Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-03 / 31. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. augusztus 3. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA ÜLÉST TARTOTT A PARASZTSZÖVETSEG KB ELNÖKSÉGE Időszerű kérdése к rö A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottségának elnöksége legutóbbi illésén az időszerű, s a közeljövőben megoldandó problémákról tárgyalt. Legelsőként a CSKP KB-а, a csehszlovák kormány, és a Parasztszövetség Központi Bizottságának a mezőgazdaság dolgozóihoz intézett aratási telhfvása szerepelt napirenden; majd a felhívással kapcsolatban egész sor intézkedést javasoltak, amelyeket az egyes járásokban, valamint szövetkezetekben várnak megvalósításra. Ugyancsak megtárgyalta az elnökség a Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztérium és a Parasztszövetség Központi Bizottsága közötti együttműködési szerződés jelentőségét. Ennek a szerződésnek az aláírásával, s gyakorlati megvalósításával még egységesebbé válhat a tájékoztatás, a tudatformálás, valamint а XIV. pártkongresszus és az efsz-ek VIII. országos kongresszusa határozataiból eredő mezőgazdasági célkitűzések elérésének támogatása. Az egyezményt aláíró felek évente egyszer felmérik, mi vált valóra az együttműködési szerződésben foglaltakból, s miként érvényesülnek ezek az intézkedések a járási és helyi szervek gyakorlati munkájában. A továbbiakban az elnökség megvitatta az efsz-ek 1975. évi tervének készítését elősegítő irányelvjavaslatokat, politikai-szervezési intézkedéseket, arra vonatkozólag, hogy a szövetség miként járul hozzá a tervlebontás előkészítéséhez. Majd javaslat hangzott el: a szövetség kellőképpen értékelje a szlovákiai aratási verseny eredményeit, s újabb javaslatokat terjesszen elő a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére vonatkozóan, mint ahogy azt az efsz-ek szocialista brigádvezetőinek II. országos értekezlete kitűzte. (jp) Л mezőgazdasági ifjúság nevelése A Milanovcei (Nagykéri) Efsz szőlészetében a szépet szerető dolgozók rózsafákkal szegélyezték az utat. íme a kezdeményezés, semmi akadálya, hogy követőkre találjon. Balia felv. Az ankét értékelése A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottsága a szocialista mezőgazdaság 25. évfordulója tiszteletére ankétet hirdetett „Jobb munkakörnyezet — szebb élet“ címen, amelyet a Szabad Földműves a Szövetségi Szemle rovatában közölt a lap ez évi 6.-26. számaiban. A szövetség Központi Bizottságának elnöksége díjakra, kisebb tárgyi jutalmakra, s egyéb kiadásokra 10 ezer koronát Irányzott elő. Az elnökség hét tagú bizottságot jelölt ki az ankét értékelésére vonatkozóan a következő összetételben: elnök JUDr. Michal Ďurdiak, a szövetség Központi Bizottsága jogi és ellenőrző osztályának vezetője, Ladislav Kazlov, a szövetség Ievicei jb-titkára, Picinger Béla, a rožňavai jb-titkár, Misík Mihály, a komárnoi jb-titkár. Angyal János, a Trnovec nad Váhom-i [végtomócl) Proletárnemzetköziség Efsz elnöke, Prokeš Jozef mérnök, a szövetség KB-ának dolgozója, valamint N. Kovács István, a Szabad Földműves szerkesztősége agitprop, osztályának vezetőhelyettese, aki az értékelő bizottság titkári teendőit is ellátta. Az ankétre 25 szerző küldte be cikkét községekből, szövetkezetekből, Iskolákból, valamint különféle intézményekből, Szlovákia különböző vidékeiről. Ezek közül négyet közlésre alkalmatlannak minősített az ankéttel megbízott rovatvezető. Mi volt az ankét fő küldetése? Hogy az egyes cikkek választ adjanak arra, miként gondoskodnak a szövetkezetekben — a termelés mellett — a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek sokoldalú kielégítéséről, miként teljesítik a társadalmi tevékenység tervfeladatait. Az értékelő bizottság 1974. július 17-1 ülésén értékelte az ankét eredményeit, mégpedig a következőképpen: Az f. díjat egyértelműen nem ítélte oda senkinek, mivel az ankét kritériumainak megfelelően ilyen minőségű cikk nem érkezett. A II. díjat — egy 2000 korona értékű magnetofont — a šamoríni (somorjai) Csiba László érdemelte ki „Huszonöt év távlatából“ című cikkével, amelyben teljes mértékben függetleníteni tudta magát más szerzők cikkeinek hatásától, nem szorítkozott kizárólag tények felsorakoztatására, hanem érzelmi hatóerővel társítva, ügyelt mind a tartalomra, mind a formára. Viszont az értékelő bizottság, a szokástól eltérően három III. díjat ítélt oda: (egyenként 1000 Kčs értékű tranzisztoros rádió j. Ill/а. Kertész Pál, az SZLKP KB*a dolgozója, Bratislava. III/b. Obert János, Málaš, Ievicei járás. III/c. jakab Sándor, Ptrukša (Szirénfalva], trebišovl járás. Aratás befejeztével... — művészek, szabadtéri színpadon. Foto: nkl О Kisebb tárgyi jutalomban részesül az alábbi tíz szerző: 1. Kovács István, Gemer, Rím. Sobota-i járás; 2. Benyák József, Želiezovce, ievicei járás; 3. Kurucz Lujza, Iža, komárnoi járás; 4. Krajcsovics Ferdinand, Galánta; 5. PhDr. Hofer Lajos, Nové Zámky; 6 Búkor József, Zemné, Nové Zámky-1 járás; 7. Böjtös János, Vinica, Vei. Krtlš-l (nagykürtös! ) járás; 8. Miriák Ferenc, Tvrdošovce (Tardoskedd), komárnoi járás; 9. Andriskin József, Komárno; 10. Sólyom László, Lučenec (Losonc j. Az ankétba való bekapcsolódásért a bíráló bizottság oklevéllel jutalmazza: a Balon-i Vörös Györgyöt, a Nové Zámky-i Bokros Annamáriát, a Tvrdošovcei Bogdány Gézát, a Dun. Streda-i Trgo Imrét, a Topolníky-t Krascsenics Gézát, Blaas Géza és Mach František mérnököket (Bratislava), valamint Motesíky Árpádot (Vei. Cetín). A „Jobb munkakörnyezet — szebb élet“ című ankét az értékelő bizottság véleménye szerint betöltötte küldetését, politikai-nevelési szempontból egyaránt: érzékeltette azt a küzdelmet, amelyet a szövetkezetek tagjai a mezőgazdaság szocialista átépítése, a párt mezőgazdeságpolltlkájának megvalósítása érdekében kifejtettek; rámutatott arra is, mily nagy segítséget nyújtott a szövetkezetek alakításához, gazdasági-politikai megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez a munkásosztály, ezáltal is még szorosabbá téve a munkás-paraszt szövetséget: ugyanakkor — mint érzékeny szeizmográf — jelezte azt is, micsoda anyagi-kulturális és szakmaipolitikai műveltségi színvonalra emelkedett szövetkezeti parasztságunk, mennyire változtatta meg a közös gazdálkodás e falvak, községek egész arculatát. Az ankét további előnye: konkrét feladat teljesítésére mozgósította a községek, szövetkezetek, iskolák, s egyéb intézmények dolgozóit: a felsőbb párt- és gazdasági szervek határozataiból eredő feladatok megvalósítását szorgalmazva — a szocialista mezőgazdaság 25. évfordulója tiszteletére. A Parasztszövetség szempontjából az ankét a szövetkezetek vezetőinek, tlsztségviselőtnek és dolgozóinak figyelmét nagyon fontos feladatok teljesítésére irányította, hogv rendszeresen és tervszerűen gondoskodjanak a dolgozók szociális-kulturális Igényeinek sokoldalú kielégítéséről. Ezek a feladatok az általuk lőváhagyott társadalmi tevékenység tervéből, valamint a Nemzeti Front választási programiéból erednek, hogy a dolgozók munka- és életkörülményeinek szüntelen javítását szem előtt tartsák. Mert hiszen mindez együttvéve a dolgozók többlétét szolgálja. Az ankét biráló bizottsága. * A Szabad Földműves szerkesztősége ezúton mond köszönetét az ankét valamennyi résztvevőiének, s további eredményes munkát, még aktívabb együttműködést kíván. A CSKP KB és az SZLKP KB 1973. évi júliusi plenáris üléseinek határozata alapján az SZLKP Komárnoi járási Bizottsága 1973. évi szeptemberi plénuma is behatóan foglalkozott az ifjúság — ezen belül a mezőgazdasági ifjúság — élet- és munkakörülményeinek, kulturális- és művelődési igényei kielégítésének kérdéseivel. A járási plénum-ülés résztvevői abból az elvhűl indultak ki, hogy a szövetkezeti fiatalokról sokoldalúan kell gondoskodni, ami fokozza tevékenységüket, sőt a jövőjük szavatolását jelenti. Már jónéhány hónap eltelt a múlt év szeptemberi járási plenáris ülés óta, ezért az SZLKP JB-elnöksége az elmúlt napokban ismét napirendre tűzte a mezőgazdasági ifjúság eszmeipolitikai nevelésének kérdését, hogy átfogó képet kaphasson a plénumhatározat realizálásáról. A jelentés tényként állapította meg, hogy a koinárnoi járásban a szövetkezeti ifjúságot előnyben részesítik a szociális és egyáb juttatásokat illetően, életkörnyezetűk kielégítő. Például 1973. évben csupán a lakásépítésre vonatkozóan 239 ezer koronával segítették a fiatalokat a szövetkezetekben, s az idén is hasonló összeget irányoztak elő. Mindezt a messzemenő gondoskodást a fiatalok társadalmi munkával viszonozták, ilymődon igen jelentős anyagi javakat hoztak létre. A kezdeményezést Illetően is jobbára a fiatalok jártak — és járnak — az élen. A járás mezőgazdasági üzemeiben a szocialista brigád megtisztelő elmért versengő 44 munkaközösség közül 24 az ifjúsági. A szocialista brigádmozgalom fejlesztése érdekében már eddig is sokat tett a Parasztszövetség járási bizottsága. amely szorosan együttműködik a járás szövetkezeteinek vezetőivel. Ugyanilyen elismeréssel szólhatunk a mezőgazdasági üzemek kommunistáinak ez irányú segítségét, személyes példamutatását illetően is. A SZISZ-alapszervezetekbe tömörült fiatalok jelentős része rendszeresen látogatta a pártoktatás előadásait,. s lépten-nyomon tanújelát adja aktivitásának. Örvendetes tény: a járás valamenynyi községében, mezőgazdasági üzemében működik SZISZ-alapszervezet, s a 31 ifjúsági klubból 21-ben mezőgazdasági fiatalok tevékenykednek. Ezekben kibontakozott a fiatalok érdekköri tevékenysége. A klubok működési tervei és házi munkarendjei tág lehetőségeket biztosítanak a falusi ifjúság életstílusának formálásához. Fogyatékosság: a klubok nem mindenütt rendelkeznek képesített vezetőkkel, szervezőkkel, érdekkörvezetőkkel. Viszont, a testnevelés nagyon népszerű, közkedvelt a mezőgazdasági ifjúság körében. Erre többek között fényes bizonyíték a mezőgazdasági ifjúság járási spurtolinipiája. amelyet nemrég Hurbanovoban (Ögyallán) nagy sikerrel rendeztek meg. Ami meg a hazaszeretetre nevelést illeti, egyre több alkalommal rendeznek társaskirándulásokat, melyek során lehetőségeket biztosítanak a más nemzetek ás nemzetiségek fiaival, lányaival való közvetlen ismerkedésre, népi kultúrájuk, kulturális és történelmi nevezetességeik megismerésére. A mezőgazdasági Üzemek fiataljainak fő feladatai közé tartozik: a legtevékenyebb SZISZ-tagok útjának egyengetése a kommunista párt tagjelöltjeinek sorába. A járás SZISZ- alapszervezetei vezetőségében jelenleg 86 párttag, illetve tagjelölt tevékenykedik. Tehát, ez is némileg bizonyítja, a párt vezető szerepe az ifjúsági mozgalom keretén belül is érvényesül. Tehát, a komárnoi járás mezőgazdasági üzemeiben mindenképpen igyekeznek az elmúlt évek ideológiai jellegű plénum-Uléseinek határozataiból eredő feladatait megvalósítani. KOLOZSI ERNŐ I iiÄßi&f REGENTE a parasztember nyara kemény, kínzó próbatétel volt. A falu népe küszködött a porral, hűséggel, verejtékkel. Az aratás és a cséplés nem négy-öt napig, hanem öt-hat hétig is tartott. Legfeljebb másoktól hallott falusi ember arról, hogy a módosabbak, a dúsgazdagok kényes-fényes nyaralóhelyeken, tengerparton töltik a forró nyári napokat. Ilyesmiről esetleg csak álmodhatott — se pénze, se ideje nem volt rá. Nagyot fordult a világ. Az emberi erőt facsaró kegyetlen robot a műlté. Gépeké a dolog neheze. Igaz, ember nélkül nem sokra megyünk velük. A traktorosok, a kombáfnosok, a gépkezelők keményen helytállnak a többiek helyett is. Node, azok — mármint a többiek — sem henyélnek. Végzik a dolgukat: az istállóban, a gépműhelyben, a kertészetben, a gabonaszérűn, az irodában. Szóval: munka nélkül ma sem lehet megélni. Am a mai élet már nem követeli meg a falusi embertől, hogy egész nyáron át, kora hajnaltól késő estig inszakadtáig haftSa magát. MAS A MUNKAREND, más az életstílus manapság. Elnéztem a minap a rottíaval frozsnyól) járáshoz tartozó Hrhov (Tornagörgő) község határából hazafelé tartókat. Még elég magasan tüzelt a nap, s már a faluba értek. Ámde, nem az otthonukba vitt az útjuk, hanem — Burkus János efsz-elnök szavat .szerint — a szociális épületbe, ahol kedvük szerint fürödhetnek, tisztálkodhatnak. Nem azért, mintha fürdőszobával nem rendelkeznének a szövetkezeti tagok, többségük odahaza is rendbe szedhetné magát. Csakhogy a szociális épületben hangulatosabb. No meg aztán az asszonyok itt dolguk végeztével be is vásárolhatnak a késő délutánt órákban. Jómagam is a falu szülötte vagyok. Tudom, a szövetkezet tágját még jónéhány évvel ezelőtt nem ismertek pihenőnapot. Ügy éltek, s dolgoztak, ahogy a munka diktálta. Manapság meg már csak néhány sürgősebb esetben van szükség az ünnepi-vasárnapi munkára — szénabetakarítás Idején, ha vihar fenyeget, stb. Nem csoda hát. ha a szociális helyiséget esténként emberek színes forgataga tölt,i be az említett községben; tisztálkodás után társalognak, söröznek, meg hányfák-vetik ország, világ dolgait. A klub tarka műsora vonzza a falu apraját-nagyfát. De ne maradjunk a görgőt példánál csupán, akad több ts. Például a koSicet járásban számos strandot, üdülőtelepet találunk. Közülük említést érdemel a báni üdülő, kitűnő vizével, parkjával, hétvégi házaival. A szövetkezeti tagok a napi munka után, de főleg szombat-vasárnapokon tömegesen keresik fel, valósággal megszállják. Jönnek ide környékbeliek is: ki csak égy gyalogosan, ki meg kerékpáron, vagy egyéb gördülő alkalmatossággal. MIÉRT SZAPORODIK a falust strandok száma? Mert a községvezetők tudatosították: a szabad Idő hasznos eltöltése ma létfontosságú kérdés. Megváltozott az élet; ritmusa felgyorsult ugyan, de a szórakozás igénye ts mind nagyobb követelményeket támaszt. Ennek a feltételeit nemegyszer közösen, társadalmilag teremtik meg. S ahol nincs szórakozást lehetőség, ott elöbbutóbb meggyűlik a baj... Az emberek elszálUnqOznak onnét, más égtájak felé veszik az Irányt. S még egy fő példa: a mtchalovcet járásban a Vinnai tó partján ts gyakran láthatunk szövetkezeti tagokat, családostól. Arról nem ts beszélve, hogy a šírava vasárnaponként több tízezer embert vonz. ezek jelentős hányada szintén szövetkezeti tag:.. ILY NAGYOT FORDULT A VILÁG nálunk, itt Kelet-Szlováktában, ahol a letűnt kapitalista társadalmi rendszerek tdefén tort ült a nyomor, a legféktelenebb volt a kizsákmányolás... Lám, ennyire megváltozott a falust emberek nyara — mindennapi élete. —ib—