Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-04 / 1. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1975. Január 4. Egy járás a fejlődés tükrében Ä Košice-vidékl Járás dolgozói ezekben a napokban emlékeznek meg a felszabadulásuk 30. évfordulójáról. A felszabadulásig nagyon Is agrárjellegű volt a kelet-szlovákiai metropolis kornyéke és kedvezőtlenül befolyásolta a lakosság életszínvonalát. A 79 ezer lelket számláló Járásban mindössze 1500 személy talált az iparban munkalehetőséget és ebből 229 volt a nő. A dol­gozók Jelentős része a mezőgazdaságban kereste meg kenyerét s néhány kisiparos szolgáltató dolgozó is akadt a Járásban. A nagyobb munkalehető­ségekre csak a felszabadulás után adódott alkalom. Nagy jelentőséggel bírt в Kelet-Szlovákiai Vasmű és más Ipari létesítmények felépítése. Már az építkezés megkezdése megteremtette a nagyobb munkalehetőséget és a Járásban az első tíz esztendőben közel 60 százalékkal növekedett az alkal­mazottak létszáma. 1960-tól 1970-lg az Ipari termelés további 100 százalékos növekedést mutatott. A Jelenlegi ötéves terv Időszakában a Járás további 3,1 milliárd koronát kapott beruházásra, amelynek a végrehajtása sikeresen folyik s három évben az említett összegnek több mint 70 százaléka lett ki­merítve a tervezett építkezésekre. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lehetőséget teremtett a mező­­gazdasági termelés magasabb szintre való emeléséhez. A kezdeti nehézsé­geiből eltekintve, a fejlődés kielégítő, és az utóbbi Időben megteremtődtek a feltételek a termelés korszerűsítésére, a szakosításra és a kézi munka­erő fokozatos csökkentésére. Ma már szövetkezeteinkben a nyerstermelés több mint a kétszeresére, a piacé pedig a négyszeresére emelkedett. Az Idén gabonából elérték a 40 mázsás Járást átlaghozamot, amelyért állami kitüntetésben részesültek. Eredményeik eléréséhez hozzájárult a korszerű agrotechnika, a magashozamű búzafajták, a kukoricánál pedig a jó hibri­dek kiválasztása. Jók az eredmények az állattenyésztés szakaszán Is. Néhányszorosára nö­vekedett a sertésállomány és 35 százalékka a szarvasmarhaállomány. Há­romezerhúsz liter az évi fejési átlag, 6,3 szorosára emelkedett a hústerme­lés és négyszeresére a tojástermelés járási méretben. Javult a szövetkezeti dolgozók gazdasági, kulturális és szociális helyzete s így kialakult a hala­dószellemű szövetkezeti dolgozók osztálya. Járásunk dolgozói sikeresen teljesítik a Nemzeti Front által meghirdetett Választási programot is. A kötelezettségvállalások értéke 566,8 'millió koro­na. Ezek iskolák, kultúrházak, valamint utak, járdák és vízvezeték hálózat építésére lettek vállalva. Az államilag tervezett akciókból, eddig 143-at már átadtak rendeltetésének, s ezek értéke meghaladja a 255,1 millió koronát. Ezzel a terv 133,5 százalékra lett teljesítve. Az önsegélyes építkezések ér­téke — amely szintén átadásra került — 198 millió korona. Ez annyit je­lent, hogy valóságban 53 Iskola, 73 kultúrház, 29 kilométer hosszú útsza­kasz, és 24 kilométer hosszú járda, valamint 19 kilométer vízvezeték háló­zat került átadásra. A nem beruházási alap többnyire a körnvezetszépítési és javítási akciókból tevődik A lakosság csaknem 22 millió órát doliyozott le társadalmi munkában. Az Ifjúság aktivitásának köszönhető, hogy ebnek az összegnek egynegyed részét ők végezték. Járásunk gyors gazdasági fejlődése jelentős anyagi bázist biztosított la­kosságunknak. Ezzel javult gazdasági-kulturális és szociális színvonala. Mi sem bizonyítja jobban, mint azok a tények, hogv ma már 16 300 dolgozó talált itthon munkát, 3,2-szeresére nőtt az egy lakosra eső egyévi személyi fogyasztás, a bevételek összege pedig az 1948-as évhez viszonyítva 3287 ko­ronáról 11138 koronára növekedett. Elértük, hogy minden második család új lakásban lakik és a felszabadulás óta 11 ezer lakás felépült járásunkban. Javult az emberről való gondoskodás. Háromtól ötéves korig a gyermekek 50,4 százaléka látogatja az óvodákat, 5700-an febédelnek az iskolai étkez dékben. Hatvanhat egészségügyi intézmény és két higiéniai állomás gór doskodik lakosságunk egészségvédelméről. Száznegvvehnvolc az orvosok száma és tíz gyógyszertárban vásárolhatják lakosaink az előírt gyógysze­reket. Ojjá szervezték az iskola rendszert és megszaporodott a pedagógusok száma. Még a kezdeti években 40,5 gyermekre jutott egv tanerő, ma már ez 21-re csökkent. A könyvtárak száma kettőről 123-ra növekedett. A köny­vek kölcsönzése eléri a 390 ezret évente. Bővült a kereskedelmi hálózat és lakosságunk 329 boltban vásárolhatja meg a szükséges kellékeket, valamint 193 közétkezde ál! rendelkezésükre, ahol éhségüket és szomjúságukat eny­híthetik. A harminc szabad esztendő Járásunkban valőra váltotta azokat a gondo­latokat, amelyekért több évvtizedeken át harcolt és fáradozott a kommu­nista pártunk. IVÄN SÄNDOR, a Košice-vidiek JNB titkára Ebben az esztendőben kerül sor az európai kommu- K nista és munkáspártok konferenciájára. A nagy­­jelentőségű találkozá komoly előkészítő munkát igényel. Ebből a célból a kommunista és munkáspártok már kon­zultatív értekezletet tartottak Varsóban, majd az ott történt megegyezés alapján, decemberben Budapesten került sor az előkészítő találkozóra, amelyen 28 ország pártjainak képviselője vett részt. A háromnapos tanácskozásról — amely elvtárslas lég­körben zajlott le —i közös közleményt adtak ki, amely­ben a következőket állapították meg: Az európai kommunista és munkáspártok konferenciá­jának előkészítésével kapcsolatban folytatott eddigi eredményes munkát elismerve, a találkozó résztvevői széles körű eszmecserét folytattak a további előkészü­letek politikai és gyakorlati kérdéseiről. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciá­jának napirendje — harc az európai békéért, biztonsá­gért, együttműködésért, és társadalmi haladásért. A ta­lálkozó résztvevői a vitában kifejtették pártjaik állás­pontját e kérdésekről. A budapesti találkozón megállapodás született az' európai kommunista és munkáspártok konferenciája szerkesztő bizottságának létrehozásáról, amelynek mun­kájában valamennyi testvérpárt részt vehet. A bizottság maga szervezi munkáját, figyelembe véve a varsói és a budapesti találkozó véleménycseréjét és eredményeit. A testvérpártok felkérésére a Német Szocialista Egység­párt vállalta a bizottság összehívásával és munkájával kapcsolatos feladatok ellátását. A találkozó résztvevői állást foglaltak a konferencia témáiéval kapcsolatos problémákkal foglalkozó szeminá­riumok megrendezése mellett. A testvérpártok síkraszállnak az európai államok biz­tonsági együttműködési értekezlete zárőszakaszának leg­magasabb szinten történő mielőbbi összehívása mellett. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy az európai Az európai kommunista és munkáspártok találkozója államok biztonsági és együttműködési értekezletének eredményes befejezése és határozatainak megvalósítása nemcsak az európai földrész valamennyi országának és népének érdekeit szolgálja, de hozzájárul a tartós béke és biztonság megteremtéséhez az egész világon. Európa kommunista pártjainak képviselői Ismételten megerősítették azon törekvésüket, hogy e célok érdeké­ben tovább munkálkodnak a földrész valamennyi demok­ratikus és haladó erőinek összefogásáért. A találkozón részt vevő pártok Ismételten megerősí­tették szolidaritásukat a kommunistákkal és más de­mokratákkal, akik Spanyolországban harcolnak Európa utolsó fasiszta rendszerének felszámolásáért, valamint Ciprus és Észak-lrország népeivel, s mindazokkal, akik a világ bármely részén az Imperialista elnyomás ellen, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a szocializmusért küzdenek. Az előkészíts találkozó munkáját az egyenjogúság, a kölcsönös megértés és a proletárszolidaritás