Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-27 / 30. szám
1974. július 27. SZABAD FŰLDMGVES 13 örvendetes tény, hogy mezőgazw daságunkban manapság a korszerű termelőhelyek kivitelezésére törekednek. Szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban ha valamilyen gazdasági épület kivitelezésére rászánják magukat, úgy intézik, hogy az a lehető legújabb, elkészülése ntán kevés embert foglalkoztató nagykapacitású, keltő rentabilitású, azaz nagy termelékenységet elérő típus legyen. Egyes körzetekben 4000—5000 sertést befogadó farmokat építenek, azonban akadnak olyan gazdaságok, amelyekben kisebb, vagyis 1000 férőhelyes korszerű hizlaldát hoznak létre. A hroboúovoi (alistáli) szövetkezet azok közé tartozik, ahol a kisebb hizlalda építése mellett döntöttek. Ecsi Tibor ökonómus látogatásunk alkalmával arról tájékoztatott, hogy a V—1000-res típusú sertéshizlaldát építették meg, amely eredetileg 600 férőhelyes lett volna, azonban az építmény kettérekesztésével s a belterület okszerű kutricázásával 1248 sertést helyezhetnek el ebben a hizlaldában. Ugyanis a kettérekesztett épületben 4X28, azaz 104 kutricát készítettek és így 12 darab 30 kg-os sertést helyezhetnek el egy-egy kutricában, tehát okosan kihasználják a belterületet. A sertéshús termelését távlatilag zárt forgóban oldják meg. jelenleg 210 Landrass + szlovák-fehér keresztezésből származó kocájuk van, ezek elégítik ki — ideiglenesen — a hizlalda malacigényét, no meg a kocaállomány felújítását. Ezeknek a kocáknak a véraránya 50 + 50 százalékos, azonban akadnak köztük olyanok is, amelyeknek túlsúlyban (62,5 százalékig) Landrass véraránya van, s az apaállatok véraránya is hasonló. Ez Az automatikát vezérlő szerkezet. előfeltétele annak, hogy jóminőségű, kevés zsiradékkal átszőtt húst termeljenek. Legutóbb a hús minőségének a további javítása érdekében 50 darab befedeztetett TETRA—В koca süldőt szereztek be. Ennek az állománynak azt a küldetés szánják, hogy alapot nyújtson az új hústípusú kocaállomány kialakítására. Az ökonómus elmondta továbbá, hogy a sok bonyodalommal készült sertéshizlalda ez év áprilisának első felében teljesen üzemképes volt, de malachiány végett még május 8-án sem üzemelt teljes kapacitással. A múlt évben ugyanis 500 darab saját nevelésű malacot kellett eladniuk, mert a hizlalda holland gyártmányú belső berendezése devízahiány végett nem érkezett meg időben. A malacokat azzal adták el, hogy idén visszakapják őket, de sajnos nincs honnan. Most, amikor már teljesen kész a Big Dutschman technológiára készült hizlalda, várniuk kell a malacokra. Az építmény a belső berendezéssel együtt 1 millió 650 ezer koronába került és kivitelezéséhez egy fillér szubvenciót sem kaptak. Ez azt bizonyítja, hogy a szövetkezet nagyon jó gazdasági alapokkal rendelkezikl A padlózat (Bernit) anyaga Ausztriából a Herzog cégtől származik. Alsó rétege (4 cm) cementtel kevert (betonszerű) könnyű műanyagból készült, s erre 2 cra-es bevonatot húztak Bernitből. Az állatok az eleséget félszfiraz állapotban kapják, s az etetés minden művelete automatikus vezérlésű. Ez az istálló is — mint általában a korszerű hizlaldáknál szokásos — ablak nélküli. A légcsere tehát automatizált. A hizlaldában mindössze három embert foglalkoztatnak. Az automatika etetésre naponta három ízben kapcsolja be a rendszert. Az első etetést reggel 5,15, a másodikat 11,15, a harmadikat pedig délután 17,30 órakor végzi. Az automatika elsőnek a villanyt gyújtja föl, majd vizet szolgáltat és kiüríti az etetőkbe a félszáraz eleséget. Ezt követően száraz abrakkal feltölti az adagolókat és ettől az időtől számítva 20 percen belül leállítja a vízszolgáltatást, s az etetés kezdetétől 30 percre kikapcsolja a villanyt, azaz a teljes automatikát. Ugyanez minden etetésnél ismétlődik. Beszélgetésünk során Écsi elvtárs elmondta, hogy ebben az évben 32 vagon sertéshús leadására szerződtek. A malachiány sajnos a tervezett feladat teljesítésében gátolja őket. fgy az első négy hónapban összesen 14 vason 90 mázsa húst adhattak a közellátásnak, vagyis sertéshúsból 1 mázsával kevesebbet a tervezett menynyiségnél. Ügy néz ki a helyzet, hogy saiát erőből csak az év végére sikerülhet kiegyenlíteni a tartozást, tehát az évi tervet — ha valami nem jön közbe — teljesíthetik. Szóba került továbbá az is. hogy a napi súlygyarapodás elég ió. Az első negyedévben a nani átlag 52, a hízósertéseknél pedig 62 dkg volt állatonként. A korszerű termelés feltételei azonban azt követelnék, hnev a hizlaldán kívüli folyamatok szinkronban legyenek a hústermeléssel (gondolunk itt az ideális malacellátásra. Végtére is helytelen, hogy — ám pénzért, de a kölcsön adott malacokat — időben nem kaphatták vissza. Természetesen odahaza is lenne tennivaló még a malac választás tekintetében. A múlt évben ugyanis 16,7 malacot értek el (választottak le) kocánként, s erre az évre 17,5 malacot terveznek. Ez az átlag nem rossz, de akadnak gazdaságok és nem is kevés, ahol 18—19 és ennél is több malacot választanak el kocánként. Vajon nem érhetnék el ugyanezt Hroboűovon is? A módját el kellene sajátítani ott, ahol e téren nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. HOKSZA ISTVÁN A NAGYÜZEMI ШШ ÍR J Г A mezőgazdasági üzemek jelenleg évente sok millió köbnféter vizet használnak. A mezőgazdaság nemcsak egyre nagyobb mennyiségben igényli, hanem egyben mind jobban szennyezi is a vizet. A KORSZERŰ Állattartó telepek hígtragyatermelése A hagyományos alommal történő trágyakezelés helyett a sertéstelepeken általában, de mind több szarvasmarha-telepen is, előtérbe kerül az alom nélküli tartás. Ezért a trágyát hígtrágyaként kell az istállóból eltávolítani, kezelni és elhelyezni. Ha a hígtrágyát nem kezelik és nem hasznosítják megfelelően, akkor a felszíni vagy a felszín alatti vízkészletekbe jut — s környezeti ártalommá válhat. S ez a gond fokozódik, mivel a hígtrágya mennyisége jelentős mértékben növekszik. A kibocsátott hígtrágya nagy mennyisége, a telepek viszonylagosan nagy száma, területi szétszórtsága a hígtrágyakezelés elhelyezés és hasznosítás több változatának, variálhatóságának kidolgozását tette és teszi a jövőben is szükségessé. A hígtrágya kezelésére és hasznosítására többféle műszaki megoldás ismert. A homogenizált hígtrágyák kezelésének régi módszere a komposztálás. Ezt a megoldást elsősorban sertéstelepeken alkalmazzák. Hígtrágyák és fekáliák komposztolására keverőanyagként évente többszázezer tonna tőzeget használnak fel, s ennek 75 %-át ma már a sertéstrágyák kezelésére fordítják. Egy másik elterjedt módszer szerint homogenizált kezelés után szippantókocsikkal szállítják és juttatják a talajra a hígtrágyát. Ezt a módszert elsősorban a burkolt úthálózattal viszonylag ellátott kisebb üzemekben érvényesíthetik. hígtrágya hasznosítása A hasznosítási törekvések során előtérbe került a rövidebb-hosszabb ideig tartó — esetleg tisztavlzes keveréssel kombinált — homogenizálás. Ezután öntözés útján vagy a halastavakban hasznosítják a hígtrágyát. A homogenizálásos kezelés és a trágyaszerként való hasznosítás több helyen nehézségekbe ütközött. Ezért speciális berendezések alkalmazásával a fázisbontásos kezelési módszert alakították ki. Ezek azonban üzemeltetési nehézségek miatt nem állták ki a gyakorlat próbáját. Az űn. szalmaszűrős fázisbontásos kezelés és a hidrociklonos eljárás ugyancsak nem vezetett a várt eredményhez. A fázisbontásos kezelés eszközeként újabban megjelent centrifugáról és az ívszítákról pedig nincsenek összefoglalható tapasztalatok. A fázisbontásos kezelési eljárások térhódításának a megfelelő technikai eszközök hiánya szab elsősorban gátat. A hígtrágyakezelés néhány módozatáról szólva összegezésként arra a következtetésre lehet Jutni, hogy ezt a témát — az utóbbi években tapasztalt jelentős előrehaladás ellenére — ma még nem tekinthetjük teljesen megoldottnak. Mezőgazdasági üzemeink erőfeszítése, a külföldi tapasztalatok és a hazai kutatási eredmények, továbbá a létesítmények és a kísérletek folyamatos vizsgálata, értékelése azonban oda vezetett, hogy az itthon kialakult módszereket — a kedvezőtlen tényezők kiiktatásával — tömegméretűvé lehet szélesíteni. Mindenekelőtt a fokozódó mennyiségű hígtrágya ártalmát mindenképpen el kell hárítani. S le kell szögezni, hogy a hígtrágya nem szennyvíz, illetve meg kell előzni, hogy azzá váljék. A hígtrágyák számottevő növényi tápanyagot tartalmaznak. Ezért trágyaként történő felhasználásuk esetén gazdasági előnyük vitathatatlan. A hasznosítás vagy elhelyezés során mindig kezelni kell a hígtrágyát, s a kezelés minden formája költséget jelent. A kezelés választott vagy lehetséges módjától függően az egységre vetített beruházás és a folyamatos évenkénti ráfordítás nagymértékben változik. A hígtrágya kezelésnek, hasznosításnak, elhelyezésnek szabályait jórészt szabványok írják elő. A közérdeket azonban tervezési irányelvek kiadásán keresztül is érvényre kell juttatni. A tervezéskor a hazai — esetenként a táji — adottságokat — klíma, talaj stb. — és az évszakváltozások hatását egyaránt figyelembe kell venni. AZ ÖNTÖZŰSZABÄLYOZÖRENDSZER SZÜKSEGESSEGE A technika kialakítása a megvalósításnak noha igen lényeges, de mégiscsak az egyik oldala. Ezzel együtt olyan szabályozórendszerre van szükség, amely hozzájárul ahhoz, hogy a hígtrágyák ne váljanak szennyvizekké, s ebben a törekvésben a hígtrágyát termelő üzem érdekelt legyen. / E törekvés során vezérlő alapelv kell legyen, hogy a koncentrált állattartó telepeken keletkezett trágya kezelése, elhelyezése vagy hasznosítása a telepet üzemben tartó kötelezettsége. Az ehhez szükséges létesítmények és technikai eszközök a telepek tartozékai és működtetésének költségei is üzemi költségek. A hasznosítás módját és az ehhez szükséges technikai berendezéseket a telep létesítésével együtt komplexen kell tervezni. Az a cél, hogy a Jelenleg kialakult helyzet távlatokban javuljon. Ezért az új telepek létesítésénél fontos feltétel, hogy az üzemeltetéséhez szükséges víz rendelkezésre álljon. Ehhez hasonlóan ugyancsak lényeges, hogy a trágyakezelés és elhelyezése a környezetvédelem, a humán- és az állategészségügy követelményeinek megfeleljen. —F. K.— Az egyik tehenészetben megfigyelték, hogy az ellenőrzött 96-ból évente mindössze két tehénnél fordult elő tőgygyulladás. Annak a lefolyása olyan enyhe volt, hogy nem kellett beavatkoznia az állatorvosnak. Későbben azonban a tejmintákből kiderült, hogy a tenyészetben már 17 tehén szenved tőgygyulladásban. A zootechnlkus az ok vizsgálatakor kijelentette, hogy mindez a lelkiismeretlen gondozás következménye. Az történt ugyanis, hogy a tehenek a tőgygyulladás megállapítása előtt fagyos szilázst kaptak a gondozóktól. A vázolt eset kapcsán tudomásul kell vennünk azt, hogy a tőgygyulladások legtöbbször fertőzés következményei. Persze előfordul-Ki hibázott ? hatnak más természetű tőgygyulladások isi A tejvizsgálat tehát nagyon fontos ahhoz, hogy a betegséget felfedjük, s további terjedését megakadályozzuk — ha közben már nem vált gyógyíthatatlanná. Gyakran találkozhatunk ugyanis az állományokban olyan egyedekkel, amelyeknél a vizsgálatok során nem mutattak ki betegséget, a valóságban azonban — burkoltan — betegek. Az ilyen tehenek nagyon veszélyes terjesztői a fertőző tőgygyulladásnak! A betegség terjedésénél sokszor a rossz, lelkiismeretlen takarmányozás is közrejátszik. Esetünkben a fagyos szilázs etetése vitathatatlan melegágya volt a tőgygyulladásnak. Ugyanis elfogyasztása után abnormális körülmény következett be az állatok bélbaktériumainak a működésében, valamint vérkeringésében, ami rendszerint a test legérzékenyebb részében — a teheneknél a tógyben — váltott ki rendkívül káros gyulladást. Ezért az állatgondozóknak és a zootechnikusoknak ügyelniük kell arra, hogy a tehenek mindig kifogástalan eleséget kapjanak. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy hiábavaló az állatorvos igyekezete a tehénállomány jó egészségben való megtartásában, ha lelkiismeretlen emberek — amint esetünk is bizonyítja — ebben őt akadályozzák. Tehát az állatok jő egészségben való megtartására elsőfokon a gondozóknak kell törekedniük. —hal— Hazánk különböző tájain egyre több korszerű állattartó telepet láthatunk. Ezek közé tartozik a Belová Ves-i nagyhizlaMa is, amelyet a közelmúltban adtak át a termelésnek. Képünk közvetlenül az átadás után készült a Belová Ves-i üzemközi nagyhizlaldáről. Foto: —hai— Racionális megoldás a sertéshús termelésben
