Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-03 / 31. szám
1974. augusztus 3. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 о tengerparton Ilyen csapadékos, napfényben szfikrilködn nyárra az idősebbek is aligalig emlékeznek, mint ez a mostani. Ez, kétségkívül késlelteti a bő gabonatermés betakarítását. Remélhető, most már rövidesen jobbra fordul az Időjárás. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói meghatványozott igyekezettel használják ki a rendelkezésre állő, aratásra alkalmas időt. S a bőséges gabonatermésből az eladási tervüket jócskán túlteljesítik. Manapság szövetkezeti tagjainknak is lehetőségük nyílik — társadalmi rendszerünk jóvoltából — szabadságuk hazai, vagy külföldi üdülőhelyeken való töltésére. Mi teszi ezt lehetővé? Nem más, mint a mezőgazdasági termelés megfelelő gépesítettsége, a mind tökéletesebb munka- és üzemszervezés. a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás. A szövetkezeti tagok nyaralását, üdülését, társasutazásait a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága üdültetési gondnoksága irányítja. Az idén számos ilyen üdülést és társasutazást biztosított a szocialista országokba, főleg a tengerpartra. A számos turnus közül mindössze egyről szeretnék beszámolni kedves olvasóinknak, mely a bulgáriai tengerparton nyaralt. Várna tengerparti kikötőtől nem messze található a Barátság-fürdő, s az Albena fürdőváros, amely a legkorszerűbb. s az idén 1230 szövetkezeti tagnak biztosítottunk itt üdülési lehetőséget. Eddig mintegy négyszázan töltötték a bolgár tengerparton szabadságukat, s az első csoport kivételével elégedettek voltak az időjárással, s a víz hőmérséklete is kedvezett a fürdésre. Az Albena fürdővároshoz 26 elsőosztályú szálloda. 13 étterem és több autókemping tartozik. A füldözőknek 12 kilométer hosszú, 100 méter széles homok- és gyepszőnyeg áll rendelkezésükre, amely |ó pihenési, napozási lehetőséget nyújt. Nyári időszakban a levegő hőmérséklete itt nem süllyed plusz 22 fok alá. s ritkán emelkdeik 30 tok fölé. A víz hőmérséklete júniustól szeptemberig 20 fok körül mozog, de július és augusztusban esetenként eléri а 27 fokot is. Az idei nyaralók egy csoportja — 32 szövetkezeti tag a családjával — ugyancsak a szövetség üdülési gondnoksága közbenjárásával üdült itt. Néhány szót ejtsünk róluk. ___ A bratiglavai röotéren gyülekeztek. Rövid ismerkedés után az IL—18-as gépmadárba szálltak, s nem egészen két órai léeiút megtétele után Várnában értek földet. Innen autóbusz szállította őket a TERVEL Szállóba. amely az Albena fürdőváros legkorszerűbb hoteljei közé tartozik, s a tengerparttól mintegy száz méternyi Bodrog-paríi Több mint ezer hektár gabonát termesztettek az Idén a Streda nad Bodrogom-i /Bodrogszerdahelyl] Állami Gazdaságban, melynek betakarítása befejezésén fáradoznak. Vaszil fózsef Jőgépesitő elégedett az Idei búzaterméssel, amely 43 mázsa hektáronkint. Ez idő táft a legelfoglaltabb emberek egyike Parafos Gábor, aki a gabona tisztításáért, szárításáért, szállításáért és tárolásáért felelOs. Gábor bácsi ettől függetlenül készségesen válaszol kurta kérdéseimre. — Pégente meddig tartott az aratás? . — Meddig? A csépléssel együtt két hónapig. — Tudnak-e még kaszálni az emberek? — Tudni tudnak.. mert nem lehet azt elfelefteni, amit az ember megtanult. De ha valamilyen ok miatt kézikaszával kellene aratni, hát nem tudom mi lenne a terméssel... Hiszen most háromszorosa a termény a valamiknrlnak. vagy még ennél Is több. — Hát csak nem hagynák a termést odaveszni, elpusztulni? — Nem is ezt akarom ezzel kijelezni. . Hanem azt, hogy az emberek már elszoktak ar Inszakasztá. hátqörnyesztö nehéz munkától. Ám, ha a termés megmentéséről lenne szó. valamennyien a védelmére kelnénk. — S ml történne, ha a kalászosok valamilyen oknál lógva nem adnák a várt termést? — Nagy haf lenne, mivel a gazdálkodásban mérleghiányt okozna. Mert, távolságra fekszik. Akik