Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-20 / 29. szám
A kisállattenyésztés veteránja Halász Antal bácsit, a cslllzközí kisállattenyésztöknek nem kell különösebben bemutatni. Ö ugyanis Csillzköz egyik legidősebb, legtapasztaltabb kis állattenyésztőle. Szaktanácsaival szívesen segít a környék kisállattenyésztéssel foglalkozó lakóinak. Kitűnő baromfitenyésztő, s aktívan kivette részét a Dunajská Slreda-i Idunaszerdahelyij járás első kisállattenyésztő szervezeteinek megalakításából. Látogatásom alkalmával a szervezet megalakulásáról és Anti bácsi tenyésztői munkájáról érdeklődtem. Mint elmondotta, a baromfitenyésztést már gyermekkorámegszerette. Pesten járt iskolába és gyakran ellátogatott a vasárnapokon megrendezett galambvásárra. A szebbnél-szebb galambokat nézegetve, elhatározta, hogy hozzáfog a galambtenyésztéshez. Ekkor tizenkét éves volt, Indus, Szegedi magasröptö és komáromi fajtákkal foglalkozott. Később fajtiszta tyúkok és díszgalambok tenyésztését szorgalmazta. Amikor a kisállattenyésztők szervezetéről tudomást szerzett, a helyi szervezet megalakításán fáradozott. Mivel falujában, Balonyban csak négy érdeklődő volt, nem alakíthatták meg az alapszervezetet. 1952-ben a Dunajská Streda-i (dunaszerdahe lyi] hattagú csoporthoz csatla koztak és Martinkovics elutárs vezetésűvel megalakították a Szlovákiai Kisállattenyésztök alapszervezetét. A megbeszélésekre, gyűlésekre kerékpárral jártak, de szívesen tették, mert tudatában voltak annak, hogy ott tapasztalatokra, szakmai ismeretekre tesznek szert. Az ötvenes évek közepén a öalovoi j nagymegyeri/ szervezethez csatlakoztak. Itt postagalambok tenyésztésével kezdtek foglalkozni. A galambokat cseh és szlovák tenyészetekből vásárolták, és rendszeresen röptették az ország különböző részeiről. 1960-ban Anti bácsi vezetésével tizenkét taggal megalakították a balonyi alapszervezetet, melynek 1972-ig ő volt az elnöke. A szervezet tagjai főleg tyúk-, galamb- és lúdtenyésitéssel foglalkoznak. Az utóbbi években jelentős fejlődésnek Indult a házinyúltenyésztés is. A szervezet vezetősége, melynek Anti bácsi is tagja, nagy gondot fordít a tisztavérü állomány kialakítására, valamint arra, hogy a fiatalokkal is megszerettessék a kisállattenyésztést. Anti bácsi tagja volt a Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetsége járási vezetőségének is, ahol a baromfitenyésztéssel foglalkozó csoport vezetőiéként tevékenykedett. 1972-ben a dunaszerdahelyi alapszervezet megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából elismerő oklevelet kapott. Jelenleg postagalambok és tyúkok tenyésztésével foglalkozik. Mint elmondotta, az első Plymouth fajtájú tyúkokat Michalovcéröl szerezte be. 1965-ben rendezett kiállításon tyúkjaival elnyerte a legjobb tenyésztőnek járó dí jat. Jelenleg is gondos tenyésztői munkát végez. Nagy az érdeklődés az általa tenyésztett tyúkok iránt. Saját keltetőgépe is van, amivel hozzájárul az egészséges, tisztavérű állomány szaporításához. Anti bácsit bátran nevezhetjük a pun. Streda-i (dunaszerdahelyl) járás kisállattenyésztése veteránjának is. Hiszen huszonkét évvel ezelőtt néhány társával együtt a járás első szervezeteinek megalakításán fáradozott. Egyébként a közelmúltban ünnepelte 75. születésnapját. A szép jubileum alkalmából mi is szívből gratulálunk. Vörös György A kotlás