Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-10 / 32. szám
1B74. augusztus M. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Pártunk mezőgazdasági politikája értelmében a középszlovákiai kerületben is tervszerűen összpontosítják a mezőgazdasági termelést. Mivel a mezőgazdasági üzemek 64 százaléka hegyi vagy a hegyaljai körzetben gazdálkodik, a társadalom igényeivel összhangban a helyi viszonyoknak megfelelően létesítenek nagy állattenyésztési telepeket. A kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetői szerint a Kim. Sobota-i (rimaszombati) és a Veľký Krtiš-i (nagykürtösi) járás kivételével minden járásban egyhelyre összpontosítják a sertéshizlalást. Intézkedések történtek a borjú- és a tehénállomány összpontosítására is. A kerületben az állattenyésztés legjelentősebb összpontosítása a Dobrá Niva-i „Üj Élet“ szövetkezetben jött létre. A régi istállókat olyan ésszerűen korszerűsítették, hogy például az egyikbe a szarvasmarhák férőhelye 60-ról 250-re növekedett! A sartésistállókat borjúneveldéknek alakítják át. Emellett komoly beruházásokkal a tudomány és a technika legújabb vívmányainak felhasználásával többek között 3500 férőhelyes sertéshizlaldát is építettek. A szarvasmarhahizlalást pedig könnyű alumínium lemezekből készült tágas istáiéban oldják meg. Az automatizált sertéshizlalda egy részét már régebben üzembe helyezték és ezért Ján Ukrop mérnöktől, a szövetkezet elnökétől és Ľudovít Margóé mérnöktől, a közös gazdaság fő zootechnikusától érdeklődtünk a munka termelékenységének a fokáról. A magyarországi Agárdi Állami Gazdaságban tipizált nagyhizlaldát a helyi viszonyok figyelembe vételével tökéletesítették. Eddig a berendezések kitűnően működnek. A gondozónők többnyire a kapcsoló táblával ellátott teremben dolgoznak. Egy-egy gombnyomással juttatják a takarmányt az állatok elé. Az ürüléket is automatikus berendezés távolítja el. Az elnök és a zootechnikus havonta értékeli az eredményeket, amelyek egyre kedvezőbbek. Az állatok nagyon jól értékesítik a takarmányt. A kimutatások szerint száraz etetéssel 3,80 kg abrak keévi — darabonkénti — tejhozamát 200 literrel fokozzák. Az első félév eredményei szerint vállalásukat lényegesen túlteljesítik. A 6425 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező szövetkezet bár nagy beruházásokkal, mégis megalapozza a többtermelés feltételeit. Az első eredmények máris megszülettek és évről-évre több húst termelnek. Az 1972-es évben 62, az 1973-asban 116 vagon húst termeltek, és idén már 131 vagonnyit adnak el. Az ökonómus kiszámította, hogy a nagy sertéshizlalda beruházási költsége hat éven belül megtérül. A Dobrá Niva-i „Űj Élet“ szövetvisszaesik a termelés. Amint a példák is bizonyítják, az ellenkezője történik. A szövetkezet kormánykerekét főiskolai végzettségű káderek forgatják. De sokan végezték el a mezőgazdasági középiskolát is. A vezetést is összpontosították. A gazdaságot kétszintes módszerrel irányítják. A részlegeken csak az elsődleges nyilvántartást vezetik. Onnan naponta a Dobrá Niya-i központba futnak sát. A felmerülő problémák megoldására azonnal intézkedéseket tehetnek. A kétszintes irányítás lényegesen hozzájárult a tagság egyesítéséhez és akcióképességének a növeléséhez. Ez a titka annak, hogy termelési és pénzügyi tervét minden részleg teljesíti, «öt túl is szárnyalja. Ez a szövetkezet a gyakorlati eredményekkel bizonyítja, hogy ha alaposan átgondolják a társítást, akkor új, kedvező feltételek biztosításával megvalósítható a belüzémi szakosítás, amely hozzájárul a munka termelékenységének a fokozásához. Bafla József A zártforgós termelés megvalósításához már megtették az intézkedéseket. A nagyhizlaldához 450 kocának építenek elletőt, s a malacokat többszintes ketrecekben tartják, hogy a férőhelyet minél gazdaságosabban kihasználják. A tervek szerint 17—18 malacot választanak el évente kocánként és így más mezőgazdasági üzemeknek 3000—4000 malacot adhatnak el. Ilymódon a termelés még olcsóbbá válik. Jelenleg az amortizáció, a takarmányfelhasználás és a bérráfordítás költségeinek levonása után minden kiló sertéshúson 6,6 korona a tiszta nyereség. Ľudovít Margoč mérnök, főállattenyésztő, Anna Kapusniková gondozónő és Ján Ponicky, a hizlalda vezetője megbeszélik a teendőket. A bacurovái részlegen hamarosan üzembe helyezik a 800 férőhelyes szarvasmarha hizlaldát is. A korszerű berendezések ebben a hizlaldában is lehetővé teszik a munka termelékenységének fokozását. Az állatokat monodiétás módszerrel hizlalják és darabonként több mint egy kilogrammos napi súlygyarapodást terveznek. A hat szövetkezetből létrejött nagygazdaságban a tehéntenyésztés is bíztató. A múlt évben például a tehenek átlagos tejhozama 3300 liter volt. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság születésének negyedszázados évfordulója tiszteletére vállalták, hogy a tehenek kezet tehát a társulás után nagyon kedvező feltételeket teremtett a termelés fokozására.- Kezdetben sokan azt jósolták, hogy a nagyobb gazdaságok létrehozása után össze a termelési eredményeket rögzítő adatok. Ilymódon a szövetkezet elnöke, ökonómusa és a többi vezető állandóan figyelemmel kísérheti a részlegek gazdálkodóverék szükséges 1 kg hús termeléséhez. A múlt évben a hízósertések átlagos súlygyarapodása naponta 56 deka volt. A hústermelés rendkívüli gyors ütemű. Kétóránként egy mázsa húst termelnek. A 3500 hízót két karbantartó és a szolgálatos gondozónő látja el. Terv szerint a jövőben — figyelembe véve a hízás gyorsaságát — 9000 mázsa húst termelnek évente. A munka termelékenységének foka ugrásszerűen növekedett, ^múltban például 200—250 hízósertést gondozott egy dolgozó. Ma, amint látjuk, ezernél is többet! A nagyhizlalda egyik korszerű épülete. Ilyen lesz a marhahizlalda. (A szerző felv.] ВЯШШЖ ■ми— in mii mm i ni) mi ii A* idei áprilisi preventív állatbetegség ** elleni oltás alkalmával négy esetben Is találkoztam olyan panaszokkal, hogy az oltandó bárányok nem esznek rendesen, s hogy időnként össze-vissza forognak. Érdekes, azt mindenki tudta, hogy a birka „kerge“, de hogy mi az oka ennek a betegségnek, arra nem tudott senkt sem válaszolni. Kőroktanilag, ha egy bizonyos okra tereljük e figyelmünket, úgy a válasz nagyon egyszerű. Ha más tényezőket is figyelembe veszünk, akkor azt a bizonyos tünetet sokféleképpen lehet magyarázni. Az egyszerűség kedvéért mindjárt rá is térek a baj leggyakoribb okára. A kergekór okozója Taenia multiceps galandféreg lárvája az ún. Coenurus cerebralis hőlyagféreg, mely a kutyák egyik galandféreg típusának fejlődési (köztigazda) alakja. A lárva rendszerint a nagyagyvelőben, esetleg a kisagyban fejlődik ki, néha elérvén a tyúktojásnyi nagyságot is. A hólyag fala mérsékelten feszess, átlátszó s így szabad szemmel is láthatók benne a több tucat mákszem-gombostűfejnyi nagyságú hólvagocskák. A kifejlődött hólyag az öt körülvevő agyszövetet állandó nyomás hatására elsorvasztja. Ennek folytán fejlődnek ki a jellegzetes agyi tünetek, a forgások, kényszermozgások stb. A fertőzést rendszerint a kutyák terjesztik, mivel bélsarukkal sok petét bocsátanak ki a szabadba, ahol azok különösen nedves időben heteken át életképesek maradnak. A növényevő állatok legelés közben fertőződnek leggyakrabban, de megtörténhet, hogy megbetegszenek a kutyák bélsarával szennyezett víztől, vagy a takarmánytól. Az oltógyomorba jutott petéből kiszabadul a lárva (onkoszféra), befurakodik a bél falá-A KERGEKÓRRÓL ba és onnan a véráramba jut. Á nyirok és a vérrendszerrel áramlanak az onkoszférák az egész testbe, de további fejlődésbe csak azok mennek át, amelyek a központi idegrendszerbe jutnak. A többi fennakadásuk helyén elpusztul. A lárvák (néha csak egy lárva) az agyburkon keresztül bejutnak az agyállományba és heveny agyvelő gyulladást idéznek elő. A lárvák növekedésével sorvadásnak indulnak az agyszövetek, sőt néha a nyomás hatására elvékonyodnak a koponyacsontok is. A betegséget néha már 14 nappal a fertőzés után észlelhetjük, de gyakrabban jelentkeznek a tünetek a későbbi időpontokban. A megbetegedés rendszerint kétéves korig jelentkezik. Egyes beteg juhok elmaradnak a nyájtól, nehezen mozognak, mások tűi ingerültek, vagy éppen ellenkezőleg, tompultak. A bárányok kör alakban forognak, kergék. Rosszul esznek és lesoványodnak. Ritka eset, ha a kényszermozgásnak nincs határozott iránya. A betegség hasonló lefolyását néha észlelhetjük a szarvasmarháknál is. A kergekórt gyógyítani csak esetleges műtéti beavatkozással lehet. Gyógyszeres kezelés nem ismeretes. A beteg állatot el kell választani a többitől és még mielőtt értéktelenné válna, lesoványodna, le kell vágni. A hús élvezhető, de a fejet el kell égetni. A megelőzés érdekében évenként legalább háromszor kell féregteleníteni a kutyákat galandférgek ellen. A kezeléshez a következő gyógyszereket használjunk: Parex (svájci preparátum), Tetraletten, Vermitin kapszulák (NDK-beli), Nemural (NSZK). A hazai Spofa készítmények a következők: Tenox, Taenifungln. 4 Mivelhogy az említett gyógyszereket csak ritkán lehet beszerezni a speciális gyógyszertárakban, leggyakrabban Arecolin-t használunk, mely mindenkor és mindenhol kapható, s 1—2 mg-ot kell adni 1 kg testsúlyra. A kutyát a kezelési idő alatt 3—4 napig zárva, tartjuk, hogy a testből eltávozott galandférgeket-könnyen össze tudjuk szedni, melyeket aztán el kell égetni. A megelőzés egyik legfőbb módja, hogy a beteg fejet soha ne adjuk a kutyának, mert a hölyagocskákból újabb galandférgek fejlődnek. Dr. V. J.
