Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-03 / 31. szám

1974. augusztus 3. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 о tengerparton Ilyen csapadékos, napfényben szfi­­krilködn nyárra az idősebbek is alig­­alig emlékeznek, mint ez a mostani. Ez, kétségkívül késlelteti a bő gabo­natermés betakarítását. Remélhető, most már rövidesen jobbra fordul az Időjárás. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói meghatványozott igyekezet­tel használják ki a rendelkezésre állő, aratásra alkalmas időt. S a bő­séges gabonatermésből az eladási ter­vüket jócskán túlteljesítik. Manapság szövetkezeti tagjainknak is lehetőségük nyílik — társadalmi rendszerünk jóvoltából — szabadsá­guk hazai, vagy külföldi üdülőhelye­ken való töltésére. Mi teszi ezt lehe­tővé? Nem más, mint a mezőgazdasá­gi termelés megfelelő gépesítettsége, a mind tökéletesebb munka- és üzem­szervezés. a dolgozókról való sokol­dalú gondoskodás. A szövetkezeti tagok nyaralását, üdülését, társasutazásait a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének Köz­ponti Bizottsága üdültetési gondnok­sága irányítja. Az idén számos ilyen üdülést és társasutazást biztosított a szocialista országokba, főleg a ten­gerpartra. A számos turnus közül mindössze egyről szeretnék beszá­molni kedves olvasóinknak, mely a bulgáriai tengerparton nyaralt. Várna tengerparti kikötőtől nem messze található a Barátság-fürdő, s az Albena fürdőváros, amely a leg­korszerűbb. s az idén 1230 szövetke­zeti tagnak biztosítottunk itt üdülési lehetőséget. Eddig mintegy négyszá­zan töltötték a bolgár tengerparton szabadságukat, s az első csoport ki­vételével elégedettek voltak az idő­járással, s a víz hőmérséklete is ked­vezett a fürdésre. Az Albena fürdő­városhoz 26 elsőosztályú szálloda. 13 étterem és több autókemping tartozik. A füldözőknek 12 kilométer hosszú, 100 méter széles homok- és gyepsző­­nyeg áll rendelkezésükre, amely |ó pihenési, napozási lehetőséget nyújt. Nyári időszakban a levegő hőmérsék­lete itt nem süllyed plusz 22 fok alá. s ritkán emelkdeik 30 tok fölé. A víz hőmérséklete júniustól szeptemberig 20 fok körül mozog, de július és au­gusztusban esetenként eléri а 27 fo­kot is. Az idei nyaralók egy csoportja — 32 szövetkezeti tag a családjával — ugyancsak a szövetség üdülési gond­noksága közbenjárásával üdült itt. Néhány szót ejtsünk róluk. ___ A bratiglavai röotéren gyüle­keztek. Rövid ismerkedés után az IL—18-as gépmadárba szálltak, s nem egészen két órai léeiút megtétele után Várnában értek földet. Innen autó­busz szállította őket a TERVEL Szál­lóba. amely az Albena fürdőváros leg­korszerűbb hoteljei közé tartozik, s a tengerparttól mintegy száz méternyi Bodrog-paríi Több mint ezer hektár gabonát ter­mesztettek az Idén a Streda nad Bod­rogom-i /Bodrogszerdahelyl] Állami Gazdaságban, melynek betakarítása befejezésén fáradoznak. Vaszil fózsef Jőgépesitő elégedett az Idei búzaterméssel, amely 43 mázsa hektáronkint. Ez idő táft a legelfoglaltabb embe­rek egyike Parafos Gábor, aki a gabo­na tisztításáért, szárításáért, szállítá­sáért és tárolásáért felelOs. Gábor bácsi ettől függetlenül kész­ségesen válaszol kurta kérdéseimre. — Pégente meddig tartott az ara­tás? . — Meddig? A csépléssel együtt két hónapig. — Tudnak-e még kaszálni az embe­rek? — Tudni tudnak.. mert nem lehet azt elfelefteni, amit az ember megta­nult. De ha valamilyen ok miatt kézi­­kaszával kellene aratni, hát nem tu­dom mi lenne a terméssel... Hiszen most háromszorosa a termény a va­­lamiknrlnak. vagy még ennél Is több. — Hát csak nem hagynák a termést odaveszni, elpusztulni? — Nem is ezt akarom ezzel kijelez­ni. . Hanem azt, hogy az emberek már elszoktak ar Inszakasztá. hátqör­­nyesztö nehéz munkától. Ám, ha a termés megmentéséről lenne szó. va­lamennyien a védelmére kelnénk. — S ml történne, ha a kalászosok valamilyen oknál lógva nem adnák a várt termést? — Nagy haf lenne, mivel a gazdál­kodásban mérleghiányt okozna. Mert, távolságra fekszik. Akik először lát­tak tengert, elbűvölte őket a látvány, viszont egynémelyikük elszundított az autóbuszban. A szálláshelyre érke­zés után kicsit megpihentek, majd a tengerrel, az üzletekkel ismerkedtek, s a napozás sem maradt el. Egyikük, másikuk azonban megfeledkezett az óvatosságról, a fokozatosság elvének betartásáról, s a Nap ezt „alattomo­san“ kihasználta ... Három nap múl­tán merészkedtek ismét elő az ár­nyékból, s szottyant kedvük napo­zásra. Mértékletesebb napozásra. A koszt tetszett, akadt bőven zöldség, gyümölcs, s vacsorához bort is fel­szolgáltak. A jur pri Bratislave-i Efsz tagjai közt akadt hat lány is, akik azt bizonygatták, a jurí bor jobb minősé­gű. de azért a bolgár bort sem hagy­ták a poharaikban . . . Csakis helyeselhető, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságból érkező szö­vetkezeti tagokkal egy szállodában voltak a szlovákiai szövetkezetesek, mert ez nemcsak ismerkedésre, ha­nem sok hasznos vitára, eszmecserére nyújtott lehetőséget. Így módjukban állt nemcsak egymást, hanem szövet­kezeteik életét és eredményeit is megismerniük. Ezt a helyes kezdemé­nyezést tovább kell fejleszteni, lóma­gam is hallottam, nagyon tanulságos dolgokról vitatkoztak egyes szövetke­zeti tagok. Például a Cebovce-i (Csá­bi) SZÖLOSKERT Efsz tagjai Z a t y k ó Pál és Huszár Imre, valamint a trutnovi járás vlökovcei szövetkezeté­nek agronómusa, Jaromír K a v a 1 í r a takarmányelőkészítés gépesítésének fontosságáról vitatkozott egy alka­lommal. Mivel az e turnushoz tartozók üdü­lése épp a világbajnokság idejére esett, ezért a fiatalok többnyire a labdarúgásról beszéltek, annak esé­lyeit latolgatták ... Az üdülés időszakában két alkalom­mal átrándultak a szövetkezeti távok Romániába, s megtekintették a Ka­­liakrát és Mamaia tengerparti fürdő­helyet. Szerintük az utóbbi nyújtott maradandóbb élményt, az tetszett job­ban. Ezek után elmondható, a tenger­parti üdülés lehetőséget nyújtott jó szórakozásra, hasznos eszmecserékre, pihenésre, erőfelfrissítésre, a dolgos, hazaszerető bolgár nén alkotásainak, hagyományainak megismerésére. Am, két hét elteltével felülkerekedett az emberekben a honvágy, a gabonater­més féltése, betakarítása, foglalkoz­tatta őket . . . S csöppet sem kételke­dünk benne, újult erővel, serényen láttak dologhoz hazaérkezésük után hogy a gabona mind hamarabb biztos helyre, raktárakba kerüljön. Hiszen a nép kenyeréről van szó ... 1 PROKES JOZEF, mérnök beszélgetés bár a termelési költségek emelkednek, mégis a búza eléggé jövedelmező kul­túrnövény. — És, ha a régmúltban nem sike­rült a gabona...? — Követte a nyomor. Éheztünk is akkor eleget. Anyám egyszerre öt ke nyeret sütött kukoricalisztből, s egyet búzalisztből. Ezt az egyet azért fehér­­lisztből, hogy vendég főtt a házhoz, hát tudjuk mivel megkínálni... A bú­za sosem volt elegendő. — Mennyi búza jött a házhoz éven­te? — Harminc, harmincöt mázsa. Eb­ből húsz kellett a családnak, hat má­zsa vetőmagnak, egy a papnak, aztán főtt a kántor, a mezőőr, a pásztorok, a kovács, a harangozó, az éileliőr, a kerékgyártó.,. búza kellett mind­nek ... tiszta, rostált búza ... Mire jól körülnéztünk, üresen maradt a hom­bár ... — Azt mondták, régen főbb volt a kenyér, mint most? — Ez nem Igazi Ezen a vidéken feke­te volt a kenyér valaha, tiszta búza­­kenyeret sosem ettünk. Most? Hófe­hér, amióta itt a községben sütik. — Mennyi az évi kereset? — Huszonötezer az átlag, de har­minc, negyveneidet Is lehet keresni. — Ml a további tervük a búzával? — ezt már a főgépesttőtöl kérdem. — Hektáronként még bőségesebb termés elérése, kevesebb munkával. Ehhez azonban nagyobb teljesítményű, s praktikusabb gépek kellenek. Így legyenI —ib— •<ЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛААААААЛАЛЛЛАААААЛЛААЛЛЛАЛЛЛААЛЛАЛАЛАЛЛЛ Kétségtelen, a föld legér­tékesebb ajándékai kö­zé a kenyér tartozik, amely vé­gig kiséri életünket a bölcsőtől a sírig. A „mindennapi“■ mel­léknévvel szoktuk díszíteni. Nélküle szinte el sem tudjuk képzelni életünket. Semmiféle új készítmény, pótlék nem tud­ja kiszorítani étkezésünkből. ... A kenyér nagy utat tesz meg, míg megkapja formáját. Gondoljunk csak a mezőgazda­sági dolgozókra, mily féltő ag­gódással kísérik a búza fejlődé­sét, milyen lelki elégedettséggel melengetik tenyerükben a nyár hevétől megérett búzaszemeket. Majd lisztté őrli a malom, s be­kerül a kenyérsiltődékbe. Csak ezután válik igazi, foszlósbélü kenyérré. öh ... I A minap az utcán sé­tálgatva megható jelenet szem­tanúja voltam. Előttem egy idős, haflotthátú, rokkant bácsi­ka tipegett botjára támaszkodva. Lehajolt. Felvett valamit. Egy karéj kényér volt. Egy darabig nézegette, aztán lefújta a ráta­padt porrétegei. Körülnézett. S lassú léptekkel a szemétko­sárhoz tipegett. Szinte szertar­tásosan a kosárba helyezte Igent Helyezte, s nem dobta be... Valón mit gondolhatott ez az élettől megviselt öreg em­ber, amikor észrevette a földön heverő kenyérdarabot? Bizo­nyára tffúkora juthatott az eszébe, amikor oly ritkán futott kenyér családfa asztalára. Mennyi megerőltető munka, ve­rejték árán szerezte meg az Himnusz a kenyérről életadó kenyeret. Mert bizony a régi világban ritka vendég volt a kenyér a munkások asz­talán. Nem az 0 hibájukból, és ha került ts néhanapján az asz­talra, sötétbarna volt a belseje, mert zablisztből készült. Ez az ember értékelni tudja a kenyeret. A tisztelet és a megbecsülés kényszerítette a földön heverő kenyér felvéte­lére, hogy a megbecsülés ma­gaslatára emelje. Most történt ez az eset, amikor az emberek je­lentős hányada közömbösen ha­lad el az eldobott kenyér mel­lett. Sokaknál a kenyér elve­szítette igazi értékét, jelentősé­gét. Ezt a kalőriadús táplálko­zás, a rohamosan növekvő élet­színvonal hozta magával. Szinte napi jelenség: a gyerekek az édesanyák által féltő gonddal becsomagolt tízórait felbontat­lanul a szemétkosárba dobják, vagy hazahozzák. Igen! Ügy ne­vezzük: túltápláltság. Ez a ka­­lőrtabőség már az ifjú gyerek­korban zsírpárnák alakjában csúfítja azok testét. Ez akkor történik, mikor az emberiség milliói éheznek a természeti csapások következtében, mikor a gyermekek százezrei pusztul­nak éhen, élelem-, vagy ke­nyérhiány miatt. Jó lenne kissé elgondolkozni, magunkba nézni. Vajon, nincs-e közvetlen környezetünkben, vagy a szomszédban, a lakó­tömbben kenyérpazarlás — ezen keresztül patkányhizlalás?I Ne hagyjuk ennyire lealacsonyítani a kenyeret, adjuk meg az őt megillető tiszteletet. Legalább annyit tegyünk érdekében, amennyit az öregember tett: védjük az embert lábak eltapo­­sásától. Mert a kenyér — akár­hogy vesszük isi — a mi kenye­rünk, sőt, a mindennapi kenye­rünk. A. R. Lányok az élvonalban Az efsz-ek megalakulása óta eltelt huszonöt év alatt — minden téren — óriási fejlődésnek vagyunk szemtanúi falvainkon. A gazdaságilag megerősö­dött szövetkezetek jelentősen hozzá­járultak ahhoz is, hogy minden köve­telménynek megfelelő kulturális és sportlétesítmények álljanak a lakos­ság rendelkezésére. A felszabadulás előtti években alig volt sportélet falvainkon, s ha Igen, az a labdarúgásban merült kt, még­hozzá szervezetlenül. Napjainkban kü­lönféle bajnokságokban rúgják a bőrt a fiatalok és a szövetkezetek nevét viselő csapatok sikeresen megállják a helyüket a kerületi bajnokságok­ban Is. Az utóbbi években már tömeg­­sportolásről beszélhetünk, mivel a különböző szakosztályokban rendsze­resen vetélkednek a fiatalok s sport­napokat rendeznek, esetenként kül­földi résztvevőkkel Is. A sportszeretetre nevelés meleg­ágya az iskolában van. Az eredményes tevékenységet elősegíti, hogy a kor­szerű iskolák legtöbbje tornaterem­mel is rendelkezik. Természetesen a legjelentősebb a testnevelő tanárok és kollégáik hozzáállása, vagyis mennyire szívügyük a gyerekekkel való sokoldalú foglalkozás. Bátran állíthatjuk, hogy ezen a té­ren a Topofníkv-i (nyárasdi — Dunaj­ská Streda-i járás) tanítók kitűnőre vizsgáztak. Talán a legnehezebb he­lyen törték át a „frontot“, mert nem­csak a fiúkat, hanem a leánygyerme­keket is rendszeres sportolásra szok­tatták. Munkájuk eredménye elcsodál­­koztató a kézilabdázás terén. A jóhírű szövetkezet nevét viselő ifjúsági csa­pat — amely 1969-ben alakult — 1972-ben Csehszlovákia bajnoka lett. A legutóbbi évadban is a harmadik helyen végeztek az I. ligában. Magától értetődően a sportágat kedvelő lányok közül sokan „kinőt­tek“ az „ifi“ csapatból és ezért 1972- ben megalakították a női (felnőtt) csapatot és beneveztek a bajnokságra. A kiválóan felkészített lányok, ha­sonlóan, mint az „ifik“ minden évben feljebb jutottak és ősszel már a Szlo­vák Nemzeti Ligában vetélkednek a bajnoki pontokért. A kézilabda-szak­osztály nemcsak a bajnoki szereplés­sel törődik, hanem minden esztendő­ben megrendezi a Barátság-kupát. Az eddigi négy találkozón magyarországi. Német Demokratikus Köztársaság-beli és hazai élenjáró csapatok vettek részt. Az első két vetélkedőn a győri lányok vitték el a pálmát, és a nyá­­rasdiak mindkét esetben a második helyen végeztek. A harmadik és a negyedik évadban rendezett találko­zókon a hazai csapat lett a torna győztese. A nemes vetélkedőkön min­dig értékelik, ki a mezőny legjobb ka­pusa, játékosa, ki dobta a legtöbb gólt. A nyárasdi lányok nevét minden évben a legjobbak között találjuk. Így történt ez az idei vetélkedőn is. A közelmúltban került sor az 5. ju­bileumi Barátság-kupa rendezésére. Ezen a kiválóan szervezett találkozón a hazai lányokon kívül a magyaror­szági FTC és Kóny (szintén szövetke­zeti csapat) Prága, Bratislava és Se­nice ifjúsági csapata vettek részt. A Dömény János, a szövetkezet elnöke, ás Barczi András, a Dunajská Streda-i Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatója nagy érdeklődéssel figyelik a lányok vetélkedőjét. > л V a о H Németh Zsuzsa és Krastyenits Kati, az egykori ifik most mér a női csapat erősségei. Most ők is as ifiknek ssur­­kolnak. (A szerző felvátelel.) színvonalas tornán újból a nyárasdi lányok lettek az elsők — megelőzve Prágát és Bratlslavát. Topoľntkyban nagy az érdeklődés a Barátság-kupa Iránt. A szövetkezet irányitól, dolgozói egyben lelkes szur­kolói Is a csapatnak. De még a fúrást pártbizottság vezető titkára. Ferencet Stefan Is szakított időt, hogy résztve­­gyen a mérkőzéseken. A lelátó a há­­homnapos tornán mindig telt volt és az efsz-tagok, valamint a falu többi lakói a munkából egyenesen a kézi­labda-pályára siettek. Valóban há­romnapos szép ünnepe volt — a csal­lóközi faluban — a kézilabda-sport­nak, a nemes vetélkedőnek. Bugár elvtárs, a szakosztály veze­tője, Rajkovics Gábor, edző, Németh Pál, titkár és mások fáradozásának meg lett a pozitív eredménye. Persze, a sikeres szerepléssel nő a gond Is, pedig a nyárasdi lányok szerények és a jutalmuk jóformán egy-egy kirán­dulás. A nyáron — a kölcsönösség alapján — a budapesti FTC csapata látja 13 napra vendégül a lányokat, ahol a közös edzéseken már a felké­szülést Is megkezdik az őszi idénvre. A „szerénység“ azonban nem jelenti, hogy a két csapat fenntartása — el­sősorban az utazási költségek, játék­vezetők honorálása (az idén is I. osz­tályban szereplő bírók vezették a mérkőzéseket) vendégcsapatok foga­dása és sorolhatnám tovább — Jelen­tenek tetemesebb kiadásokat. A helyi szövetkezet anyagiakban elég sokat áldoz a csapatra. Időnként a tárástól Is kapnak segítséget. Most azonban, bogy két csapat Is szerepel az orszá­gos bajnokságban, a kiadások lelen­­tősen megnövekednek. Ezért üdvös lenne, ha a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága is felfigveine lényegében a szövetkezeteket kéDviselő touoľníkyi suortnlékra és a lehetőségekhez mér­ten szintén hozzájárulna az anyagi kiadásaik fedezéséhez. Tény, továbbra is mindent el kell követni, hogy a nvárasdt lányok sike­resen szerepeljenek, méltóan képvi­selték az élemzőnyben az állandóan felfelé Ívelő falusi sporttevékenysé­get, amely nem utolsósorban a nem­zeti bizottságok, efsz-ek és az áldo­zatkész snortvezetők összefogásánál? köszönhető. TÖTH DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents