Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-27 / 30. szám

1974. július 27. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 A szövetkezeti demokráciáról A löt MÜKÖDÖ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG HATÉKONYAN HOZZÁJÁRULHAT A SZÖVETKEZET TERVFELADATAINAK SIKERES TELJESÍTÉSÉHEZ Különösképpen hangsúlyozzuk: a CSKP XIV. kongresszusának határoza­tában. valamint a CSKP KB és az SZLKP KB pártplénumainak határoza­taiban jelentős helyet foglal el a mezőgazdaságfejlesztési célkitűzések egész sora. Megvalósításukhoz komo­lyan hozzá kell látnunk, hogy idejé­ben teljesítsük azokat. Ehhez nem elégséges a sző, a fogadkozás — cse­lekedni kell, mégpedig minél előbb. Az elodázhatatlan feladatok teljesíté­séhez nagy mértékben hozzájárul­hatnak az efsz-ek ellenőrző bizottsá­gai. Tagjai a rendszeres és követke­zetes, megalkuvás nélküli ellenőrzé­sekkel elősegíthetik a termelési, az üzemszervezési fogyatékosságok fel­tárását, a terv-, illetőleg a munkafe­gyelem megszilárdítását, a szocialista törvényesség elveinek gyakorlati ér­vényesítését. '☆ Ezzel kapcsolatban felkértük Brú­der Dezsőt, a Vojnicei (Bátorkeszi) Efsz ellenőrző bizottságának elnökét, mondja el tömören, miben látja a szö­vetkezeti demokrácia elveinek gya­korlati alkalmazása jelentőségét. — A párt- és állami felsőbb szervek már 1973. év elején jéváhagyták, a kongresszusi irányelvek alapján, az ellenőrzési rendszer alapelveit a gaz­dasági szférában is. Ezek az alapel­vek vonatkoznak a szövetkezetek el­lenőrző bizottságainak minden eddi­ginél felelősségteljesebb működésére is, úgyhogy e szervek a társadalmi ellenőrzés szerveivé váljanak, amely szervekbe a dolgozók széles tömegei kell, hogy bekapcsolódjanak. Az ilyen kapcsolat lehetővé teszi a dolgozók tömeges részvételét az irányításban, tapasztalataik sokoldalú hasznosítá­sát, felelősségérzetük elmélyítését a közösség érdekei iránt, ami a meg­határozott feladatok idejében történő, jó minőségű teljesítésének is az elő­­segítője. # Az ellenőrző bizottságnak főleg mire kell összpontosítania figyelmét? — Azokra a feladatokra irányítjuk az ellenőrző bizottság tagjainak a fi­gyelmét, melyek összefüggnek az évi terv teljesítésével, mint például a ter­melés hatékonyságának fokozásával, a takarékossági rendszerrel, a mun­kaidő tökéletesebb hasznosításával, a szövetkezeti közös tulajdon védelmé­vel, a dolgozókról való sokoldalú gon­doskodással, stb. Továbbá fontos he­lyet kap a bizottság munkájában a dolgozók bejelentéseinek, panaszainak felülbírálása és az ezt követő rugal­mas ügyintézés. Tehát, a probléma­kör eléggé széles, elegendő lehetősé­get nyújt az ellenőrző bizottság tag­jainak kezdeményezőkészségéhez. Vi­szont, a bizottság tevékenységének si­kerességét semmi esetre sem az ak­ciók száma szavatolja — hanem a konkrét eredmények. Csakis így növe­kedhet a bizottság tekintélye, mind a dolgozók, mind a vezetők szemében. # Milyen szervekkel, s szerveze­tekkel tart szoros kapcsolatot a sző­­banforgó bizottság? — Elsősorban a pártszervezet veze­tőségéhez fűződik szoros kapcsolata. Ez lehetővé teszi a felelősségérzet elmélyítését, az ellenőrzés hatékony­ságának növelését, valamint segít megteremteni az ellenőrző munka kedvező feltételeit, s védelmezi a bi­zottság tekintélyét. # Létezik az ellenőrző bizottság­nak valamiféle működési terve, mun­kaprogramja? S miként valósul meg a gyakorlatban?! — Bizony, létezik ilyen munkaterv. Mi szerepel benne? Többek között a takarékos anyaggazdálkodásra vonat­kozó intézkedések, a gépek tökéletes karbantartásának ellenőrzése, a telje­sítménynormák időszakonkénti felül­vizsgálata, az új munkadíjazási rend­szer alkalmazása körüli problémák megoldása útjának egyengetése, a munkaidő tökéletes kihasználásáról való gondoskodás, stb. Az ellenőrző bizottság tagjai a begyűjtött adatokat, hasznos véleményeket feldolgozzák, majd írásos jelentést készítenek, a­­mely a vezetőség, majd a taggyűlés elé kerül letárgyalás, majd jóváha­gyás végett. Ez módot nyújt az ellen­őrző bizottságnak arra, hogy idejében közbelépjen, ha a szükség úgy kíván­ja, s a hibák feltárásához, valamint orvoslásához Is hozzájáruljon. ф Az eddigi tapasztalatok bizonyít­ják: az ellenőrző bizottság jól műkö­dik, s teljesíti politikai-társadalmi küldetését. Űn szerint milyen alapel­vek szükségesek a további sikeres munkához? — Szerintem feltétlenül szükséges az üzemi pártalapszervezettel való kapcsolataink továbbfejlesztése és szilárdítása, a dolgozóknak a felada­tok teljesítéséért való felelősségérze­tének elmélyítése, továbbá szükséges, hogy a dolgozók mindennapi tevé­kenységük során tárgyilagosan bírál­ják a termelés és az üzemszervezés fogyatékosságait, védelmezzék a kö­zös vagyont, fellépjenek a lazaság és a hányavetíség, a nemtörődömség ellen, mert ezáltal megelőzhetők a hibák, az esetleges ebből eredő ká­rok. Miért? Mert a visszaélések, lopá­sok feletti szemhunyás nem más, mint bűnpártolás. Márpedig ez nem lehet egyetlen becsületes szövetkezeti tag­nak sem az érdeke. A szövetkezet ve­zetőségétől jogosan megkövetelhető, hogy az ellenőrző bizottság által fel­tárt hibákat, fogyatékosságokat ide­jében orvosolják. Természetesen, a dolgozókat rendszeresen kell tájékoz­tatni — nyilvános fórumon — az el­lenőrző bizottság tevékenységéről. Erre a célra faliújságok, s más szem­léltető agitációs eszközök is felhasz­nálhatók. A dolgozókat arra kell lép­­ten-nyomon serkenteni, hogy elfogult­ság, s részrehajlás nélkül leplezzék le a közösség, a törvényesség ellen vétőket, s vegyenek részt a munkahe­lyek problémáinak rugalmas megoldá­sában, a termelést és az irányítást fékező fogyatékosságok kiküszöbölé­sében. ☆ Száz szónak is egy a vége: az irá­nyításnak szerves része az ellenőr­zés. A dolgozók tömeges részvétele az ellenőrzésben nem más, mint a szö­vetkezeti demokrácia elveinek gya­korlati érvényesülése. A jól működő ellenőrző bizottság hatékonyan hoz­zájárulhat a szövetkezet gazdasági­társadalmi célkitűzéseinek sikeres va­lóra váltásához. Miriák Ferenc A „LEGJOBB EFSZ-KRÔNIKÄÉRT“ JÁRÁSI VERSENY GYŐZTESEI Tovább a helyes úton A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bi­zottsága annak idején országos versenyt hirdetett a legjobb szövetkezeti krónika megírására vonatkozólag. Ebbe a nemes versenybe a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás 33 szö­vetkezete is benevezett. Igenám, de a benevezett szövetke­zetek semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztek. S jól jött a Központi Bizottság segitsége, vagyis a verseny irányelveinek megküldése, valameny­­nyi benevezett üzem számára. Ezen kívül a krónikaírásra kijelölt sze­mélyek számára kétszer egynapos is­kolázást rendezett a szövetség járási bizottsága, ami ugyancsak sokat segí­tett a cél elérésében. Mindamellett a benevezett szövetkezetek krónikásai közül jónéhányan lemaradtak az ez­­irányú munkával, s így a kitűzött ha­táridőt — a szocialista mezőgazdaság 25. évfordulóját figyelembe véve — nem tudták betartani. Határidőre a Králové Kraőany-i (királyfiakarcsai), a Nový Zivot-I (újéleti) a Zlaté Klasy-i (aranykalászt), a lehnicei (nagylégi), a Kostolné Kraéany-i (egyházkarcsai), Horný Bár-i (felbári) szövetkezet ké­szítette el a krónikát. A krónikaírás járási versenygyőzte­sei: a felsorolt első három szövetke­zet. amelyek pénzjutalomban és dísz­oklevélben részesültek, valamint a szlovákiai verseny részesei. Elismerő oklevelet kapott a Kost. Kračany-i, a lehnicei és a Horný Bár-i szövetkezet. A krónikaértékelő bizottság tagjai idejében megkapták a krónikákat, akik három ízben felülbírálták azo­kat, hogy az irányelvektől időközben el ne térjenek, annak szellemében ké­szítsék el az efsz-krónikákat a szövet­kezetek krónikásai! Persze, ez nem azt jelenti, hogy most már „babérjaikon“ pihenhetnek a győztesek. Ogy lenne helyénvaló, ha védnökséget vállalnának egy-egy le­maradt szövetkezet krónikása fölött, s időnként segítenék azokat, általá­nosítható, hasznos tapasztalataikat át­adnák. Hiszen, valamennyi verseny — így a krónikaírás versenye is — ak­kor tölti be igazán küldetését, ha a legjobbak segítik a gyöngébbeket, ha a jó tapasztalatok közkinccsé válnak. Tehát, tovább a helyes úton! PENTE LÁSZLÓ, a szövetség JB-a dolgozója A nyári hetek, hónapok nem csupán a „kenyércsata“ jegyében zajlanak. Ekkor van a szabadságolások, az üdü­lések, a fürdői gyógykezelések fő idénye. Tömöttek a gyógyfürdők, ahol három-négy hetenként cserélődnek a beutaltak. Felvételeink egyike a pihengető-napozó fürdővendé­geket, másika meg a már autóbuszra várakozó, búcsúz­­kodó, elköszönő, friss erőt gyűjtött, egészségüket némi­leg visszanyerő dolgozókat örökítette meg a jeseníki „Priessnitz“ szanatórium fáinak lombsátra alatt. (N. Kovács István felvételei.) Az Impozáns csárda nevét ** Csallóköz határán túl is jól ismerik, azt azonban már kevesebben tudják, hogy Kon­doros csárda Csallóköz egyik legrégibb települése mellett húzódik meg. Holice (Gelle) községről az első feljegyzése­ket még 1200 körül készítették. A sokak által Ismert csárda a Kondoros dűlőben épült, így nem alaptalanul kapta a nevét. A községnek már a régmúlt időben vásárjoga volt, erről a „nagy hársfa“ mellett emelt szobor is tanúskodik. A nyolc kis település köz­igazgatásilag egy községet al­kot, s a lakosság többsége a helyi szövetkezetben dolgozik. A faluban 1945 húsvét vasár­napján köszöntött be a szabad­ság, amikor a szovjet katonák minden ellenállás nélkül fel­szabadították a községet. Ezt a napot aranybetűkkel jegyezték fel a község krónikájába, és mélyen vésődött az emberek tudatába. Az elmaradott, szét­szórt településeken élő lakos­ság számára megnyílt az út a felemelkedéshez. A szorgos mun­kájukról Ismert gelleiek meg­alakították az efsz-t, hozzá­kezdtek a falufejlesztéshez. Az utak megjavítása és a villany-SVINGER ISTVÁN: nünket az építkezési anyagok szállításában, egyéb szállítások­hoz is rendelkezésünkre bo­csátja tehergépkocsijait. Jelen­tős összeggel járul hozzá a községfejlesztési akciókhoz, s amellett szakembereit is ren­delkezésünkre bocsátja. A közelmúltban átadott sport­­létesítmény bizonyítja, hogy eb­ben a községben az efsz és a lakosság összefog a közös cél érdekében. A labdarúgópálya, atlétikai pálya, öltözők és klub­­helyiség építkezésénél sokat segített az efsz építőcsoportja. Az iskolai testnevelés mlndez­­ideíg nélkülözi a tornatermet, így a testnevelési órákat télen és rossz Időben az iskola folyo­sóján kénytelenek megtartani. A közeljövőben a szövetkezet félmillió koronát adományoz e tornaterem felépítésére, amely­hez társadalmi munkával is hozzájárulnak. A jól működő szövetkezet kedvezően befolyásolja a köz­ség arculatának megváltozását. Az elmúlt években úgyszólván befejezték az utak portalanítá­sát. A Kondoros csárda mellett autóoamping épült, melynek környékét aszfaltozták, és hoz­zákezdenek a fürdőmedence építéséhez. Nagy lépéseket tet­áram bevezetése lehetővé tet­te a kultúra fellendülését és a rendszeres autóbuszjáratok elő­segítették a község bekapcsoló­dását az ország vérkeringésébe. A közös gazdaság kezdetben nehezen indult. A vezetőség széthúzása, egymás meg nem értése következtében, valamint a termelési elképzelése hiánya miatt 1959-ben kilencmillió ko­rona adóssággal zárta az évet. A több településből álló szövet­kezet vezetősége nem a közös fejlődést tűzte célul, hanem mindenki a saját községét akar­ta előnyben részesíteni. Mészá­ros József, a szövetkezet elnöke erről így vélekedett: — Először az állattenyésztés­ben kellett rendet csinálni, mi­vel ott volt a legsúlyosabb helyzet. Megváltoztattuk a ta­karmány összetételét, növeltük a takarmányfélék termesztési arányát. A tejtermelésben nagy gondot okozott, hogy a hiányos szervezés és, Irányítás követ­keztében a tehénállomány nem volt jól elosztva, s összetétele sem felelt meg a követelmé­nyeknek. A termelés növelése érdekében célprémiumban ré­szesítettük azokat az etetőket, akik a legtöbb tejet termelték. Fokozatosan az egész tehénál­lományt törzskönyvezett egye­­dekre cseréltük ki. Ezek az intézkedések minden kétséget kizáróan kedvezően hatottak a szövetkezet gazdál­kodására. Menet közben azon­ban újabb feladatok adódtak. Ezerkilencszázhetvenháromban a budafi, 1972-ben a cséfai szö­vetkezettel egyesültek, minek következtében földterületük 1900 hektárra nőtt. Búzából el­érték a 48, árpából a 44 má­zsás átlaghozamokat, s az egy tehénre eső átlagos évi telho­­zam meghaladja a 3600 litert. A tagság átlagkeresete évről­­évre. emelkedik, s eléri a 2300 korona havi átlagot. A szövet­kezet sokoldalú anyagi és er­kölcsi támogatásban részesíti a község tömegszervezeteit és hozzájárul a hnb választási programtervének teljesítéséhez. Ezerkilencszázhatvan éta egy hnb Irányítja a hatáskörébe tartozó nvolc település fejlesz­tését. Intézi lakosainak ügyes­bajos dolgait. / Szabó János hnb-titkár a szö­vetkezettel való kapcsolatukról így nyilatkozott. — Községfejlesztési progra­munkat a választási program­terv célkitűzései alapján való­sítjuk meg. Ebben mindig szá­míthatunk az efsz hathatós tá­mogatására, mely kisegít ben­tek az üzlethálózat és szolgál­tatások fejlesztéséhez is. A köz­ségek üzlethálózata megfelelő, hiszen 12 üzlethelyiség áll a vásárlók rendelkezésére. Egyik megoldatlan problémájuk a ra­vatalozók építése. Érthető, hogy mind a nyolc helyen nem épít­hetnek ravatalozót, így ezt a kérdést egy központi temető létesítésével lehetne megoldani. A társadalmi munkákat agitket­­tösök bevonásával szervezik. A lakosság ügyintézésének meg­könnyítése és leegyszerűsítése érdekében az egyes települése­ken polgári bizottságokat hoz­nak létre, s ezek helyben Inté­zik a lakosság olyan ügyelt, melyekhez nem szükséges a ta­nácsi határozat. Kultúrházukat önsegélyes alapon, társadalmi munkával, s az efsz segítségé­vel építik. A községi pártszervezet, a hnb képviselőtestületével és az efsz közreműködésével nagy gondot fordít a politikai neve­lőmunka elmélyítésére. Erre valamennyi nyilvános gyűlést, tömegszervezeti összejövetelt felhasználnak. Felvilágosító előadások keretében rávilágíta­nak pártunk céltudatos politi­kájára. A szemléltető agitációhan előtérbe helyezik a község fej­lődésének dokumentálását és az elért termelési eredmények népszerűsítését. Táblákon szem­léltetik és vázolják a jövő ter­veit. A tömegszervezetek közül a SZISZ és a CSEMADOK akti­vizálódott a legjobban. A lakos­ság kulturális Igénye egyre nö­vekszik. Az Itteni emberek ha-' gyományosan tisztelik és ápol­ják a kultúrát. Erről tanúsko­dik az is, hogy 1936-ban Űgel­­lén a lakosság .saját erejéből építette fel a kultúrházat, ami abban az Időben párját ritkító cselekedet volt. Az eredményeken kívül van­nak megoldatlan problémák is. Ennek a közel kétezer lakosú községnek szüksége van egész­ségügyi központra. Az egész­ségügyi szolgáltatás jelenleg alacsony szintű, hiszen egy kör­zeti orvosuk van, a fogorvos a péDállomás épületében rendel. Központosítani szeretnék az eeészséeügyi ellátást, ezért a választási programtervükben orvosi lakások építésével Is számolnak. Annyi azonban bizonyos, hogy a község fejlődő és változó ar­culata közös munka eredménye. A kölcsönös'együttműködés út­ján haladnak a jövőben Is, mely a továbbfejlődés biztos záloga. Közös célokért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents