Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-03 / 31. szám

A szóló angolnyelves párosítása házilag

A Szlovákiai Gylimölcsészek és Kertészkedók Szövetsége branci (berencsi) helyi szervezetének tevékeny vezetőségi tagja Csajka jános, aki egyebeken kívül szívesen foglalkozik az aranylófürtű szőlő terjesztésével, amelynek egy része háztáji kertjében, elöregedett hányada pedig a község határában található.

Mivel az elöregedett szőlőt már ki kellett vágni, szükségesnek mutatkozol jó minőségű oltványok beszerzése. Barátai, ismerősei rábeszélésére ügy döntött, hogy segítségükkel házilag próbál oltványt készíteni, ami meggyőződésünk szerint sikerült is. Lörincz Jeromos, Varga Miklós, továbbá Varga Elemér már saját gyakorlati tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, így a siker kézenfekvő volt.

Összesen 1100 oltványt készítettek három szőlőfajtából, mégpedig a Peszeki Leánykából, az Olasz Rizlingből és a Zöld Veltelíniből. Az oltványok készítéséhez oltóvesszőt az említett fajták tőkéjéről vettek. Az alanyvesszőt és az oltóveszszőt 3—4 napig áztatják, hogy könnyebb legyen a metszlap készítése. A sima metszlap közepén az éles oltókéssel keresztben egy bevágást végeznek, amit nyelvezésnek neveznek. Az így nyelvezett oltóveszszőt és alanyvesszőt azután összeillesztik és a párosítás helyét oltóviasszal bekenik. Az így elkészített oltványokat azután az előhajtatásra előkészített ládában fűrészporba ágyazzák, és vízzel belocsolják. Az oltványhajtató láda 60 cm széles, 60 cm magas és kb. 1 méter hosszú. A ládát kissé hézagosán szegelték össze, hogy a felesleges víz kiszivárogjon belőle. Az oltványhajtató ládát olyan helyiségben teszik állványra, ahol az első három napon át 30 C fokon tartják a hőmérsékletet, amelyet később 22

—25 C fokra csökkentik. Az oltványokat túlságosan nem vizezték, nehogy penészedés lépjen fel, ami ellen ugyan kénporral vagy fa-szénporral lehet védekezni. A hajtató helyiségben kb. egy hét múlva megindult a kallusz képződés és 10—12 nap múlva a rügyek is fakadni kezdtek. Az előhajtatást követően az oltványokat nem ültették ki azonnal, hanem egy hétig alacsonyabb hőmérsékleten tartották és fokozatosan szabad levegőhöz szoktatták. Az oltványok edzetése után azokat ún. iskolába helyezték.

Vendéglátónk alanyvesszőként egyrészt a Cober 5—BB vesszőt használta fel, amely igen jól bírja a meszes talajt. Kisebb mértékben használja alanyveszszőként a Ripária portarist, amely a meszes talajt kevésbé kedveli, épp ezért ha ilyenbe kerül, úgy rövidesen tönkre megy. A helyi meszes talajt tekintetbe véve igen hasznosnak bizonyulna, ha sikerülne beszerezniük az ún. Teleki 10—C nevű szőlőalanyt. Sajnos, azonban ehhez még nem jutottak hozzá, pedig az itteni középkötött talajra ez bizonyára megfelelő lenne. A község határában levő szőlőterülete délidélnyugati fekvésű és a nap szépen besüt a tőkesorok közé. Azonban a napsütés behatolását akadályozzák a gyümölcsfák, amelyeknek a szőlőben tulajdonképpen nem lenne helye.

A Szlovákiai Gyümölcsészek és Kertészkedók Szövetségének Központi Bizottsága határozata szerint az ún. magántermő szőlőket likvidálni kell, tekintettel arra, hogy az ebből készülő bor káros hatással van az emberi szervezetre. Vendéglátónk elmondotta, hogy ennek alapján helyi szervezetük is intézkedéseket tett, hogy a régi magántermő szőlők helyére nemes szőlőfajták kerüljenek. A fiatalabb korosztály megértette ezen intézkedések értelmét, azonban

az idősebb korosztály meggyőzése gondot okoz. Egyes termesztőket főleg a nemes szőlők permetezésének szükségessége riaszt vissza a nemes szőlők telepítésétől. Permetezésre egyébként Cuprikolt alkalmaz vendéglátónk a növényzet fejlődése szerint először 0,5 százalékos, később 0,75 százalékos, majd 1 százalékos oldatban. Olykor az 1 százalékos Cuprikol helyett már az időjárástól függően két-három kékgálicos permetezést végez. Ortofaltant is használnak, de ez nem kapható.

Terjed az ausztriai Mozerféle magasvezetékes szőlőtermesztés. Helyi tapasztalatok szerint ezt kissé módosítani lehet, mert amíg Ausztriában az első kordont 1,20 méter magasságban húzzák meg, ezt nálunk 80 cm magasságra hozhatjuk le, mivel nincsen olyan nagy fagyveszély. A felső huzalt azután vagy szimplán húzzák meg, vagy egyesek két huzalt feszítenek ki. A betonoszlopokat házilag készítik, miközben a híg cementet batériába öntik. Egy öntés alkalmával 5 oszlopot készítenek, mégpedig két sarkasat és három egyszerűt. Egy oszlop elkészítése házilag 10—12 koronába kerül, míg egyébként 30—35 koronát kell kiadni érte.

A kordonokból növő vesszőket egyesek újabban már nem rafiával kötik ki, hanem a nitrai (nyitrai) Plastika n. v. készítette gyűrűszerű csipeszeket alkalmazzák. Sajnos, azonban ezeket az említett gyár az utóbbi időben már nem készíti. A félkör alakú nyitott gyűrűt könnyen szét lehet húzni és befogatni a huzalt és a vesszőt. Valamit tenni kellene annak érdekében, hogy ezt az újítást, amely rengeteg munkaidőt megtakarított, ne fedje be a feledés pora. A külföldről behozott rafiával szemben a plasztik-gyűrűk előnye az, hogy ezeket évtizedekig is használni lehet.

Helyi szervezetüknek 127 régi és 14 új tagja van. Az érdeklődés a tagság iránt annak is köszönhető, hogy a helyi szervezet a tagok által termelt gyümölcs- és zöldség eladását szervezetten végzi. A felvásárló hely a tagok nevében szerződést köt a felvásárló vállalattal a listán összeírt terménymenynyiségre, amelyet azután nagy tételben adnak át a felvásárló vállalatnak. A szerződő fél tulajdonképpen nem a helyi szervezet, hanem a nyugat-szlovákiai kerületben Nyitrán és Nové Zámky-ban (Érsekújváron) működő Kertészkedók Szolgáltató Üzeme. Ez az üzem többek között a konzervgyárakkal is szerződést köt, különféle árucikkek eladására. A helyi szervezet hetente háromszor végez felvásárlást a községben. A gyárakkal nincsen probléma, de a zöldségfelvásárló vállalat nem mindig tartja be a szerződést. Például idén nem vette át a zöldhagymát, a retket és a salátát teljes mennyiségben. Az árut a Dolné Krškany-i [alsó körskényi) raktárnak kellene átvennie.

A szőlőt az elmúlt évben a Kárpátia konzervgyár vette át. Érdekes, hogy egyik gyár ugyanolyan minőségű magántermő szőlőért kilónként 2 koronát, a másik meg 3 koronát fizet. Az elmúlt évben több mint 370 ezer korona értékű árut értékesített a helyi szervezet tagjai nevében, beleértve a gyümölcsöt, zöldséget és a szőlőt is.

Számos olyan helyi szervezetre lenne szükség, amelyben oly messzemenően igyekeznek segíteni a tagságot, mint a meglátogatott branöi helyi szervezetben. Üsszefogással ugyanis többet lehet elérni, még ha néha nehézségek lépnek fel, amelyek ellen küzdeni szükséges.

KÜCSERA SZILÁRD

A rózsa leggyakoribb betegségei

A fekete levélfoltoeság tünetei.

Lisztharmat. Eleinte Csak a fiatal hajtásvégeket és rügyeket támadja meg, később az öregebb leveleket is. A betegség jellemzői: a levelek kanalasodnak, fehér lisztes bevonat képződik rajtuk, ami állandóan terjed. A levelek végül besodródnak és elszáradnak. A párás meleg időjárás, a zárt fekvés, a fényhiány, a könnyű homoktalaj és a hideg, nedves talaj kedvez a betegségnek. Védekezés: a fertőzött részek eltávolítása és elégetése után Sfinxkénporral porozunk, vagy 1 %-os Karathane, 0,5—0,75 %-os Sulikol K, 0,05 %-os Benlate vagy Fundazol, illetve 1 %-os Sulka készítménnyel permetezünk.

Vigyázatl Erős napsütésben vagy 25 °C-nál nagyobb melegben nem szabad permetezni, mert megkárosítjuk a növényeken A virágzó rózsák fokozottan érzékenyek a kénkészítményekre.

Fekete levélfoltosság. Május közepétől károsítja a leveleket és a hajtásokat. Erős fertőzés esetén a levelek idő előtt elhullanak, a bokor visszamarad a fejlődésben, a vesszők nem érnek be és télen könnyen elfagynak. Permetezés 0,5—0,6 %-os Novozir, 0,2 %-os Dithane M 45 vagy 0,4 %-os Perozin készítményei.

Rozsda. A föld feletti részeket egész tenyészidőben megtámadhatja. Erős fertőzés esetén az ágak vagy az egész bokor elpusztulhat. A megtámadott leveleket összegyűjtjük, elégetjük. Permetezés: 0,4—0,6 %-os Novozir + 0,5 %-os Sulka szerkombinációval, vagy 0,4 %-os Perozinnal.

Szürkepenész. Meleg, nedves időben különösen veszélyes, a bimbókat és a virágzatot károsítja. A fertőzött részeket levágjuk, elégetjük. Permetezés 0,4—0,6 %-os Novozir készítménnyel. —zách—

2

ügyes, gyors hímekkel párba tenni. Ha ez sem vezetne eredményi, selejtezzük ki őket.

Számtalan esetben előfordult már, hogy egy bizonyos egyed, csak az általa kedvelt színű partnerrel volt hajlandó párba állni. Megtörtént esej: vörös Angol begyes hím, párjaként csak fekete, vagy kék tojót volt hajlandó elfogadni. Másfél esztendőn keresztül, galamboktól

Értelmi, érzelmi, - vagy stresszhatások a galambtenyésztésben

|u|elyek lehetnek ezek a külsőleg nem észlelhető, a termelést csökkentő, egyes esetekben meg is szüntető belső hatások?

Példaként vegyük a párosodás aktusával kapcsolatos gátlások érzelmi megnyilvánulásait. Sokan megfigyelhettük, hogy sok galambpár csak az alkonyati órákban, — amikor társaik nyugovóra tértek — jönnek ki párosodni, amit ilyenkor szertelenségig folytatnak, majd végül is úgy kell őket a házukba beterelni. Ha ez a hajlam, a partner — hím, vagy tojó — részéről nem talál elfogadásra, így a napközben történt „gátlásos“ párosodások terméketlen tojásokra vezetnek.

Elég gyakori eset, jobbára a nagytestű galamboknál tapasztalható, hogy a párosodásra leguggolt tojót a hím szertartással járja körül. Ekkor a szétverésükre megjelent galamb teste a tojót érinti és az a párosodás érzetével megugrik, elröppen. Az aktus ily módon ismétlődik, mire a peteleválás bekövetkezik, a tojás a burkolatába záródik, csak éppen terméketlen marad.

Ennek másik változata minden galambfajtánál előfordul. Ez esetben a túlérzékeny tojó röppen ki a hím alól a hátának érintésekor. Eredmény, terméketlen tojások. Az ilyen hajlamú egyedeket ajánlatos türelmes, nyugodt tojókkal, vagy

távol levő helyen, váltakozva sárga és vörös tojókkal volt együtt. Időközben hetekig egyedül maradt és azután történt a tüzes tojók beengedése, minden eredmény nélkül. A szíveválasztott fekete és kék tojókkal viszont, perceken belül szűnni nem akaró udvarlásba, párosodásba kezdett. Makacsságának, akaratának győzelmeként, végül is a fekete tojót kapta és színhibás utódaival finom galamblevest szolgáltatott.

tizáló, vagy unszimpatikus „érzelmi“ megnyilvánulásának tulajdoníthatók.

Egy gyengén termelő, roszszul etető galambpár fészekszomszédja, tüzes és mozgékony hím volt, — habár őket soha nem bántalmazta — eltelepítése után, a kérdéses pár termelése ugrászerűen emelkedett, fiataljaikat mondhatni túltáplálták. A félénk galambpárban a szomszédos hím állandó mozgása a támadás érzetét váltotta ki, ezért fészküket csak annak távollétében keresték fel, így bennük egy félelemérzeti stresszhatás alakult ki.

Megfigyelhető az is, hogy az állományokban akadnak „félszeg“ galambok. Az eleség felvételre csak a nagy tömeg elvonulása után térnek az etetőhöz. Víz-ivásuk is bátortalanul „ha tiszta a levegő“ történik. Természetesen ezeknek az ellentétei az agresszív erőszakosságukkal is megtalálhatók.

Amint már elöljáróban mondottam, a felsorolt esetek a galamboknál nem általánosak, de előfordulásuk a közösségi életükben annyira valószínű, hogy feltétlenül ismernünk és foglalkoznunk kell vele. Kiiktatásával, megszüntetésével az állományunk hozamát ez által le 5—20 %-kal növelhetjük.

Az elmondottakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egy galambtenyésztőnek felkészültségével kicsit „pszichológusnak“ lelkibúvárnak is kell lennie, mert a galambok létfenntartási természetes reflexeiken kívül „értelemmel* felfogóképességgel, vagy cselekedeteiket befolyásoló, sor esetben kifinomult ingerhatásokkal rendelkeznek, esetleg állandósult stresszhatás alatt állnak.

(Galambjaink)

Egy járás kisállattenyésztőinek munkájáról

Akik szabad idejüket a tenyésztői tevékenységnek szentelik, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségébe tömörülnek, amely irányítja munkájukat, biztosítja szakmai fejlődésüket és segíti célkitűzéseik megvalósítását.

— A Dun. Streda i (dunaszerdahelyi) járásban mikor alakultak meg az első szervezetek, napjainkban bány szervezet működik, milyen taglétszámmal, mely állatokat tenyésztik leginkább. — Erről érdeklődöm Horváth Róbert elvtárstól, a SZKSZ járási bizottságának titkárától.

— Járásunkban a SZKSZ első szervezetei 1950-ben alakultak. 1960 ig csak öt szervezet működött. A hatvanas években jelentősen megváltozott a helyzet. Az első szervezetek jó példájára gombamódra szaporodtak a szervezetek. Járásunk területén napjainkban már 58 szervezet működik. Az egyes szervezetek taglétszáma különböző; néhány község csak húszat, ugyanakkor a megyeri, nyárasdi, diúspatonyi szervezetben 150—200 tagot számolnak. Leginkább tyúkokat, nyulakat, galambokat tenyésztenek.

— Tulajdonképpen mi a SZKSZ célkitűzése?

— Mint ismeretes, ez idáig a szövetség célkitűzése az volt, hogy a kistenyésztők húst, tojást, és egyéb termékeket termeljenek. Most az a célunk, hogy szervezeteink tagjai fajtiszta állatokat neveljenek.

— Sikerül mindezt a gyakorlatban is megvalósítani?

