Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-04 / 1. szám
1875. január 4. SZABAD FÖLDMŰVES A történelem bizonyít Itt meg kell említeni egy nagyon fontos történelmi eseményt. Amikor Kassa felszabadításáért az utolsé hadműveletekről volt sző, a szomszédos határmenti községben Hidasnémetiben a felszabadító csapatok parancsnokai tanácskozásra ültek össze, amelyen részt vett Brezsnyev elvtárs Is a 18. hadsereg politikai biztosa. Ezen a tanácskozáson megegyeztek, hogy Kassa, mint az első nagy város a felszabadított területen, az ú] csehszlovák kormány székhelye lesz. Ezért a pusztító harcoktól meg kellett kímélni és körülzárással elfoglalni. 1945. Január 18-án a 4. ukrán front hős katonái Petrov hadseregtábornok vezetésével körülzárták a várost, s azt Január 19-én reggelre elfoglalták. Az emberek nem akartak a szemüknek hinni, amikor az utcákon szovjet katonák őrjáratait látták, mert röviddel a felszabadulás előtt Szálasiék még folytatták a letartóztatásokat és a bestiális kivégzéseket. 1945. április 3-án Kassán megalakult az új csehszlovák kormány. Az első kormányülésen április 5-én kormányprogramot fogadtak el, amely a történelembe „Kassai Kormányprogram“ néven került. Még ezen a napon összeült az új Szlovák Nemzeti Tanács is, ahol Klement Gottwald elvtárs mondott ünnepi beszédet és ismertette a Kassai Kormányprogramot. MEGINDULT AZ ÉLET A felszabadulás nemcsak a város, de az egész vidék életében is pozitív változásokat eredményezett. Maga az 51 600 lakosú város az elmúlt harminc év alatt csaknem a háromszorosára óváros büszkesége a Nemzeti Színház nőtt. Míg a felszabadulás előtt a pirosban alig volt 20 kisebb Ipari létesítmény, addig ma 339 munkahelyen több mint 114 ezer polgár dolgozik. Kassán Jelenleg 170 ezer ember él. A városi nemzeti bizottság ezért különös gondot fordít a lakásépítési program megvalósítására. Az 5. ötéves tervben 13 ezer lakás épül a város területén. 1945-től napjainkig 38 204 lakásegység épült. Ezenkívül ú] Iskolák, diákotthonok, bölcsődék, óvodák, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények gazdagítják Kelet- Szlovákia központját. Az évi beruházási keret e téren meghaladja a fél - milliárd koronát. Egyébként az építőipar évi össztermelésének az értéke eléri a hárommilliárd koronát. Az egyik nagy ipari létesítmény a Kelet- Szlovákiai Vasmű, ami a szocialista tábor tagállamai nemzetközi összefogásának szülötte. Elsősorban a felszabadító Szovjetunió nyújtott jelentős támogatást, szovjet szakemberek, tervdokumentációk segítségével formálódott és épült ez a gigantikus kohómű. A Kelet- Szlovákiai Vasmű létjogosultságát illetően minden kétséget kizár az a tény, hogy a létezésének tizenöt esztendeje alatt a 12,5 milliárd korona beruházási költségnél sokkal nagyobb értéket, közel negyven milliárd korona értékű terméket gyártott népgazdaságunk és a külföldi megrendelők számára. A vasmű növekvő exportja, Európa, Ázsia, Afrika és Amerika negyven államába irányul. Természetesen, a Kelet-Szlovákiai Vasmű a hazai piacon is jelentős feladatot teljesít. Sokatmondó valóság, hogy 1967 óta itt gyártják a csehszlovák autóipar számára szükséges karosszérialemezt. Ma a vasmű több mint huszonháromezret számláló munkaközössége példásan teljesíti igényes feladatát. A város büszkesége közé tartozik az Újváros negyedben épülő Egyetemi Kórház, amelyet 960 millió korona beruházással létesítenek. Az 1080 ágyas kórházat 1978-ban adják át rendeltetésének. Ezzel majd teljesen megoldódik a város egészségügyi ellátása is. Bátran állíthatjuk, hogy Košice hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városa és Kelet-Szlovákia ipari központja. Illés Bertalan Megjutalmazták a legjobbakat Az elmúlt év végén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értekezletet hívott egybe, ahol értékelték és megjutalmazták az országos betakarítási verseny helyezettjeit, akik a rendkívüli időjárás ellenére is olyan eredményeket értek el a gabona, a cukorrépa, a burgonya és a kukorica gépi betakarításában, amely elismerésre méltó. Például a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyl) járásban a cukorrépa 95,8 százalékát, a galántaiban pedig 86,6 százalékát komplex gépesítéssel végezték el. De tavaly különösen nagyjelentőségű volt a terményszárító és takarmánylisztkészítő berendezések maximális kihasználása, mert így sok értékes zöldtakarmányt tudtak megmenteni a csapadékos időjárásban. A különböző típusú betakarítógépek irányítói méltán érdemelték ki a pénzjutalmat, az elismerő oklevelet, amelyet az ünnepélyes értékelés alkalmából nyújtottak át nekik. Az élenjáró dolgozók példaként szolgálhatnak a gépkezelőknek, mert a nehéz körülmények között is bizonyítani tudták, hogy maximálisan ki i hét használni a betakarító gépeket. Lukovszky József társával (középen) a Szelicei Efsz kiváló traktorosa 136 hektár cukorrépát takarított be és ezzel országos méretben a megtisztelő második helyen végzett. A szemeskukorica betakarításában Ignác Klucho, a hurbanovof (ógyallai) Gép- és Traktorállomás gépkezelője 292 hektárral végzett az első helyen. De harmadik lett a gabonabetakarításban is, mert az E—512-es kombájnnal 460 hektáros teljesítményt ért el. (A képen balról az első.) —tt— Á' košicet (kassai) munkásmozgalom két világháború közötti története még feltárásra B^H MM vár, de annyit etTM B B В tői függetlenül el^B B В mondhatunk, hogy TM llh baloldal — az _ B В В illegális körűiméiből ^^B ivek között harco* !ó kommunisták és t legálisan műköiő szociáldemokraa munkásság — Jelentős szerepet vállalt a háborúellenes mozgalmakban. A Horthy-rendőrség kassal kapitánysága számos jelentésében szerepelt, hogy eljártak a baloldaliak ellen, hogy a háború idején gyakran volt a városban „kormánysértés, Izgatás és partlzánszervezkedés ...“ miatt szigorú büntetés. Ebben az időben az illegalitásban működő kommunista párt vezetőségi ülésein a vita három fő feladat köré összpontosult. Az első, hogy megakadályozzák a további hadbevonulást, a második, hogy összefogják a munkásmozgalom erősen megnyirbált erőit. Végül, de nem utolsó sorban, hogy megállapítsák: melyek lesznek a felszabadulás utáni közvetlen feladatok. A Horthy fegyverszüneti proklamációja után Kassán még nagyobb volt a zűrzavar. Kitör a pánik a horthysta közigazgatás tisztviselői között, в város néhány napig közigazgatás nélkül maradt. A munkások ekkor már na• gyón várták a felszabadulást. Szálast nyilasai vették át a hatalnat. De már nem sokáig, mert a szövet csapatok előrenyomulása a duklai szoroson keresztül meggyorsult. A Szlovák Nemzeti Felkelésről és a partizánmozgalmakról szóló híreket a lakosság nagy örömmel fogadta. Ekkor már napról-napra szaporodtak a szökések a magyar hadseregből, akik я Kassához közel harcoló „Petőfi" partizán egységhez csatlakoztak, amelynek Fábry József volt a parancs^ пока. A- Szovjet Hadsereg aránylag rövid időn belül Dargóhoz jutott, amelyen keresztül az út Kassához vezetett. A német parancsnokság tudatában volt a dargói szoros fontosságának, ezért a csapatokat nagyon megerősítették és az erőiket oda összpontosították. Az egész dargói terepet pedig aláaknázták. Így akarták feltartóztatni a szovjet csapatot. A dargói szorosban kemény harcok folytak, 20 ezer katona áldozta életét és több mint 60 ezren sebesültek meg, de a szovjet csapatok előrenyomulását a fasiszták nem tudták megakadályozni. Amikor Kassán már tisztán lehetett hallani az ágyúk dörgését a nácik elrendelték a város kiürítését. A razziáknak nem volt vége. Átkutatták a pincéket, padlásokat és folytak a letartóztatások. 1945. január 5-én a város főispánja Gyarmati, röviddel Kassa felszabadulása előtt hirdetményt adott ki, amelyben felsorolja, hogy eljött az idő a kommunisták, a katonaszökevények és a hazaárulók leszámolására. Azonnal a hirdetmény megjelenése után a nyilasok tizenkét elitéit foglyot a város főutcáján felakasztottak, amit a város különböző részein folytattak. Az áldozatok nyakába táblát akasztanak, amelyre különböző szöveget írtak. Az egyiken az állt, hogy „partizán“, a másikon, hogy „katonaszökevény“, a harmadikon, hogy „kommunista“ voltam. A többi áldozatok nyakába is hasonló szövegű táblát akasztottak. A testük több napon keresztül függött a fákon, már hóval betakarva. A téli szelek testüket himbálták, mintha egyedül akarná őket eltávolítani. A tragédiáknak nincs vége. A téhányi alagút mellett vagy száz elítéltet végeztek ki, de több százat hurcoltak el a koncentrációs táborokba. A koncentrációs táborban lelte halálát Stefan Košik, Ián Herha. Štefan Sendek. Máar Gyula, Ménesi István, Balogh Julia, Payor József, Ungvár Mihály. Ezek voltak az ellenállási mozgalom legjobb harcosai. A kommunisták nem ijedtek meg egy percre sem a kegyetlen példáktól, hanem életüket áldozva még jobban szervezték az ellenállási akciókat. Röplapokat adtak ki, amelyben arra szólították fel az embereket: „Ne vonuljatok be! A szovjet csapatok napokon belül itt lesznek. Vesszenek a német fasiszták! Éljen a kommunista párt...“ A sor végére érve belemeríti kfl” műveskanalát az odakészített habarcs-lébe, majd a „maltert“ a már meglevő falon elegyengetve újabb téglákat illeszt egymáshoz. Kalapácsával gondosan megkopogtat minden egyes darabot, hogy annak rendje és módja szerint katonásan egymás mellett álljanak, utána függűzsinórjával beméri a sarkakat, és kezdődhet: a művelet élűiről ... Téglát — téglára rakva halad egyre följebb és följebb — nem nézve se jobbra, se balra..., akár az életben! Vállaira 63 év gondja, öröme és bánata nehezedik. Egy darabig nézem szorgoskodását. azután megszólítom. Sorsa, a lakása felől érdeklődök. — Majd holnap, odahaza, most nagyon kell figyelnem arra, amit csinálok — mondja, hiszen ez az ntolsó munkám a köz számára. Szeretnék mesterként megmaradni az emberek emlékezetében. Az idős kőműves a Balogh nad Ip- Iom-i (ipolybalogi) Csírl Lajos elvtárs. aki nyugdíjas kora ellenére is már harmadik éve szívesen részt vállal a falu érdekeit — annak csinosítását. modernizálását szolgáló építkezéseken. „Hattyúdala“ a köztemető műtéglás kerítésének elkészítése lesz. Másnap — vasárnap lévén — otthonában találkozunk. Zamatos, már kissé csípős murci kerül az asztalra, és mesélni kezd__ — Hétgyermekeg család hatodik csemetéjeként, 1911-ben születtem Ipolybalogon. Négy éves voltam, amikor kitört az első világháború. A kenyérkeresö szeretett édesapa a fronton — az édesanya a 7 gyerekkel pedig odahaza várták a vérzivatarokkal teli világégés mielőbbi elmúltát. Egész gyíerekkorában kijutott neki a nélkülözések özönéből. Tizenhárom éves korában már a kenyérkeresők sorába lépett. Csalra szegődött el tehénpásztornak. Három év eltelte ntán 1927 decemberében a balogi finánckaszárnya építésénél lépett Jelenlegi szakmája kipuhatolásaként — segédmunkásnak. Megkedvelte ezt a munkát, és kitanulta a kőműves szakmát. Politikai öntudatának fejlődéséhez hozzájárult az a bizonyos „szécsénkai nyár“, amikor a grófi uradalomhoz szegődött aratónak. Itt kerültem ugyanis közelebbi kapcsolatba a baloldali gondoskodásáról jól ismert Major Sándorral és a többi elvtársakkal. A tőlük hallottak termő talajra találtak a fiatalember gondolatvilágában. Kommunista újságokat hordott haza és terjesztett szülőfalujában. Az erős klerikális hatás alatt levő községben azonban nem voltak meg a feltételek a pártszervezet megalakításához, így a haladó gondolkodású egyének az 1937-ben Csíri elvtárs által szervezett szociáldemokrata pártba tömörültek. Még az évben saját képviselőikkel indulhattak a választáso kon. A jobb megélhetés reményében Budapestre költözött — testvérbátyjához. Egy mechanikai üzem segédmunkása, majd főraktárnoka lett. Közben kitört a minden eddigi borzalmakat felülmúló, tengernyi áldozatot követelő második világháború. Megjárva az orosz frontot leszereltették, majd a háború vége felé újra behívták Battonyára (Magyarország), ahol fegyvermesteri tanfolyamot végzett. Kiképzése után Balassagyarmatra került. 1944-ben fel akarták robbantani a balassagyarmati kaszárnyát, életveszélynek kitéve ezzel a környező utcák lakóit is. Felettesem megbízásából nekem kellett volna ezt a „fontos“ feladatot végrehajtani. Megtagadva azonban az engedelmességet, fegyverrel kényszerítettem rá parancsnokomat embertelen tette megváltoztatására. A kaszárnya megmenekült, о pedig átállt a fergetegesen előre nyomuló szovjet csapatokhoz. Útja a Szovjetunióba vezetett, építőtáborba került. Nagyszerű szaktudása, valamint a pártba vetett rendíthetetlen hite — mely azóta is töretlen — azonban itt is hamarosan kitudódott, és a Moszkva melletti Krasznogorszkba került, féléves politikai iskolába. Vége-hossza sem szakad az élményeinek. Szinte minden napra van egy hiteles története. Rögtön hazatérte után (1946-ban) belépett az időközben megalapított pártszervezetbe — Ipolybalogon. Öt fiúgyermeke közül már mind a párt soraiban található. Az ötvenes évek derekán újabb „nehéz fába“ vágta a fejszéjét. Néhány társával efsz-t alapított, melynek rá egy évre elnökévé is választották. A helyzet konszolidálása után a Jednota n. v.-nál volt alkalmazásban, alelnöki funkciót töltött be. 1958-tól egészen nyugdíjba vonulásáig ismét a szövetkezetben tevékenykedett, a közös építési csoportjának a vezetésével bízták meg. v Ezerkilencszázötvenliárom óta népbíró. Jelenleg tagja a bíróság járási testületének is. Becsületes, helytálló munkájáról számos kitüntetés és emléklap tanúskodik. Többek között a „bíróságnál eltöltött hosszúidéi munkájáért“ vagy a „nemzeti bizottságon eltöltött szolgálatkész munkájáért“ is. A késő estébe nyúlik beszélgetésünk. Kifelé jövet még utánam szól — a pártba vetett hitem megingathatatlan, de ez benr.e legyen! íme! ZOLCZER LÄSZLÖ Ä párttal egy életen át — EGY KOMMUNISTA PORTRÉJA —
