Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-10 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 6 1974, яи$«и»**я* 10. tete b fftM m ä II. RÉSZ Az észt szovjet szocialista köztár­­saságbeli látogatásunk alkalmával a tallinni baromfifarm megtekintése után útunk a vinnéi kísérleti tangaz­daságba vezetett. A gazdaság közvet­lenül a Nagy Honvédő Háború után jött létre és 1964-ben lett a mezőgaz­dasági műszaki középiskola tangazda­ságává nyilvánítva. Az SZSZKSZ Leg­felső Tanácsának Elnöksége 1967-ben a Munka Vörös Zászlaja érdemrend­del tüntette ki ezt a gazdaságot. Artúr Vachtra traktoros, a szocialista munkaverseny győztese. A tangazdaság 5608 hektár mező­­gazdasági földön gazdálkodik, ebből a szántó területe 3800 hektár. A gaz­daságnak öt termelési ágazata van. Alapvető ágazatként a szarvasmarha­tenyésztés szerepel, de emellett igen fontos szerepet tölt be a növényter­mesztés is. A tangazdaság igazgatója. Hejno Kallaste elvtárs, a Szocialista Munka Hőse kitüntetés viselője, az SZSZKSZ Legfelső Tanácsának küldöt­te és az SZLKP KB tagja. A gazdaság egyre szilárdabb lép­tekkel halad a fejlődés útján. Tíz­éves időszakot alapul véve az alap­vető mutatók a következőképpen ala­kultak a fejlődés jóvoltából. 1959-ben a gazdaságnak 440 dolgozója volt, s összesen 29800 tonna szemest. 1532 tonna tejet és 326 tonna húst produ­káltak. Az értékesítés ekkor 546 ezer rubel értéket képviselt. Tíz év múltán, vagyis 1969-ben 446 dolgozót foglal­koztatott. 4507 tonna szemest, 3623 tonna tejet és 1000 tonna húst produ­kált a gazdaság. Az értékesített ter­mékek ekkor 2 millió 774 ezer rubel értéket képviseltek. A felsorolt adatokból világosan ki­tűnik, hogy az említett időszakban sokatmondó fejlődésen ment keresz­tül a meglátogatott tangazdaság. De vessünk talán közelebbről is pillan­tást az egyes termelési szakaszokra. A növénytermesztés fő feladata, eleeendő jő minőségű takarmányt biz­tosítani a szarvasmarhák és a serté­sek számára. Emellett persze termesz­tenek burgonyát, gyümölcsöt és iilte­­töanvaeot. valamint vetőmaevakat fni. burennya. különféle fíímaevakl is ter­melnek más gazdaságok számára. Igen ielentős területen — több mint ezer hektáron — foglalkoznak gabo­natermeléssel. naevbnzamú szemesek­kel és többéves fnfélék termesztésé­vel. A növénytermesztést Elmar Anuta, a köztársaság érdoms aeronómusa iránvítia. Vezetésével évrríl-évre inhh. szebh eredményeket érnek el a dol­­pozék. fev néldánl az étlapos hektár­­hozamok a már korábban említett tízéves időszakban több mint száz százalékkal iavultak. Hogv csak né­hány néldát említsek, a gabonafélék átlaghozama 1R9 mázsáról 45.1-re. a bursonváé 130.Я mázsáról 7R3-ra. a kaoésiakarmánvöké 348-rél 714 o-ra. a stléknknricáé oed*o 173 mázsérftl 41Я-ГЯ nünokedett VíSmaebňl az 1054- ben elért 7Я 4 n belvett 1040.bon már 4R mázsa tormett pov bpklérnn. Pa" szp npvaníov beszélhetnénk a múlt évi eredményekről Is hiszen ezek som rosszabbak az lORO-os átlagnál. Sőt. Gabonafélékből é« fnmaoból egyaránt 50 a termett eov hektáron, burgonyá­ké! 2R0 kanástakarmánvokhól 75П silókukoricából pedig 430 mázsa volt az elért hektáronkénti átlaghozam. A szóban forgó tangazdaság alap­vető termelési ágazata az állatte­nyésztés — ez biztosítja a gazdaság bevételéllek 80 százalékát. A legna­gyobb figyelmet a szarvasmarha­­tenvésztésnek, pontosabban a tejter­melésnek szentelik. lelenleg két faj­tát, észt feketét és észt fekete-tarkát tenyésztenek. Ezeknél az ewedenkén­­ti évi tejhasznosságot 3145 kg-ról 4100 kg-ra növelték. — A tejtermelésben elért sikerein­ket я helyes takarmánvozásnak és a gondozók munkához való ió viszonyá­nak köszönhetjük, — mondotta a töb­bi között Heino Kallaste elvtárs. — fgv például Romasová Olga elvtársnő 1969-ben átlagosan 5330 kg teiet feit a gondjaira bízott észt fekete-tarka tehenek mindegyikétől, holott ugyan­akkor a többi fejősnél csak 4221 kg volt az elért átlagtejelékenvség. Мер kell említeni Otti Antonyina fejőnőt is. aki a gondjaira hízott teheneknél 4670 kg-os átlagos évi tejhasznossá got ért el, viszont az általa gondozott fajtához tartozó többi állat átlagteia­­lékenysége a gazdaságban csak 3984 kg volt. A múlt évben egyes feiönők 5500 kg-os átlagtejelékenvséget is el­értek az általuk gondozott fejősöknél Napjainkban van folyamatban a te­hénistállók átépítése, korszerűsítése. Legutóbb egy igen szén 204 férőhe­lyes istállót adtak át rendeltetésének. Revezették az istállótrágya összegyűj­tésének és elszállításának új. kur­­szerű módszerét is, s így az istállók­ban mindig tisztaság uralkodik és jó levegő van. A gazdaságban megkülönböztetett figyelmet szentelnek a borjúnevelés­nek. Évente 650 kiváló tenyészborjat nevelnek fel. Szép sikereket érnek el a sertéstenyésztésben is. Malacneve­lési célokra külön istállóval rendel­keznek — ebben vannak elhelyezve a kocák és a malacok, valamint a központi takarmányelőkészítő is. A malacnevelésben Ravalenyiková Má­ria ás Szuszmelojnyenová Mária értek el legkiemelkedőbb eredményt, a sertéshizlalásban pedig Muttuková és Norkko elvtársnő jeleskedik. A neve­zett állatgoondozők által elért kocán­­kénti évi átlagos malacelválasztás és súlygyarapodás jő színvonalon mozog. A darabonkénti átlagos súlygyarapo­dás például 0,78 kg. — Elért sikereinket elsősorban dol­gozóink lelkiismeretes munkájának köszönhetjük — hangoztatta nem kis büszkeséggel Kallaste elvtárs, a tan­gazdaság igazgatója. A növényter­mesztésben dolgozók elegendő jó mi­nőségű takarmányt biztosítanak — takarmányokból önellátók vagyunk, sőt még el is adunk kisebb-nagyobb mennyiséget —, az állattenyésztésben dolgozók pedig körültekintő, szorgal­mas munkával biztosítják a takarmá­nyok gazdaságos kihasználását. A műszaki középiskola üzemgazdá­szokat és könyvelőket képez a köz­társaság számára. Az iskola tanárait szintén érdekeltség fűzi a tangazda­ság tevékenységéhez, munkájához. Ez­zel kapcsolatban Elmar Aputa főagro­­nómus elmondotta, hogy a tanárok, főleg a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak gyakorlati bevezetésé­nél, átültetésénél nyújtanak nagy és hasznos segítséget a gazdaság veze­tőinek. Az ő szakmai irányításuk mel­lett építették fel például az igen jól működő kísérleti hereszárító-Iisztké­­szítö üzemet is. Az iskoláról egyéb­ként köztudott, hogy jól képzett szak­embereket ad a mezőgazdaságnak, akik azután csak elvétve pártolnak el a mezőgazdaságtól, sőt időnként ki­egészítő vizsgákat tesznek volt isko­lájukban. Az iskolában pontos áttekin­tést vezetnek arról, hol és milyen fel­adatkörben dolgoznak a volt diákok, s még az iskola elvégzése után is rendszeresen meglátogatják őket a ta­nárok. Az iskolából kikerült szakem­berek öt-tíz százaléka ugyan nem a mezőgazdaságban dolgozik, de ezek különböző tömegszervezetek járási vagy kerületi bizottságának titkárai — túlsúlyban a Komszomolról és a Pionír-szervezetről van szó. Ne feledkezzünk meg az emberről, mindennapi életükről sem. A megláto­gatott üzemek dolgozóinak többsége térítésmentesen vagy igen kedvező feltételek mellett juttatott új, korsze­rű lakásban, vagy saját építésű csa­ládi házban él. Ez képezi jólétük egyik fontos pillérét. A házak előtt mindenütt szép, korszerű szaunák lát­hatók. A községekben vagy inkább fiatal városokban magas színvonalon mozog a közszolgáltatás és a kultu­rális élet. Az itteni emberek szocia­lista életmódja mintaképül szolgál­hatna a legfejlettebb kapitalista álla­mok dolgozóinak is, s mindez annak ellenére, hogy a Nagy Honvédő Háború idején a német hadsereg igen megká­rosította ezt a területet. Ha csak Tal- I in n t. az ország fővárosát vesszük példának, aliol a köztársaság ipará­nak 43 százaléka összpontosul, el kell mondanunk, hogy a városnak csak­nem fele elpusztult a harcok idején. A város minden negyedik polgára el­esett. S ma? Az Észt