Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-20 / 29. szám
SZABAD FÖLDMŰVES ШГNoМ 2D Balázs Bála: Ezerkilencszáznegyvenkettö telén, Voronyezs közelében Issambajeimek, a Vörös Hadsereg hadnagyának, különös élménye volt. Issambajev, aki szovjet-ázsiai kozák, azt a megbízást kapta, hogy kémlelje ki egy magyar ezred állásait egy bizonyos erdőben. Feladata végeztével visszafelé indult, saját egységének állásai felé, de egy gödörbe lépve, kificamította a lábát. Heves fádajmat érzett, amint a lábát kihúzta: barna arca a kiálló pofacsontokkal, s mongolos metszetű szemeivel megmerevedett. Köröskörül ellenség — Hitler csatlós-serege —, és 6 még lépni sem tudI Alighogy számot adott önmagának súlyos helyzetéről, a hó megroppant a kpzelében. Ott... a bokor mögött ... Issambajev felismerte egy magyar katona alakját. A hadnagy kihúzta a revolvert és halkan sziszegte: „Fel a kezekkelI“ A magyar katona csak ekkor vette észre. Azonnal eldobta a puskáját, és felnyitotta a két karfát. Amint ijedten nézte azt a kemény arcú, mongol szemű tisztet, akinek foglya volt, a a félelem nöttön nőtt benne. Vajon igaz-e, amit a német tisztek mondanak, hogy a vörösök minden foglyot agyonlőnek? És ez a vörös méghozzá eqy félvad ázsiait Lehet-e megértést vagy kegyelmet várni egy ilyen embertől ? Közben a kozák aozn gondolkozott, hogyan leplezze saját tehetetlenségét ellensége előtt? Hogy időt nyerjen, kérdezgetni kezdte: — Ki vagy? — Budapesti egyetemi hallgató — hangzott a válasz. —Melyik fakultásról? — Nyelvészet. — Magyar nyelvészet? — Igen. — Л fogoly nemigen értette, mire jó ez a beszélgetés. Mit tudhat egy ázsiai vadember a filológiáról? — Hallgattad Németh professzor előadásait? — folytatta a kérdezgetást Issambajev. Most már a magyarnak elállt a lélegzete. — Hogyne, hogyne! — hebegte. — De honnan ismeri? Halvány mosoly vonult át a kozák orcán. Csendesen felelte: — Két hónappal a háború kitörése előtt kaptam az utolsó levelet Németh professzortól. Magam is nyelvész vagyok, az alma-atal kozák egyetem professzora. A kozák és magyar nyelvi rokonságot tanulmányozom. Most Issambajev foglya kezdett mosolyogni. — A magyarság gyökerei Közép- Azsiába nyúlnak — bólintott. — Azaz mi... Hirtelen megállóit. Suhogó zaj támadt a közelben, mintha vízesés lenne. A magyar ágyúk kezdték meg a támadást. Egy gránát robbant mellettük. A magyar gyorsan lelapult. A hadnagy is megpróbált lehasalni, de fájó lábától nem tudott. Foglya most észre kellett, hogy vegye: azzal a láb-, bal baj van. Egy percig mindketten hallgattak. Majd a diák szólt csendesen: — Németh professzor szerint a kozákok és a magyarok rokonok. Ha ón nem tud járni, engedte meg, hogy segítségére legyek. . Már esteledett, amikor a vöröskatonák a hadseregparancsnokság felé szaladtak, hogy a különös jelenetet nézzék: egy magyar hadifogoly cipelte hátán a szovjet tisztet, aki elfogta. — Ki cipelt téged, Issambajev? — kérdezte nevetve. — Egy rokon — hangzott a nyugodt válasz. A SZISZ KB-nak az SZNF 30. évfordulója tiszteletére rendezendő akcióinak egyike a bratislavai Slovnaft üzemi klubjában lezajlott országos konferencia is „Az SZNF a szlovák és a cseh irodalomban“ címmel. A SZISZ KB a Szlovák írószövetség, a Könyvbarétok Szlovákiai Szövetsége és a Bratislavai Városi Könyvtár közös rendezésében indított akció Samo Chalúpka: Mor ho! című versével kezdődött Viliam Záhorský nemzeti művész előadásában. A hivatalos megnyitót Karel Horák, a Mladá Fronta A felkelés emléke az irodalomban főszerkesztője, a SZISZ KB vezetőségi tagja tartotta, melyben hangsúlyozta a felkelés jelentőségét a két nemzet irodalmára. Utána a résztvevők megtekintették a Kehely című dokumentum-, és a Nyomok a Sitnón című egész estét betöltő filmet, majd élénk beszélgetés alakult ki a fiatalok, valamint a film rendezője, Vladimír Bahna érdemes művész és a főszereplő Juraj Sarvaš között. A SZISZ SZKB ideológiai vezetője Ing. Helmut Vacho a „SZNF hagyatéka a fiatal nemzedék számára“ cím alatt tartott előadást. Kiemelte a felkelés jelentőségét a további életünk kialakulásában, továbbá hangsúlyozta internacionalista jellegét és a Szovjetunió határtalan segítségét. A tanácskozás végén a legaktívabb könyvbarátokat kitüntetésben részesítették. Zolszer László A gombaseki (gombaszögi) dal- és táncünnepély keretében került sor a Rožňava (Rozsnyó) főterén lévő Tóth József ifjú hős partizán emlékművének a megkoszorúzására, amelyen részt vett a magasrangú párt- és állami küldöttség is. A kegyelete* ünnepségen fellépett a 110 évvel ezelőtt alakult rozsnyói dalárda. on mii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Az új könyvek iránt érdeklődő kedves olvasóink kívánságát igyekszünk teljesíteni azzal, hogy áttekintést nyújtunk a MADÄCH Könyvkiadó, valamint a magyarországi Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent és a Sloven ská Kniha könyvesboltjaiban máris beszerezhető legújabb könyvekről.- ♦ -Tahi László: FÉRJÉK ÉS FÉRFIAK — karcolatok és komédiák. A szerző — jórészt személyes tapasztalatai alapján — a szerelmi életnek olyan jelenségeire mutat rá, melyek eddig rejtve voltak. Ara: 20,— korona. Peter Jaroá: VALLOMÁSOK — elbeszélések. E kötet két — falusi környezetben játszódó — elbeszélést tartalmaz. Az első elbeszélésben egy ötven esztendős agglegény kisiklott életével és tragikus halálával, a másikban egy fiatalasszony öngyilkossága körüli bonyodalmakkal ismerkedhet meg az olvasó. Ara: 11,— korona. Fekete István: CSl és más elbeszélések. Hat elbeszélést tartalmaz e kötet, melyek mindegyike tanulságos és szórakoztató olvasmány. Ara: 20,— korona. Jókai Mór: RAB RÄBY — regény. Ez a mű Jókai legtörténelmibb regénye. Temérdek kiadást ért meg a keletkezése óta eltelt kilencven év alatt, jeléül, hogy minden új nemzedék magáévá fogadta. ' Ara: 32,— korona.- ♦ -Már több mint másfél évtizede, amikor a CSEMAOOK Központi Bizottsága rendezésében először szárnyalt a dal, ropták a táncot a vérpezsdítő cigányzene ritmusára a természet által csodálatos szépségűnek megalkotott gombaseki (gombaszögi) völgykatlanban. Akkoriban nem nagy jövőt jósoltak a szabadtéri rendezvénynek, ahová sokak szerint nehéz közönséget mozgósítani. Nos, a tények mást igazolnak és az elmúlt évek során egy-egy rendezvényre sokezren „zarándokolnak.“ el. Sokszur valóban nagyon mostoha volt az időjárás, mégis megteltek az ülőhelyek, mihelyt alábbhagyott a zuhogó eső. Évről évre ezt írjuk a gombaszegi rendezvényről: „Ennyien még soha nem voltak“. A megállapítás legtöbbször igaznak bizonyult és a zöld köntösbe öltözött erdő által körülsze-Illés Béla: KÁRPÁTI RAPSZÖDIA.- ♦ -Ara: 14,— korona. Václav Ctvrtek: CSIRIZÁR, HÍNÄRKÔC és KOCSIBAK — mesék. Ara: 20,— korona. BARAK LÁSZLÓ VERSEI EMLÉKEK utcák por izzadság szaga száll nyírfák bor nyugalom földje vár szántás kor eszembe jut még a régi bál talán ... VÉGRENDELET az elmúlás üszös rothadó fogainak üzen] hadat foltozd be az éhezők vizenyes gyomrát tanulj meg magadra acsarkodni hogy az igazság dioptriáin át lásd mások piszkát hogy megbékélj már végre önmagaddal Is VONATON Menekülnek a fák, a határ elszabadul* fázom ... könnyfátyolon át kattog kattog a múlt Megjelent a SZOVJETBARÁT A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség magyar nyelvű havjlapjának legfrissebb számában is sok érdekes írást, képekkel illusztrált riportokat olvashatunk a szovjet nép életéről, építő munkájáról. A jelentés helyet szentel a csehszlovák—szovjet testvérvárosok gyümölcsöző kapcsolatainak méltatására. Bemutatja Kijevet, Bratislava testvérvárosát, továbbá a porból és romokból felemelkedett Minszket, amely a háború után milliós várossá fejlődött. A mi nemzeti bizottságaink részére hasznos útmutatásul szolgál az „Egy nagy város létezése“ című riport, amelyből megtudhatjuk, hogy a szovjet képviselők, városi tanácsok milyen hatásos intézkedésekkel és szakértelemmel küzdenek a levegő szennyeződése ellen. A CSSZBSZ szervezetek figyelmébe ajánljuk a „Hogyan dolgozzunk a szövetségi sajtóval és kiadványokkal" című útmutató írást. A „Fegyvert ragadtunk a testvéri Szovjetunió oldalán“ című cikk a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét méltatja. A „Tíz nap a nagy folyón“ c. riport elvezet bennünket a Kljev—Herson közti hajóidra. A lap bemutatja Rudolf Jašíkot, a nép íróját, méltatja a Csendes Don diadalűtját, a nálunk bemutatott szovjet filmeket. A „Kié a tenger“ című cikkében pedig rámutat a szovjet óceáni hadiflotta .jelentőségére. A Szovjetbarát többi írása is bizonyára felkelti az olvasók érdeklődését. A szombat délutáni műsorban nagy sikere volt G á 1 Gabriellának és a többi magyarországi művésznek. A szerző felvételei gélyezett „amfiteátromban“ nyüzsgott a több tízezres tömeg. Főleg a szombat esti műsoron, ahol legtöbb esetben hivatásos művészek szerepeltek, helyett kapott a szórakoztató, könnyű műfaj s akkor bizony az ülőhelyek mögött is többezren szorongtak. A nem beavatottnak nehéz lenné meghatározni, mi okból, de az idén a CSEMAOOK megalapításának jubileumi évfordulóján mintha csökkent volna az érdeklődök száma és kevesebb közönség tapsolt a nézőtéren. Igaz, az időjárással most sem lehetett dicsekedni. De már mint említettem, más években még rosszabb is volt, mégis nagyobb tömeg tarkállott, hullámzott a völgykatlanban. A műsor különben tartalmas, szórakoztató volt. A szombat délutáni esztrádműsorhan nagy sikert aratott a magyarországi művészgárda. Este a prágai Cseh Állami Népi Együttest először köszöntöttük Gombaszögön, amely gazdag, színvonalas műsorral mutatkozott be. A vasárnap délelőtti és délutáni műsor sokszínű népművészeti jellege is méltó volt a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségnek, még ha sokak szerint részben a zeliezovcei (zselízi) népművészeti seregszemlének ismétlése volt. Mindettől eltekintve a jövő évi — a 20. jubileumi CSEMADOK Országos Dal- és Táncünnepély műsorának koncepcióját alaposan át kell gondolni, amelyben sokak szerint több lehetne az ifjúságot vonzó, könnyebb, szórakoztató műfaj. Az alaposan átgondolt, magas művészi értékű szórakoztató műsor, ha idejében propagálják, egymagában is jó közönségszervező. Egyszóval a rendezők, szerezek kövessenek el mindent, élesszék a parazsat, hogy a láng még magasabban lobogjon a jubileumi dal- és táncönnepélyen és újból igaz meggyőződéssel ezt írhassuk: „Ilyen nagyszámú, lelkes közönség még soha nem tapsolt a szereplők műsorának a gombaszögi völgykatlanban.“ —tt— I
