Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-17 / 33. szám
1974. augusztus 17. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 A jogász válaszol —..—..и Munkajogi viszonyok a szövetkezetben Egy olvasónk „szabad szombat“ jeligére kérdezi, helyes-e vele szemben a szövetkezet eljárása, aki tagként dolgozik az irodában, s az ötnapos munkahét bevezetése után (május) 50 óra, míg azelőtt 45 óra volt a heti munkaideje. Az efsz-ek mintaalapszabályzatának 16. §-a, valamint a szövetkezet saját alapszabályai előírják a munkaszervezést illetően: „A szövetkezeti tagok mindenféle munkát személyesen, a házi munkarend alapján végzik__“ A szövetkezetekre a Munkatörvénykönyv előírásai általánosan, kötelező módon csupán az efsz-tanulókra vonatkoznak, a munkabiztonsági előírásokat, az ezekről szóló rendelkezéseket, valamint a munkabalesetek kártalanításáról szóló rendelkezéseket illetően. A Munkatörvénykönyv rendelkezései továbbá vonatkoznak azon egynéhány dolgozóra is, aki — habár a szövetkezetben dolgoznak, nem tagjai annak — szolgálati viszonyban van csupán. Mivel a munkaidőt kötelezően csak a Munkatörvénykönyv és az azt kiegészítő további rendelkezések szabályozzák, így a szövetkezetek gazdasági helyzetüknek megfelelően, házi munkarendjükben eltérően szabályozhatják illetve állapíthatják meg. Ezzel kapcsolatban érdekes felmérésről számol be Dr. Mrázek és Dr. Vysokaj szerző cikke a „Právnik“ cseh nyelvű jogi folyóirat ez idei 5. száma „A Munkatörvénykönyv előírásainak érvényesülése az efsz-tagok munkaviszonyában“ címmel. Négy csehországi járásban végzett felmérés alapján megállapították, hogy 1970-ben a dolgozók rendes munkaideje heti 42,5 órát tett ki a szövetkezetek 6,3 %-ában heti 44 órát tett ki a szövetkezetek 10,9 °/o-ában heti 46 órát tett ki a szövetkezetek 17,5 %-ában heti 46 órán felül a szövetkezetek 30,2 %-ában A szövetkezetek 36,8 százaléka nyáron és télen megkülönböztetett munkaidővel dolgozott. Munkakészenlétért a szövetkezetek 13,2 százalékában adtak jutalmazást. A szövetkezetek 21,8 százalékában fizetett szabadságot nem ismertek a tagok, 22,2 százalékában a Munkatörvénykönyv előírásainak megfelelően biztosítottak fizetett szabadságot, s 55 százalékában különböző feltételekhez kötve adtak fizetett szabadságot, (például, csak az efsz-ek 8 százalékában volt irányadó a tagok munkaviszonyban töltött éveinek száma). Túlórákért a szövetkezetek 17 százalékában fizettek pótlékot (25 százalékot). Azok a szövetkezetek, amelyek házi munkarendjükben a munkaidőt pontosan nem szabták meg, a nyári, illetve a téli műszakok eltérő megállapításával igyekeznek a munkaidő kérdését megoldani. Az éjjeli és vasárnapi túlórát a szövetkezetek több mint a felében 50 százalékos pótdíjjal jutalmazták. Szabad szombaton és vasárnapon végzett munkát az efsz-ek kétharmada 50 százalékos pótdíjjal jutalmazta. Az idézett cikk a felmérések tapasztalatai alapján arra a következtetésre jut, hogy a törvényes rendelkezések hiánya miatt — s tekintettel a rendelkezések egy részének idejétmúltságára — az egyes szövetkezetek saját házi munkarendjükben rendszerint a Munkatörvénykönyvnek megfelelő, vagy azt megközelítő szabályokat érvényesít, főként a nagyobb szövetkezetek, a melléküzemmel rendelkező szövetkezetek, s ipari környezetben működő efsz-ek. A cikk szerzői szerint közeledik az idő, amikor ezeket a kérdéseket általánosan kötelező módon kell szabályozni. MIKORTÓL ÉRVÉNYESEK A NYÄRI NORMÁK? Több állatgondozó kérdezi Plešany-ról (Szentesről), hogy a nyári normák május 1-től, vagy a tényleges nyári munkamenetre áttéréstől érvényesek-e? Elsősorban a kollektív szerződésből kell kiindulni. Egyébként, ha a kollektív szerződés a kérdést nem tisztázza, a tényleges munkamenet az irányadó. Dr. F. J. Ha jáUzunk a tűzzel... — Az égő tarlót nézi? — Igen, felelem a kocsi vezetőjének, miközben tikkasztó hőségben haladunk a Dun. Streda felőli bekötő úton Komárno felé. A hatalmas füst, a nyílt tűz, szinte ösztönszerűen felötlik bennem a kérdés; „ki, vagy mi okozta a tüzet? Nem lesz ebből baj?“ Megálállunk. Megyek a tarlón a füstfelhő felé, hol a tűz falja a tarlót, közeledik az űt felé. A táblán sok az elhagyott szalma, i másról: „Ez az ember az igazgatóságtól jöhetett, majd ő mond valamit az esetről.“ A valóság más. A motorbiciklis e komáromi tűzrendészettől jött. Ellenőrző útján „bukkant rá“ erre a rendellenességre. A TRAKTOROS VÉLEMÉNYE Csepregi Nándor a repressziős részleg tűzoltóhadnagyával közösen néhány kérdést teszünk fel az éppen ar— Kaptak egy esetben is utasítást vagy figyelmeztetést ezzel kapcsolatban valakitől? — Nem. Senkitől. Én például nem tudtam, hogy a tarlöt nem szabad felégetni ... A beszélgetés után a tűzoltóhadnagy a traktorossal körülszántatja a felperzselt tarlót, mivel enélkül a tűz hamarosan elérne a főútig. ez a felületes betakarításról árulkodik. Amott két lánctalpas traktor forgatja a földet — a már leégett részeken. „Mely gazdasághoz tartoznak ezek a területek?“ Hogy a „belső“ kérdésre választ kapjak, Indulok a lánctalpas felé. A kép közben változik. Egy motorbiciklls férfi közeledik felém. Mindketten azt gondoljuk egyra haladó Patócs István traktorosnak: — Kinek volt az ötlete, hogy felgyújtsa a tarlót? — Hát a miénk. A kollégámmal Erős Józseffel azért határoztunk így, mert mondta az intéző: „Aztán a szántás tiszta legyen ám, a szalma nem maradhat fenn ...“ „KÉREM ÉN NEM TUDOK RÖLA ...“ A szálak a Komárnoi Állami Gazdaság léri részlegébe vezetnek, ahol ott találjuk Koltai Imrét, a gazdaságvezetőt. Ö szabadkozik: — Kérem én nem tudok róla, hogy a traktorosok égetik a tarlót. Erre engedélyünk a tűzrendészettől nincs, gombabetegség nem áll fenn, így ezt én is hibának tartom. Na már mindegy ... A két traktorosnak majd „megmondom a magamét...“ Bekerül a noteszbe a két traktoros neve, majd ezt fűzi hozzá a tűzrendészet megbízottja: — Mivel itt szabálytalanság történt, az lesz büntetve, aki a tüzet közvetlenül okozta. Ebben az esetben a két traktoros nem bújhat ki a felelősségre vonás alól. Az ügyet vagy a járási tűzrendészet vagy a vnb közrendészeti hivatala intézi. Milyen összegű ez a pénzbüntetés? A körülményektől függ. Általában 500 korona körül mozog... VÉGKÖVETKEZTETÉS A múlt évben 'határozat született azzal kapcsolatban, hogy a szalmát tilos eltüzelni, tűzrendészen és talajvédelmi intézkedés van életben a tar.16 feltüzelésének tiltására is. Tehát mi volt az indító ok, ami előidézte a tüzet a léri gazdaságban? • • Ünnepi műsor Huszonöt éve alakult a CSEMADOK, milanovcei jnagykéri] helyt szervezete a jubileum, valamint az SZNF 30. évfordulója tiszteletére ünnepi kulturális műsort rendezett a kultúrparkban. Szabó Dénes elnök megnyitó beszéde után Szlovák Pál értékelte a kulturális szervezet negyedszázados tevékenységét. Ez ünnepi alkalommal a CSEMADOK KB-а díszoklevelét kapták: Peternai István, Szládecsek Béla, Száraz Ferenc és Szibilla LászlÓné. A helyi szervezet díszoklevelében Száraz Ottilia, Dojcsán József, Simek Viktor, Gróf Margit, Csepedí Mária, Kónya István és Száraz István részesült. A kitüntetéseket őszi Lászlóné, a CSEMADOK JB-ának titkára adta át. Ezt az ünnepi műsor követte, amelyet a branöi (berencsl) és a Žirany-i Jzsérei) CSEMADOK-szervezetek egyesített kórusai nyitották meg. Majd Száraz István Petőfi Sándor: A nép nevében c. versét szavalta. A közönség első ízben találkozott a V. Cetín-i fnagycétényi) menyecskekórussal, melynek tagjai két szép népdalcsokorral mutatkoztak be. A műsor tartalmát gazdagította a SZISZ és a CSEMADOK helyi tánccsoportjain kívül a berencsl és a nagycétényi együttesek sikeres fellépése. Köszönet és elismerés a műsor rendezőinek, valamint Őszi Lászlónénak, a CSEMADOK JB-a titkárának, aki ötletesen, nagy hozzáértéssel irányította a színes műsor lefolyását. Kazán József, Branő (Berencs) A traktoros semmiféle tűzrendészen felvilágosítást eddig senkitől sem kapott. Ennek ellenére — jogosan — a két traktorost pénzbüntetés éri, mert önkényesen vétettek a közrend ellen. Gondolhatnánk, hogy ezzel a dolog befejződött, pedig koránt sem. Kapott-e a két traktoros tűzrendészen és talajvédelmi felvilágosítást? A vezetőség nem észlelte a rendellenességet? Hogyan vélekedik majd erről az állam gazdaság főagronómusa? Nyilvánvaló: tűzrendészet! és talajvédelmi kihágás történt, több személy felelősségre vonása indokolt. Annak érdekében, hogy ez az eset a jövőben már csak rossz „emlék“ maradjon, úgy a komáromi, imnt a többi gazdaságban nagyobb gondot kell fordítani a tűzesetek megelőzésére, a talajvédelemre. Az egykori mezőváros, Balakovo ipari központhoz méltó nagy várossá fejlődik. Ezt a város főterét ábrázoló felvétel is bizonyítja. Foto: N. S. Jó úton... A Bodzái (bogyai, komárnoi járás) Efsz-ben működő Ifjúsági szervezet megalakulása óta eredményes tevékenységet fejt ki. Több elismerő oklevél tanúskodik elért sikereikről, s az sem mellékes, hogy elnyerték a SZISZ I. kongresszusa megtisztelő címet. A szervezet munkáját tizenhárom tagú vezetőség irányítja, melynek élén Antal Emma áll. A fiatal SZISZ elnök 1972-ben végezte el Safárikovón (Tornaiján) a Mezőgazdasági Műszaki Középiskolát, s azóta a növénytermesztés szakaszán csoportvezetői beosztásban dolgozik. Az ifjúsági szervezetbe tömörült fiatalok túlnyomó többsége a szövetkezet tagja is, s főleg a növénytermesztésben szorgos-Antal Emma kodnak. Így az elnök nemcsak a szervezeti életben, hanem mindennapi munkájukban is irányítja őket. — Talán ez volna a sikere a jó működésnek? — tettem fel a kérdést. — Nem,— válaszolta határozottan Antal Emma — majd így folytatta: — Községünkben a fiatalok megértik egymást. Persze akadnak még nálunk is olyanok, akik nem szeretnek dolgozni... Ml azokat egyszerűen nem fogadjuk be a közösségbe. Inkább kevesebben legyünk, de valamennyi tag a reá bízott feladatot maradéktalanul teljesítse. , Ügy érzem, igaza van az elnöknek. A szövetkezet és a hnb minden támogatást megad a szervezetnek. Például ha kiránduláson vesznek részt, automatikusan a közös gazdaság biztosítja számukra az autóbuszt. Idén többek között Csehországban jártak. Azonkívül Zsoldos Albert — a szövetkezet 22 éves traktorosa — és Kósa Gusztáv egy olaszországi jutalomkiránduláson vett részt. Albert Ingyen, Gusztáv pedig — mivel nem tagja a szövetkezetnekj de aktív munkát fejt ki az Ifjúsági szervezetben, — a kirándulás költségeinek a felét fizette. Az sem közömbös, hogy a fiatalok jól felszerelt klubhelységgel rendelkeznek. A televízió készüléket, a magnetofont, a lemezjátszót és a különböző társasjátékokat is a szövetkezet vásárolta. Ez tehát arra enged következtetni, hogy a közös vezetősége elégedett a fiatalok munkájával. A hnb elnöke, Rácz Sándor elvtárs is az elismerés hangján szólt az ifjúsági szervezet tevékenységéről. Elmondotta, hogy a faluszépítési munkálatok zömét a fiatalok végzik. Például az idén a hnb épülete előtt parkot létesítettek. 300 óra társadalmi munkával. Azonkívül a szervezet tagjai díszfákat és bokrokat is ültettek a községben. A klubhelységet teljes mértékben kihasználják a fiatalok. Hetente négyszer klubestét, kéthetente egyszer pedig ifjúsági bált rendeznek. A talpalávalőt ,saját zenekaruk szolgáltatja, melynek dobfelszerelését (5200 korona) az alapszervezet vásárolja, A politikai iskolázások- rendszeresen folynak, s az idén már javasoltak egy fiatalt a párltagjelöltek sorába. A sport terén is szép eredményeket érnek el; negyedik éve már, hogy augusztusban ifjúsági olimpiát rendeznek, melyen 8-tól 14 éves korig vehetnek részt a község fiataljai. Érdemes még megemlíteni, hogy a falu könyvtárában 2500 kötet könyv áll az olvasni vágyók rendelkezésére, melynek fele az ifjsúági szervezet tulajdona. Befejezésül elmondhatjuk: a bodzái fiatalok jó úton haladnak. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a SZISZ I. kongresszusán meghatározott célkitűzéseket maradéktalanul teljesítsék. ÖVÄRY PÉTER A fiatalok társadalmi munkával parkot létesítettek. Foto: nki KALITA GÄBOR
