. A másik szempont, ami a gyermekek sportolása mellett szól: a testnevelés elősegíti fizikai fejlődésüket, edzet­tebbek, egészségesebbek lesznek. Számos mérés bizo­nyítja, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek a tanu­»> *:♦ *:♦ *> ♦> ♦> « lássál járó megterhelést is jobban bírják, mint a nem sportoló társaik. Jó megoldás, ha a gyermek olyan sportedzésre jár, ahol csakis fegyelmezett munkával lehet eredményt el­érni. A sport és a fegyelem szorosan összetartoznak, s ez kitűnő nevelési eszköz minden gyermek számára. A fiatalságban ösztönösen él a versenyzési vágy, s a legkisebb sikernek és eredménynek is tudnak örülni. Ilymódon megtanulják, hogy a siker legfontosabb ténye­zője a becsületes, szorgalmas munka. Még néhány szempont, ami a gyermekek sportolása mellett szól. A sportmunka, a verseny számos jó tulaj­donságot hoz felszínre, mint például a küzdőképesség, az akaraterő, a munkabírás, a figyelmesség és egyéb. Ezeknek a kifejlesztett készségeknek mindenki hasznát veszi. Jól teszik tehát a szülők, ha gyermekeikkel megked­velteik a sportot, s gondoskodnak is arról^hogy űzhes­sék. Nagy segítséget kapnak ezzel a gyermekek nevelé­séhez. Sz. J. Mifelénk — a Nové Zámky-l já­rásban — még eddig nem je­lentkezett a tél, pedig már a naptár január végét mutat. Éppen ezért nagy öröm érte a tvrdoSovcel (tardoskeddij alapiskola 34 tanulóját, aktk egyhetes sítanfolyamon vettek részt Vrátná Dolinán, január 9-töl 16-ig. ... Amikor autóbuszunk megállt a hóval borított hegyek között, örömünk leírhatatlan volt. Vastag hóréteg fed­te a hegyoldalakat, a fenyveseket. A Sokolie-hegy alján faházakban kap­tunk szállást. Délután megismerked­tünk a völgyet övezó hegyekkel, főleg a hatalmas ROŽUTEC vonta magára figyelmünket. Másnap következett a sízés. Ne­künk, síksági gyerekeknek először volt sítalp a lábunkon. Száraz Jó­zsef és Kobolka György tanító Téti éfonéhty elvtársak elmagyarázták a sízés alap­elemeit. Szorgalmasan gyakoroltunk, s rövid idő múlva már ügyesen sik­lottunk a dombokról le. Persze, né­hányszor elestünk, de ez nem szegte kedvünket. Nagyszerű érzés a síelés, ►I* «5» *! a sísport titkaiba tekintés, remek sportág. Sajnos, néhány nap múlva el­olvadt a hó. Mit tehettünk? Gyalogtúrákra jár­tunk. Ismerkedtünk a környékkel, a hegyvidék szépségeivel. A Kriváňról gyönyörködtünk a hegycsúcsok pom­pájában; hócsatákat vívtunk, hóem­bert gyurmáztunk, míg volt miből. Es­ténként társasjáték, kultúrműsor szó­rakoztatott. Gyorsan eltelt az egy hét. Ám a szép téli élmények egész sorával gaz­dagodva tértünk haza, mátyusföldt szülőfalunkba. Csomó Eva, VI. A. oszt. tanuló, Tvrdošovce (Tardoskedd) A spartakiádra készülődnek az óvodások is... A janíki (jánoki) óvodások Ben kő Olga igazgatónő, B a r t ó к Terézia és В alázs Mária óvónők közreműködésével betanulták, majd színpadra vitték a „Hófehérke és a hét törpe“ című színmüvet. A kultúrházban ösz­­szegyűlt közönség vastapssal jutalmazta fellépésüket. A sikeren felbuzdulva, máris lázasan készülődnek a nők napjára... Szívük teljes melegével akar­nak örömet szerezni az édesanyáknak. A Nők Nemzetközi Éve kétszeresen is kötelez, az eddiginél mégjobb munkára. Firtkóné Hazafelé Mint tolva] róka a faluba, úgy szökött kabátom alá a hideg szél s nem kímél: belekarmolt, ja], a hátamba. Gondolatom előre röppent, otthon jár régen. — Sietek, hogy hamar utólérjem. SÁNDOR KÁROLY „A gyermek lelkivilága bonyolult. Abban az esetben, ha nevelője folya­matos, játékos tevékenységre kívánja őt bírni, ez nagy-nagy tapintatot, tü­relmet, hozzáértést igényel...“ Ez a sokszor hangoztatott gyer­mek-pszichológiai Idézet jutott az eszembe akkor, mikor a galantai óvo­dában zenére tornászó pici embercse­metéket pillantottam meg. Fegyelme­zetten, s korukhoz mérten nagyon is határozottan végezték az egyes gya­korlatokat, ami természetesen az óvó­nő kitűnő hozzáállását is dicséri: Kočík Viola az új száz személyes galántal óvoda igazgatónője húsz gye­rek felkészítését vállalta az V. Orszá­gos Spartakiádra. Nem egyszerű mun­ka ez. Különleges érzéket kíván a gyermek figyelmének felkeltése, a jó ügyhöz való megnyerése. Az igazgatónő így beszélt munká­jukról: — Százszemélyes óvodánkból fiúk­ból, lányokból álló vegyes csoport önálló gyakorlattal mutatkozik be. A Kis építők című program betanulását októberben kezdtük a gyerekekkel, s annak ellenére, hogy a testnevelési szövetségnek hetente csak egyszer áll Gyakorlat közben. módjában rendelkezésünkre bocsájtá­­ni a tornatermet, elég szépen hala­dunk. Persze ehhez hozzásegít az Is, hogy több esetben az óvoda éttermét használjuk fel a gyakorlások színhe­lyéül. A gyerekek nagyon boldogok, hogy részesei lehetnek a sokezer személyt foglalkoztató akciónak. Emellett per­sze a koreográfia kifogástalan beta­nítása nagy türelmet és hozzáértést követel Kočík Violától és a többi se­gítőkész óvónőtől. A másik galántal óvoda növendékei már nagyobb .„ellenőrzés“ mellett ta­­щ nulják be gyakorlataikat; ők ugyanis a szülőkkel együtt szerepelnek, mely program hűen kihangsúlyozza a gyer­mek és a szülő együvétartozását, egy­más iránti szeretetét. Ezt a műsor­­számot Hrotková Éva igazgatónő ta­nítja be a szereplőkkel. Megnyugtató, jó érzés az, hogy az ország kicsi és felnőtt polgárai szív­ügyüknek tartják az V. Országos Spartakiád sikeres lefolyására az ala­pos felkészülést. Hiszen ma is nagyon időszerű a jelszó: Ép testben — ép lélek! —kalita— JELSZÓ VÍZSZINTES: 1. Ruhadarab. 3. Bir­kózás. 7. Spión. 10. Kettős mássalhang­zó. 12. Savanykás gyümölcs. 14. Var­runk vele. 15. Gö­rög politikai párt. 17. Fél tucat. 19. Orosz uralkodó. 21. Nem holnap. 22. A bratislavai autók jelzése. 23. Szigli­geti személyneve. 25. Okmánya. 28. Magyarországi hű­tőszekrény-márka. 30. Irat. 31. Koeg­­zisztencia kezde­te. 33. Házrész. 34. Láoszi néptörzs. 35. Ügyefogyott. 36. R. T. D. 37. Kor jelző szócska rövidítése. 5? 38. Lapszél. 40. Lágy fém. 41. A vízszintes 3 első három betűje. 42. 60 Gléda. 43. Az Arai is az. 45. Erős. 47. Mássalhangzó ki­ejtve. 48. Menyasz­szony. 50. Jegyeznek. 51. Káposztafé­­leség. 52.........Lisa, világhírű fest­mény. 54. Levegő franciául. 55. Alant. 56. Szlovák útvonal. 58. Lendület. 60. Folyó Jugoszláviában. 62. Kisközség a lévai járásban. 64. Folyó Erdélyben. 65. Amerikai űrhajó neve. FÜGGŐLEGES: 1. A szocialista bri­gádmozgalom jelszava (első rész). 2. Földet túr. 4. Kötőszó. 5. Szlovák év. 6. Folyó Szibériában. 8. Lapféleség. 9. A jelszó harmadik része. 11. Jószí­vű teszi. 13. Igen oroszul. 15. A sze­relmi költészet múzsája az ókori gö­rög mitológiában. 16. Japán gyöngy­­halásznö. 17. Szereti a vizet. 18. Já­rom. 20. Boltívvel összekapcsolt osz­lopsor. 24. Ugyanaz. 26. Tantál vegy­­jele. 27. A jelszó második része. 29. Latin „és“. 31. Végtag. 32. Én latinul. 35. A légnyomás mértékegysége. 38. Béke több szláv nyelvben. 39. Nemzet­közi sesgélykérő jel. 42. Temérdek. 44. Szerb népi tánc. 45. Okmány. 46. Töröcsik ___ magyar színésznő. 47. Tíz angolul. 49. Becézett Antal. 51. ........pasa, Atatürk név alatt Is Isme­retes. 53. Folyó Olaszországban. 55. R-betűvel a végén: mosdóedény. 57. Angolna németül. 59. Táncol. 61. Re­né egyik típusú betűi. 63. Róbert La­jos. Beküldendő: a függőleges 1., 27. és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 4. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Következete­sen az igényes feladatok teljesítésé­ért! Nyertesek: Jankó Imréné, Balofl, Pető Gyula, Zalaba, Ragályi Mária, Rumince.

Next

/
Thumbnails
Contents