Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-03 / 31. szám
2. SZABAD FÖLDMŰVES 1974. augusztus 3. Kedvezően alakult a félévi mérleg Д1 elmúlt hét legjelentősebb ** nemzetközi eseményei közé tartnzott a görög katonatiszti kormányzat bukása, amelyet polgári kormányzat váltott fel. Az új miniszterelnök KONSZTANTIN Karamanlisz — a junta uralma alatt önkéntes száműzetésben levő — politikus lett. A megalakult új kormány a múlt héten már le is tette a hivatalos esküt. Mire való a borravaló? GAZDASÁGI EREDMÉNYEINK SOKAT IGEROEK Hazánk népgazdasága 1974 első felében az ötödik ötéves terv három évében tapasztalt* kedvező Irányzatnak megfelelően fejlődött. A gazdasági élet egyenletesen fejlődött, a terv főfeledatait teljesítettük és a jó eredmények lehetővé tették a lakosság életszínvonalának további emelkedését. A múlt év első félévéhez viszonyítva az ipari termelés 6,2 százalékkal, építőiparunk munkájának mennyisége 7,3 százalékkal nőtt, 13,4 százalékkal több beruházási feladatot valósítottunk meg és külkereskedelmünk forgalma 26,3 százalékkal emelkedett. A külkereskedelem szempontjából különösen eredményes volt a szocialista országokkal való együttműködés. Az első félévben a KGST államokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom az előző év időszakához képest 10,8 százalékkal növekedett, ezen belül a forgalom leggyorsabban Magyarországgal (20,5 °/o-alj és Lengyelországgal (15,3 %-al) nőtt. A munkatermelékenység a tervezettnél gyorsabban növekedett és az Ipari termelés gyarapodásának 87 százalékát fedezte. A gazdasági eredményekkel összhangban fejlődött az életszínvonal: 1973 hasonló időszakával szemben a lakosság pénzjövedelme 4,7 százalékkal, a dolgozók átlagos bére 3,1 százalékkal, és a kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a kiskereskedelmi árak és létfenntartási költségek továbbra is szilárdak maradtak. A mezőgazdaságban az év első felében elért eredmények megmutatták, hogy az ágazat dolgozói sikeresen teljesítik az ötödik ötéves terv előirányzatait, és megteremtették az idei tervteljesítés feltételért is. Az alapfokú .élelmiszerfogyasztás növekedésének nagyobb részét a hazai termelés fedezte. A növénytermesztés fejlődésében láthatók a szerkezeti változások is. A gabona idei vetésterülete 2 millió 756 ezer hektár, vagyis 26 ezer hektárral kevesebb mint a múlt évben, A gabona vetésterületének csökkenése ellenére a várható termés a június 20-i becslések szerint a tervezettnél nagyobb lesz. Jelentősen nőtt a hüvelyesek vetésterülete, éspedig 1973-hoz viszonyítva több mint a kétszeresére. A múlt évhez viszonyítva a cukorrépa vetésterülete 9000 hektárral nőtt, a burgonyáé 25 ezer hektárral csökkent. Az idei év első felében eredményesen fejlődött az állattenyésztés. A marhaállomány június 30-val a múlt évhez viszonyítva 67 ezer állattal, vagyis 1,5 százalékkal volt nagyobb. A sertésállomány 466 ezer állattal, vagyis 7,8 százalékkal, a baromfiállomány 1 millió 62 ezerrel, vagyis 1,5 százalékkal csökkent. A múlt év azonos időszakához viszonyítva gyarapodott a gazdasági állatállomány, különösen a tehénállomány, és a tyúkok hasznosítása. A becslések szerint az első félévben a napi fejési átlag 7,87 liter (tavaly 7,55 liter), az átlagos havi tojáshozam pedig 17,5 darab (tavaly 17,0 darabl volt. Az állatállomány kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a múlt év azonos időszakához viszonyítva mintegy 4 százalékkal növeljék' a vágóhídra szállított állatok számát. Egyidejűleg a tejtermelés 3,4 százalékkal, a tojástermelés pedig 5,0 százalékkal nőtt. Ez lehetővé tette az állati termékek felvásárlási tervének túlteljesítését. Az első félévben 36 ezer tonnával több húst (a baromfit is beleszámítva), 98 millió literrel töb tejet és 94 millió darabbal több tojást vásároltak fel, mint a múlt esztendő első felében. Az új kormány hivatalba lépése után elhatározta, hogy feloszlatja a J a r o s z szigetén levő gyűjtőtábort, szabadon bocsátja a politikai foglyokat és általános amnesztiában részesíti a politikai elítélteket. A minisztertanács továbbá úgy döntött, hogy visszaadja a görög állampolgárságot mindazoknak az emigránsoknak, akiket az előző rezsim fosztott meg attól. Kormányválság Görögországban Az új kormány létrehozása — amely lényegében jobboldali irányzatú — mégis haladást jelent, mert a több mint hét éves szélsőséges jobboldali katonai diktatúra után Görögországban megindulhat egy liberálisabb fejlődés a polgári demokratikus kibontakozás irányában. Az új görög kormány különben nagy nehézségek elébe néz. Olyan súlyos kérdések megoldása vár rá, mint, a ciprusi válság felszámolása, rendeznie kell Törökországgal kiéleződött viszonyát, kapcsolatait a NATO- val. Olyan belpolitikai kérdésre adott válaszok döntik majd el az új kormány politikájáról alkotott Ítéletet, hogy mi lesz a sorsa a demokratikus jogoknak, engedélyezik-e az eddig betiltott pártok működését, stb. A ciprusi fejleményekkel kapcsolatban a hétvégi diplomáciai tárgyalások emelkednek ki. A görög—török —angol hármas tanácskozáson a hét elejéig nem születtek kézenfogható eredmények. Ezért a Szovjetunió kor-Az eredményekben jelentős része van a dolgozók fokozott aktivitásának, akik Csehszlovákia Kommunista Pártja céltudatos vezetésével teljesítik а XIV. kongresszus döntését. Gyors ütemben terjed a szocialista brigádmozgalom, valamint a kötelezettségvállalások népeink nemzeti felszabadító küzdelme és hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére. mánya újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifejtette állásfoglalását a ciprusi eseményekkel kapcsolatban. A kormánynyilatkozat megállapítja, hogy tovább tart az önálló független ciprusi köztársaság elleni katonai agresszió. Ezért követeli, hogy haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ biztonsági tanácsának 1974. július 20-1 határozatát. JllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllM lilllllilllillllllllllllllllllllllllö llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllílllllill A felkelés előkészítői, szervezői, segítői... A Szlovák Nemzeti Felkelés jubileumi ünnepségein többször hallunk az akkori illegális és később legális pártszervek, szervezetek, közigazgatási szervek tevékenységéről. Cikkünkben most főleg a forradalmi nemzeti bizottságok születéséről és későbbi munkájáról akarunk képet adni. Történelmi hiteles okmányok bizonyítják, hogy a forradalmi nemzeti bizottságok a helyi viszonyoktúl függően természetesen nem egyszerre alakultak. Voltak olyan községek, városok, ahol a kommunisták lényegében már a felkelés előtt kezükbe ra gadták a hatalmat és lehetővé tették a forradalmi nemzeti bizottságok megalakítását. Ennek bizonyítására több példát is felhozhatunk. A forradalmi múltú Breznúban például már 1944 márciusában megalakult az első. májusában pedig a második illegális forradalmi nemzeti bizottság. Ezek elősegítették a parti zánegységek megszervezését, a he gyekbe vonult partizánok és felkelő katonák élelmiszerellátását. A járási pártbizottság már augusztus 25-én legáliisan dolgozott és politikai agitéciós munkája nyomán a városban 30-án telies mértékben átvette a hatalmat a forradalmi nemzeti bizottság. A zvolení járásban? Veľká Lúkán, Hájníkon. Dobrá Niván. Oííován. Detván, Hriüován. Krupinán. Cerovon már pár hónappal a felkelés előtt működtek a forradalmi nemzeti bizottságok és több községben megszervezték a munkásőrséget is. A járási székhelyen 1941-ben alakult meg a forradalmi nemzeti bizottság, de az árulás miatt már a kővetkező év decemberében 25 tagját a -fasiszta börtönökbe és koncentrációs táborokba hurcolták. A kommunisták azonban nem csüggedtek és az illegalitásban dolgozó elvtársakból pártcsoportokat szerveztek, s előkészítették a közigazgatási tervet a hatalom átvételére. Amikor Bfažovský elvtárs a felszámolt forradalmi nemzeti bizottság volt elnöke kiszabadult a fogságból, ismét megkezdte működését az illegális forradalmi nemzeti bizottság. A felkelés első napjaiban Blažovský elvtársat választották a járási forradalmi nemzeti bizottság, Érti elvtársat pedig a városi forradalmi nemzeti bizottság élére. A žilinaj járásban Rajec-fürdőn székelt az illegális forradalmi nemzeti bizottság, amely 33 helyi forradalmi nemzeti bizottságot irányított. Ezek a közigazgatási szervek gondoskodtak az élelmiszer igazságos elosztásáról, a felkelésben résztvevők ellátásáról, és több határozatot hoztak a falvak lakosai jobb életkörülményeinek biztosítása érdekében. Bár rövid ideig működtek, mégis lefoglalták az árulók vagyonát, majd azt szétosztották a szegényebb sorsúak között. Megtették az előkészületeket például a nagybirtokosok földjeinek felosztására is. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a forradalmi nemzeti bizottságok nemcsak a felkelés előkészítői, szervezői, segítői voltak, hanem politikai, társadalmi, gazdasági és szociális téren is komoly tevékenységet fejtettek ki. A városokban és falvakban működő illegális pártszervezetek tagjai agitációs munkájuk során nyíltan hangoztatták: a győzelem után a szovjet példa nyomán szncialista társadalom építését kezdik meg. A nép a megszállás alatt megismerhette a gyárosok. földbirtokosok és nagygazdák igazi arcát, akik bár kezdetben nemzeti hovatartozásukkal kérkedtek, de amikor közeledett a felszabadító szovjet hadsereg, vagyonukat féltve átpártoltak a borzalmas tetteket elkövető német fasisztákhoz. Ezért a kommunisták szavai termőtalajra hullottak: egyre jobban megszilárdult a nemzetek összefogása a közös ellenség elleni küzdelemben. A forradalmi nemzeti bizottságok egyformán segítették a szlovák, a cseh, a magyar, a francia, a német és más nemzetiségű partizánokat a felkelés dicső harcaiban és akkor is, amikor a túlerő elől a hősöknek a hegyekbe kellett vonulniuk. Ezer meg ezer más nemzetiségű harcost mentettek meg sokszor életük kockáztatásával a forradalmi nemzeti bizottságok tagjai. A forradalmi nemzeti bizottságok tehát a pártszervezetek sejtjeinek, csoportjainak előkészítő munkája nyomán születtek meg. Természetesen a fasiszták terrorakciói miatt munkájuk nem volt mindig rendszeres, tervszerű. Egyes városokban, községekben eleinte csak a legmegbízhatóbb képviselők üléseztek különböző helyeken, hogy az esetleges besúgás miatt ne bukjon le mindenki. Az akció támogatására néhány ember kapott megbízatást. Amikor azonban Banská Bystricán a felkelési rádióban 1944. augusztus 30-án elhangzott a felkelésre mozgósító felhívás a hatalom átvételére, augusztus 31-e és szeptember 1-e között nyilvános nagygyűléseken választották meg az új közigazgatási szerveket. A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 1-i Kiáltványában közzétette, hogy Szlovákia egész területén, mint törvényes közigazgatási szerv átveszi a hatalmat és teljes joggal irányítja a városi és falusi helyi nemzeti bizottságokat. Szeptember 2-án Szlovákia Kommunista Pártja Kiáltványa felszólítja a kommunistákat, hogy aktivan dolgozzanak a nemzeti bizottságokban, segítsék azokat a hatalom átvételében és vegyenek részt a fegyveres . harcokban. A 30 év előtti dicső harcokból tehát a forradalmi nemzeti bizottságok is tevékenyen kivették részüket, megteremtve a kedvező feltételeket a hatalom átvételére. (balia) Hazánkat kiváló termálvizekkel áldotta meg a természet. Ezt már hajdanában is felismerték és főleg a maroknyi uralkodóosztály élvezte a jólnduló gyógyfürdőket. A világ kereke óriásit fordult az utóbbi évtizedekben, s a dolgozó nép társadalmában rászorultak, esetleg a protekcióval odakerültek százezrei élvezhetik a gyógykezelést. Kinek milyen a szerencséje — sok esetben az ismeretsége, eszerint kapja a szakszervezettől vagy más intézménytől a beutalást, avagy megvásárolja a különböző betegségek szerint. A gyógyfürdő felkészültsége, korszerűsége napjainkban Is nagyon eltérő. Vannak minden igénynek megfelelőek, világszintnek, s jócskán akad „elfelejtett" is közülük. Az utóbbiak közé tartozik Libverda, az észak-csehországi fürdők egyike, amelyet térképen aligha talál meg valaki. Gondolom, nagyon elkalandoztam, de mégis a legfrissebb élménnyel kell kezdenem a már oly sokszor megírt borravaló-kérdést. Ha valamihez kellemes emlék fűződik, azt a halandó gyorsan felejti. Másképp gondol vissza az ember a neki nem tetsző, esetleg bosszantó eseményekre, amelyekre nemigen számított. A fürdőhelyek a borravalózás melegágyai. Ez az első napon kezdődik a szobaelo^ztásnál, a kezelőorvosnál, mert a fehérkabátosoktól sokminden függ. A lelkiismeretes megvizsgálás, különböző gyógykezelések kiírása, diéták megállapítása és az egész idő alatt a kezeltek kérésének teljesítése vagy elutasítása. Különben a borravalót senki nem kéri, de állítólag megéri adni. A rossz nyelvek szerint meggondolandó hány zöldhasút érdemes a borítékba tenni, majd a kabátzsebbe csúsztatni. Aztán következnek a kúrák, amelyekből több is van naponta. Még voltak papírban, fémben három koronások, addig az volt a tarifa. Napjainkban már az „ötös“ világát éljük, ettől kevesebbet nem illik egy kezelés után odapottyantani. Ezt nem kell adni, de akkor esetleg az előírt idő nemigen számít a nővéreknek, a víz hideg vagy meleg és a húsz perc helyett tizenöt is elég a fürdőzésből. Persze Illik valamit adni a portásnak, a kiszolgáló személyzetnek, a takarítónőnek, az egészségügyi nővérnek és isten tudja még kinek. Egyébként a borravalőzás bosszúságot Is okozhat a kúrázónak. A jobb kuncsaftot — ha két váltásban dolgoznak a nővérek — saját munkarendjük szerint osztják be és úgy délutánonként a „gavallér" otthon várakozhat, mert a nővér úgy osztotta be a fürdőjét. Ha csak a gyógyfürdőben lenne borravalózás, az még csak hagvján. De ugyanúgy van a születésnél, halálesetnél, kórházban, s az üzlethálózat, a szolgáltatások jelentős részében, és társadalmi életünk más területén Is. A borravalót természetesen sehol nem kérik, de mindenütt éreztetik, hogy csak akkor végeznek tisztességes szolgáltatást, ha valami mellékes csurran vagy csöppen. Ez rendszerint a ranglétre szerint fozoédik, illetve ott a legmagasabb, ahol a halandónak fogalma sincs, hogyan csapták már be a munka jutalmazásának a megszabásánál, vagy a megkent nyújtott-e valami különlegeset. A borravaló a vendéglátókban, borbélyoknál már ősidőktől használatos. Az szinte természetes, hogy a vendég az étteremben, kávéházban nem kéri vissza az aprót. Ez rendben is lenne, ha a vendéget tisztességesen kiszolgálnák. A probléma csak akkor kezdődik, amikor a borravalót nem azért adjuk, mert valaki megérdemli, hanem azért, mert természetesnek vesszük: adni kell. Sajnos, napjaink valósága; az egyes munkakörökben dolgozók bérét úgy állapítják meg, hogy belekalkulálják e borravalót. Ezért aztán ezekben a szakmákban dolgozók annyira természetesnek veszik a „felülfizetést“, hogy sok esetben meg se köszönik. Igaz, a borbélyoknál, fodrászoknál már jobb a kereset (a szolgáltatásokért közel háromszor ennyit fizetünk, mint hajdanában), de ezáltal a borravaló nem csökkent, sőt emelkedett, mert ha már az üstökünk „helyrepofozásáért“ mondjuk 15 koronát fizetünk, akkor legalább hármat illik zsebbe csúsztanl, annyit, amennyibe régebben egy sima nyírás került. A borravalók napjainkban ijesztő méreteket öltenek. Aki a tarifának nem megfelelően ad’ mellékest — amely sokszor több mint 50 százaléka az árnak — azt lenézik, kinézik, mindenféle skót jelzővel illetik. A televíziójavításnál, a gépkocsi-szervizben, műhelyben nem ritka a 100 százalékos „mellékes“ sem. Sokszor a legnagyobb gondot az okozza, mennyit adjon, nehogy megsértse a nála esetleg többszörösét keresőt a „kevés" borravalóval. A társadalomnak egy bizonyos köre jut így jelentős összeghez, s aztán sokan csodálkoznak, hogy egyeseknek mindenre telik. A szegény, rosszul fizetett pincér és más vendéglátóbeli alkalmazott, üzletes, borbély, bútorüzletben dolgozó és sorolhatnám tovább, játszik a pénzzel, váltja az autókat, rangos vikend-palotákat épít, külföldön nyaral, közben szidja a rendszert a kevés fizetésért. A munkásnak, a földművesnek és az értelmiségiek legtöbbjének senki nem ad borravalót, mégis becsülettel végzik munkájukat Ideje leone, a szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető, sok esetben korrupciót szülő áradatnak végre valahára hadat üzenni. Azt hiszem, lehetetlen ezt valamiféle rendelettel megakadályozni. A további burjánzás megakadályozására, komoly társadalmi összefogásra lenne szükség. Itt nem gondolok a vendéglátásban szokásos filléres borravalókra. De ott is különbséget kell tenni; ha a kiszolgálás udvarias, ha a menü jó, ízletes, ám adjunk valamit. De ha nem az, kérjük vissza az utolsó filléreket is. Igaz, amíg az üzletben nem lesz elegendő megfelelő áru a „megkenést" nehéz megakadályozni. Viszont meg kellene érteni, hogy nem kerül az áru a pult alá, ha nem borravalőzunk és a spekulánsok előbb-utóbb kénytelenek lesznek elővenni az árút és eladni. A szolgáltatásoknak legyen tisztességes ára, keressen a szakember s ne tartsa a „csúpztatőt“ — amelyből adót sem kell fizetni — a legfontosabbnak. Ne adjunk borravalót! S legyen megszégyenítő olyanok számára a „borravaló", akik jó fizetést kapnak. Üzenjünk hadat az erkölcstelen borravalózásnak, amely által — főleg a szogáltatásoknál — nem egyszer rosszul, hanyagul dolgozó embereket jutalmazunk. Parancsoljunk álljt, mert a borravalózás lelenleg sok esetben a megvesztegetés határán mozog, mivel nem egy pohár „borravalót“ keresnek egyesek, hanem jogtalanul, a szocialista erkölccsel ellentétben — vagyonokat szereznek. Mire valő hát a borravaló? . 4 Arra, hogy a szocialista társadalmunkban egyesek meggazdagodjanak, dúskáljanak a javakban, lefizessenek hivatali közegeket és másokat. Aki játszik a pénzzel, az szemtelenné válik, nem törődik a vendéggel, a nyitási zárási idő betartásával, mert neki nem sokat számít, hogy ötven vagy száz koronával kevesebbet vagy többet tesz a zsebébe. A túlzott borravalózássalszerzett pénz teszi, hogy egyes emberek elégedetlenkdenek a rendszerrel, amelyben nincs módjuk fölösleges vagyonharácsolásra: Sok esetben ez szüli a korrupciót, a tehetségtelen gyermekek szülei lefizetik a tanárokat hogy azok a kiválóak helyett főiskolára kerüljenek. Lehetne még soká sorolni, mennyire káros hatású a túlzott borravalózás. De most nincs rá időm, be kell fejeznem az írást, mert a ki tudja hányadik könyörgő integetésemre megjelenik a pincér és ólomlassúsággal közeledik az asztalom felé —. Fizetek. — Leves, bécsi szelet, két deci bor, az annyi mint 27 korona 10 fillér. — Harminc — mondom automatikusan. A főúr hanyagul a pénztárcájába dobja a tízeseket, megvetően- végignéz és szó nélkül sarkon fordul.,, TÖTH DEZSŐ