Szovjet Szocia­lista Köztársaság a Szovjetunió leg­fejlettebb köztársaságainak egyike s fővárosa, Tallinn pedig a Szovjet unió negyedik legnagyobb városa. Kertész Pál, az SZLKP KB dolgozója A buSincei (busáit egyesült szövetkezet 2644 hektár me­zőgazdasági földön gazdálkodik. Szántóföldjének összterülete alig több 1600 hektárnál. Az egyesült szövetkezet sikere­sen zárta az első félévet. Az állat­­tenyésztés termelési és eladási ter­vét néhány mutató kivételével si­keresen teljesítették, illetve túl­szárnyalták. A hatodik hónap vé­gén 1142 darab szarvasmarhát tar­tottak nyilván, de a félévre terve­zett átlag-állományt nem sikerült biztosítaniuk. A tehnek átlagos lét­száma viszont valamivel nagyobb volt az eredetileg tervezettnél. Az egyedek átlagos napi tejhasznos­sága igen jó, 9,56 liter volt, s az utolsó hónapban elérte a 10,7 litert. Ennek köszönhető, hogy a fejősök félévi tefhozamának átlaga 308 literrel jobban alakult a vártnál és meghaladta az 1730 litert. Az egye­denkénti hasznosság ilyen arányú favulása és a tehenek létszámának gyorsabb Ütemű növelése tette le­hetővé, hogy az efsz a tervezett 410 ezer liter helyett több mint 469 ezer litert produkálhatott az első hat hónap folyamán, s közel 30,5 ezer literrel megtoldhatta az érté­kesítésre szánt mennyiséget. Hat hónap mérlege Ugyanakkor azt is el kell mon­dani, hogy a borjúelválasztásban kissé elmaradtak a tervezett szín­vonal mögött, annak ellenére, hogy a tervezettnél több tehenet és üszőt fedeztettek be. Aránylag nagy volt az elhullás is, hiszen a hat hónap alatt világot látott 205 borjúból 26-ot kellett leírniuk. A második negyedévben némileg visszaesett a hízómarhák súlygya­rapodása, s így a félévi átlag csak 87 dkg-ra jött ki, ami 4 dkg-al rosszabb az első negyedévi ered­ménynél. S ha figyelembe vesz­­szük, hogy öt és félszáz hízóról van szó, akkor bizony elgondol­koztató az eset. Még akkor is, ha történetesen 1388 mázsa marha­húst értékesített az első hat hó­napban a szövetkezet, s ezzel 32 mázsával túlteljesítette ez irányú tervfeladatát. De lépjünk eggyel tovább. A fél­évi mérlegben 1554 darab sertést, ebből 111 kocát mutattak ki vég­­állományként, vagyis e téren sem érik el a tervezett létszámot. Sze­rintem azért nem, mert sántít a malacelválasztás ügye. A félévi kocánkénti átlag 6,33 darab elvá­lasztott malac volt. E téren sürgő­sen tenni kell valamit, mert ilyen Ciitaggal bizony nem lehet felzár­kózni a járás élenjáró gazdaságai közét A sertéshizlalásban elért ered­ményeikre viszont joggal lehetnek büszkék. A hízók darabonkénti át­lagos napi súlygyarapodása 61,3 akg volt hat hónap átlagában, ami dicséretre méltó eredmény. Bár csak a marhahlzlálásban, a borjú- és malacelválasztásban is ilyen ki­váló sikerekte könyvelhetnének el a jövőben. A jó súlygyarapodás kö­vetkezménye, hogy a tervezett 980 mázsa helyett 1242 mázsa sertés­húst adhattak a közelátgs számára az első első hat hónapja alatt. Az egyesült szövetkezet juhte­nyésztéssel és baromfihizlalással Is foglalkozik. Baromfihúsból a tervezeti. 150 mázsa helyett 312 mázsát ' értékesítettek, juhhúsból viszont 25 mázsával adósai marad­tak a közellátásnak, juhsajtból 43,76 mázsát, gyapjúból pedig több mint 29 mázsát produkáltak a fél­évben. Amint látjuk, sok szép eredmény Sfületett a szóban forgó egyesült szövetkezet állattenyésztésében, de ugyanakkor felszínre kerültek olyan problémák is a félév folya­mán — főleg az utódnevelésben —, melyeknek rugalmas megoldása nélkül elképzelhetetlen az állat­tenyésztés tervezett fejlődési üte­mének biztosítása. A vezetőkön és i a szövetkezet dolgozóin múlik, ho­­j gyan és mikor sikerül megoldani I az említett, fejlődést fékező prob I lémákat! Kádek Gábor Lejda Veevo sertésgondozó, a szocialista munkaverseny ifjúsági győztese. Romasová Olga, kiváló fejónő. Ilyen korszerű lakásokban laknak a tangazdaság dolgozói.

Next

/
Thumbnails
Contents