Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-20 / 29. szám

• A niurok a baromfi kedvenc eledelei közé tarto­zik. Aránylag sok A- és D- vitamint tartalmaz, ezért főleg a téli hónapokban kell nagy jelentőséget tulajdoní­tani neki, mint kitűnő ki­egészítő takarmánynak. A vitamin-hiányban szenvedő egyedek hasznossága csök­ken, s a termelt tojások ke­vésbé alkalmasak a kelte­tésre. Az ilyen tojásból kel­tetett csibék életképessége sem megfelelő. A takarmá­nyozási kísérletek során be­igazolódott, hogy a murokot is fogyasztó tojóktól szár­mazó tojások keltethetősége jobb. Ezért egyetlen te­nyésztőnek sem szabadna megfeledkezni a murokkal történő kiegészítő takarmá­nyozásról, főleg abban az időszakban, amikor a korai keltetésre szánt tojások ter­melése folyik. + Az egzotikus madarak tenyésztőinek olykor sok gondot okoz a legmegfele­lőbb takarmány beszerzése. Ezért többen igyekeznek a konyhakertben kiprodukálni némi eledelt madaraik szá­mára. A növény megválasztása­kor feltétlenül a lent kell előnyben részesíteni. Szépen díszük az ásványi anyagok­ban gazdag, esetleg gyengén savanyú talajokban. Vízigé­nyes. Április derekatáján 20—25 cm sortávolságra, 1—2 cm mélyre kell vetni. Száz négyzetméter termőte­rületen 16—20 kg szemter­més érhető el. A lenmag 91 % száraz anyagot, 86,4 % szerves anyagot, 22,1 % proteint, 33,5 % növényzsírt, 6 % nyersrostot, 24,8 % ’ szabad nitrogénes anyagot, 4,6 % hamuanyagot tartalmaz. A teljesen száraz szem 8 g ká­liumot, 0,9 g nátriumot, 2,6 g meszet, 5,9 g magnéziumot, 2,9 g foszfort és 0,2 g klórt tartalmaz. A nyomelemek közül 114 mg vas, 25 mg mangán, 18 mg réz, 0,21 mg kobalt és 91 mg horgany van jelen a lenmagban. A lenmag ezen kívül 6,2 mg Bt-, 4 mg Вг-vitamint, 36 mg nikotinsavat és 180 mg pantothen-savat is tartalmaz. Д tenyésztők többsége a sza­badban elhelyezett nyúl­ólakat részesíti előnyben. Ab ban az esetben, ha az ólak szakszerűen, a követelmények nek megfelelően vannak elite lyezve, suk előnyt biztosítanak. Ügy tűnik, a nyulak az ilyen berendezésekben jobban érzik magukat, egészségesebbek és elevenebbek. Ezeknek az álla toknak a gereznája is jobb mi­nőségű. A tető alá helyezett, belső építményeknek is van jóuéhány előnyük. Elsősorban azt kell megemlíteni, hogy megkönnyí­tik az ntódnevelést a téli hó­­napnkban. A további előnyök közé tartozik, hogy bármilyen időjárás esetében elvégezhet­jük az ól tisztítását. Attól függetlenül, hogy a szabadon elhelyezett, vagy épü-Milyen nyúlólat ? leiben felállított ólakat része­sítjük-e előnyben, minden eset­ben biztosítanunk kell a te­nyésztett fajtának megfelelő ketrecnagyságot. A nagy testű fajták számára 100 X 80 X B0 cin-es, a középnagy fajták ré­szére 80 X 80 X 55 cm-es és az apró termetű fajtához tartozó nvulakitak 80X60X50 cm-es ketrecet készítünk. A ketrec hosszúsága és szélessége közöt­ti arányt megváltoztathatjuk, de számoljunk azzal, hogy a kes­keny, mély ketreceket körül­ményesebb tisztítani. A nyúlól homlokfalát semmi esetre se ajánlatos az uralkodó szelek irányába fordítani. Ha ez va­lamilyen okból mégis elkerül­hetetlen, akkor legalább szél­védő falról gondoskodjunk. Hasonlóan fontos a forró nyá­ri napúkon az árnyékolás. (Tierwelt) Nem mindenki eszik meg mindent, ami a tányérjára ke­rül. Általában ez-az megmarad. A konyhában egyéb hulladék is van, amit be lehet sorolni a tyúkok, nyulak stb. takarmány­adagjába. Csaknem mindent fel lehet használni. Főleg a ke­nyérdarabkákat, a gombócot, csontot, a burgonya, a tojás, a citrom és a narancs héját. Védjük azonban a hulladékot a penészedéstől és a rothadás­tól. A tyúkok amúgy is elutasít­ják a romlott takarmányt, nem beszélve arról, hogy emésztési zavarokat okozhat. Gyakorlati­lag arról van szó, hogy a reg­geli takarmányadagban válasz­­szűk szét a nedves és száraz hulladékokat A száraz vagy szárított konyhai hulladék ki­tűnő alapanyagul szolgál a ta­karmánykeverékek házi készí­téséhez, melyhez elengedhetet­lenül fontos egy kisebb fajta daráló. Hetente egyszer minden hulladékot lisztté őriünk, a­­melyet azután egyenlő adagok ban etetünk. A portakarmányt meg kell nedvesíteni, mert kü­lönben a tyúkok rosszul hasz­nosítanák, de vigyázat, hogy ne legyen kenőcsös, ne ragad­jon a csőrre a takarmány. El­sőrendű, s egyben magas táp­­értékkel rendelkező kötőanyag­nak, tapasztószernek számít a szárított takarmányélesztő. Elég belőle néhány gramm. Ne feled­jük, hogy minél többféle alap­anyagból készül, annál értéke­sebbé válik a takarmánykeve­rék, és jobban serkenti a tojás­termelést. Külön figyelmet érdemel az állati eredetű fehérjék bizto­sítása a tyúkok takarmány a­­dagjában. Minden szervezet, a test, és egyáltalán az élő anyag egyik legfontosabb alkotó ele­me a fehérje. Előnyben vannak azok, akik nyulakat tenyészte­nek, mivel _ vágás esetén fel­használhatják az állat belső részeit Is. A bélmosás- ugyan nem kellemes munka, de egy jő baromfitenyésztő nem hagyja kárbaveszni ezt az értékes anyagot. Nyáron a napon szá­rítjuk meg a nyúlvágáskor nyert beleket, azután lisztté őröljük. Télen a megtisztított talmának egyharmadát is ké­pezhetik. Vigyázzunk azonban, mert a túlzott adagolás has­menést okoz. A repülő rovarok a baromfi részére további ta­karmányforrást jelentenek. Ha kertben elhelyezett víztartály fölé lámpát teszünk, a fény odacsalogatja az éjszakai rova­rokat. A vízbefúlt rovarokat azután kiszedjük és feletetjük a tyúkokkal. A kistenyésztők gyakran megfeledkeznek a vitaminok szempontjából kiegyensúlyozott takarmányozásról, ami főleg télen fontos. Az árnyékban szárított széna, főleg lucerna, szárított csalán, murok, szárí­tott berkenye (darálva adjuk a keverékbe) télen Is biztosítja az А-vitamin jelenlétét. A B-vt­­tamint a szárított takarmány-A konyhai hulladék hasznosítása a baromfitenyésztésben nyers beleket egy kiselejtezett húsdarálón ledaráljuk, vagy késsel szétdaraboljuk. Az előfordulás éveiben jó fe­hérjeforrások lehetnek a cse­rebogarak. Reggel lerázzuk a fáról, összeszedjük, s förróvl­­zes párolás után megszárítjuk őket a napon. Gombából és a giliszta testéből nyert fehérjé­vel tovább tarkíthatjuk a takar­mányadagot. Nyáron a fehér­jeszükségletet ásás közben összegyűjtött vagy speciálisan tenyésztett (100X100X100 cm-es gödör, agyaggal és trá­gyával rétegesen megtöltve és és megnedvosítve) gilisztával is fedezhetjük. A földigiliszták kb. 15 százalék bíológialag igen értékes fehérjét tartalmaznak. A baroiufitukarmány fehérjetar: élesztő vagy háztartási élesztő biztosítja. C-vitamínt tartalmaz a már említett berkenye és a tűlevelű fák darált lombja. В-vitamin van a napon szárí­tott szénában és a halzsírban. A csíráztatott gabona C-vlta­­mint, tartalmaz. Sehol sem sza­badna hiányoznia a takarmány­kelnek, amely minden vitamint (a D kivételével) tartalmaz. A tyúkok igényesebbek a ta­karmányra. mint például a nyu­lak. Arról van tehát szó, hogy a tenyésztőknek ki kellene használni minden konyhai hul­ladékot, s még a viszonylag kis kertből is biztosítania kell a kellő mennyiségű takar­mányt, hogy helyesen állíthassa össze az állatok napi takar­mányadagját. —zch— S-S A* О 3 ® .. 2 ф о ■ XZ N ~ Q C ZZ N -® £0 Ф iH •S I I a-g-s 2 = £= >.e Q) ф Q) 00 c a zu « (0 > ® Cfí — — tn ^ r- c E rí N a ® C g (Л O N o áS о % os во C ű c * D, O « E -с а и >• «j £ Jü я s Eli Ä «p Mg v «•»ОЙ < W — D.--* Száraz időben rendszeresen öntözzük a gyökérzöldségeket, mert most már több vizet igé­nyelnek. Rendszeresen szedjük az uborkát és a borsót, ezzel növelhetjük a hozamot. Ideje hozzálátni a burgonya- és pa­radicsomvész elleni védekezés­hez; 0,2 %-os töménységű Di­­thane M 45, 0,75 %-os Kuprikol, 0,4 %-ns Perozin 75 stb. készít­ménnyel permetezünk. A ká­posztapalántákat bő beöntözés után, lehetőleg borús napon, nedves talajba ültetjük ki. A pincét gondosan takarít­suk ki. A kiürült hordókat, ü­­vegballonokat, demizsonokat. palackokat alaposan mossuk ki. A tiszta hordókat kénezés után tároljuk. A szőlőben folytatjuk a kötözést, gyomirtást, vegy­szeres kezelést. A peruuoszpó ra és lisztharmat mellett a nyerges és tarka szölömolyok ellen is védeni kell a növény­zetet, annál is inkább, mert ezzel csökken a szürke-, illet­ve fakórothadás általi fertőző dés lehetősége. A molyok má­sodik generációja július dere­kán jelenik meg, ezért ekkor a peronoszpóra elleni permetlé­­be 0,2 % Metation E—50-et is tegyünk. A letermett szamócatövekről lekaszálhatjuk a leveleket. Csak a tőrózsa maradjon meg, de azt véletlenül se sértsük meg. A lekaszált leveleket é­­gessük el. Az almamolyok második ge­nerációjának kártétele ellen 0,2 %-os Metation E—50-nel, lisztharmat ellen 0,6 %-os Fun­­dazollal, a levéltetvek ellen 0,2 %-os Fosfotionnal, a vara­­sodás ellen pedig 0,6 %-os No­­vozirral permetezzünk a gyü­mölcsösben. A lekerült zöldségek után komposzttal és Cererittel meg­­tr ágyazzak a talajt, salátát, céklát, retket, káposztát, spe uótot vetünk. —r— Gyomirtás - Arborollal A gyümölcsfák téli permete­zése után maradt egy kis ke­vés Arborol készítményem. Ezt a vegyszert tenyészidőben nem lehet alkalmazni, mert megége­ti a gyümölcsfák kipattant rü gyeit, a levélzetet stb. A vegy­szert viszont nem akartam csak úgy kidobni. Gondoltain, lega­lább a gyomokat lepermetezem vele tavasszal. Tapasztalataim szerint az Ar­borol segítségével áprilistól októberig igen egyszerűen és hatásosan irthatók a gyomok. A nevezett készítmény 3 száza­lékos töménységű oldatát al­kalmazom. A permetlevet az ún. gyo'rspermetezővel (gyártja a Kovodílo, Praha) juttattam ki. Az említett töménységű per­­metlé igen intenzív gyomorir­tó hatásról tett tanúbizonysá­got. Hatása két-három napig tart. Észrevételeink szerint egyszeri kezeléssel is százszáza­lékosan ki lehet irtani az olyan egyébként nehezen pusztítható egyéves gyomokat, mint például a tyúkhúr, veronikafélék, ta­vaszi és közönséges aggófű, kicsiny gombvirág. Ha egyszer lepermetezzük őket, nem fa­kadnak ki újra. Arborolos permetezéssel igen egyszerű az ellenálló gyomok (például a gyermekláncfű és a folyondár 'szulák) földfeletti, vagyis zöld részeinek károsítá­sa, irtása is. A tarackbúza zöld részeire már kevésbé hat az általam alkalmazott töménysé­gű permetlé s a kezelés csak akkor jár eredménnyel, ha jól eláztatjuk a növényt és több­­izben megismételjük a perme­tezést. A kitartó gyomok földa­latti részeire nincs közvetlen hatással ez a permetezés. Ha a kultúrnövények között alkalmazzuk a gyorspermetezőt, akkor a permetszórás intenzi­tását úgy kell módosítani, hogy az Arborolos permetlé ne ke­rülhessen a kultúrnövényre, mert természetesen azt is meg­égetné. Én a permetezés inten­zitásának szabályozásáig kü­lönböző fúvőkákat alkalmazok. Ha egyszerre nagyobb területet akarok lepermetezni és nincs a közelben olyan kultúrnövény, amit megkárosíthatna az Arbo­rol, akkor az eredeti, készülék­be szerelt fúvókát alkalmazom. Ha kultúrnövények között a­­karok az említett permetlével gyomorirtást végezni, akkor az eredeti fúvóka helyett 8004 tí­pusút szerelek be a gyorsper­metezőbe. A Motorpal Jihlava által gyártott 8004 típusú fu­­vóka előnye, hogy 80° alatt jut­tatja ki a permetlevet, mégpe­dig kisebb sugárban, mint a gyorspermetező eredeti fuvóká­­ja, mert ennek a típusnak a ki­meneti nyílása mindössze 0,4 mm átmérőjű. Az Arborolt szinte minden kiskertészkedő alkalmazza a gyümölcsfák téli permetezése­kor. Ez a készítmény könnyen beszerezhető és egyéni tapasz­talataink szerint nem hagy hát­ra olyan reziduális anyagokat, amelyek kedvezőtlenül befolyá­solnák a kuli úrnövények fejlő­dését. (Az Arborol felhasznál­ható gyomirtásra, de ne tévesz­­szük szem elöl, hogy a talaj felső rétegeiben azért marad némi hatóanyag-maradvány, s ezért nem volna helyes, ha minden évben így irtanánk Kis­kertünkben a gyomokat. — A szerk. megjegyzése). Keclík V. A paradicsom fiziológiai rendellenességei 3 A főhajtás-elágazás olyan fi­ziológiai állapot, amikor le­csökken a csúcsnövekedés és a növény csúcsán oldalhajtások fejlődnek ki. A jelenséget gyak­ran a levelek számának sza­­szaporodása kíséri. A buja vegatatív növekedésű típusok hajlamosak az „elága­zódó főhajtás“ képzésére, ezen­kívül van néhány környezet­tényező, amely fokozza ezt. mint például hideg éjszakák, nagy hőingadokás. A jelenség gyakran előfordul gőzölt tala­jon ahol n növények különös­képpen életrevalók, vagy ha fejlődésük korai szakaszában túlöntözéssel buja növekedést idéztünk elő és ez viszonylag magas N és alacsony P szinttel párosult. Minden fajtánál előfordulhat ez a jelenség, a Moneymaker, a Moneycross és a Kingley Cross fajták azonban különös­képpen érzékenyek. A rendellenesség kezdeti je­lei abban mutatkoznak, hogy a fiatal levelek megmereved­nek és az erek közölt sárga klorotikus foltok jellenek meg. A főhajtáscsúcs elhalása a szélsőséges hőmérsékleti inga­dozásoknak tudható be. Mege­lőzés céljából a szellőztetést reggel korábban kell kezdeni, az öntözést kissé visszafogni, nehogy túl buján fejlődjön a növény. Ha a túlzott oldalhajtáskép­ződés már megtörtént, akkor egyet, a legerősebbet főhajtás­ként neveljük tovább, a többit letörjük. A növény egy kissé visszamarad növekedésében, ké­sőbb azonban normálisan fej­lődik. A Jelenség korábban nem volt tapasztalható, azonban az elmúlt 3—4 évben egyre na­gyobb problémát jelent. A csúcsrothadást a nagy szá­razság és a talaj túlzott sótar­talma idézi elő. A talaj kal­ciumhiánya, amely a csúcsrot­hadás közvetlen előidézője is lehet, — igen ritka. A gyökér­zet rossz fejlődése, mely beteg­ségre vagy egyéb okra vezet­hető vissza, gyakran okoz csúcsrothadást. A kezdeti tünetek a követke­­zoek: sötétzöld, köralakú folt a bibepontnál, mely később sötétbarnára, majd feketére változik, összeráncolódik. A tü­net először kis terméseknél mutatkozik és amint a bogyó növekszik és érik, annál szem­betűnőbb. A rendellenességet úgy kerül­hetjük el, ha biztosítjuk a ta­laj állandó és egyenletes ned­vességét, ügyelünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki, főleg akkor, ha a napsütéses időt borús periódus követi. Csök­kenthetjük a talaj magas ső­­koncentráciőját is. „Chiniaera* vagy ezüstösö­dés: mutációs elváltozás a pa­radicsom sejtjeiben. A levelek ezüstössé válása a nyár eleji időszakban gyakoribb, de a nö­vény fejlődésének bármely sza­kaszában előfordulhat. Néha csak néhány levélen mutatko­zik ez az ezüstös elváltozás. Gyakoribb azonban, amikor egy egész tő ezüstös és a rajta fej­lődött virágok sterilek, termés nem képződik. Néhány növény nagyritkán „kinőheti“ ezt a rendellenessé­get és újra normális zöld le­veleket fejleszthet egy ezüstös szakasz után. Az ezüstös elvál­tozást a zöld festékanyag (klo­rofill) hiánya okozza. Minden fajtán jelentkezhet a tünet, a­­zonban a zömök habitusú faj­ták, mint a Findon Cross, King­ley Cross, valamint az Fi hib­ridek, mint például: Selsey Cross, Amberley Cross és Euro­­cross BB fokozottan érzéke­nyebbek, mint például a Mo­neymaker fajta. Bózner Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents