Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-12-28 / 52. szám

Í974. december Ž8. SZABAD FÖLDMŰVES fi A hazánkban épített takarmányke­verők csak úgy teljesíthetik a külde­tésüket, ha elegendő komponens áll rendelkezésükre. Az állati fehérjék általános hiánya miatt a halliszt im­port egyre nehezebbé válik. Nyilván­való, hogy ezeket növényi fehérjékkel kell helyettesíteni. Hallisztet szinte lehetetlen beszerezni, ezért a takar­mányipar elsősorban a szójabab fel­vásárlását szorgalmazza. Mivel állattenyésztésünk termelése tényleg nagyüzemi Jellegű, nem nél­külözhetjük a teljesértékű takarmány­tápokat. Például 1 kg sertéshús ter­meléséhez szemestakarmányból 20— 30 százalékkal több szükséges, mint a Jó minőségű, teljesértékű takarmány­tápból. A Plešťany-i Növénytermesztési Ku­tatóintézetben Šinský Teodor mérnök CSc. a szója termesztésének hazai ki­látásairól nyújtott tájékoztatást. Mivel nem áll rendelkezésünkre nagyobb hal- vagy húsliszt forrás, a szükséges fehérjét a növénytermesz­tésben a hüvelyesekből kell kitermel­nünk. Közülük legjelentősebb a szó­ja, mely 36—42 százaléknyi fehérjé­vel, s ezen belül 2,22 százaléknyi li­­zinnel szinte állati fehérje jellegű. A távlati tervek szerint 1990-ig Szlovákiában 26 ezer hektáron ter­mesztünk szóját. A hektárhozam fel­tehetően 25 mázsánál nagyobb lesz. Az ilyen eredmény eléréséhez min­denekelőtt megfelelő fajta szükséges. A hazai fajtából rendelkezésre áll az intézetben nemesített Zora, valamint a Nigra. Főleg a Zora álta meg a ver­senyt a legjobb külföldi fajtákkal szemben. Kipróbálták a Magyarorszá­gon szaporított Merit fajtát is. Az el­múlt évben a Zora 792 hektáron 18 q/ha, a Nigra 36 hektáron 10,4, a Merít pedig 69 hektáron 10,7 mázsa hektárhozamot nyújtott. A Smena nevű szovjet nemesítésű szóját is ki­próbálták, amely 10,6 mázsa termést adott hektáronként. Érdekessége, hogy megközelítően három héttel rö­­vtdebb a tenyészideje, mint a többi fajtának. Ez alkalmas lesz a maga­sabban fekvő, hűvösebb éghajlatú vi­dékekre, ahol őszi búzát vethetnek utána. Idén külföldről főleg a Merit szóját hozzuk be. Nagyobbrészt Bulgáriából és Romániából. Romániában 200 ezer hektáron termesztenek szóját. Újab­ban a Szovjetunió nagy figyelmet for­dít a szója termesztésének főként a távol-keleti körzetekben. NÖVÉNYVÉDELEM Ha túlságosan gyomos területre vet­jük a szóját, úgy a jó terméseredmény reményéről le kell mondanunk. A szó­ja hosszú tenyészideje — amely 130— 140 napra terjed — megköveteli, hogy legalább két gyomirtóféleséggel vé­gezzük a növényvédelmet. Akik taná­csért fordultak a kutatóintézet szak­embereihez, azokat három alkalmaz­ható változatra figyelmeztették. Szójater­mesztésiink kilátásai Az első változat szerint vetés előtt 3,5—4 kg Treflan ЕС—2 talajba jutta­tását javasolták. Vetés után azonban hektáronként 2 kg Afalon alkalmazá­sa következhet. A második változat­ban ajánlották, hogy az előzőhez ha­sonlóan 3,5—4 kg Treflan ЕС—2 mennyiséget juttassanak vetés előtt hektáronként a talajba, aztán vetés után 3—4 kg-os Maloran adag követ­kezhet. A harmadik változatban a ve­tés után és a kelést megelőzően hek­táronként egyszerre alkalmazható az 1,3—1,5 kg-os Rizolan vagy Surfla, valamint a 2 kg-os Afalon adag. VETŐMAG Fontos, hogy a szójavetőmag tiszta és legalább 85 százalékos csíraképes­ségű legyen. Tapasztalat szerint leg­megfelelőbbek a nagyobb magok, me­lyekből erős, egészséges, produktív növények fejlődnek. A termelőknek ajánlották a Rizobin nevű oltóanyag­gal történő vetőmag bakterizációit. Ennek hatására a növény gyökérzetén gümő-baktériumok keletkeznek, ame­lyek egy hektárnyi területen 150 kg ' tiszta nitrogént képesek a levegőből lekötni. TRÄGYÄZÄS Nitrogénből hektáronként nem ajánlanak 80—90 kg-nál többet. Fosz­forból hatóanyagban hektáronként 140—160 kg-ot, káliumból pedig 180— 200 kg-ot ajánlanak. BETAKARÍTÁS Á hüvelyesek, s köztük a szója be­takarítása is gondot okoz. A kutatás ezen a szakaszon is intenzíven tevé­kenykedik. Kipróbáltak néhány kom­bájnt, például a szovjet-gyártmányú SZK—4-est, az NDK-beli E—512-est, valamint az Ausztriából behozott kis­méretű Eple—Pionier kombájnt. A szója gabonakombájnnal történő beta­karítása 8—20 százalékos veszteség­gel járt, amit részint az egyenetlenül elmunkált talajfelszín, részint pedig a szója lassú kezdeti növése okozott, minek következtében az alsó hüvelyek súlságosan alacsonyan a talaj felszí­ne felett helyezkedtek el. A nagy munkaszélességű kombájnok nincse­nek ellátva olyan kopírozóval, mely követhetné a talajfelszínt. A vesztesé­get részint a hüvelyben maradt, vala­mint a törött mag okozta. A három kipróbált kombájn közül’az SZK—4-es mutatkozott a legalkalmasabbnak ar­ra, hogy átalakítás után a szójabeta­­karításnál használhassák. Többek kö­zött a motolla léceit puha gumibevo­nattal látták el. A KGST országok sajnos eddig nem foglalkoztak hüvelyesek betaka­rítására alkalmas gépek gyártásával. Az utóbbi években kialakult helyzet azonban kényszeríti az illetékeseket, hogy megoldást találjanak. —Ku.—Szí.— Korábban a vrbovái szövetkezet műhelyében a meghibáso­dott gépek alvázának az alátámasztásánál a régi kéziemelöt (hévért) használták. Köztudomású, hogy annak a stabilitása nagyon kétséges. Mindig az a veszély fenyegeti a szerelőt, hogy javítás közben kicsúszhat az emelő, s a gép agyon­nyomhatja őt. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de sajnos már történt ilyesmi, ha nem Vrbován, másutt. Novák János, aki már több újítás értelmi szerzője, a szó­­banforgő üzemi baleset elkerülése céljából egy hidraulikus emelőt készített. A hozzá való anyagot egy kiselejtezett KB-2 típusú kukorica betakarító hidraulikus berendezése szolgál­tatta. A hidraulikus emelő fémrúdjának a tetejére vályúszerű tartólapot forrasztott, s emeléskor abba jól belefekszik pél­dául a javításra szoruló traktor tengelye. A hengei aljára a kellő stabilitás céljából egy 220X260 mm-es nagyságú ecál­­lemezt forrasztott. A hidraulikus emelőt az 5 méteres csövön keresztül rákapcsolhatják bármely, akár javításban levő trak­tor hidraulikus szerkezetére és az emelő alátét nélkül 26 cm magasra emeli a tárgyat. Alátét használatával a gép nagyobb magasságra is felemelhető. Talán még annyit, hogy az újítás értelmi szerzője ezzel az elmés megoldással a szövetkezetnek egy 450 korona értékű kézi emelőt takarított meg. Azonban nem ezen van a hang­súly. banem azon, hogy a hidraulikus emelő a javíió személy­zet szempontjából biztonságosabb a kézi emelőnél. S pénzben kifejezni a biztonságot vagy esetleg az ember életét, lehetet­len. R a d z o Pavel mérnök Az állattartás automati­zálása A növekvő állatlétszám és a rendelkezésre álló munkaerő csökkenése világszerte előtérbe állította az automatizálást. Egyes munkafolya­matok automatizálásában célszerű azonban néhány alapvető szempont betartása: • Teljes automatizálás csak kivételes esetben lehet gazdaságos; 0 Automatizálni csak mechanikailag üzem­zavar-mentes műveleteket lehet; • A kézi vezérléseket kell elsősorban kiküszö­bölni, és az ember dolga csupán az ellen­őrzés és zavarelhárítás legyen. A baromfi és a sertés takarmányozása egy­szerűbben automatizálható, mert egyféle ta­karmányt kaphatnak. Szarvasmarháknál — legalábbis a közeljövőben — általában kétféle takarmánnyal kell számolni: tömegtakarmány­­nyal {pl. szilázs) és abrakkal. A nehézséget a szálastakarmányok kiadago­lása, Ш. az állatonként megfelelő arány kialakí­tása okozza. Háromféle takarmányozás lehetsé­ges: 1 — az állatok álláshelyükön kapják a ki­egészítést; 2 — termelésük szerint csoportosí­­tottan kapják az összekevert takarmányt; 3 — a fejőházban kapják a kiegészítést. A csoportos etetés félig gépesített, gazdasá­gos megoldást ad. A fejőházban az abrakada­golás állatonként! jeladóval és számítógéppel teljesen automatizálható, de egyelőre nagyon költséges és inkább csak kísérletinek tekinthe­tő (pl. takarmányozási kísérletekben). A tej minőségében, mennyiségében, az állatok súlyá­ban; hőmérsékletében beálló változások alap­ján a számítógép egyes állatokat ki is választ egyedi megfigyelésre. A fejőházban számos más müveletelem is automatizálható; a fejőkészülék lekapcsolása, a masztitisz ellenőrzése stb.; ezek várhatóan néhány éven belül a fejőházak normális tarto­zékai lesznek. A fejési munkák automatizálása új rendszerű fejőházak kialakításához is vezet­het. (T. M.) kedves olvasók! A Szabad Földműves kéthetenként 4 újságoldalon meg­jelenő „Korszerű termelés“ című főrovatában 1975 ja­nuárjától új rovatot indítunk „Mi lehet az oka?“ alcímen. Ebben az alrovatban esetenként olyan kérdéseket vetünk fel, amelyekre — meghatározott időn belül — az olva­sóknak kell megadniuk a választ. Természetesen a helyes megfejtések beküldői közt — kéthetenként — 100 Kčs jutalmat sorsolunk ki és a megfejtéssel együtt a nyertes nevét is közöljük. Megjegyzendő, hogy minden egyes he­lyes válasz csak akkor kerülhet sorsolásra, ha a beküldő az alrovat („Mi lehet az oka?“] cím fejét a mellette levő számmal együtt felragasztja a küldeményre. Az első — gondolkodásra ösztönző — kérdést januári 2. számunkban tesszük közzé. A kérdésre olvasóinknak a megjelenés dátumától számított egy héten belül kell meg­adniuk a helyes választ. A 4. számunkban azonban már újabb kérdést teszünk fel, s egyben közöljük az előző (2.) számunkban közzétett kérdés helyes válaszát és a kisor­solt 100 korona nyertesének a nevét. A későbbiek során is hasonló módon járunk el. Kérjük kedves olvasóinkat, hogy a válaszokat tömören 5—10 gépelt sorban fogalmaz­zák meg. Alrovatunkban esetenként csak egy problémát vetünk fel. Mindig olyat, ami közvetlenül összefügg a mezőgaz­dasággal. Az egyes témákat a gépesítés, a növényvéde­lem, az állategészségügy és egyéb ágazatok területeiről merítjük. A megfejtéshez sok szerencsét kívánunk. —hat— ^íčcLpa.b-o-t' Világszínvonalon A könnyű-, többcélú-, valamint a munkarepülűgépek gyártásában a lengyel PZL-egyesiilés (Panstwo­­we Zaklady Lotnicze) vezető sze­repet játszik a világon. Ez a siker elsősorban a szovjet repülőgép­­gyártó iparral való szoros együtt­működésnek, valamint a jól sike­rült licencvásárlásoknak köszönhe­tő (PO-2, JAK-2, AN-2 merevszár­nyú repülőgépek, MIL-2 helikopte­rek). A lengyel repülőgépipar zömé­ben exportra termel. Termékeinek mintegy 6D %-át szállítja külföld­re, elsősorban a Szovjetunióba és a szocialista országokba. Főbb ter­mékei a vitorlázó- és munka-repü­lőgépek, valamint a helikopterek. A szocialista országokban vég­zik a világon alkalmazott légi per­metezésnek mintegy háromnegye­dét (Szovjetunió 100 millió hek­tár. NDK 2 millió hektár stb.), Ezért a lengyel mezőgazdasági re­pülőgépgyártóipar előtt nagy lehe­tőségek állnak. Erre alapozva fo­lyamatosan végzik a további fej­lesztést. Legújabb termékük a PZt-106 „Kruk“, amely 1000 kg vegyszer szállítására alkalmas. Szovjet mér­nökökkel közösen dolgozták ki az M-15 gép terveit. Várhatóan ez a nagy teherbíró képességű mező­­gazdasági repülőgép váltja majd fel az AN-2 gépeket. Az új gép szenzációnak számít. Hajtómotorja sugárturbína, mely kiváló indulási és repülési adottságokat biztosít. Munkasebessége 90—270 km/6 kö­zött változtatható, teherbírása két tonna. -me-Gyorshömérő A rigai Gidrometpribor kísérleti üzemben tranzisztoros elektromos hőmérők gyártását kezdték meg. Az új eszköz alkalmazásával lehe­tővé válik, hogy néhány másodpercen belül 0,5 fokos pontossággal megmérjék a talaj, illetőleg a trágya hőmérsékletét, rögzítsék a haj­tatóházak, hűtőházak és állattenyésztő telepek hőfokát. Az új esz­köz felhasználható a hőmérséklet mérésére takarmány, gabona, gyü­mölcs vagy zöldség tárolásánál is. -T.-5000 kg-ot meghaladó tejhozam Svédországban a legutóbbi 25 év alatt a tehénállomány 60 %-kal csökkent (1945-ben 1740 000, je­lenleg 700 000; 1980-ban várható félmillió). Az ország tejtermelése ennek ellenére azonos szinten ma­radt, mert jelentősen nőtt az egy tehénre jutó tejhozam: tíz év alatt 4225 kg-tól 5081 kg-ra! A fríz te­henek tejhozama pedig még na­gyobb volt: 1972-ben 5595 kg. Ezt az eredményt elsősorban a mesterséges termékenyítő állomá­sok koncentrálása, a tejhozam ál­landó ellenőrzése, a tehéntartők egyetlen országos tenyésztői szö­vetségbe való tömörítése és nem utolsósorban a megfelelő fajtavá­lasztás biztosította. Fajtaösszetéte­lét tekintve az ország szarvasmar­ha-állománya 20 %-ban fríz, 70 %-ban vörös svéd fajtájú. Érde­mes megemlíteni, hogy Svédország­ban jóformán minden hús tejhasz­­nú szarvasmarhától származik. A hústermelés javítása érdekében a teheneket húsfajtájú bikákkal ke­resztezik. Igen jó eredményeket érnek el a gyors növekedésű fríz fajtának a hereford és charolaís fajtákkal való keresztezésével. Míg korábban fél százalék volt az ilyen keresztezések aránya, 1969-ben egyes vidékeken elérte a 9—10 %-os szintet Is. A jövőben várhatóan különválik a tej- és a húsmarhák tenyésztése. (T.) A képen látható 76 késsel rendelkező ásóborona vontatásához 120 LE-s erőgép szükséges. A berendezés szállítási helyzetbe történő átállítása egyszerű módon, a traktor hátrameneteiével, majd a mun­kagép megemelésével oldható meg. (T.)

Next

/
Thumbnails
Contents