Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-10 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. augusztus 10. 12. a tudományos gazdálkodás tükrében A szemesek termesztésénél hazánkban az utóbbi években hatalmas fejlődést tapasztalhattunk. Az állandó szemastakarmányhiány azonban sürget és ösztönöz bennünket a többtermelésre, mert a szemestakarmányhiány —• az országban — fékezi, lassítja az állattenyésztés- fejlesztését. Csak egy elfogadható út maradt a növénnytermesztés részére, mégpedig nagyon gyorsan fokozni a szemesek hozamát, szélesíteni ezek vetőterületét a CSKP XIV. kongresszusának határozatai értelmében a szántó 63—65 százalékára. Rendelkezünk két olyan növénnyel, amelynél a hektárhozamot fokozhatnánk, ez a búza és a kukorica. ► A szemesek termesztése során eddig is bebizonyosodott, hogy hozamaik csak akkor kielégítőek, ha a biológiai és a technológiai intézkedések észszerüek, egybekapcsolt rendszert alkotnak. A knkoricánál a termésfokozás, a nagyobb hektárhozam még biztatóbb sikerrel kecsegtet mint a búzánál, a termesztését zártrendszerbe soroljuk nagyteljesítményű gépsorozattal, jó ésszerű agrotechnikával, kitűnő vetőmaggal, optimális tápanyagjuttatással, gaz- és kártevő elleni védekezéssel, szemveszteség nélküli betakarítással stb. Ezen tényezők a kukorica gépsorozatán és a jó vetőmagon kívül a rendelkezésünkre állnak. Ennek a tudatában két hiányzó tényezőt kell megoldanunk mindenáron, mert ezek nélkül a kukoricaszemtermesztés új rendszere, szakosítása megoldhatatlan. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy járásunkban (Dunajská Streda) 1961-ig s azelőtt sem volt a kukorica vetésterülete szántóföld arányban 20,6 százaléknál több 22 mázsás termésátlaggal. Ez a 20,6 százalék is csak 1962- ben volt, amikor járásunkban a kukorica vetésterülete 13170 hektár volt, s 1969-ben a kukorica vetésterülete már 5622 hektárra csökkent, aminek a szántóföldi aránya 9,4 százalék, de ekkor már az újabb vetőmag- és módszer ezen a területen nagyobb össztermést adott mint 1962-ben a 13 170 hektár. Ugyanis a hektárhozam 1969- ben már 52,4 mázsa volt! Minek a javára írható ez a több mint százszázalékos hozamemelkedés? Mindenekelőtt a jó agrotechnikára, továbbá a román SPC—6-os vetőgép használatára, amellyel lehetővé válik a vetésnek az optimális egyedszám szerinti II. elvégzése. A nagyhozamú külföldi hibridek használata a tápanyagok optimális juttatása mind-mind hozzájárult a jobb eredmény eléréséhez! A kukorica gaztalanítása, s védekezés a kártevők és a betegségek ellen lényeges tényezője a jobb eredmény elérésének. Gaztalanítás alatt értem a hatásos vegyszerek használatát, mert amíg vegyszerek nem voltak, a gyomokat, a gazokat kézikapálással kellett irtani. Ez pedig nagyon költséges volt, s az évről-évre nagyobbodó kukoricaterület kézikapálására kevés munkaerő állt rendelkezésre. Az új kukoricahibridek terméshozamát ugyanis nagymértékben károsította a kézikapálás, ugyanis utána nem maradt elegendő tőszám. Járásunkban azok a szövetkezetek, amelyek élenjárók, illetve kezdeményezők voltak a vegyszerek hasznosításánál, s már évekkel ezelőtt megszüntették a kézikapálást — mint például a Vefká Paka-i (Nagyрака) szövetkezet — ezeknél már évek során a kukorica hektárhozama átlagosan 70, esetleg 70 mázsán felüli. A hektáronkénti egyedszámot kézikapálással nehéz volt megtartani. A gazdaságok olyan emberekkel dolgoznak, akik azelőtt saját földjükön is termeltek kukoricát, s az egyedek tőtávolságát lépésnyire hagyták. Ez a távolság az új hibrideknek nem felel meg, azonban az embereket a beidegződön szokásaikról csak nehezen lehetett leszoktatni. No, de ezt ma már orvosolta a speciális vetőgép, s a vegyszerhaszuálat. Ha idén a kukorica táblákba beleengednénk a kézikapás embereket, újra csak 50 vagy 40 százalékos hozamot érnénk el! Most, hogy összesítjük az utóbbi évek tapasztalatait már beleértve a nagyhozamú hibrideket, az újabb gépeket, a vegyszereket, látjuk azt, hogy a kukorica versenyképes a többi szemesterményekkel. Éppen ezért érett a helyzet arra, hogy a kukorica termesztését nagyüzemi módon zárt rendszerben oldjuk meg. Ennek a tudatában járásunkban speciális komplex kukorica központot hozunk létre, ahol összpontosítjuk a legkorszerűbb gépsorozatokat, a legtehetségesebb szakembereket, a legnagyobb-hozamú hibrideket, biztosítjuk a legoptimálisabb műtrágya- és vegyszerellátást s nem utolsó sorban a szemveszteség nélküli betakarítás minden feltételét. Ennek érdekében 1975-ig úgy állítjuk be a járási vetési tervet, hogy az egyes növénycsoportok megfelelő százalékarányban legyenek egymással. (Búza 25,6, tavaszi árpa 9,4, kukorica 30, takarmány 25, technikai és ipari növények 10 százalék.) Ez a biztosítéka annak, hogy járásunkban — arányitva az 1972-es évhez — 65 505 tonnával több kukoricát termelhetünk! Gondolom, ez szép mennyiség, s ennek érdekében mindent meg is teszünk, azonban erőfeszítéseink hiábavalók lennének, ha az illetékesek nem biztosítanák részünkre a modern gépsorozatokat és a nagyhozamú hibrideket. A speciális kukoricaközpont rendelkezne a szükséges szakemberekkel, specialistákkal, a kukoricatermesztés fellendítésére és a szervezési feladatokon túl szaktanácsadással is foglalkozna. A termelők számára beszerzi a szükséges hibrideket, a vegyszereket, a műtrágyákat, amelyeket okszerűen használ fel a termelésben. Felel az időben és jóminőségben történő betakarításért, a kukoricaszár gazdaságos ■ felhasználásáért, illetve leszántásáért. Ellenőriznie kell a talajokat a szántás után. A kukoricatermesztésre kiválasztott tömböket a vetés előtt testületileg a termesztő gazdaság vezetőivel együtt ellenőrzi. Minden parcelláról áttekinthető nyilvántartást vezet a vetőmag, az egyedszám, a műtrágya, a vegyszerek és a hozamok alakulásáról stb. Pontosan ellenőrzi a csapadék mennyiségét, kialakítja a jelző szakszolgálatot, előre jelzi a kártevők megjelenésének az idejét stb. Ogy irányítja a talajelőkészítést, hogy a téli nedvesség megmaradjon a földben. Az egyes talajelőkészítési műveleteket a minimumra csökkenti, kihasználja a szélesen és egyenként működő gépsorokat, csökkenti az élőmunkaerő szükségletet. A kártevők és a betegségek ellen csak azokat a vegyszereket használja, amelyeket az UKSUP már kipróbált akár hazai, akár külföldi gyártmányúak legyenek. A gaztalanítást túlsúlyban a monokultúra termelési formájához kell idomítania. A tápanyag visszapótlásnál elsősorban tekintetbe kell venniük a talaj tápanyagkészletét, s ebből kell kiindulniuk. Ennek érdekében minden talajból mintát szednek, s annak kivizsgálása után döntik el az egy hektárra felhasználható műtrágya mennyiségét és arányát. A műtrágyaadagok megállapításánál figyelembe kell venniük a kutatás legújabb tapasztalatait és tanácsait az egyes földtípusok és hozamok szerint. Figyelembe kell venniük a műtrágya adagolásánál az egyes hibridek tápanyaglgényét. Felelősek továbbá azért is, hogy a kukorica vetése ne tartson 7—10 napnál tovább. Lehetővé kell tenniük a szemenkénti vetést és a fajtára jellegzetes egyedszám elérését. A legnagyobb hozamú vetőmagot kell beszerezniük a járás egész kukorica területére, ezek termőképességének a megállapítására saját kísérleti parcellákat kell létesíteniük, amelyeket a vállalat kezel és ellenőriz. Kötelesek azonban az állami kísérletek eredményeinek a figyelésére Is. A parcellákat az egész tenyészidő alatt figyelniük kell. E szerint irányítják az egyes munkaműveleteket, a védelmet, a tápanyagjuttatást, az öntözést stb. A betakarítást adaptérokkal felszerelt kombájnokkal kell végezni, úgy hogy a megengedett magveszteség ne haladja meg az 1, maximum az 1,5 százalékot! Felelősek lesznek azért is, hogy a betakarítás legalább november közepéig befejeződjön. A mélyszántást úgy kell irányítaniuk, hogy a kukoricaszár leszúntása nyomban a szem betakarítása után megtörténjen. Szántás előtt a kukoricatáblákra szemcsés nitrogéntrágyát adagolnak, a későbbi években pedig cseppfolyós nitrogént, a szervesanyagok szétbomlasztása céljából. A kukorica központnak szerviz szolgálatot Is kell fenntartania. Továbbá elméleti és gyakorlati oktatást kell szerveznie, ahol a résztvevők elsajátítják a kukoricatermesztés legfontosabb tudnivalóit. Ellenőriznie kell a gépek és az eszközök szavatolt javítását. A gépek és a gépsorok karbantartását stb. Pontos jegyzéket kell vezetnie a gépek napi teljesítményéről. Emellett gondoskodnia kell ezeknek szakszerű raktározásáról is. Mindez csak úgy oldható meg, ha ezeket a feladatokat felelősségteljes emberekre bízzuk. Ezeknek a feladatoknak az elvégzését természetesen a járási mezőgazdasági igazgatóság teljes felelősséggel ellenőrzi. (Folytatjuk.) SZUTTER PÄL, mérnök NÖ Vf áf У VÉDELEM A KUKORICA TÜSZÄM ÉS A GOLYVÄSÜSZÖG FERTÖZÖTTSÉGÉRÖL A Szovjetunió déli részén a kukorica tőszámának 45—50 ezerre való növelése a golyvástlszög fertőzöttség növekedéséhez vezetett. A vizsgálatokat három évig folytatták olyan területeken, ahol 8— 10 éve kukoricatermesztés folyt. Az értékélést 1000—3000 növényen végezték el bonitálással, betakarítás előtt 67—157 ezres tőszám esetén a fertőzési % 16,4-ről 7,7-re csökkent, még szembetűnőbb a csökkenés a fertőzési értékszámokban: 42,3 és 12,8. Hasonló eredményeket kaptak alacsonyabb fertőzés esetén. Ez a helyzet később sem változott. Nemcsak a fertőzés csökkent, a termés Is 22 Vokal nőtt a sűrűbb vetésű állományban. Míg a déli területeken a sűrű állományban fokozódik a harmat és tovább meg is marad és a magasabb páratartalom kedvez a kórokozónak, az északibb területeken viszont az állomány belseje nem is tud kellőképpen felmelegedni, Így a kórokozó fejlődése vontatott. Egyben csökken a fritlégy íertözöttség is, ami szintén elősegítője a fertőzésnek. Ilymódon elérték, hogy 13 éves monokultúra esetén sem probléma a golyvásüszög fertőzés. Az utolsó 3 év fertőzése 0,1—1,2 % között ingadozott. N. S. VÉDEKEZÉS A TETVEK ELLEN A cukorrépa leveleit gyakran károsítja egy apró szívórovar, a répalevéltetű; színe zöldesbarna, sőt zöldesfekete. A levéltetvek szárnyatlanok vagy szárnyasak. Az év folyamán 10 nemzedékük Is lehet. Tojás alakban telelnek. Azáltal okoznak kárt, hogy a növény nedveit szívják, aminek következtében megakad a fejlődés. Ha a maghozókat támadják meg, veszélyeztethetik a magtermést. A levéltetvek közvetlen kártevésük mellett azáltal is okoznak kárt, hogy terjesztik a vírusbetegségeket 1 Védekezés: A megtámadott növényzetet nikotinos készítményekkel permetezzük. Ezeknek 1 °/o-os oldatát használjuk, melyhez 1 % kenőszappant (káliszappant) adunk. A megtámadott maghozókat az oldatba mártjuk. Segít a HCH készítménnyel való porozás is, továbbá a gyakori sarabolás stb. —met— Kultúrnövényeinkkel együtt terjedtek el a betegségek és a kártevők is, melyek évente sok bonyodalmat okoznak. A szakemberek véleménye szerint a termés 10—14 százalékát a betegségek, 10—12 százalékát az állati kártevők, 8—12 százalékát a gyomok és ugyanennyit a raktári kártevők pusztítják el. Szinte hihetetlen milyen óriási mennyiségről van szó, mivel ez az adat-megállapítás átlagosan és világviszonylatban érvényes. Sokszor a kár a felületes szemlélőnek nem szembetűnő, mivel például a gyomok által okozott kár nem a kész terményt teszi tönkre, hiszen az meg sem terem, illetőleg annyival kevesebb terem. Néha azonban a kár nagyon Is szembetűnő, ha például valaki azt gondolja, hogy nincs szükség növényvédelmére, lemond a többtermésről, megelégszik a megmaradt terméssel, nagyon téved, mivel például az almamoly kártétele következtében az egész termése férges lehet és értékét veszíti, a peronoszpóra teljesen elpusztítja a szőlőjét, a burgonyabogár pedig a burgonyáját stb. így van ez a többi terménnyel Is. Ma már alig akad növény, amely sikerrel termeszthető lenne növényvédelem nélküli A növényvédelemmel külön tudomány foglalkozik, amelynek ma már vaskos Irodalma van. Ez e tudomány állandóan fejlődik, bővül. Olyan gyorsan, hogy szakembernek Is nehéz a fejlődéssel lépést tartania. Ezzel a rovattal éppen az a célunk, hogy a termelőt, a gyakorlat emberét megkíméljük a sok irodalom beszerzésétől és áttanulmányozásától, mert ha a szakmai felkészültsége ezt lehetővé is tenné, még nem biztos, hogy rendelkezik — a negyedik dimenzióval, — az idővel, ami nálunk is kezd pénzt jelenteni és „hiánycikk“ lenni. Hol van a gyakorlatban a legnagyobb szükség növényvédelmi tanácsadásra — gyümölcsösben, zöldségtermesztésben vagy a szántóföldi növények termesztésében, esetleg a szőlészetben — nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy mindenütt, mivel ma már komoly harcot kell folytatnunk korszerű eszközökkel, anyagokkal és módszerekkel a jó minőségű bő . termés eléréséért. Napjainkban a mezőgazdasági termelés elsőrendű feladata a hektárhozamok növelése és a termesztett növények minőségének a javítása, ez pedig ahogyan már megállapítottuk, csak korszerű növényvédelemmel sikerülhet. Biztos sikert, jó termést a korszerű agrotechnikai Intézkedésekkel és a korszerű, rendszeres növényvédelemmel érünk el. Mindegy hogy írásunkban hol kezdjük a növényvédelmet, komoly védekezésnek kell folyni a gyakorlatban a termelésben. KÖZVETLEN ARATAS UTÁN A jelszó „kasza után az eke“, illetve a tarlöhántó. A tarlóhántás mélysége 4—8 cm. Ez a vékony réteg ugyan kiszárad, de megvédi az alsóbb rétegek talajnedvességét az elpárolgástól a hajszálcsöveken keresztül. Másik nagy előnye a tarlóhántásnak, hogy a kihullott gyommagvak földbe kerülnek, kicsíráznak és a következő szántással milliós számban elpusztulnak. Ez a legolcsóbb és legjobb gyomirtás a szántóföldön. Mivel a gabonával bevetett terület a déli fekvésű járásokban a szántónak 50 százalékát is meghaladja, ez nagyon fontos művelet, eszköze a tárcsa, melynek jó karbantartása fontos. Ha keményebb a talaj, csak akkor használjuk az ekét, ezzel már nem hántunk, hanem szántunk, de ennek a mélýsége se legyen nagyobb, mivel elveszti a célját. A mélyebbre került gyommag nem kel ki, azaz belekel a következő vetésbe. HARCOLJUNK a LEVÉLTETVEK ELLEN Nélkülözhetetlen a növényvédelem a gyümölcsösben is, az almafán, körtefán és másutt az ágak végén. A levelek alján már javában szaporodnak a levéltetvek. Gyümölcsösben is kell a füvet kaszálni, a fák alját megkapálni, a lekaszált fűvel, gyommal betakarni — de a levéltetvek ellen már nem nélkülözhető a permetezés, A permetezést mindig kaszálás, kapálás, műtrágyázás, talajtakarás előzze meg, hogy a megpermetezett gyümölcsösben legalább 10—14 napig ne kelljen dolgozni a permetezett fák között. A levéltetvek ellen legjobb permetező anyag a Foszlotton. 50; 0,2 töménységben, ez azt jelenti, hogy 100 liter vízre elegendő 2 deci a feketekávészerű folyadékból. Ezt a kis mennyiséget mindig mérjük kalibrált mérőhengerrel, amit drogériában szerezhetünk be. Permetezéskor mindig gumikesztyűt használjunk, legjobb a sérgaszinü texttlanyaggal bélelt, mert a vegyi anyagoknak jól ellenáll. Legyen a gumikesztyűnk egy számmal nagyobb, hogy ne szorítson, és jól puderezzük ki a belsejét. Arcunkat védjük átlátszó műanyagvédővel, kalapunk legyen széleskarlmájú, jó szolgálatot tesz a külön permetezőruha, vagy legalább kabát és gumicsizma. A használati utasítást mindig tartsuk bel Az almamoly hernyója is javában károsít, ez okozza az alma férgesedését, Jó permetanyag ellene a Metatlon E—50; 0,2 százalékos töménységben, a gombák ellen Perozln 0,4 százalék töménységben. Üjabb külföldi permetanyagok a Topsln (Japán anyag) gombák ellen 0,05—0,1 százalék töménységben. A rágók és a szívók ellen a Dlanizon 0,15 százalék (Basel). Következő alkalommal erről majd többet és részletesebben Írok. Varsányi Gábor mérnök, biológus tanár.
