Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-10 / 32. szám

1874. augusztus 10. SZABAD FÖLDMŰVES. Idén Ünnepeljük az első szövetkezetek megalakí­tásának 25. évfordulóját. A nitrát járásban az első megalakított szövetkezetek között találjuk a Dolné Krškany-1 (alsőköröskényi) Efszt, a Nemftiftany-i Efszt, valamint a Výčapy—Opatovce-i (Vicsápapáti) Efszt. Ez is igazolja, hogy a járásnak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás terén vannak hagyományai. Milyen azonban a jelenlegi helyzet főleg az állat­­tenyésztés szakaszán az utöbbi tíz évben? Az 1963-as évtől kezdődően — ezt az évet a gazdálkodás mély­pontjaként jellemezhetjük — az állattenyésztési ter­melés csaknem minden mutatójában állandóan emel­kedő jelleget figyelhetünk meg. Ha csak egy muta­tót veszünk is a legfontosabbak közül szemügyre, a tejtermelést, úgy elmondható, hogy a fejőstehenek jövedelmezőségében és a tejtermelésben jelentős emelkedés mutatkozott. Míg 1963-ban mindössze 1747 liter a tehenenkénti évi átlagos tejtermelés, 1973- ban már 3047 liter. Ekkor lépték át első ízben a 3000 literes határmennyiséget. Az egy hektárra számított tejtermelés indexe így 193,3 százalékra emelkedett és a korábbi hektáronkénti 340 helyett ma már 658 litert termelnek! Mindezekről a Nitrai Járási Mező­­gazdasági Igazgatóságon pontos áttekintést nyújtott H a n z 1 í к Karol mérnök a szarvasmarhatenyésztés zootechnikusa. Ha az utóbbi 10 év távlatában meg­figyeljük a szarvasmarhaállomány számbeli alakulását, képet alkotha­tunk arról, hogy a termelésfokozást a bővített újratermeléssel, vagy pedig a tehenek tejelékenységének fokozásá­val érték-e el. A 100 hektárra számí­tott . szarvasmarhaállomány száma 1963-ban 51,9, 1974-ben pedig már 58,1 volt. Ebből a fejőstehenek száma 1963-ban 18,8, 1973-ban pedig már 22,7 darab. Ez azt jelenti, hogy a fejőste­henek létszáma mindössze 20, a teje­­lékenység viszont 75 százalékkal nö­vekedett. Ez a néhány alapvető szám­adat kellőképpen igazolja a szarvas­­marhetenyésztés és a tejtermelés fej­lődésének dinamikáját. Ha a megláto­gatott járás nem éri el Szlovákia tej­termelésében a legjobbak színvonalát — tekintettel a meglátogatott járás adottságaira, főként arra, hogy jófor­mán nincsen olyan területük, ehql a takarmányféléket ösztönöznék — a fejlődést pozitívan értékelhetjük. A hiányosságokat nem rejtik véka alá, hanem Igyekeznek szókat fokoza­tosan eltávolítani, hogy ezzel a gyen­ge mezőgazdasági üzemek a közepe­sek színvonalára, a közepesek pedig a kiválóak sorába emelkedjenek. dasági Főiskolával karöltve kidolgoz­ták 1990-ig a gazdasági állatok élel­mezés-fejlesztésének koncepcióját. Ebben nagy figyelmet szenteltek a meleglevegős takarmányszárításnak is, mivel ebben látják a takarmány­félék veszteségmentes tárolásának lehetőségét. A koncepcióval összhang­ban hozzálátnak a további takarmány­­szárító üzemek létesítéséhez. Jelenleg a járás területén mindössze négy szárítóberendezés működik, mégpe­­dik Nemčiňanyn egy LKB típusú lu­­cernaszérító, Mojmírovcén egy BS—6 jelzésű univerzális terményszárító, Nitrán és Vráblen (Verebélyen) az Országos Mezőgazdasági Kiállítás gaz­daságán egy LKB lucernaliszt-készítő berendezés. Az említett koncepció szerint 1990-ig a járásban 27 termény­szárító berendezést terveznek. Ezek létesítésével egvldőben takarmány­­granuláló berendezéseket Is üzembe szeretnének állítani. A TERMELŐKÉPESSÉG FOKOZÁSA A tehénállomány termelőképességé­nek javítására genetikai-tenyésztési intézkedéseket tesznek. A jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán kidol­gozták és mér csaknem teljes mér­tékben végrehajtották a nagy terme­lőképességű, nagyüzemi viszonyokra alkalmas szarvasmarhaállomány ne­­mesftési programját. A szlovák-tarka szarvasmarha és a vörös-tarka lapály­­marha fajtaközi keresztezését 1972. március elsejével kezdték meg a já­rásban. Ezenkívül az állami szektor­ban nemesítő keresztezést végeznek a szlovák-tarka, valamint a fekete­tarka szarvasmarha fajta között. A beladicei iskola tangazdaságéban vé­geznek ezenkívül a szlovák-tarka és a jersey fajta között keresztezést. Csaknem az összes tenyészállatot elő­állító gazdaságban 37,5 százalékos az lyen pillanatnyilag rendelkezésükre áll. Hasonló megoldatlan kérdéssel más helyen Is találkozunk, hiszen a járásban 9 összevont szövetkezet mű­ködik, amelyekben a járás tehénállo­mányának 50 százaléka található. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK Jelenleg a mezőgazdasági üzemek­től megkövetelik, hogy az eladott tej­­mennyiség fokozásával párhuzamosan a minőséget Is javítsák. Ezen a téren a nitrai járásban Is előfordul számos hiányosság. Több helyen megtörtént az elmúlt évben és idén is, hbgy a tejet vizezték, vagy az tisztátlan volt, esetleg a nyári hónapokban megsava­­nyodott. Az Ilyen és ehhez hasonló hiányosságokat igyekeznek csírájában elfojtani. Ezért a járásra vonatkozó intézke­dések egész sorát dolgozták ki a tej­­feldolgozó vállalattal, a kutatóinté­zettel és a főiskolával karöltve, sőt több szövetkezeti zootechnikus bevo­násával. Követelményeket mindenek­előtt a mezőgazdasági üzemekkel szemben támasztanak, mert ezek ál­lítják elő a tejet, ezek árusítják azt nagykereskedelmi vonalon, ezért kö­vetelni lehet tőlük, hogy a forgalom­ba kerülő tej megfeleljen a csehszlo­vák szabványnak. A helyzet javítása céljából kidolgo­­ott intézkedések közül' néhányat is­mertetünk. A tej körül foglalatoskodó dolgo­zókat oktatásban kívánják részesíte­ni, s ezeket többek között megtanítani a tej laboratóriumi vizsgálatára, pél­dául a zslrszázalék megállapítására, valamint egyéb minőségi mutatók vizsgálatára. Programba vették a tej­termeléssel összefüggő tisztasági rendszabályok betartását is. A tavaszi és az őszi fertőtlenítés alkalmával a vártnál kevesebb volt, s így járási méretekben a szénaszükségletet mind­össze 49,6 százalékban biztosították. A silótakarraányok szükségletét 68 százalékra fedezték. Január elejétől a zöld takarmányozásra velő áttérés Idejéig idén a fejőstehenek 30 száza­gondok menye egy járásban FELVÁSÁRLÁS AZ ELSŐ FÉLÉVBEN Míg a tejfelvásárlás tervezett fel­adatai ez év első félévére 26 millió 130 ezer liter te) értékesítését irá­nyozták elő, addig a valóságban ezt a feladatot 26 millió 588 ezer literre sikerült teljesíteniük. Szembetűnőbb a különbözet 'ha összehasonlítjuk ezt a tel|esítményt az 1963-as év első fe­lében elért eredményekkel. Ez eset­ben az idei félévben csaknem 1 mil­lió literrel növekedett az értékesített mennyiség. Ezek a globális számok persze nem fejezik ki a legjobban és a leggyengébben gazdálkodó szövet­kezetek tejtermelését. Ezek közül leg­alább néhányat említünk. A tejtermelésben jobb szövetkeze­tek közül a lelšovce-i (Egerszegl) Efsz tehenenkénti napi 10,4 1. átlagot ért el, ami a félév alat 1897 liter te­jet jelent. A Tesáre-i napi 9,8, a Mly­­ňany-1 9,5, a Výčapy—Opatovce-t (Vicsápapáti) 9,2, a Celadince-i 9,2, a Mojmtrovce-t Efsz pedig 8,3 literes tehenenkénti fejési átlagot ért el. Ezzel szemben szemügyre kell ven­nünk a nem kielégítő eredményeket is. A 7 literes napi és tehenenkénti fejési átlag alatt maradt Velčice 6,9, Veiké Chyndtce (Nagyhind) 6,7, Bela­­dtce 6,6, Ladlce JLédecJ 6,6, Veľké Vozokany (Vezekény) 6,5, Maié Chyn­dtce [KishindJ 6,1 literrel és néhány további szövetkezet. A HIÁNYOSSÁGOK OKA A múlt évi szárazság következté­ben a teriméstakarmányok termése a léka részére naponta és darabonként nem jutott még 2 kg széna sem, s a fejőstehenek 42 százalékának napi ta­karmányadagja 25 kg alatti sllőtakar­­mány mennyiség volt. Ilyen szélsősé­ges helyzet rendszeresen csaknem minden ötödik-hatodik évben előfor­dul. Így volt ez 1963-ban, majd 1968- ban és 1973-ban, s ezen rossz termé­sek következményeit az állatállomány csak két-három év múlva heverte ki a múltban. Ez a csökkent termelé­kenységben és szaporaságban mutat­kozott. Alapvető'megoldást kerestünk már az 1974-es termelési terv kidolgozá­sakor. Minden mezőgazdasági üzem­ben reális hektérhozamokat kellett tervezniük a terlméstakarmányokból és a sllőtakarmányokból. A terimés­takarmányok tervezésekor azok ho­zamát a betakarítási valamint a rak­tározási veszteségek figyelembevéte­lével tervezték. A tavaszi és a nyári betakarítást követően elvégezték a takarményfélék leltározását, a nö­vénytermesztési Idényben figyelem­mel kísérték az összes agrotechnikai beavatkozásokat. Ezt azzal a céllal tették, hogy a takarmányfelék ter­mesztését a gabonafélék termesztésé­vel kívánják egy színvonalba hozni. Célkitűzésük, hogy ebben az évben maximális mennyiségű takarmányt takarítsanak be és ezt a téli Időszak­ra tárolják. A takarmánykészlet ki­alakítása fontosságának kérdését a szövetkezetek összes tisztségviselői­nek tudatába kívánják' vinni, mert ez a tényező határozza meg a termelés és az állatszaporodás szintjét, továbbá 60—70 százalékban az állatállomány egészségi állapotát. A Nitrai Állattenyésztési Kutatóin­tézettel, valamint a Nitrai Mezőgaz­Idegen fajta véraránya, csupán a slá­­deäkovcel Pokrok Efsz, valamint a Topolőlanky-l Szlovák Nemzeti Fel­kelés Efsz rendelkezik majd olyan tenyészanyag végtermékkel, amely­ben az Idegen fajta véraránya 62,5 százalékos lesz. Ezenkívül a Hostov­­ce-1 Efsz-ben a szlovák-tarka fajtát az újnanemesített Fi generációjú szlovák­tarkának, a vörös-tarka lapálymarhá­val keresztezett utódaival végzik, amelyek száma 900 darab. A szocia­lista termelési szektorban a tenyész­állatok 33 százalékát vonták be a ke­resztezés! akcióba. Megoldásra vár az épített első nagykapacitású tehén­­istállók megfelelő nagyságú állomány­nyal való ellátása. Konkrét példa a sládečkovcei Pokrok Efsz esete. Itt 1972-ben kezdték meg a 950 fejőste­henet befogadó képességű istálló épí­tését, amely a tervezettnél 4 hónap­pal hamarabb, ez év augusztuséban készül el. Mivel a keresztezést ugyan­csak 1972-ben kezdték meg, jelenleg még nem áll rendelkezésükre annyi magas százalékú idegen vérerányú állat, amennyire szükségük lenne. Az üzemelést bár meg lehetne oldani más szövetkezetektől történő vásár­lással, de az eladő szövetkezetek azt kívánják, hogy ezzel a mennyiséggel tervfeladatként szereplő marhaállo­mány számukat csökkentsék. Ez azon­ban sajnos nem lehetséges. Így ezen nagyüzemi tehénfarmot olyan állo­mánnyal kéhytelenek feltölteni, ami­negyedévi és egyéb ellenőrzések al­kalmával fokozott figyelmet fordíta­nak majd a fölöttes szervek a tejre vonatkozó csehszlovák szabvány be­tartására. További intézkedés a tehén­­állomány egészségi állapotának vizs­gálatával, főleg e tőgygyultadás elő­fordulásával áll kapcsolatban. A tőgy­vizsgálatokat az Állami Állategészség­ügyi Szolgálat dolgozói végzik, min­denekelőtt a kiválasztott állományok­ban, majd fokozatosan a járás egész tehénállományára kiterjedően. A felvetett témacsoport az állatte­nyésztési termelésnek csupán egy ré,­­sze, azonban jellegénél fogva a leg­fontosabb kérdések egyike. Ezért is szentelnek nagy figyelmet ennek a járási irányítőszervek vajamipt a íne­­zőgazdaságl üzemek zootechnlkusal. Tanácsadóként kihasználják a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézetet, to­vábbá a Nitrai Mezőgazdasági Főis­kola egyes katedráit. Az állattenyész­tés-fejlesztési bizottság az a szerv, mely a felvetett kérdéseket állandóan értékeli és megoldást keresve intéz­kedik. Ez a szerv az SZI.KP Nitrai járási Bizottsága keretein belül mű­ködik. A bizottság legalább negyed­évenként egyszer vizsgál, tárgyal és Intézkedik. Programpontjai között szerepel a tejtermelés, valamint a fel­vásárlás kérdése Is. Annak ellenére, hogy a meglátoga­tott járás nem tartozik e nyugat­szlovákiai kerület legjobb járásai közé — ami a tejtermelést és a felvá­sárlást illeti — annak ellenére min­den jel arra mutat, hogy az 1974-re előirányzott tejfelvásárlási tervet si­kerül a kívánt 41 millió 500 ezer liter fölötti mennyiségben teljesíteniük. KUCSERA SZILÄRD Mint a harmatcsepp kristályában... Balakovon a forradalom sem nőit ismeretlen a Volga mentén. Persze, hírneve nagyon safátos volt. Ide, a kereskedők fészkébe vándorolt a szegénység, hogy' munkaerejét eladja a gazdagoknak. Itt volt te­hát a munkaerőpiac. Általában Ba­­lakovo csak éppenhogy tengődött. Gazdaságát gabonaraktárak, műhe­lyek, valamint kis öntödék és gép­gyárak képviselték.. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Balakooo fejlődésében a for­radalom utáni Időszakban, mint egy harmatcsepp kristályában tük­röződtek az egész ország életében végbement gazdasági és szociális változások. Ha az utóbbi 18—20 évet vizsgál­juk, a következő kép tárul elénk. A Balakovo alatti volgal vtzterőmü építésének kezdetéig a városban mintegy 26 ezer ember élt. Ma már a lakosság száma 121 ezerre emel­kedett. A város területe a forrada­lom előtti időszakhoz viszonyítva ötszörösére nőtt meg. Balakovóban a szó. szoros értel­mében Új, korszerű Ipari vállalatok létesültek. A város lakosainak büszkesége a műszálakat gyártó V. 1. Lenin Vegyikombinát, a Szov­jetunióban az elsők között felépült nagy vegyigyár. Innen szállítják az ország minden részébe a mű­anyagokat, celofánt, kénsavat, va­lamint a vegyészet más ágazatai­hoz szükséges nyersányagokat. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 56. évfordulóját a balako­­vól vegyészek nagy munkagyőze­lemmel ünnepelték meg. Határidő előtt megkezdték a polipropilén­­szálak gyártását. Balakovoból szállítják a Zsiguli autók gyártásához szükséges gu­migyártmányokat Is. Jelenleg gyors ütemben folyik a munka, hogy minél előbb üzembe helyezzék a foszforos műtrágyákat gyártó üzem kénsavat előállító részlegét. A tervek szerint a szó­ban forgó üzem évente mintegy 5 millió tonna műtrágyát fog gyár­tani. JŐ híre van a balakovol Diesel­motoroknak, ezenkívül Balakovo­­ban gyártják a folyami hajók egyes alkatrészeit és egyéb gép­ipari termékeket. Önmagukért beszélnek a lakos­ság szociális összetételében végbe­ment változások Is. Jelenleg Bala­kovo az energetikusok, a vegyé­szek, a gépipari dolgozók, tehát a magas színvonalú technika képvi­selői, továbbá a diákok városa. Nem csupán az ipar bővül, gyors ütemben fejlődik a város is. Több emeletes épületeikkel megjelentek az új városnegyedek, új utcák, üz­letek sorakoznak. Különösen a vá­ros fő utcája — a V. I. Lenin utca változott meg a feltsmerhetetlen­­ségig. Svről-évre javulnak a balako­­voiak lakásviszonyai is. A távlati tervek szerint egy emberre átlag­ban 12 négyzetmétert számítanak. A szovjethatalom adta jólétről beszélve, jó lenne még egy pillan­tást vetni a város történetébe. Balakovonak a forradalom előtt csupán egy kórháza, egy könyvtá­ra és négy iskolája volt. Azok is csak a gazdagoknak szolgáltak. Ma a városnak 500 ezer példány­nyal rendelkező 20 könyvtára, va­lóságos kórházvároskáfa, 20 álta­lános műveltséget nyújtó közép­iskolája, valamint a munkásifjúság számára létesített Iskolát, két ipa­­ritanuló-iskolája, vegyi-technoló­­glai technikuma van, továbbá itt kapott helyet a Szaratovt Politech­nikai Intézet Általános Műszáki Fakultása ts. A balakovoi lakosság kulturális Igényeinek kielégítését szolgálja három kultúrpalota és négy film­színház. Balakovoban nemcsak a várost művészegyüttesek lépnek jel, hanem gyakori vendégként lá­togatnák ide a szaratovi, moszkvai, leningrádl stb. színművészek is. Balakovo, a korszerű szovjet vá­ros, még szebb, boldogabb fövő fe­lé halad. N. s.

Next

/
Thumbnails
Contents