Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-28 / 52. szám
Í974. december Ž8. SZABAD FÖLDMŰVES fi A hazánkban épített takarmánykeverők csak úgy teljesíthetik a küldetésüket, ha elegendő komponens áll rendelkezésükre. Az állati fehérjék általános hiánya miatt a halliszt import egyre nehezebbé válik. Nyilvánvaló, hogy ezeket növényi fehérjékkel kell helyettesíteni. Hallisztet szinte lehetetlen beszerezni, ezért a takarmányipar elsősorban a szójabab felvásárlását szorgalmazza. Mivel állattenyésztésünk termelése tényleg nagyüzemi Jellegű, nem nélkülözhetjük a teljesértékű takarmánytápokat. Például 1 kg sertéshús termeléséhez szemestakarmányból 20— 30 százalékkal több szükséges, mint a Jó minőségű, teljesértékű takarmánytápból. A Plešťany-i Növénytermesztési Kutatóintézetben Šinský Teodor mérnök CSc. a szója termesztésének hazai kilátásairól nyújtott tájékoztatást. Mivel nem áll rendelkezésünkre nagyobb hal- vagy húsliszt forrás, a szükséges fehérjét a növénytermesztésben a hüvelyesekből kell kitermelnünk. Közülük legjelentősebb a szója, mely 36—42 százaléknyi fehérjével, s ezen belül 2,22 százaléknyi lizinnel szinte állati fehérje jellegű. A távlati tervek szerint 1990-ig Szlovákiában 26 ezer hektáron termesztünk szóját. A hektárhozam feltehetően 25 mázsánál nagyobb lesz. Az ilyen eredmény eléréséhez mindenekelőtt megfelelő fajta szükséges. A hazai fajtából rendelkezésre áll az intézetben nemesített Zora, valamint a Nigra. Főleg a Zora álta meg a versenyt a legjobb külföldi fajtákkal szemben. Kipróbálták a Magyarországon szaporított Merit fajtát is. Az elmúlt évben a Zora 792 hektáron 18 q/ha, a Nigra 36 hektáron 10,4, a Merít pedig 69 hektáron 10,7 mázsa hektárhozamot nyújtott. A Smena nevű szovjet nemesítésű szóját is kipróbálták, amely 10,6 mázsa termést adott hektáronként. Érdekessége, hogy megközelítően három héttel rövtdebb a tenyészideje, mint a többi fajtának. Ez alkalmas lesz a magasabban fekvő, hűvösebb éghajlatú vidékekre, ahol őszi búzát vethetnek utána. Idén külföldről főleg a Merit szóját hozzuk be. Nagyobbrészt Bulgáriából és Romániából. Romániában 200 ezer hektáron termesztenek szóját. Újabban a Szovjetunió nagy figyelmet fordít a szója termesztésének főként a távol-keleti körzetekben. NÖVÉNYVÉDELEM Ha túlságosan gyomos területre vetjük a szóját, úgy a jó terméseredmény reményéről le kell mondanunk. A szója hosszú tenyészideje — amely 130— 140 napra terjed — megköveteli, hogy legalább két gyomirtóféleséggel végezzük a növényvédelmet. Akik tanácsért fordultak a kutatóintézet szakembereihez, azokat három alkalmazható változatra figyelmeztették. Szójatermesztésiink kilátásai Az első változat szerint vetés előtt 3,5—4 kg Treflan ЕС—2 talajba juttatását javasolták. Vetés után azonban hektáronként 2 kg Afalon alkalmazása következhet. A második változatban ajánlották, hogy az előzőhez hasonlóan 3,5—4 kg Treflan ЕС—2 mennyiséget juttassanak vetés előtt hektáronként a talajba, aztán vetés után 3—4 kg-os Maloran adag következhet. A harmadik változatban a vetés után és a kelést megelőzően hektáronként egyszerre alkalmazható az 1,3—1,5 kg-os Rizolan vagy Surfla, valamint a 2 kg-os Afalon adag. VETŐMAG Fontos, hogy a szójavetőmag tiszta és legalább 85 százalékos csíraképességű legyen. Tapasztalat szerint legmegfelelőbbek a nagyobb magok, melyekből erős, egészséges, produktív növények fejlődnek. A termelőknek ajánlották a Rizobin nevű oltóanyaggal történő vetőmag bakterizációit. Ennek hatására a növény gyökérzetén gümő-baktériumok keletkeznek, amelyek egy hektárnyi területen 150 kg ' tiszta nitrogént képesek a levegőből lekötni. TRÄGYÄZÄS Nitrogénből hektáronként nem ajánlanak 80—90 kg-nál többet. Foszforból hatóanyagban hektáronként 140—160 kg-ot, káliumból pedig 180— 200 kg-ot ajánlanak. BETAKARÍTÁS Á hüvelyesek, s köztük a szója betakarítása is gondot okoz. A kutatás ezen a szakaszon is intenzíven tevékenykedik. Kipróbáltak néhány kombájnt, például a szovjet-gyártmányú SZK—4-est, az NDK-beli E—512-est, valamint az Ausztriából behozott kisméretű Eple—Pionier kombájnt. A szója gabonakombájnnal történő betakarítása 8—20 százalékos veszteséggel járt, amit részint az egyenetlenül elmunkált talajfelszín, részint pedig a szója lassú kezdeti növése okozott, minek következtében az alsó hüvelyek súlságosan alacsonyan a talaj felszíne felett helyezkedtek el. A nagy munkaszélességű kombájnok nincsenek ellátva olyan kopírozóval, mely követhetné a talajfelszínt. A veszteséget részint a hüvelyben maradt, valamint a törött mag okozta. A három kipróbált kombájn közül’az SZK—4-es mutatkozott a legalkalmasabbnak arra, hogy átalakítás után a szójabetakarításnál használhassák. Többek között a motolla léceit puha gumibevonattal látták el. A KGST országok sajnos eddig nem foglalkoztak hüvelyesek betakarítására alkalmas gépek gyártásával. Az utóbbi években kialakult helyzet azonban kényszeríti az illetékeseket, hogy megoldást találjanak. —Ku.—Szí.— Korábban a vrbovái szövetkezet műhelyében a meghibásodott gépek alvázának az alátámasztásánál a régi kéziemelöt (hévért) használták. Köztudomású, hogy annak a stabilitása nagyon kétséges. Mindig az a veszély fenyegeti a szerelőt, hogy javítás közben kicsúszhat az emelő, s a gép agyonnyomhatja őt. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de sajnos már történt ilyesmi, ha nem Vrbován, másutt. Novák János, aki már több újítás értelmi szerzője, a szóbanforgő üzemi baleset elkerülése céljából egy hidraulikus emelőt készített. A hozzá való anyagot egy kiselejtezett KB-2 típusú kukorica betakarító hidraulikus berendezése szolgáltatta. A hidraulikus emelő fémrúdjának a tetejére vályúszerű tartólapot forrasztott, s emeléskor abba jól belefekszik például a javításra szoruló traktor tengelye. A hengei aljára a kellő stabilitás céljából egy 220X260 mm-es nagyságú ecállemezt forrasztott. A hidraulikus emelőt az 5 méteres csövön keresztül rákapcsolhatják bármely, akár javításban levő traktor hidraulikus szerkezetére és az emelő alátét nélkül 26 cm magasra emeli a tárgyat. Alátét használatával a gép nagyobb magasságra is felemelhető. Talán még annyit, hogy az újítás értelmi szerzője ezzel az elmés megoldással a szövetkezetnek egy 450 korona értékű kézi emelőt takarított meg. Azonban nem ezen van a hangsúly. banem azon, hogy a hidraulikus emelő a javíió személyzet szempontjából biztonságosabb a kézi emelőnél. S pénzben kifejezni a biztonságot vagy esetleg az ember életét, lehetetlen. R a d z o Pavel mérnök Az állattartás automatizálása A növekvő állatlétszám és a rendelkezésre álló munkaerő csökkenése világszerte előtérbe állította az automatizálást. Egyes munkafolyamatok automatizálásában célszerű azonban néhány alapvető szempont betartása: • Teljes automatizálás csak kivételes esetben lehet gazdaságos; 0 Automatizálni csak mechanikailag üzemzavar-mentes műveleteket lehet; • A kézi vezérléseket kell elsősorban kiküszöbölni, és az ember dolga csupán az ellenőrzés és zavarelhárítás legyen. A baromfi és a sertés takarmányozása egyszerűbben automatizálható, mert egyféle takarmányt kaphatnak. Szarvasmarháknál — legalábbis a közeljövőben — általában kétféle takarmánnyal kell számolni: tömegtakarmánynyal {pl. szilázs) és abrakkal. A nehézséget a szálastakarmányok kiadagolása, Ш. az állatonként megfelelő arány kialakítása okozza. Háromféle takarmányozás lehetséges: 1 — az állatok álláshelyükön kapják a kiegészítést; 2 — termelésük szerint csoportosítottan kapják az összekevert takarmányt; 3 — a fejőházban kapják a kiegészítést. A csoportos etetés félig gépesített, gazdaságos megoldást ad. A fejőházban az abrakadagolás állatonként! jeladóval és számítógéppel teljesen automatizálható, de egyelőre nagyon költséges és inkább csak kísérletinek tekinthető (pl. takarmányozási kísérletekben). A tej minőségében, mennyiségében, az állatok súlyában; hőmérsékletében beálló változások alapján a számítógép egyes állatokat ki is választ egyedi megfigyelésre. A fejőházban számos más müveletelem is automatizálható; a fejőkészülék lekapcsolása, a masztitisz ellenőrzése stb.; ezek várhatóan néhány éven belül a fejőházak normális tartozékai lesznek. A fejési munkák automatizálása új rendszerű fejőházak kialakításához is vezethet. (T. M.) kedves olvasók! A Szabad Földműves kéthetenként 4 újságoldalon megjelenő „Korszerű termelés“ című főrovatában 1975 januárjától új rovatot indítunk „Mi lehet az oka?“ alcímen. Ebben az alrovatban esetenként olyan kérdéseket vetünk fel, amelyekre — meghatározott időn belül — az olvasóknak kell megadniuk a választ. Természetesen a helyes megfejtések beküldői közt — kéthetenként — 100 Kčs jutalmat sorsolunk ki és a megfejtéssel együtt a nyertes nevét is közöljük. Megjegyzendő, hogy minden egyes helyes válasz csak akkor kerülhet sorsolásra, ha a beküldő az alrovat („Mi lehet az oka?“] cím fejét a mellette levő számmal együtt felragasztja a küldeményre. Az első — gondolkodásra ösztönző — kérdést januári 2. számunkban tesszük közzé. A kérdésre olvasóinknak a megjelenés dátumától számított egy héten belül kell megadniuk a helyes választ. A 4. számunkban azonban már újabb kérdést teszünk fel, s egyben közöljük az előző (2.) számunkban közzétett kérdés helyes válaszát és a kisorsolt 100 korona nyertesének a nevét. A későbbiek során is hasonló módon járunk el. Kérjük kedves olvasóinkat, hogy a válaszokat tömören 5—10 gépelt sorban fogalmazzák meg. Alrovatunkban esetenként csak egy problémát vetünk fel. Mindig olyat, ami közvetlenül összefügg a mezőgazdasággal. Az egyes témákat a gépesítés, a növényvédelem, az állategészségügy és egyéb ágazatok területeiről merítjük. A megfejtéshez sok szerencsét kívánunk. —hat— ^íčcLpa.b-o-t' Világszínvonalon A könnyű-, többcélú-, valamint a munkarepülűgépek gyártásában a lengyel PZL-egyesiilés (Panstwowe Zaklady Lotnicze) vezető szerepet játszik a világon. Ez a siker elsősorban a szovjet repülőgépgyártó iparral való szoros együttműködésnek, valamint a jól sikerült licencvásárlásoknak köszönhető (PO-2, JAK-2, AN-2 merevszárnyú repülőgépek, MIL-2 helikopterek). A lengyel repülőgépipar zömében exportra termel. Termékeinek mintegy 6D %-át szállítja külföldre, elsősorban a Szovjetunióba és a szocialista országokba. Főbb termékei a vitorlázó- és munka-repülőgépek, valamint a helikopterek. A szocialista országokban végzik a világon alkalmazott légi permetezésnek mintegy háromnegyedét (Szovjetunió 100 millió hektár. NDK 2 millió hektár stb.), Ezért a lengyel mezőgazdasági repülőgépgyártóipar előtt nagy lehetőségek állnak. Erre alapozva folyamatosan végzik a további fejlesztést. Legújabb termékük a PZt-106 „Kruk“, amely 1000 kg vegyszer szállítására alkalmas. Szovjet mérnökökkel közösen dolgozták ki az M-15 gép terveit. Várhatóan ez a nagy teherbíró képességű mezőgazdasági repülőgép váltja majd fel az AN-2 gépeket. Az új gép szenzációnak számít. Hajtómotorja sugárturbína, mely kiváló indulási és repülési adottságokat biztosít. Munkasebessége 90—270 km/6 között változtatható, teherbírása két tonna. -me-Gyorshömérő A rigai Gidrometpribor kísérleti üzemben tranzisztoros elektromos hőmérők gyártását kezdték meg. Az új eszköz alkalmazásával lehetővé válik, hogy néhány másodpercen belül 0,5 fokos pontossággal megmérjék a talaj, illetőleg a trágya hőmérsékletét, rögzítsék a hajtatóházak, hűtőházak és állattenyésztő telepek hőfokát. Az új eszköz felhasználható a hőmérséklet mérésére takarmány, gabona, gyümölcs vagy zöldség tárolásánál is. -T.-5000 kg-ot meghaladó tejhozam Svédországban a legutóbbi 25 év alatt a tehénállomány 60 %-kal csökkent (1945-ben 1740 000, jelenleg 700 000; 1980-ban várható félmillió). Az ország tejtermelése ennek ellenére azonos szinten maradt, mert jelentősen nőtt az egy tehénre jutó tejhozam: tíz év alatt 4225 kg-tól 5081 kg-ra! A fríz tehenek tejhozama pedig még nagyobb volt: 1972-ben 5595 kg. Ezt az eredményt elsősorban a mesterséges termékenyítő állomások koncentrálása, a tejhozam állandó ellenőrzése, a tehéntartők egyetlen országos tenyésztői szövetségbe való tömörítése és nem utolsósorban a megfelelő fajtaválasztás biztosította. Fajtaösszetételét tekintve az ország szarvasmarha-állománya 20 %-ban fríz, 70 %-ban vörös svéd fajtájú. Érdemes megemlíteni, hogy Svédországban jóformán minden hús tejhasznú szarvasmarhától származik. A hústermelés javítása érdekében a teheneket húsfajtájú bikákkal keresztezik. Igen jó eredményeket érnek el a gyors növekedésű fríz fajtának a hereford és charolaís fajtákkal való keresztezésével. Míg korábban fél százalék volt az ilyen keresztezések aránya, 1969-ben egyes vidékeken elérte a 9—10 %-os szintet Is. A jövőben várhatóan különválik a tej- és a húsmarhák tenyésztése. (T.) A képen látható 76 késsel rendelkező ásóborona vontatásához 120 LE-s erőgép szükséges. A berendezés szállítási helyzetbe történő átállítása egyszerű módon, a traktor hátrameneteiével, majd a munkagép megemelésével oldható meg. (T.)
