Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-17 / 33. szám
SZABAD FÜLDMGVES 1974. augusztus 17« 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÖRDMA A tájékoztatás szácsöveiről.. Többezer hektáros mezőgazdasági nagyüzemekben már a dolgozók rendszeres tájékoztatása — élő szóval — nehézkes, sót körülményes. Ennek azután leginkább a vezetőség látja kárát. Hiszen a tájékozatlan emberrel jóval nehezebb boldogulnia, mert kételkedőbb. S ha fölöttébb sok az Ilyen kétkedő, előbb-utóbb a feladatok teljesítése szenved csorbát, a különböző végrehajtási Intézkedések gyakorlati keresztülviteléről nem Is beszélve ... Az említett probléma megoldása egyre sürgetőbben lép az előtérbe. Bár az utóbbi években hellyel-közzel születtek erre vonatkozóan kezdeményezések: többek között szövetkezeti, üzemi újságok is napvilágot láttak, többhelyütt járási méretben Aratási Híradó-t jelenttettek meg. Áldásos szerepüket nem kell különösképpen hangsúlyozni. Node, legyünk konkrétaki Nemrég a BúCi (búcsi) Efsz klubja gondozásában megjelent Határszemle három száma került a kezembe. Ml lepett meg a legjobban? Az, hogy már a IX. évfolyam volt rajta feltüntetve. Ez esetben nem valami világrengető kiadványról van szól Egy-egy szám mindössze három ív papírjára vetették a legfontosabbnak vélt mondanivalót. S lényegében a harmadik, a hátsó ív — röplap. Mi ebben a becsülendő, s követésre méltó? Valóban a legfontosabbat közli, amely nem csupán tájékoztat, hanem meggyőz, új feladatokra mozgósít. S még valami: egyoldalúsággal sem vádolhatók ezek a kiadványok, hiszen hírt adnak nem csupán a gabonatermesztés „frontjáról“, hanem a hús-, tej-, tojás-, gyümölcs-, zöldségféle, s a gyapjútermelésről is. Persze, az említett kiadványok erénye a lelkesítés, a bírálat, a tárgyilagos összehasonlítás. S ez az, ami arra érdemesíti, hogy szóljunk róla. Emellett, nem ártana, ha a szövetkezetnek e tájékoztató lapját továbbfejlesztenék — mind a terjedelmet, mind a tartalmat illetően. Véleményünk: szűkös terjedelme korlátot szab számos, egyéb fontos, közlésre A szovjet asszonyok és leányok közismert erénye, hogy rendkívüli kezdeményező- és alkotókészséget tanúsítanak az építő munkában. A felvételen látható szovjet asszonyok — a példás helytállásukért — már több állami kitüntetést kaptak. Foto: N. S. kívánkozó anyagnak; s a tagok sem juthatnak szóhoz. Márpedig, enélkül a tömegvisszhang csak mérsékelt, a kiadvány ilymódon veszít hatóerejéből. Ügy lenne helyénvaló, ha a húd példa — legalább a járáson belül — minél több követőre találna. Sajnos, az esetek többségében csak a gabonabetakarítás idejére korlátozódik a szövetkezeti, üzemi újságok megjelentetése. Amint az aratásnak vége szakad, tizenegyhónapos szendergsére kárhoztatják, illetve megszüntetik e kiadványokat. Holott szükség volna rájuk egész évben. Lényegében ugyanez mondható el a járási Aratási Híradó-król is. Ezt már csaknem valamennyi járásban megjelentetik, más-máS szerv, intézmény gondozásában. Kár, hogy a számos közül csupán a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Aratási Híradó-ról áll módunkban közhasznú véleményt nyilvánítani, mivel/a,járási Népművelési Intézet megtisztelte szerkesztőségünket néhány számmal. Megkapó, színes, vonzó e kiadványok küleme, s a közölt anyag szerkesztésmódja is igényességre, alapos körültekintésre vall. Az egyes cikkek összeválogatásánál szigorúan érvényesül a fontossági sorrend, s még levelezőknek is helyet szorítanak. Csakis dicséret illetheti az Aratási Híradó gondozóit — Héger Károly igazgatóval az élen —, amiért a tartalmat sikerült szépen összhangba hozni az igényes műszaki kivitelezéssel: az illusztrált címek, díszítések, képek igazán jól „funkcionálnak“, a tartalomhoz szervesen kapcsolódnak. S a vászon-foglalat sem hat zavaróan, sötét színét tekintve. A szerdahelyiek Aratási Híradó-ja igazán megérdemli, hogy az illetékes felsőbb szervek — többek között a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága is — felfigyeljenek rá, kellőképpen értékeljék a kiadvány gondozóinak sikeres munkáját, a gabonabetakarításban betöltött szerepét. Ha már a Parasztszövetség szóba került, itt említjük meg, érett a helyzet arra, hogy az eddigitől még alaposabban foglalkozzék a szövetkezetek agitprop-tevékenységével; az efsztagok rendszeres tájékoztatása problémájának megoldásához intézményesen, egész sor kezdeményezéssel járulhatna hozzá. Például, mielőbbi vita tárgyát képezhetné egy időszaki (havi, vagy negyedévi megjelenésű) lap, vagy bulletin kiadása, amely a szocialista brigádmozgalom életéről adhatna számot, a szocialista brigádok tapasztalatcsere-fórumát képezhetné. Minden bizonnyal, elmélyülne a brigádok közötti kapcsolat, az egyes brigádok „kiléphetnének“ az ismeretlenség homályából, a szorosabb együttműködés kedvezően hatna a mozgalom továbbfejlesztésére. N. Kovács István LABDARÚGÓ TORNÄK Modranyban (Madáron) már hagyományos az évente megrendezett labdarúgó-torna. Az SZNF 30. évfordulója tiszteletére rendezett sportvetélkedőn a Nyergesújfalusi Magyar Viszkózagyár (Magyarország), a Vei. Ludince-i (nagyölvedi), az obidi {ebedi) és a hazai labdarúgó csapatok mérkőztek az értékes serlegekért. Az első és a második helyért a vendéglátó, valamint a nagyölvedl csapatok mérkőztek. A hazai csapat nem volt kellő formában, így az ölvedíek győztek 3:1 arányban, s ilymódon a Felkelési Kupa első helyét szerzték meg. A szép számú közönség színvona- - las küzdelemnek lehetett szemtanúja. Gondoskodtak arról Is, hogy a labdarúgó-tornán szereplő csapatok helyezésüknek megfelelően értékes serleget kapjanak, amelyek a fényképfelvételen is láthatók. A Felkelési Serlegért vívott küz-Ezekért a serlegekért a labdarúgó-csapatok. versenyeztek delem egyrészt elmélyíti a kölcsönös sportkapcsolatokat, másrészt a sportolók ilymódon is leróják hálájukat, s kegyeletüket a Szlovák Nemzeti Felkelés hősei iránt. Szöveg és kép: A. J. 1A tvrdošovcei (tardoskeddi) sportegyesület a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére sportdélutánt rendezett. A labdarúgó-tornán az aktív játékosokon kívül résztvettek az „öreg fiúk“ is. A csapatok közötti versenyből a Bratislava-Trnávka-i idősebb játékosok kerültek ki győztesen. IA sporttalálkozó közös vacsorával és zenés szórakozásj sál fejeződött be. Szöveg és kép: Bogdány G. j О ^ n Magyarországi tapasztalatok A felnőtt társadalom mindenkor felelősséget vállalt az ifjúság neveléséért. A mi szocializmust építő társadalmunknak egyik legfontosabb feladata az ifjúság szocialista szellemben való nevelése. Pártunk — felszabadulásunk három évtizede alatt — sohasem feledkezett meg arról, hogy megszabja az ifjúság nevelésének sorra következő és legfontosabb feladatát. Ezt tette az ifjúságról szóló határozatában is, melyet széles körű vita után az országgyűlés 1971-ben törvényben szabott meg. Ennek 1. paragrafus (2) bekezdése summázza legjobban a követendő nevelési céljainkat: „A Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának célja az ifjú nemzedék szocialista nevelése, annak elősegítése. hogy az ifjúság felkészüljön feladataira és hivatására, részt vegyen a szocializmus teljes felépítésében és védelmében, megtalálja képességének és munkájának megfelelő helyét, boldogulását a társadalomban.“ Ebből következően arra kell törekednünk, hogy nevelőtevékenységünk szocialista világnézetet és szocialista emberi tulajdonságokat fejlesszen ki tanulóifjúságunkban. Egymástól eltérő szakmunkástanulóink világnézetének fejlettsége. Csongrád megye 13 szakmunkásképző iskolájába (ipari, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó és mezőgazdasági) közel 80Q0 tanuló jár — közülük több, mint fele bejáró. Az általános iskolában már megismerkedtek az anyagi világ valóságával, a társadalmi formákkal. Bizonyos kép alakult ki bennük a világról. Különböző ismereteik még sokszor a rájuk épülő nézetekkel együtt összefüggéstelenek. Az értelmi kapcsolatok megteremtése sokszor nem jár együtt az érzelmi motivációkkal. Csak egy példát az egyik tanuló válaszából „Megtanultam, hogy nem isten teremtette a világot, nem is tehette 6 nap alatt, de vallásos vagyok, templomba járok.“ Világnézeti nevelésünkben, döntő mértékben figyelembe kell vennünk, hogy tanulóink egyik csoportja következetesen és tudatosan materialista, a másik csoportja ellentmondásos nézeteket vall, bizonytalankodó, ingadozó és végül harmadik csoportja idealista, vallásos nézeteket vall. A modern pedagógia, szocialista pedagógiánk helyesen a világnézeti nevelést a nevelés nem egy területének nevelését elsősorban az 1969-től napjainkig fokozatosan bevezetett reformtantervek és ezzel egyidőben megjelent tankönyvek biztosítják. A reform egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy a szakmunkásképző iskolák járuljanak hozzá „a jövendő szakmunkások marxista-leninista világnézetének formálásához“. Éppen ebből következően a világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés a szakmunkásképző iskolákban fontos szerepet kapott. A munkásosztályhoz tartozás tudatának és az osztályöntudat fejlesztésének eszmei és gyakorlati bázisát az társadalom eddig elért eredményeivel foglalkozik, jelentős mértékben formálja a tanuló erkölcsi-világnézeti magatartását. Sok irodalmi alkotás módot ad arra, hogy parodikus vagy szatirikus formában megláttassuk a tanulóval az idealista felfogás álszentségét. A fizika, a kémia, a menynyiségtan közismereti tárgyak a természettudományos világkép kialakításához segítik hozzá tanulóinkat. A szaktárgyak, az anyagismeret, a szakismeret annyira közel áll a valósághoz, hogy közvetlen tartalmával fogadtatja el minden kétkedést kizában tény, hogy a nevelés egyik feltételét biztosítja a szervezet programján keresztül. Az iskolában fontos szerepet töltenek be a nevelők, ezért arra törekszünk, hogy minél jobban elmélyüljön a testület eszmei-politikai egysége. Ennek kialakításában nagy feladat jut az iskolai pártszervezetre, az igazgatóra, a tanárok önképzésére. Napjainkban a szakmunkástanulók tanulmányi idejük 50—60 százalékát, tehát heti 3—4 napot munkahelyükön, az üzemben töltik. Ezért tekintjük elsődleges partnernak a nevelésben á Szakmunkástanulók világnézeti nevelése tekinti, hanem az oktató-nevelő munka összehangoló, az egész ismeretet átfogó, mindennapi nevelői és tanulói tevékenységnek. Néhány középiskolában bevezetésre került önálló tantárgyként a világnézeti nevelés, amit hasznosnak Ítélnek meg a gyakorló pedagógusok, de maguk a tanulók is. Igaz is, hiszen minden jó szándék mellett sem sikerül egy-egy tantárgy keretében, különösen egy órán az összefüggéseket megértetni. Pedig a lényeg az integráció képességen van. Ónálló tantárgy keretében alkalom nyílik az anyagi világ összefüggéseinek megmagyarázására, megértésére, lehetőség adódik a társadalmi formák teljes megismerésére és valláskritikai kérdések megvitatására! Ami pedig a leglényegesebb a tanulók nézetének formálására. Szakmunkástanulóink világnézeti iskola és a munkahely, az üzem jelenti. Az iskola a tantárgy rendszerén és anyagán keresztül a nevelői példamutatással és a velejáró hitvallással, az órán kívüli nevelés számos lehetőségével igyekszik a tanulók világnézetének alakítására, formálására. Egyben arra törekszik, hogy a tanuló szerzett világnézete tartós legyen és meggyőződésére váljon. Például a történelemóra ezernyi lehetőségét adja a marxista- leninista világnézet kialakításának. Nemzeti múltunk dicső napjai, a kizsákmányolás, az elnyomás elleni harc, a magyar munkásosztály kialakulása és harca a proletárforradalom győzelméért, a felszabadult ország forradalmi tettei és eredményei mind formálják tanulóink világnézetét. A magyar irodalom többek között alkalmas arra, hogy megláttassa a fiatallal a múlt és a jelen közötti különbséget. A mai magyar irodalom néhány alkotása, amely a szocialista róan az anyagi világ létét a valóság összefüggéseit. Jelentős helyet foglalnak el a nevelés rendszerében az osztályfőnöki órák, ahol számos lehetőség nyílik arra is, hogy a tanár a tanulóival egyegy világnézeti kérdést megvitasson, téves nézeteket pedig megmagyarázzon. Az órán kívüli nevelési tényezőknek is ugyancsak nagy szerepük van a tanulók világnézeti nevelésében. A szakmunkásképző iskolákban számos szakkör működik. Könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. A KISZ különösen sokat fáradozik a fiatalok aktivizálásán. Klubokban találkozókat szerveznek veter:' a szakmunkásokkal, szocialista brigádok vezetőivel. Intézetünk közel 1700 tanulója közül 1470 fő tagja a Vasas Tzakszervezetnek. Tudjuk, hogy ez azonnal nem jelent eszmei elkötelezettségei, azonszakoktatót, a szakmunkást. Az iskolának tehát nem csupán a szülői házzal együtt kell egységesen nevelnie, hanem az egyik döntő tényezővel, az üzemmel is. Ha nincs is a szakoktatóval, vagy szakmunkással probléma, aki a tanulóval foglalkozik, a tanuló lépten-nyomon találkozik olyan ellentmondásokkal, amelyeket a tankönyvben nem látott, vagy a tanártól sem hallott. Munkaerkölcsöt és társardalmi tulajdont sértők, a hazai eredményeket lebecsülő, a nyugatit fölmagasztaló nézeteket — ezek ellen kell azonnal az iskolának és az üzemnek fellépnie! Erősíteni kell tanulóinkban az üzemben is a szocializmus iránti hűséget a magunk által előállított javak, eredményeink megbecsülését, a társadalmi tulajdon védelmét, a munka, és a szakma szeretetét. Erre tartanánk alkalmasnak többek között a szocialista brigádokat. Következetes, mindennapi céltudatos neveléssel kell szakmunkástanulóinkat szocialista világnézettel alkalmassá tenni arra, hogy méltó tagjai legyenek munkásosztályunknak. Z. P.