először láttak tengert, elbűvölte őket a látvány, viszont egynémelyikük elszundított az autóbuszban. A szálláshelyre érkezés után kicsit megpihentek, majd a tengerrel, az üzletekkel ismerkedtek, s a napozás sem maradt el. Egyikük, másikuk azonban megfeledkezett az óvatosságról, a fokozatosság elvének betartásáról, s a Nap ezt „alattomosan“ kihasználta ... Három nap múltán merészkedtek ismét elő az árnyékból, s szottyant kedvük napozásra. Mértékletesebb napozásra. A koszt tetszett, akadt bőven zöldség, gyümölcs, s vacsorához bort is felszolgáltak. A jur pri Bratislave-i Efsz tagjai közt akadt hat lány is, akik azt bizonygatták, a jurí bor jobb minőségű. de azért a bolgár bort sem hagyták a poharaikban . . . Csakis helyeselhető, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságból érkező szövetkezeti tagokkal egy szállodában voltak a szlovákiai szövetkezetesek, mert ez nemcsak ismerkedésre, hanem sok hasznos vitára, eszmecserére nyújtott lehetőséget. Így módjukban állt nemcsak egymást, hanem szövetkezeteik életét és eredményeit is megismerniük. Ezt a helyes kezdeményezést tovább kell fejleszteni, lómagam is hallottam, nagyon tanulságos dolgokról vitatkoztak egyes szövetkezeti tagok. Például a Cebovce-i (Csábi) SZÖLOSKERT Efsz tagjai Z a t y k ó Pál és Huszár Imre, valamint a trutnovi járás vlökovcei szövetkezetének agronómusa, Jaromír K a v a 1 í r a takarmányelőkészítés gépesítésének fontosságáról vitatkozott egy alkalommal. Mivel az e turnushoz tartozók üdülése épp a világbajnokság idejére esett, ezért a fiatalok többnyire a labdarúgásról beszéltek, annak esélyeit latolgatták ... Az üdülés időszakában két alkalommal átrándultak a szövetkezeti távok Romániába, s megtekintették a Kaliakrát és Mamaia tengerparti fürdőhelyet. Szerintük az utóbbi nyújtott maradandóbb élményt, az tetszett jobban. Ezek után elmondható, a tengerparti üdülés lehetőséget nyújtott jó szórakozásra, hasznos eszmecserékre, pihenésre, erőfelfrissítésre, a dolgos, hazaszerető bolgár nén alkotásainak, hagyományainak megismerésére. Am, két hét elteltével felülkerekedett az emberekben a honvágy, a gabonatermés féltése, betakarítása, foglalkoztatta őket . . . S csöppet sem kételkedünk benne, újult erővel, serényen láttak dologhoz hazaérkezésük után hogy a gabona mind hamarabb biztos helyre, raktárakba kerüljön. Hiszen a nép kenyeréről van szó ... 1 PROKES JOZEF, mérnök beszélgetés bár a termelési költségek emelkednek, mégis a búza eléggé jövedelmező kultúrnövény. — És, ha a régmúltban nem sikerült a gabona...? — Követte a nyomor. Éheztünk is akkor eleget. Anyám egyszerre öt ke nyeret sütött kukoricalisztből, s egyet búzalisztből. Ezt az egyet azért fehérlisztből, hogy vendég főtt a házhoz, hát tudjuk mivel megkínálni... A búza sosem volt elegendő. — Mennyi búza jött a házhoz évente? — Harminc, harmincöt mázsa. Ebből húsz kellett a családnak, hat mázsa vetőmagnak, egy a papnak, aztán főtt a kántor, a mezőőr, a pásztorok, a kovács, a harangozó, az éileliőr, a kerékgyártó.,. búza kellett mindnek ... tiszta, rostált búza ... Mire jól körülnéztünk, üresen maradt a hombár ... — Azt mondták, régen főbb volt a kenyér, mint most? — Ez nem Igazi Ezen a vidéken fekete volt a kenyér valaha, tiszta búzakenyeret sosem ettünk. Most? Hófehér, amióta itt a községben sütik. — Mennyi az évi kereset? — Huszonötezer az átlag, de harminc, negyveneidet Is lehet keresni. — Ml a további tervük a búzával? — ezt már a főgépesttőtöl kérdem. — Hektáronként még bőségesebb termés elérése, kevesebb munkával. Ehhez azonban nagyobb teljesítményű, s praktikusabb gépek kellenek. Így legyenI —ib— •<ЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛААААААЛАЛЛЛАААААЛЛААЛЛЛАЛЛЛААЛЛАЛАЛАЛЛЛ Kétségtelen, a föld legértékesebb ajándékai közé a kenyér tartozik, amely végig kiséri életünket a bölcsőtől a sírig. A „mindennapi“■ melléknévvel szoktuk díszíteni. Nélküle szinte el sem tudjuk képzelni életünket. Semmiféle új készítmény, pótlék nem tudja kiszorítani étkezésünkből. ... A kenyér nagy utat tesz meg, míg megkapja formáját. Gondoljunk csak a mezőgazdasági dolgozókra, mily féltő aggódással kísérik a búza fejlődését, milyen lelki elégedettséggel melengetik tenyerükben a nyár hevétől megérett búzaszemeket. Majd lisztté őrli a malom, s bekerül a kenyérsiltődékbe. Csak ezután válik igazi, foszlósbélü kenyérré. öh ... I A minap az utcán sétálgatva megható jelenet szemtanúja voltam. Előttem egy idős, haflotthátú, rokkant bácsika tipegett botjára támaszkodva. Lehajolt. Felvett valamit. Egy karéj kényér volt. Egy darabig nézegette, aztán lefújta a rátapadt porrétegei. Körülnézett. S lassú léptekkel a szemétkosárhoz tipegett. Szinte szertartásosan a kosárba helyezte Igent Helyezte, s nem dobta be... Valón mit gondolhatott ez az élettől megviselt öreg ember, amikor észrevette a földön heverő kenyérdarabot? Bizonyára tffúkora juthatott az eszébe, amikor oly ritkán futott kenyér családfa asztalára. Mennyi megerőltető munka, verejték árán szerezte meg az Himnusz a kenyérről életadó kenyeret. Mert bizony a régi világban ritka vendég volt a kenyér a munkások asztalán. Nem az 0 hibájukból, és ha került ts néhanapján az asztalra, sötétbarna volt a belseje, mert zablisztből készült. Ez az ember értékelni tudja a kenyeret. A tisztelet és a megbecsülés kényszerítette a földön heverő kenyér felvételére, hogy a megbecsülés magaslatára emelje. Most történt ez az eset, amikor az emberek jelentős hányada közömbösen halad el az eldobott kenyér mellett. Sokaknál a kenyér elveszítette igazi értékét, jelentőségét. Ezt a kalőriadús táplálkozás, a rohamosan növekvő életszínvonal hozta magával. Szinte napi jelenség: a gyerekek az édesanyák által féltő gonddal becsomagolt tízórait felbontatlanul a szemétkosárba dobják, vagy hazahozzák. Igen! Ügy nevezzük: túltápláltság. Ez a kalőrtabőség már az ifjú gyerekkorban zsírpárnák alakjában csúfítja azok testét. Ez akkor történik, mikor az emberiség milliói éheznek a természeti csapások következtében, mikor a gyermekek százezrei pusztulnak éhen, élelem-, vagy kenyérhiány miatt. Jó lenne kissé elgondolkozni, magunkba nézni. Vajon, nincs-e közvetlen környezetünkben, vagy a szomszédban, a lakótömbben kenyérpazarlás — ezen keresztül patkányhizlalás?I Ne hagyjuk ennyire lealacsonyítani a kenyeret, adjuk meg az őt megillető tiszteletet. Legalább annyit tegyünk érdekében, amennyit az öregember tett: védjük az embert lábak eltaposásától. Mert a kenyér — akárhogy vesszük isi — a mi kenyerünk, sőt, a mindennapi kenyerünk. A. R. Lányok az élvonalban Az efsz-ek megalakulása óta eltelt huszonöt év alatt — minden téren — óriási fejlődésnek vagyunk szemtanúi falvainkon. A gazdaságilag megerősödött szövetkezetek jelentősen hozzájárultak ahhoz is, hogy minden követelménynek megfelelő kulturális és sportlétesítmények álljanak a lakosság rendelkezésére. A felszabadulás előtti években alig volt sportélet falvainkon, s ha Igen, az a labdarúgásban merült kt, méghozzá szervezetlenül. Napjainkban különféle bajnokságokban rúgják a bőrt a fiatalok és a szövetkezetek nevét viselő csapatok sikeresen megállják a helyüket a kerületi bajnokságokban Is. Az utóbbi években már tömegsportolásről beszélhetünk, mivel a különböző szakosztályokban rendszeresen vetélkednek a fiatalok s sportnapokat rendeznek, esetenként külföldi résztvevőkkel Is. A sportszeretetre nevelés melegágya az iskolában van. Az eredményes tevékenységet elősegíti, hogy a korszerű iskolák legtöbbje tornateremmel is rendelkezik. Természetesen a legjelentősebb a testnevelő tanárok és kollégáik hozzáállása, vagyis mennyire szívügyük a gyerekekkel való sokoldalú foglalkozás. Bátran állíthatjuk, hogy ezen a téren a Topofníkv-i (nyárasdi — Dunajská Streda-i járás) tanítók kitűnőre vizsgáztak. Talán a legnehezebb helyen törték át a „frontot“, mert nemcsak a fiúkat, hanem a leánygyermekeket is rendszeres sportolásra szoktatták. Munkájuk eredménye elcsodálkoztató a kézilabdázás terén. A jóhírű szövetkezet nevét viselő ifjúsági csapat — amely 1969-ben alakult — 1972-ben Csehszlovákia bajnoka lett. A legutóbbi évadban is a harmadik helyen végeztek az I. ligában. Magától értetődően a sportágat kedvelő lányok közül sokan „kinőttek“ az „ifi“ csapatból és ezért 1972- ben megalakították a női (felnőtt) csapatot és beneveztek a bajnokságra. A kiválóan felkészített lányok, hasonlóan, mint az „ifik“ minden évben feljebb jutottak és ősszel már a Szlovák Nemzeti Ligában vetélkednek a bajnoki pontokért. A kézilabda-szakosztály nemcsak a bajnoki szerepléssel törődik, hanem minden esztendőben megrendezi a Barátság-kupát. Az eddigi négy találkozón magyarországi. Német Demokratikus Köztársaság-beli és hazai élenjáró csapatok vettek részt. Az első két vetélkedőn a győri lányok vitték el a pálmát, és a nyárasdiak mindkét esetben a második helyen végeztek. A harmadik és a negyedik évadban rendezett találkozókon a hazai csapat lett a torna győztese. A nemes vetélkedőkön mindig értékelik, ki a mezőny legjobb kapusa, játékosa, ki dobta a legtöbb gólt. A nyárasdi lányok nevét minden évben a legjobbak között találjuk. Így történt ez az idei vetélkedőn is. A közelmúltban került sor az 5. jubileumi Barátság-kupa rendezésére. Ezen a kiválóan szervezett találkozón a hazai lányokon kívül a magyarországi FTC és Kóny (szintén szövetkezeti csapat) Prága, Bratislava és Senice ifjúsági csapata vettek részt. A Dömény János, a szövetkezet elnöke, ás Barczi András, a Dunajská Streda-i Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatója nagy érdeklődéssel figyelik a lányok vetélkedőjét. > л V a о H Németh Zsuzsa és Krastyenits Kati, az egykori ifik most mér a női csapat erősségei. Most ők is as ifiknek ssurkolnak. (A szerző felvátelel.) színvonalas tornán újból a nyárasdi lányok lettek az elsők — megelőzve Prágát és Bratlslavát. Topoľntkyban nagy az érdeklődés a Barátság-kupa Iránt. A szövetkezet irányitól, dolgozói egyben lelkes szurkolói Is a csapatnak. De még a fúrást pártbizottság vezető titkára. Ferencet Stefan Is szakított időt, hogy résztvegyen a mérkőzéseken. A lelátó a háhomnapos tornán mindig telt volt és az efsz-tagok, valamint a falu többi lakói a munkából egyenesen a kézilabda-pályára siettek. Valóban háromnapos szép ünnepe volt — a csallóközi faluban — a kézilabda-sportnak, a nemes vetélkedőnek. Bugár elvtárs, a szakosztály vezetője, Rajkovics Gábor, edző, Németh Pál, titkár és mások fáradozásának meg lett a pozitív eredménye. Persze, a sikeres szerepléssel nő a gond Is, pedig a nyárasdi lányok szerények és a jutalmuk jóformán egy-egy kirándulás. A nyáron — a kölcsönösség alapján — a budapesti FTC csapata látja 13 napra vendégül a lányokat, ahol a közös edzéseken már a felkészülést Is megkezdik az őszi idénvre. A „szerénység“ azonban nem jelenti, hogy a két csapat fenntartása — elsősorban az utazási költségek, játékvezetők honorálása (az idén is I. osztályban szereplő bírók vezették a mérkőzéseket) vendégcsapatok fogadása és sorolhatnám tovább — Jelentenek tetemesebb kiadásokat. A helyi szövetkezet anyagiakban elég sokat áldoz a csapatra. Időnként a tárástól Is kapnak segítséget. Most azonban, bogy két csapat Is szerepel az országos bajnokságban, a kiadások lelentősen megnövekednek. Ezért üdvös lenne, ha a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága is felfigveine lényegében a szövetkezeteket kéDviselő touoľníkyi suortnlékra és a lehetőségekhez mérten szintén hozzájárulna az anyagi kiadásaik fedezéséhez. Tény, továbbra is mindent el kell követni, hogy a nvárasdt lányok sikeresen szerepeljenek, méltóan képviselték az élemzőnyben az állandóan felfelé Ívelő falusi sporttevékenységet, amely nem utolsósorban a nemzeti bizottságok, efsz-ek és az áldozatkész snortvezetők összefogásánál? köszönhető. TÖTH DEZSŐ
