Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-10 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 6 1974, яи$«и»**я* 10. tete b fftM m ä II. RÉSZ Az észt szovjet szocialista köztársaságbeli látogatásunk alkalmával a tallinni baromfifarm megtekintése után útunk a vinnéi kísérleti tangazdaságba vezetett. A gazdaság közvetlenül a Nagy Honvédő Háború után jött létre és 1964-ben lett a mezőgazdasági műszaki középiskola tangazdaságává nyilvánítva. Az SZSZKSZ Legfelső Tanácsának Elnöksége 1967-ben a Munka Vörös Zászlaja érdemrenddel tüntette ki ezt a gazdaságot. Artúr Vachtra traktoros, a szocialista munkaverseny győztese. A tangazdaság 5608 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodik, ebből a szántó területe 3800 hektár. A gazdaságnak öt termelési ágazata van. Alapvető ágazatként a szarvasmarhatenyésztés szerepel, de emellett igen fontos szerepet tölt be a növénytermesztés is. A tangazdaság igazgatója. Hejno Kallaste elvtárs, a Szocialista Munka Hőse kitüntetés viselője, az SZSZKSZ Legfelső Tanácsának küldötte és az SZLKP KB tagja. A gazdaság egyre szilárdabb léptekkel halad a fejlődés útján. Tízéves időszakot alapul véve az alapvető mutatók a következőképpen alakultak a fejlődés jóvoltából. 1959-ben a gazdaságnak 440 dolgozója volt, s összesen 29800 tonna szemest. 1532 tonna tejet és 326 tonna húst produkáltak. Az értékesítés ekkor 546 ezer rubel értéket képviselt. Tíz év múltán, vagyis 1969-ben 446 dolgozót foglalkoztatott. 4507 tonna szemest, 3623 tonna tejet és 1000 tonna húst produkált a gazdaság. Az értékesített termékek ekkor 2 millió 774 ezer rubel értéket képviseltek. A felsorolt adatokból világosan kitűnik, hogy az említett időszakban sokatmondó fejlődésen ment keresztül a meglátogatott tangazdaság. De vessünk talán közelebbről is pillantást az egyes termelési szakaszokra. A növénytermesztés fő feladata, eleeendő jő minőségű takarmányt biztosítani a szarvasmarhák és a sertések számára. Emellett persze termesztenek burgonyát, gyümölcsöt és iiltetöanvaeot. valamint vetőmaevakat fni. burennya. különféle fíímaevakl is termelnek más gazdaságok számára. Igen ielentős területen — több mint ezer hektáron — foglalkoznak gabonatermeléssel. naevbnzamú szemesekkel és többéves fnfélék termesztésével. A növénytermesztést Elmar Anuta, a köztársaság érdoms aeronómusa iránvítia. Vezetésével évrríl-évre inhh. szebh eredményeket érnek el a dolpozék. fev néldánl az étlapos hektárhozamok a már korábban említett tízéves időszakban több mint száz százalékkal iavultak. Hogv csak néhány néldát említsek, a gabonafélék átlaghozama 1R9 mázsáról 45.1-re. a bursonváé 130.Я mázsáról 7R3-ra. a kaoésiakarmánvöké 348-rél 714 o-ra. a stléknknricáé oed*o 173 mázsérftl 41Я-ГЯ nünokedett VíSmaebňl az 1054- ben elért 7Я 4 n belvett 1040.bon már 4R mázsa tormett pov bpklérnn. Pa" szp npvaníov beszélhetnénk a múlt évi eredményekről Is hiszen ezek som rosszabbak az lORO-os átlagnál. Sőt. Gabonafélékből é« fnmaoból egyaránt 50 a termett eov hektáron, burgonyáké! 2R0 kanástakarmánvokhól 75П silókukoricából pedig 430 mázsa volt az elért hektáronkénti átlaghozam. A szóban forgó tangazdaság alapvető termelési ágazata az állattenyésztés — ez biztosítja a gazdaság bevételéllek 80 százalékát. A legnagyobb figyelmet a szarvasmarhatenvésztésnek, pontosabban a tejtermelésnek szentelik. lelenleg két fajtát, észt feketét és észt fekete-tarkát tenyésztenek. Ezeknél az ewedenkénti évi tejhasznosságot 3145 kg-ról 4100 kg-ra növelték. — A tejtermelésben elért sikereinket я helyes takarmánvozásnak és a gondozók munkához való ió viszonyának köszönhetjük, — mondotta a többi között Heino Kallaste elvtárs. — fgv például Romasová Olga elvtársnő 1969-ben átlagosan 5330 kg teiet feit a gondjaira bízott észt fekete-tarka tehenek mindegyikétől, holott ugyanakkor a többi fejősnél csak 4221 kg volt az elért átlagtejelékenvség. Мер kell említeni Otti Antonyina fejőnőt is. aki a gondjaira hízott teheneknél 4670 kg-os átlagos évi tejhasznossá got ért el, viszont az általa gondozott fajtához tartozó többi állat átlagteialékenysége a gazdaságban csak 3984 kg volt. A múlt évben egyes feiönők 5500 kg-os átlagtejelékenvséget is elértek az általuk gondozott fejősöknél Napjainkban van folyamatban a tehénistállók átépítése, korszerűsítése. Legutóbb egy igen szén 204 férőhelyes istállót adtak át rendeltetésének. Revezették az istállótrágya összegyűjtésének és elszállításának új. kurszerű módszerét is, s így az istállókban mindig tisztaság uralkodik és jó levegő van. A gazdaságban megkülönböztetett figyelmet szentelnek a borjúnevelésnek. Évente 650 kiváló tenyészborjat nevelnek fel. Szép sikereket érnek el a sertéstenyésztésben is. Malacnevelési célokra külön istállóval rendelkeznek — ebben vannak elhelyezve a kocák és a malacok, valamint a központi takarmányelőkészítő is. A malacnevelésben Ravalenyiková Mária ás Szuszmelojnyenová Mária értek el legkiemelkedőbb eredményt, a sertéshizlalásban pedig Muttuková és Norkko elvtársnő jeleskedik. A nevezett állatgoondozők által elért kocánkénti évi átlagos malacelválasztás és súlygyarapodás jő színvonalon mozog. A darabonkénti átlagos súlygyarapodás például 0,78 kg. — Elért sikereinket elsősorban dolgozóink lelkiismeretes munkájának köszönhetjük — hangoztatta nem kis büszkeséggel Kallaste elvtárs, a tangazdaság igazgatója. A növénytermesztésben dolgozók elegendő jó minőségű takarmányt biztosítanak — takarmányokból önellátók vagyunk, sőt még el is adunk kisebb-nagyobb mennyiséget —, az állattenyésztésben dolgozók pedig körültekintő, szorgalmas munkával biztosítják a takarmányok gazdaságos kihasználását. A műszaki középiskola üzemgazdászokat és könyvelőket képez a köztársaság számára. Az iskola tanárait szintén érdekeltség fűzi a tangazdaság tevékenységéhez, munkájához. Ezzel kapcsolatban Elmar Aputa főagronómus elmondotta, hogy a tanárok, főleg a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak gyakorlati bevezetésénél, átültetésénél nyújtanak nagy és hasznos segítséget a gazdaság vezetőinek. Az ő szakmai irányításuk mellett építették fel például az igen jól működő kísérleti hereszárító-Iisztkészítö üzemet is. Az iskoláról egyébként köztudott, hogy jól képzett szakembereket ad a mezőgazdaságnak, akik azután csak elvétve pártolnak el a mezőgazdaságtól, sőt időnként kiegészítő vizsgákat tesznek volt iskolájukban. Az iskolában pontos áttekintést vezetnek arról, hol és milyen feladatkörben dolgoznak a volt diákok, s még az iskola elvégzése után is rendszeresen meglátogatják őket a tanárok. Az iskolából kikerült szakemberek öt-tíz százaléka ugyan nem a mezőgazdaságban dolgozik, de ezek különböző tömegszervezetek járási vagy kerületi bizottságának titkárai — túlsúlyban a Komszomolról és a Pionír-szervezetről van szó. Ne feledkezzünk meg az emberről, mindennapi életükről sem. A meglátogatott üzemek dolgozóinak többsége térítésmentesen vagy igen kedvező feltételek mellett juttatott új, korszerű lakásban, vagy saját építésű családi házban él. Ez képezi jólétük egyik fontos pillérét. A házak előtt mindenütt szép, korszerű szaunák láthatók. A községekben vagy inkább fiatal városokban magas színvonalon mozog a közszolgáltatás és a kulturális élet. Az itteni emberek szocialista életmódja mintaképül szolgálhatna a legfejlettebb kapitalista államok dolgozóinak is, s mindez annak ellenére, hogy a Nagy Honvédő Háború idején a német hadsereg igen megkárosította ezt a területet. Ha csak Tal- I in n t. az ország fővárosát vesszük példának, aliol a köztársaság iparának 43 százaléka összpontosul, el kell mondanunk, hogy a városnak csaknem fele elpusztult a harcok idején. A város minden negyedik polgára elesett. S ma? Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió legfejlettebb köztársaságainak egyike s fővárosa, Tallinn pedig a Szovjet unió negyedik legnagyobb városa. Kertész Pál, az SZLKP KB dolgozója A buSincei (busáit egyesült szövetkezet 2644 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodik. Szántóföldjének összterülete alig több 1600 hektárnál. Az egyesült szövetkezet sikeresen zárta az első félévet. Az állattenyésztés termelési és eladási tervét néhány mutató kivételével sikeresen teljesítették, illetve túlszárnyalták. A hatodik hónap végén 1142 darab szarvasmarhát tartottak nyilván, de a félévre tervezett átlag-állományt nem sikerült biztosítaniuk. A tehnek átlagos létszáma viszont valamivel nagyobb volt az eredetileg tervezettnél. Az egyedek átlagos napi tejhasznossága igen jó, 9,56 liter volt, s az utolsó hónapban elérte a 10,7 litert. Ennek köszönhető, hogy a fejősök félévi tefhozamának átlaga 308 literrel jobban alakult a vártnál és meghaladta az 1730 litert. Az egyedenkénti hasznosság ilyen arányú favulása és a tehenek létszámának gyorsabb Ütemű növelése tette lehetővé, hogy az efsz a tervezett 410 ezer liter helyett több mint 469 ezer litert produkálhatott az első hat hónap folyamán, s közel 30,5 ezer literrel megtoldhatta az értékesítésre szánt mennyiséget. Hat hónap mérlege Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a borjúelválasztásban kissé elmaradtak a tervezett színvonal mögött, annak ellenére, hogy a tervezettnél több tehenet és üszőt fedeztettek be. Aránylag nagy volt az elhullás is, hiszen a hat hónap alatt világot látott 205 borjúból 26-ot kellett leírniuk. A második negyedévben némileg visszaesett a hízómarhák súlygyarapodása, s így a félévi átlag csak 87 dkg-ra jött ki, ami 4 dkg-al rosszabb az első negyedévi eredménynél. S ha figyelembe veszszük, hogy öt és félszáz hízóról van szó, akkor bizony elgondolkoztató az eset. Még akkor is, ha történetesen 1388 mázsa marhahúst értékesített az első hat hónapban a szövetkezet, s ezzel 32 mázsával túlteljesítette ez irányú tervfeladatát. De lépjünk eggyel tovább. A félévi mérlegben 1554 darab sertést, ebből 111 kocát mutattak ki végállományként, vagyis e téren sem érik el a tervezett létszámot. Szerintem azért nem, mert sántít a malacelválasztás ügye. A félévi kocánkénti átlag 6,33 darab elválasztott malac volt. E téren sürgősen tenni kell valamit, mert ilyen Ciitaggal bizony nem lehet felzárkózni a járás élenjáró gazdaságai közét A sertéshizlalásban elért eredményeikre viszont joggal lehetnek büszkék. A hízók darabonkénti átlagos napi súlygyarapodása 61,3 akg volt hat hónap átlagában, ami dicséretre méltó eredmény. Bár csak a marhahlzlálásban, a borjú- és malacelválasztásban is ilyen kiváló sikerekte könyvelhetnének el a jövőben. A jó súlygyarapodás következménye, hogy a tervezett 980 mázsa helyett 1242 mázsa sertéshúst adhattak a közelátgs számára az első első hat hónapja alatt. Az egyesült szövetkezet juhtenyésztéssel és baromfihizlalással Is foglalkozik. Baromfihúsból a tervezeti. 150 mázsa helyett 312 mázsát ' értékesítettek, juhhúsból viszont 25 mázsával adósai maradtak a közellátásnak, juhsajtból 43,76 mázsát, gyapjúból pedig több mint 29 mázsát produkáltak a félévben. Amint látjuk, sok szép eredmény Sfületett a szóban forgó egyesült szövetkezet állattenyésztésében, de ugyanakkor felszínre kerültek olyan problémák is a félév folyamán — főleg az utódnevelésben —, melyeknek rugalmas megoldása nélkül elképzelhetetlen az állattenyésztés tervezett fejlődési ütemének biztosítása. A vezetőkön és i a szövetkezet dolgozóin múlik, hoj gyan és mikor sikerül megoldani I az említett, fejlődést fékező prob I lémákat! Kádek Gábor Lejda Veevo sertésgondozó, a szocialista munkaverseny ifjúsági győztese. Romasová Olga, kiváló fejónő. Ilyen korszerű lakásokban laknak a tangazdaság dolgozói.