— A kezdet bizony nem volt könnyű. Amikor ezt kezdtük propagálni, sokan ellenezték, de lassan a háziasszonyok is, akik főként a tyúktenyésztéssel foglalkoznak és kizárólag húshibridek vásárlására törekednek, megértettek bennünket. Áttérnek a szaporító „A“ tenyészet nevelésére. Hogy csak a

~ERVEZeTt|

s¥a и nTi|

jelentősebbeket említsem, Udvarnokon 720, Alistálon 375, Vásárúton 300, Gélében 180 darab „A“ tenyészetben elismert baromfit tartanak.

— Ha már a tyúktenyésztésnél tartunk, talán azt is megemlíthetné, tagjaik, bogy tudják biztositani a fajtiszta utódokat.

— Szlovákiában napjainkban három nemesítő állomás működik. Kostolištán, Očován és Dunajská Stredán. Az állomások küldetése: ellátni tenyésztőinket fajtiszta hibridekkel. A Dunajská Streda i (dunaszerdahelyi) nemesítő állomáson most tizenkét fajta tyúkot tenyésztenek. A terv szerint 1960-ban huszonöt fajtát fognak tenyészteni. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy valamennyi tenyésztő könnyen beszerezhesse a fajtiszta egyedeket.

— Ismeretes, hogy világszerte nagy a kereslet a fehérjegazdag nyúlhús iránt. Vajon a nyúltenyésztés és vásárlás hogy zajlik le önöknél?

— járásunkban sokan foglalkoznak nyúltenyésztésse), mivel a nyúl elég szapora állat, így a süldőnyulak többsége eladásra kerül. A múlt évben közei 30 ezer nyulat adtak el járásunk nyúltenyésztői a nitrai Branko vállalatnak. Szlovákiában csak az említett vállalat foglalkozik nyúlfelvásárlással, mely kénye-kedve szerint szabja meg a felvásárlási árakat. Kezdetben 18, majd 17, most már csak 15—16 koronát fizetnek a nyulak kilogrammjáért. Ezért sokan nem találták meg számításukat, többen likvidálták, vagy a minimálisra csökkentették állományukat.

— Ha jól tudom a járásban sokan tartottak kecskét, juhot.

— Igen. Ez így volt. De most már a falu is kulturáltabb, egyre több a parkosítás, eltűnnek a legelők, nincs meg a jó feltétel a kecske- és juhtenyésztésre. Néhány helyen azonban találkozunk még ezen állatokkal is.

— Milyen az érdeklődés a galambok és az egzotikus madarak iránt?

— A galambtenyésztés szép múlttal rendelkezik. Napjaink ban új ágazatként tör fel falun és városon az egzotikus madarak tartása. Ez azt igazolja, hogy nem a haszonért, hanem kedvtelésből foglalkozunk velük. A galambot és egzotikus madarakat tenyésztők sorában sok fiatallal találkozunk. Az említett ágazatok legeredményesebb tenyésztői Pichlík Zdenek, Kovács Tibor, Bodő Imre, Gyuris László, Végh Ferenc, Stoilár mérnök és mások.

— Az SZKSZ a közelmúltban tartotta járási konferenciáját. Milyen jelentősebb határozatok születtek? A közeljövőben hogy irányítják a járásban levő szervezetek munkáját?

— Járási konferenciánkon határozatba foglaltuk: propagáljuk a nemesítő- és szaporító tenyészeteket; többet és komolyabban foglalkozunk az tfjósággal; hatékonyabb szakmai, ideológiai nevelést végzünk.

Felhívtuk a helyi szervezetek tagjait, látogassák a kiállításokat, (itt tökéletesen megismerkedhetnek a fajtajelleggel), tisztavérű állatokat vásároljanak, hallgassanak szakelőadásokat, tanulmányozzanak szaklapokat, könyveket.

Puha Margit

A félvadtartásban tenyésző postagalamb állományban, ahol szabad párválasztással történt a párok kialakítása, több esetben megfigyelhető volt, hogy a hímek és tojók 2 éven keresztül is párnélkül lézengtek. Voltak esetek, amikor 4—5 tojó : felesleg mellett, a hím más állományból hozott, hívogatott magának tojót. Ezek az esetek a galambok egymással szimpa-