szelleme jellemezte. Megvitatták a választási program eredményeit nak előestéjén, május 8-án adták át talán Dél-Szlovákia legmodernebb és leggyönyörűbb kultúrházát Kolárovon. Amint értesültem, az utóbbi időkben nagyon ki Is használják — elvégre a város lakossága elég hosszú ideig nélkülözte a kultúra és művelődés házát. Jelenleg ugyan már késik, de 1 ’-fe£žietleníil az áteőás előtt áll a vnb, i"'RtiSSiztonsági szervek, a posta és a l takarékpénztár adminisztratív épülete ! j( Irodaháza), és folyik már a próba­■ üzemeltetés a Drevo famegmunkáló • üzemben, amelynek átadását már na- i gyón várják a város lakói. 1975. év : tavaszán fejeződik be az ideiglenes i szennyvíztísztítóállomás építése. Ké­■ sik ugyan, de rövidesen elkészül a • Pionír utcai kilencéves iskola torna­­- terme. A helyi sportszervezet szurko­■ lói, sportolói pedig örömmel nyugtáz­■ ták, amikor az elmúlt év végére elké­­[ szültek a sporttelep kerítés! munká­■ latai. Ezerkilencszázhetvennégy mérctu­­' sában fejeződött be a gázvezeték kl­­; építése a város területén, amelyre je- 1 lenleg a kisfogyasztókat kapcsolják 1 rá. Ez persze nem megy olyan gyor­san és bizony a lakosság türelmére van szükség. A lakosok is nagyszerű helytállás­■ ról tettek tanúbizonyságot ebben a Kolárovon (Gútán) a modern, új kultúrházban tartotta nyilvános párt­­gyűlését (1974. XII. 12-én) a város nemzeti bizottsága mellett működő pártalapszervezet. A nyilvános gyűlés főcélja a választási időszakban elért eredmények ismertetése és megvita­tása volt. Hogy mi minden valósult meg.., a választási programból a válaszSäSf időszak eddig eltelt részében, arról Nagy József mérnök, a vnb alelnöke tájékoztatta a jelenlevőket. Elmon­dotta, hogy többek között ebben a vá­lasztási időszakban modern, korszerű üzletté alakították át a város egyik külső településén, Nagyszigeten levő élelmiszerüzletet. Megjavították és át­adták rendeltetésének a Dedina Mlá­deže—Kolárovo és a Kolárovo—Ko­­•Inárno (főleg Kolárovo város terüle­tén a főútvonal útszakaszon) 19 mil­lió befektetéssel új utat építettek a városból Nagyszigetre 13 millió koro­na értékben. Nagy előrehaladás ta­pasztalható a lakásépítés terén, hi­szen a választási időszak eddig eltelt részében összesen 381 lakásegység építése fejeződött be. A városnak van egy nagyon szépen rendezett lakóte­lepe, az I. számú lakótelep és nem­sokára elkezdik а II. számú lakótelep építését is. Felszabadulásunk 29. évfordulójá-Kína és a harmadik világ A forradalmi erők hatalmas győ­zelmeként fogadta a világ annak ide­jén a Kínai Népköztársaság megszü­letését, s haladó nemzetközi körök­ben, főként Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában abban reményked­tek, hogy a világ legnépesebb orszá­ga szilárd bázist jelent majd, hű és önzetlen szövetséges lesz a nemzeti függetlenségért és a társadalmi fejlő­désért vívott harcban. Az első esztendők igazolták ezt a várakozást. Kína akkoriban külsőleg szilárd antiimperialista álláspontra helyezkedett. Indiával együtt meghir­dette az államok békés és kölcsönös előnyös egymás mellett élésének öt elvét, a pancsa silát. Aktívan részt vett a bandungi konferencia előkészí­tésében és megtartásában. A pekingi vezetők azonban az évek múlásával mindinkább képmutató és kétszínű politikát kezdtek folytatni az ázsiai és az afrikai országokkal szemben. Szavakban továbbra is slk­­raszálltak az állami szuverenitás és a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása mellett, a fajok és nemzetek egyenjogúságáért, a belügyekbe való be nem avatkozásért, a kölcsönös elő­nyös együttműködésért, de a valóság­ban egytől egyig megszegték ezeket az elveket. Hamarosan az afroázsiai szolidaritás felbomlását, az antiimpe­­rialista front meggyengülését előidéző provokációk útjára léptek, s szomszé­daikkal szemben, mint ismeretes, nyílt területi követeléseket támasztot­tak. Legújabb térképeiken India. Burma, Korea, Nepál, Mongólia, a Szovjetunió és más szomszédos országok egyes De sok kárt okoz Peking az ázsiai és afrikai népeknek az imperialista agresszió elleni harcban, a szuvereni­tás megszilárdítására irányuló fára­dozásokban. Emlékszünk még, hogy mennyi akadályt gördített Peking a Vietnamba irányuló szovjet fegyver­szállítások útjába. Képmutató szere­pet játszik Peking a közel-keleti vál­ság rendezésére irányuló fáradozá­sokban is. Mindenáron az arab egy­ség és következésképp az antiimpe­rialista erők meggyengítésére törek­szik. Kétszínű játékot folytattak a pekingi vezetők a cipruszi kérdésben is. Hosszú ideig meg se mukkantak, majd törökországi nagykövetük ré­vén bejelentették „semlegességüket“, s eszük ágában sem volt bármilyen konkrét és reális javaslatod tenni Ciprus függetlensége és sérthetetlen­sége védelmére. De mivel lehet mindezt megmagya­rázni? Csakis a nagyhatalmi és hege­­monisztikus törekvésekkel. Régi ter­vük a világuralom megszerzése. Bizo­nyíték erre Mao 1959-es kijelentése, amely szerint az egész világ meghódí­tására és egy hatalmas állam megte­remtésére törekszik, valamint az a körülmény, hogy a kínai vörösgárdis­ták a kulturális forradalom idején esküt tettek rá, hogy Mao zászlaját az egész világon kitűzik. £s ezt a prog­ramot Peking elképzelései szerint fo­kozatosan keli végrehajtani. Legelő­ször is a fejlődő országokat akarják teljes befolyásuk alá vonni. Mao 1985- ben teljesen egyértelmű célzást tett Délkelet-Azsia (Dél-Vietnam, Thai­föld, Burma, Malaysia, Szingapúr) természeti kincsekben való mesés gazdagságára, „ami megéri fáradozá­sainkat“. Am ehhez meg kell törni a fejlődő világ ellenállását. Elő tehát a kipró­bált imperialista módszerrel: „Oszd meg és uralkodj“. Ezzel magyarázha­tó hát Peking erőlködése, hogy fokoz­za a feszültséget, az ellentmondások kiélezésével megbontsa az antiimpe­rialista erűk egységét, elszakítsa a harcoló népeket valódi szövetségesük­től, a szocialista közösségtől. Ezzel magyarázható a két szuperhatalom­ról vallott elmélet, s a benne rejlő szovjetellenesség, amelynek egyetlen célja a Szovjetunió lejáratása a fejlő­dő országok népei előtt. A második szakasz kezdetét egy újabb világháború kirobbantása je­lentené. Abban reménykednek, hogy összeugrasztják a szocialista és az imperialista országokat, maguk pedig kívül maradnának az eseményekből. Ez az a bizonyos elmélet, amikor Kína a biztonságot nyújtó fa tetejéről nézi végig a tigrisek marakodását. Peking mindent elkövet a harmadik világháború klrobbantásáért. Az eny­hülést ideiglenes és felületi jelenség­nek hirdetve, hatalmas megrázkódta­tásokra bujtogatja a béke ellenségeit, hallatlan aktivitást fejt ki annak ér­dekében, hogy az imperialistákat a szocializmusra, a harmadik világot pedig a szuperhatalmakra uszítsa. Szövetségeseket, vagy talán inkább útitársakat keresve a feszültség éle­zéséhez, a kínai vezetők ma már nyíl­tan szövetségre léptek a szélsőséges reakció és militarizmus képviselőivel — a chilei juntával, az NSZK, Anglia, az Egyesült Államok és más országok jobboldali vezéreivel. Peking mostani külpolitikája telje­sen ellentétben áll az idők szellemé­vel, a népek vágyaival. Teljesen jogos tehát a vele szemben táplált bizalmat­lanság. APN részeit kínai területként tüntették feli Sót, fegyveres provokációkat robban­tottak ki: 1959-ben és 1962-ben az in­diai határon, 1969-ben pedig a szovjet határon. Egyes ázsiai és afrikai orszá­gokban Pekingből irányított szélső­séges beállítottságú maoista csopor­tok működnek, amelyek, kihasználva a gyarmati időkből visszamaradt tör­zsi és vallási nézeteltéréseket, villon­gásokat, szeparatista hangulatot kel­tenek az egyes nemzeti kisebbségek között, politikai zűrzavart és gazda­sági nehézségeket okoznak. Indiában például — a naga és a mizo törzs fegyvereit felhasználva — az úgy­nevezett Naga, Mizo és Szikhisztan „államok“ függetlenségével India fel­­darabolását szeretnék elérni, mint azt a Zsenmin Zsipao nemrég nyíltan be is vallotta. Nemcsak elismerni nem akarták Banglades szuverenitását, de belső ügynökeik felhasználásával erőteljes aknamunkát is kifejtettek ebben a fiatal országban. 1971-ben baloldali megmozdulásokat robbantottak ki Sri Lankában, és támogatják a kormány­­ellenes erőket Nepálban. Peking cini­kusan beavatkozik Burma belügyelbe is. Támogatja a szeparatista megmoz­dulásokat, a felkelő alakulatok marad­ványait pedig fegyveres harcra és úgynevezett felszabadított területek létrehozására buzdítja. Ehhez nyílt katonai segítséget is nyújt! Peking-barát „vörös őrség“ tevé­kenykedik Guineában, „Zöld gárda" Tanzániában, míg „Kína kelet-afrikai baráti ligájának“ alakulatai Kenyá­ban, Ugandában, Zambiában, Szudán­ban és más afrikai országok terüle­tén működnek. választási Időszakban. A „Z akelő keretében a járdák sok-sok kilométe­res szakaszai készültek el a lakosok hathatós segítségével. Elérték előbb azt, hogy a város valamennyi utcájá­ban legalább az egyik oldalon lett kiépítve betonjárda, most már erős ütemben folyik a járdák betonozása a „másik“ oldalakon, ugyancsak a la­kosok segítségével. Nagyon magas színvonalon van a városban a lakosoknak nyújtott szol­gáltatások színvonala. Ebben főleg a vnb két üzemének, a Műszaki Szolgál­tatások és a Kommunális üzem dolgo­zói szereztek nagy érdemeket. Az 1974-es esztendőben megindult a próbaüzemeltetés a város egyik büsz­keségének, a Považská Bystrica-1 Gép­gyárak kolárovol üzemrészlegében is, amelyben Jelenleg már két műszak­ban dolgoznak. Nagyot, fejlődött a város, Jobban mondva korszerűsödött a közvilágítás terén. Még a legújabban létesült ut­cákban is befejezték a villanyhálózat kiépítését. Ezzel a városban nagyon növekedett a fogyasztás is, és ez azt eredményezte, hogy a város egyes ré­szeiben, főleg az alsó rész egyes ut­cáiban nagyon gyenge az áram, sőt sok helyütt kritikusan gyenge. E hiá­nyosságra már az elmúlt hónap folya­mán rámutattak taggyűléseiken a pártalapszervezet kommunistái, ezért hívták meg a nyilvános gyűlésre a villanytelep vezető dolgozóját, hogy e hiányosságot minél előbb orvosol­ják. A nyilvános gyűlés résztvevői ki is használták Jelenlétében az alkal­mat, és pontosan tájékoztatták őt, hol, milyen zavarok mutatkoznak a vil­lanyáram szolgáltatásban. A kiküldött vállalati felelős vezető válaszaiban nagyon tetszett a Jelenlevőknek az, hogy nem a hiányosságok okát ismer­tette, vagy indokolta, hanem mindjárt rátért arra, hogyan kívánja a villany­­telep ezeket a hiányosságokat a lehe­tő legsürgősebben eltávolítani. Töb­bek között elmondotta, hogy olyan intézkedéseket foganatosítanak, amely bebiztosítja a kellő mennyiségű vil­lanyáramot az egész város területén, továbbá a városban körzeti felügyeleti központ lesz, ami biztosíték lesz arra, hogy az esetleges rövidzárlat esetén maximum két óra alatt eltávolítják a hibát. A vita során a lakosok rámutattak egy további hiányosságra is, az ivóvíz rossz minőségére. Nagyon katasztro­fális a helyzet e téren, hiszen egész­ségi szempontból Gútán nincs kifo­gástalan víz, csupán a szövetkezet víztárolójában, amely kívül van a vá­roson. Sajnos, e probléma még sokáig probléma marad, hiszen a tervek sze­rint nem is építik ki az új ivóvízháló­zatot Gútán, mert a város majd a gab­­őíkovoi, vagy a jókai távvezetékből kap majd ivóvizet. A lakosok kérdése ezért jogos: de mikor? Tény, hogy ez nagyon elgondolkoztató jelenség. A nyilvános pártgyűlés ezúttal is teljesítette küldetését. A pártonkívü- Üek is meggyőződhettek, hogy a párt igyekszik orvosolni azokat a panaszo­kat, amelyeket itt felhoznak, hogy a párt meghallgatja az ő véleményüket is. E bizalmat ki is használták a je­lenlevők és ezért is mondható sike­resnek a gútai nyilvános pártgyülés. KOLOZSI ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents