Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-28 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. december 28. 12 ■^öztudott, hogy hazánkban mind ** az istállók és a férőhelyek kialakítását, mind a nagyüzemi jószágtartás mai formájának bevezetését nemzetközi tapasztalatokon alapuló kísérletek előzték meg. Äm Šimčák Juraj, a Streda nad Bodrogom-i Állami Gazdaság főállattenyésztője kételyt érezhetett a feltett kérdéskor, mert a következőket mondotta: LEGELŐN VAGY ISTÁLLÓBAN? — Napjainkban megoszlanak a vélemények arról, hogy elegendö-e a természetből nyert vitamin a nagyüzemekben istállózott tehenek fejősében. Azt sem meri senki állítani, hogy az egész évben istállón tartott tehenek ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Vitatott az is, hogy valóban lejárja-e a tehén a tejhozam és a zsírtartalom egy részét a karámozott és a szabadtartás körülményei között. Vagy éppen a kellő mozgástól lesz több és zsírosabb a tej? Közgazdasági szempontok miatt azon is el kell gondolkozni, hogy a szabadtartás vagy az istállózás előnyösebb a gazdaságnak. Az sem közömbös, hogy milyen költséggel termelnek egy liter tejet. A munkaszervezés is a fontos tényezők között szerepel. Ebben a gazdaságban éppen a közgazdasági tényezők hatására választották az istállózást, a nagyüzemi tejtermelést. A gazdaság tehénfarmja teljesen gépesített. A tej emberi kéz érintése nélkül jut a gyűjtőhelyre. Vastag Antaltól a bodrogszerdahelyi részleg zootechnikusától megtudtuk, hogy az állattenyésztésben harmincán dolgoznak. Valamennyien a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyeznek. A teheneket naponta háromszor fejik. A zootechnikus a 36 006 fülszámú Margit nevű tehénnél áll meg és ezeket mondja: „Az elmúlt évben 5000 liter tejet adott. A tejének zsírtartalma átlagban 5,7 %-os volt“! A tehén szereti a nyugalmat. A lánccsörgéshez, a gépek zajához már hozzászokott a jószág. Fejés közben különösen nagy szükség van a csendre. Csak így adja le a tejet. Magyar Miklós munkabrigád vezető a 75 010 fülszámú dántarka tehénre mutat. Büszkélkedik vele, mert naponta 23 liter tejet ad 5,4 %-os zsírtartalommal, pedig már betöltötte a 14. életévét! A zootechnikus a frissen meszelt és fertőtlenítet elletőbe kísért. Közben elmondta, hogy a gazdaságnak jelenleg 585 tehene van. Naponta átlagosan hatezer liter hűtött tejet szállítanak el. A napi fejési átlag — akkoriban — 11,9 liter volt. Van háromszáz tehenünk. Ezek naponta 15 liternél is több tejet adnak! Ezzel szemben 285 tehénnél a napi öt litert sem érik el. Ezek selejtezésre kerülnek. Az elletőben Dšová Annát találtuk. Két éve dolgozik ott. Azóta sok ellést levezetett. Tavaly például 100 tehéntől a tervezett 87 helyett 90 borjút ért el. A „bölcsődéből“ kikerülő borjakat tíz napos kortól hat hónapig a Relavit borjútáppal etetik. A Relavit nagyon kedvezően befolyásolja a borjak egészségi állapotát. A gazdaságban átlagosan 0,750 kg-os napi súlygyarapodást érnek el. Egy kg súlygyarapodáshoz 10 Kés értékű eleséget használnak. A kiváló egészségi állapot és a közgazdasági célszerűség nagyon jó összhangba került egymással. Ezért a Relavit takarmánytápot különösen a tenyészállat nevelésben hasznosítják. A múlt évben 422 borjú kapott Relavit tápot, az idén pedig 257. Az állatállomány számbeli és minőségi fejlesztésének egyik alapfeltétele az elhullás megakadályozása, illetve a kifogástalan egészségi állapot megőrzése. Az Igazgatóság néhány éve kísérletet folytat abból a célból, hogy megvizsgálja: vajon az üszők szabad vagy istállón tartása előnyösebb a gazdaságnak, tehát a két tártásforma miA nyárasdi szövetkezetből származó 36006 fülszámú Margit nevű szlováktarka tehén, laktációs termelése tavaly 5000 liter tej volt. Gondozója Zsíros József elégedett az eredménnyel! lyen befolyást gyakorol az állatok egészségére, fejlődésére, közérzetére és tápanyag-szükségletére. A KÍSÉRLET EREDMÉNYE A kísérletet szlováktarka, továbbá dántarka üszőkkel végezték. Az állatok kora 6—24 hónap volt. A kísérleti üszők felét nyitott helyiségben, másik felét pedig istállóban teleltették. Az állatok szabadon mozogtak, csak az etetés idején kötötték őket jászolhoz. A kontroll csoport egyedeit korszerű 170 férőhelyes négysoros istállóban helyezték el. Az Istállóban az állatokat jászolhoz kötve tartották, s naponta másfél órát járatták. Amíg az istállóban az üszők gumimatracon pihentek, addig a szabad tartás viszonyai közt almoztak. Mind az istállóban, mind a szabad körmérete kedvezőbben fejlődött, mint az istállóban tartottaké. A dántarka egyedek testméretében nem mutatkozott különbség. A szabad helyiségben tartott állatok — míg a hőmérséklet el nem érte a fagypontot — nappal részben bent, részben a karámban tartózkodtak. Aránylag keveset mozogtak, éjjel ugyancsak hol bent, hol pedig a karámban feküdtek. Amint a hőmérséklet a fagypont alá süllyedt, éjjel behúzódtak és szorosan egymás mellé feküdtek, nappal pedig fürgén mozogtak. A fázás jeleit még a leghidegebb napokon sem észlelték1. A szabad helyiségben teleltetett állatok dús szőrköntöst növesztettek. Takarmányukat jó étvágyai fogyasztották, egészségük és közérzetük a tél folyamán kifogástalan volt. A ivarérett üszők szabályos időközben ívarzottak. A kísérlet eredménye alapján megállapítható, hogy a nyitott helyiségben való teleltetés nem növelte az Amíg egy állomány eljut a tenyészet elnevezésig... helyen tartott üszők télen azonos takarmányozásban részesültek. A napi adagot lédús takarmányból (répaszelet, szilázs), szénából, abrakból és melaszból állították össze. Az állatok etetése az istállóban és a szabad helyiségben egyaránt csoportosan történt. Az egy etetésre előirányzott takarmányadagot kimérve tették a jászolba és az etetés befejezése után a maradékot visszamérték. Az állatokat naponta kétszer, reggel és délután etették. A szlovák- és dán-tarka állatok az eleséget jó étvággyal fogyasztották. A két csoport táplálóanyag adagja tehát azonos volt. A mérési adatok alapján a 153 napig tartó kísérlet alatt, átlagosan egy állatra számítva, a szlováktarkáknál, összesen 10,5 kg, a dántarkáknál pedig 12,10 kg súlytöbblet jelentkezett az istállózottak javára. A súlytöbblet egy állat átlagában naponta 68 g, tehát olyan csekély, hogy gyakorlati szempontból szinte jelentéktelen. A testméretek fejlődésében a két csoport állatai között annyi eltérés jelentkezett, hogy a szabad helyen teleltetett szlováktarka állatok övmérete és lábszár A 75010 fttlszámó dántarka tehén napi termelése 23 liter. üszők táplálóanyagszükségletét, ezért megfelelőnek bizonyult. Jelenleg 867 üszője van a gazdaságnak. Ezekből kétszázat a medzevi legelőn tartanak. Ezeknél a vemhesítést természetes úton végzik, a többinél az inszeminálást alkalmazzák. Az üszők az ellés előtt néhány nappal kerülnek az elletőbe. LELKIISMERETES, PONTOS TÖRZSKÖNYVEZÉS A gazdaságnak 2155 szarvasmarhája van. A zootechnikusl szolgálat az egész tehenészetet, annak minden egyedét ellenőrzi. Ennek a szükségességét Simőák Jura], a gazdaság főállattenyésztője alá Is támasztotta: — Ahhoz, hogy egy állományt tenyészetnek nevezhessenek és abban az állományban tenyésztői munkát végezhessenek, szükséges annak százszázalékos ellenőrzései Akadnak gazdaságok, ahol az istálló egyik oldalán törzskönyvezett egyedek állnak, a másikon pedig Ismeretlen származásúak. Itt sem a gyors, sem a lassú ütemű fejlődésre nincs korlátlan lehetőség. A gyakorlati tapasztalatok szerint, egy tehenészet akkor válik Igazán tenyészetté, akkor tud komoly termelési eredményt felmutatni, előretörni, ha a tehenészetet a saját utánpótlásból fejlesztették fel s nem- kényszerülnek állandó vásárlásra stb. Itt évente a tehénállománynak mintegy 20 százalékát selejtezik, s az utánpótlását a saját nevelésből biztosítják. A múlt évben a fejési átlag 3100 liter körüli volt, az idén pedig szeretnének előbbre lépni. Az épülő 600 férőhelyes tehénistállónak 1975- ben kell elkészülnie. Oda csakis a nagy termelékenységű tehenek kerülhetnek. Jelenleg 1 liter tej önköltsége 2,59 korona, az új istállóban feltételezhetően 2,20 koronára csökken 1 liter tej termelése. ILLÉS BERTALAN Műszer a rovarfertőzöttség vizsgálatára A különböző mezőgazdasági terményekben található kártevő rovarok jelenlétének kimutatása a növényvédelem egyik legnehezebb feladata. Ismert tény, hogy számos rovarkártevő növényi szaporító anyaggal, különféle mezőgazdasági termékek szakszerűtlen tárolásával terjed, illetve szaporodik. Gyakorlati megfigyelések szerint a rovarok szántóföldi és raktári károsításából eredő terméskiesés a termények 5—10 %-os mennyiségcsökkenését jelenti. A rovarkártevők elleni védekezési módszerek, gyakorlatban történő bevezetését nemzetközileg is fontos intézkedésnek tekintik. Mezőgazdasági termények, de különösen a nagyon értékes vetőmagvak használati értéke, exportképessége nagymértékben iügg a növényvédelmi módszerek technikai színvonalától. A fertözöttség megállapítását illetően a védekezés végrehajtása elsősorban a termények, vetőmagvak betakarításakor fontos, amikor a rovarok még kezdetleges fejlődési stádiumban vannak, kártételük még nem számottevő. A rovarkártevők elleni preventív védekezés problémája nemzetközivé vált, és csak az érdekelt államok együttműködésével, megfelelő vizsgálati módszerek és berendezések felhasználásával oldható meg. Az elektrotechnika fejlődése lehetővé tette új vizsgálati módszer kidolgozását, és a vizsgálat elvégzéséhez szükséges műszer elkészítését. A műszer működésének lényege, hogy a rovarok mozgása és rágása által keltett zajimpulzusokat egy elektro-akusztikus érzékelő elektromos jelekké alakítja. Az fgy előállított elektromos jeleket a készülék erősítés után számlálja. Az időegység alatt keletkező zajimpulzusok számából lehet megállapítani a fertözöttség mértékét. A rovarok által keltett zajok általában nem folyamatosak s rendkívül kicsik. Van a mérések szempontjából egy olyan optimális hőmérséklet, amelyre a magokat fel kell melegíteni. Ekkor a rovarok menekülésszerű mozgásukkal, sokkal intenzívebb és folyamatosabb zajokat keltenek. Az így létrejövő zajimpulzusok energiája még mindig kicsi, de mérhető. A nehézséget nem a megfelelő erősítő elkészítése okozza, hanem az a tény, hogy a szükséges, mintegy egymilliószoros erősítés következtében a készülék zajérzékenysége rendkívül nagy lesz, és így a környezeti zajok a mérést meghamisítják. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével kialakított műszer érzékelője egyúttal mint termosztát és hangszigetelő szolgál. A magokat az érzékelő belsejében kell elhelyezni. A különféle anyagokban élősködő rovarok élettevékenységének vizsgálata az anyagok különlegesebb előkészítése nélkül, rövid idő alatt teljes biztonsággal végezhető. Egy minta* ellenőrzésére — az eddigi tapasztalatok szerint — maximálisan öt perc elegendő. A mérésekről magminősítés céljából számszerű eredményeket kapunk. A készülékhez fejhallgató csatolható és segítségével a zajimpulzusok hallhatóvá válnak. Tudományos kutatási célokra a műszerhez oszcilloszkóp csatolható és így a jelek láthatóvá válnak. Regisztráló műszer csatolható, kis szaiagsebesség esetén, a zajimpiilzusok keletkezési idejének, nagy sebesség mellett, alakjának rögzítése oldható meg. Az új műszer használatával a vetőmagvak fertőtlenítésével kapcsolatos tételek fölösleges mozgatásé-NÖVÉNYVÉDELEM hói és szállításából eredő évi sokmilliós költség nagy része megtakarítható. A magvak kezeléséhez szükséges, gyakran importból származó hatóanyagok behozatala számottevően csökkenthető. Nagyobb mennyiségek biztonságos vizsgálatával lehetőség nyílik arra, hogy csak a ténylegesen fertőzött tételek kerüljenek kezelésre! A készülék viszonylagos kis terjedelme, könnyen kezelhetősége folytán előnyösen használható preventív rovarvizsgálatokra: a termények betakarításánál, magtárakban, magtisztítótelepeken, a malomipar területén, takarmányáruk minőségének, valamint főleg a határállomásokon az export-import és tranzitszáliítmányok rovarfertözöttségének az ellenőrzésére.-mevi-A szalma felhasználása takarmányozásra Takarmányszűk esztendőkben — különösen télen - Ismételten felmerül a szalmafélék felhasználásának szükségessége a szarvasmarha és a Juh takarmányozásában. A csaknem minden mezőgazdasági üzemben rendelkezésre álló szalmamennyiség egy része pelletált formában, kiegészítő anyagokkal (így pl. karbamlddal) minőségileg javítva kerül felhasználásra. Ezen túlmenően, az alomszalmának Is a jászolon át kellene rendeltetési helyére kerülnie, hogy ilymódon az állatok abból az értékesíthető részeket kiválogathassák és elfogyaszthassák. Ezáltal a nyersrostban szegény takarmányadagok (nedvdús takarmáriyfélék, pl. leveles répafej) nyersrosthlánya is pótolható. (Dr. Hoffmann — Rostock) szerint fejős tehenekkel — a zöld és silózott takarmányok minőségétől függően a következő takarmányszalmamennyiségek etethetők: 10 kg-nál kisebb napi tejtermelés esetén 5—7 kg/nap 10—20 kg-os napi tejtermelés esetén 2—3 kg/nap 20 kg-nál nagyobb tejtermelés esetén 1—3 kg/nap Szakszerű takarmánygazdálkodás és takarmány-adag összeállítás esetén a tejelő tehenek energia-szükségletének legalább 10—12 %-a fedezhető takarmányszalmával. Bergner professzor és J. Marienburg (Berlin) kísérletei szerint a karbamlddal kiegészített rozsszalma-pellet takarményértéke hasonló az NHs oldattal átitatott rozsszalma-pelletéhez. A nagy nyomáson és magas hőmérsékleten készülő pellet nyersrosttartalma — a fizikai és kémiai behatások következtében — jelentősen (a kísérletekben) 7,4 %-kal, 36,8 %-ra csökken. A. Richmann és dr. Rühe (Parchim) rámutat, hogy a pelletált — és komplettált — szalma felhasználása takarmányozási célra nem csupán szükségmegoldás, hanem a fejlett tej- és marhahústermelést folytató nagyüzemek gyakorlatában rendszeresíthető és ajánlható gazdaságos módszer. A Parchlmi Állami Gazdaság Igen jő eredményeket ért el 75 % szalmát, 11 % szárított cukorrépaszeletet, 11 % gabonadarát és 3 % karbamidot tartalmazó pellet etetésével, melynek előállítási költsége 75-80 %-át tette ki az értékesítési árnak. Broiller-mélyalomnak a pellett egyik komponenseként történő felhasználásával — amellyel a marhahizlalásban szereztek kedvező tapasztalatokat — az előállítási költségek tovább mérsékelhetők. ITi.)
