Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-04 / 1. szám

SOK NAPOSPULYKA ÉHENHAL, MERT CSAK ISZIK ... A pulyka alapjában „hideg Vérű“ állat és csaknem „vak“ — írja W. C. Mills ]r. az Észak- Karolinai Egyetem tanszékve­zető tanára. „A napospipe test­­hőmérsékletét a környezeti hő biztosítja. Mivel pedig nagyon rosszul lát, minden lehetőséget meg kell neki adni, hogy táp­anyagot vegyen tel és vizet igyon. A virginiai kutatások szerint a napospipében egyfor­mán van meg az ösztön az evésre és ivásra, és amikor egyik kívánságát ezek közül kielégítette, akkor időlegesen a másik iránti hiányérzete is megszűnik. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy ha a napos­pipe ivott, mindaddig az éhség­érzetét is kielégítve érzi, amíg ismét nem lesz szomjas, és csak akkor néz ismét élelem után. Ez így folytatódik, amíg a vizet és az ennivalót is meg nem ismerte. Hozzá kell tenni azt is, hogy éhségérzetét egy­formán kielégíti, ha takarmányt eszik, vagy almot, avagy ä sa­ját trágyáját... (Bt) támTIGIgrfci/GVI au ács a dó A nyúlliázba belépve egy két percig maradjunk mozdulatla­nul ás figyeljünk. A tüsszentő «gyedeket emel­tek ki ketrecükből és vizsgál­jak meg őket. Ha a tüsszentő nyál orrnyílástájéka nem ned­ves és az elülső lábak belső felületének szőrzete nem csap­­zódott össze, a nyúl nem orr­­hnrutos, következésként nem ia szorul kezelésre. Ugyancsak nem szorul kezelésre az olyan nyúl sem, amelynek orrnyilásai körül barnás-sárga „monokli“ látszik; ez az elszíneződés ugyanis a táp porától szárma­zik. Az orrhurutos nyulak keze­lésére az alábbi receptet állí­tottam össze: Epliedrini hydrochlorici ctgrta quadraginta (0,411) Zinci sulfurici ctrgrta decem (0,10) Aqua dest. ad grta quinquaginta (50,00) Misce fiat sol. Dentur tales doses No XX (viginti) К kezelést csak hanyattfek- Sett helyzetben lehet eredmé­­tetett helyzetben lehet eredmé­nyesen elvégezni, mert a nyúl orrnyílása nagyon szűk és állé helyzetben legfeljebb csak az orrnyílás közvetlen közelébe lőhet juttatni a gyógyszert. A beteg, hurutos nyálkahár­­gpatősz nem az orrnyílás köze-Önetetők és hagyományos etetők a galambházban A nagyobb tenyészetekben számottevő időmegtakarítással jár, ba feltölthető rendszerű, automata önetetőket haszná­lunk. Az. etetők 20—100 kg ve­gyes lakarmánymag befogadá­sával 1—1 tenyészblokk heten­kénti vagy egész havi eleség­­szükségletét automatikus után­­folyással fedezik. Az 1. ábra jobb oldalán látható kétoldalú önetető rekeszes — válaszfalas — rendszerével a magfélesé­­genkénti etetést szolgálja. A külföldi szakirodalom szerint a galambokra bízott magfelvétel arányának megválasztása a ta­karmányfelhasználást 5—10 •/ti­kal csökkenti. Ezzel szemben a hazai ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a galambok körülbelül 10 •/»-« csak bizonyos magvakat fo­gyaszt el. Ebből az következik, hogy ha ■ kukoricát kedvelő galamb a bükköny rekesze előtt áll meg, vagy ott kap helyet, akkor addig dobálja ki csőrével á bükkönyt, amíg az óhajtott kukoricát meg nem találja. így az etetőből kiszórt és ürülékkel szennyezett eleség kárba me­nése nagyobb, mint amennyit a közölt eleségmegtakarítás je­lentene. A kétoldalú önetető rekeszes válaszfalak nélkül ké­szítve a magkeverék etetésére igen alkalmas. A másik önetető típus az úgynevezett egyoldalú, de ugyancsak automata rendszerű. Ez kétféle kivitelben készíthető el. A tenyészblokk belső terében kezelhetőt a falhoz vagy a dróthoz erősítjük. Ennek a háti része egyenes függőleges vona­lú, és az eleje — előre esve — zárja be a körülbelül 25 fokos szöget. A fedelének nyitása, feltűnése az etetővályúval meg­egyező oldalon történik. A másik típusát a folyosó­­szerű tenyészblokkhuz használ­juk. Az X. ábra bal oldalán kö­zölt minta szerint készíthető el. A tenyészblokkok folyosó felőli — drótháló vagy lemez­zel takart — oldalfalán akkora nyílást vágunk, hogy abba és azzal egy sikban az etetővályú felőli eleje beférjen. Így a szö­get alkotó hátirész a folyosóra ugrik ki, fedele is onnan nyit­ható és tölthető fel. A galambok nyugalmának ér­dekében — általános használat­ra — a kívUlről kezelhető tí­pus ajánlható. A hagyományos típusú takar­mányetető (2. ábra) lapos, vagy nyeregtetővel, drót esetleg fa­pálcikás fűzéssel, 5 cm es sor­­közzel készíthető. Fél, vagy egynapi takarmányadag befoga­dására alkalmas. Cs Z. lében, hanem az orrüreg felső részén van, id« pedig csak a nyúl banyattfektetett helyzeté­ben lehet a gyógyszer megfe­lelő mennyiségét juttatni. Még ez sem minden: gondoskodni kell arrúl, hogy a bőségesen be­vitt gyógyszer elegendő ideig érintkezzék a beteg nyálkahár­tyával, ami úgy érhető el, ha a gyógyszernek lehetőleg szem­­cseppentővel való bevitele után kezelése során szerzett tapasz­talataim alapján nyugodtan ál­líthatom: ha a tulajdonos elég türelmes és elég intelligens, hogy a kezelési utasítást be­tartsa, akkor az orrhurutnak néhány napos kezelés után meg kell szűnnie! Én nem tartozom azok közé, akik ezt a betegsé­get gyógyíthatatlannak minősí­tették és ezt a nézetüket átvit­ték a köztudatba is! Az orrhurutos - orrgyulladásos nyulak felismerése és kezelése még legalább fát-egy percig hanyattfektetjük a beteg nyit­tat. A folyadéknak legalább ennyi időre van szüksége, hogy az orrüreg egész beteg felüle­tét átmossa és főleg, hogy va­lósággal átöblítse az orrsövény beöblösödéseiben felgyülemlett, megrekedt orrvúladékot, amely valóságos „melegágya“, tápta­laja az orrhurut, gyulladás sok­féle kórokozójának! Az egész állatvilágban a nyúl az egyetlen olyan állatfaj, amelynek Ilyen szerencsétlen anatómiai felépí­tésű orrürege, orrsövénye van. Nagyon fontos, hogy a keze­lést lehetőleg már a bántalom kezdetén, naponta kétszer-há­­romszor végezzük el a fentiek szerint Sokszáz beteg egyed Ez az álláspont — már mint­hogy gyógyíthatatlan — kizáró­lag csak az orrgyulladásos, te­hát elhanyagolt, már tejfelsze­­rú váladékot ürítő egyedekre érvényes, különösen ha a gyul­ladási folyamat már átterjedt a mellhártyára és a szívburokra is, amit a már messziről is jól hallható hörgő-búgó hang jelez. Az ilyen egyedek valóban ha­lálra vannak Ítélve! Dr. RÉVÉSZ KÁLMÁN (Baromfitenyésztés) A szerkesztő megjegyzése: Ä legfejlettebb nyúltenyésztéssel rendelkező országokban is problémát okoz a nyulak orr­­hurutjának gyógyítása. A ma­gyar kisállattenyésztők is so­kat kísérleteztek már az utób­bi években, eredménytelenül. Végül dr. Révész Kálmánnak sikerült olyan szert összeállí­tani, melynek segítségével sike­resen kigyógyított néhány száz orrhurutos nyulat. Tapasztala­tát azonnal a tenyésztői nyil­vánosság elé terjesztette, s bár az olcsó és nagyon hatásos gyógyszert, illetve gyógymódot a hivatásuknál fogva terjeszte­ni hivatott szakemberek ellen­zik, helyesebben mondva nem fogadják el, a kisállattenyész­­tők egyre szélesebb körben al­kalmazzák. A gyógymód sike­ressége és alkalmazhatósága mellett szól, hogy a tenyésztők egymás után számolnak be a szaklapok hasábjain arról, mi­lyen eredményesen gyógyítják a gyógyszertárban könnyen el­készíthető gyógyszerrel orrhu­rutos nyulaikat. Dr. Révész Kálmánnak a ma­gyar Baromfitenyésztés című szaklapban megjelent írását annak reményében vettük át, hogy ezzel is segíthetjük kis­­állattenyésztőlnk munkáját, s tájékoztathatjuk őket, mi is a teendő, ha orrhurutos nyulalk láttán az állatorvos esetleg azt tanácsolná, tegye a fenőkőre a kést és... Persze, mint azt á szerző Is említi, ettől a gyógy­szertől sem lehet csodákat vár­ni, mert az elhanyagolt, már tejfelszerű váladékot ürítő, orr­gyulladásos nyulakon már nem lehet segíteni. —dek— »г utóbbi években több ** mezőgazdasági üzemben csökkentették, vagy teljesen megszüntették a zöldségter­mesztést. Ezeken a helyeken a nem kifizetődőségre, a munka­erőhiányra stb. hivatkozva in­dokolták álláspontjukat. Szerencsére van jó néhány szövetkezetünk, ahol nem csök­kentették, hanem bővítették vagy legalább is korszerűsítet­60 ezer korona bevétel hektá­ronként. Persze, ettől . eltekintve a zöldségtermesztés rentábilis volt, mert a tudomány és a technika vívmányait kihasznál­va, hat hektáron fóliasátrakban termesztettek paprikát. így má­jus 19-től október 20-ig állan­dóan árusították a paprikát, és közel félmillió korona értékű hektárhozamot értek el. Az ték a zöldségtermesztést, a la­kosság jobb ellátása érdekében. Ezen efsz-ek közé tartozik a Vlcany-i (Farkasd — galántai járás) közös gazdaság, ahol évente mintegy 100 hektár terü­leten foglalkoznak zöldségfé­lékkel. Nem csoda, hiszen Pál Kálmán elnöknek már évek óta vesszőparipája a vitamindús, nélkülözhetetlen zöldségfélék termesztése. A többi évhez hasonlóan ta­valy is 100 hektár területen termesztettek karottát, petre­zselymet, karalábét, uborkát, káposztát, fok- és vöröshagy­mát, paprikát, valamint paradi­csomot. A kertészetre rossz év volt a tavalyi és csak a karottából és petrezselyemből volt kimagas­lóan jó eredmény: 80, illetve évek óta legjobban bevált PCR fajtát termesztették. A felállított fóliasátrak 10 árasak. Legmegfelelőbbnek a 850 cm széleset és 270 cm ma­gasat tartják. Az említett mé­retnél magasabbakat könnyeb­ben megrongálják az esetleges szélviharok. A fóliasátrakat 30 méterenként szellőztetőberen­­dezésekkel látják el és az ön: tözés, farkasdi módszer szerint történik, amelyet az elnök ta­lált fel és a javítóműhely ügyes­kezű szerelői kiviteleztek. Lé­nyegesen fontosnak tartják, hogy a víz egy 500 köbméteres medencében addig álljon, .míg nem lesz alkalmas a hőmérsék­lete a szakszerű öntözéshez. Az öntözés elég körülményes még napjainkban. A jövő bíz­Pál Kálmán, a szövetkezet elnöke fóliasátorban figyeli ax ál­tala kidolgozott mozgatható öntözőberendezés működését. Ka f>5 cm magasságból szórja a vizet, s így nem üti meg a növényt. tató, mert a próbafúrások nyo­mán a szakemberek megállapí­tották, h.ogy mintegy 2000 mé­ter mélységben 80 C fokos ter­málvíz van. Mélyfúrással ezt a vizet nyomatják majd a felszín­re, használják fel altalaj-fűtés­re, és a lehűtése után pedig ter­mészetes öntözésre is. A farkasdiak gondoskodtak már a tartósabb, több évre szó­ló fóliasátor felállításán is. A tapasztalatok alapján mégis az egy évre való fólia mellett dön­töttek, mivel a fólia évről-évre veszt a „fényszolgáltatásból“. A fóliasátrakban egyelőre még csak a talajművelést vég­zik gépekkel. A tápkockás pa­lántázás és a növényápolás kézi­­erővel történik. Ez lehetséges, mert 110 állandó dolgozója van a kertészetnek. Az ügyeskezö asszonyok főleg a hajnali órák­ban dolgoznak, mivel a hőmér­séklet akkor a legkellemesebb. A korai paprika termesztésé­nek a titka, hogy nagyméretű, 8X8 cm-es tápkockába vannak a palánták kiültetve. Itt is az elnök és a szerelők ügyessége segített. Egy olyan tápkocka gépet állítottak elő, amellyel három személy 8 óra alatt 50— 00 ezer darabot készít eL A gép többféle méretű tápkocka készítésére állítható át. — Egyre jobban rá kell döb­bennünk, hogy a szabad ég alatti paprika és uborka ter­mesztése nem kifizetődő, — ál­lítja határozottan Pál elvtárs. — Ezért úgy döntöttünk, hogy az Idén még hat hektár területen állítunk fel fóliasátrakat. Nem tehetjük ki magunkat az idő­járás viszontagságainak. A pap­rika igényes, sok meleget, fényt kíván s ezért a korai ter­mesztése csakis üvegházban, vagy inkább az olcsó fóliasát­rakban gazdaságos. Érthető, hiszen egy hektár területen fél­millió korona értékű árut is ki­termelünk. Lám, nem mindenütt félnek a zöldségtermesztéstől. Természe­tesen keresik a legkorszerűbb módszereket, amelyek elősegí tik, hogy kevés földterületen nagy mennyiségű, jóminőségű zöldséget termesszenek. Téth Dezső Saját gyártmányú tápkockázó gép az efsz iivegházában. Foto: —tt—•

Next

/
Thumbnails
Contents