idegrendszeri és hormonális úton meginduló folyamat, amely általában a tavaszi és a nyári időszakban jelentkezik. Ilyenkor szünetel a tyúkok tojástermelése. Az agyfüggelék elülső lebenyében valamilyen ídeglélektan! inger megindítja a prolaktin — hormon termelését. A prolaktin visszahat a köztiagyra és azt fokozott mértékben érzékennyé teszi további idegingerek számára. Ha a prolaktin termelődés túlsúlyba jut, elnyomja a nemi hormonok gátló hatását. Ezáltal a petefészekben még az ott levő nagyobb tüszők felszívódnak, megváltozik a tyúk viselkedése, kifejlődik anyai ösztöne és a tyúk „kotlík“. A kotlás jelentkezésének időpontja, tartalma és erélye eltérő. A tyúk gyakori kotlása gazdaságilag nemkívánatos jelenség, mert a kotlás miatt a tyúkok tojástermelése mintegy 1,5 —2 hónapig szünetel, tehát az évi tojástermelés jelentős mértékben csökken. Háztáji gazdaságokban azonban a tavasz eleji kotlás ma még szükséges a természetes költés céljából. Az egyoldalú tojástermelő fajták ritkán (kb. 10 °/o-uk) és rövid ideig kotlának a hústermelő fajtákkal szemben, amelyek kotlása gyakori (60 %) és hosszú ideig tart. A kotlás megszüntetésére sok vizsgálat ismeretes. A régi „drasztikus“ eljárások (hideg vízbe mártás, ugató kutya mellé helyezés, csalánozás, koplaltatás stb.) a kotlás külső jelelt ugyan eltüntetik, de a petefészek újabb működését csakis a megfelelő hormonok indíthatják meg. Nagyüzemi tojóházakban olyan fajtákat tartsunk, amelyek egyáltalán nem kotlának. A kotlás megszüntetésére számos módszer ismeretes. Közös vonásuk, hogy közvetve vagy közvetlen ráhatással a prolaktin — hormon termelését gátolják, illetve megszüntetik. Ezek közül nagyüzemi viszonyok között elsősorban a „kotlásleszoktató“ ketrec használata ajánlatos. A tojóházból a kotlósokat rendszeresen ide gyűjtjük össze. Az állatokat dróthálón hagyjuk állni úgy, hogy a légnyomás is érje őket. így a kotlás 4—6 nap alatt abbamarad. A kotlás megszüntetésére e kotlás elmélyülésétől függően 20—25—30 voltra (V) transzformáit áramot is' használhatunk. A készülék egyik pólusát a tyúk taréjára erősítjük, a másik pólust pedig az állat szájába kell bedugni. A készüléket három alkalommal 3 másodpercre kell bekapcsolni 30 másodpercnyi köztes pihenőidővel. Ha egyszeri kezelésre a kotlás nem maradna el, akkor 2—3 egymást követő nap a kezelést megismételjük. jó eredménnyel szüntethető meg a kotlás minden olyan hormon-készítménnyel ts, amely a prolaktinnal ellentétes hatást fejt kt. Erre a célra elsősorban stilben-készítményeket szoktak a tojóházakban használni. Bármelyik módszerrel is szüntetjük meg a kotlást, nagy állományban ez mindig jelentős többletmunkát, tojástermelés-kiesést okoz. Ezért éppen arra kell törekednünk, hogy tenyésztői munkával a kotlás előfordulását, gyakoriságát gyérílsük. Ehhez azonban gondos tenyészkiválasztás mellett sokévi munka ts szükséges. Bara László, mérnök A kottásról A libák sántasága A libák egyik legelterjedtebb betegsége a sántaság, amidostomózis. Mivel a tenyésztők általános és helytelen nézete szerint valamilyen vitaminhiányról van szó, igyekszem őket a jó értelemben kibillenteni fix elképzelésükből. Az idei év különösen gazdag e betegség elterjedésében, ami összefüggésben van az időjárással. A gyakori, rövid ideig tartó esőzések, a belőlük keletkező pocsolyák elég fertőzési lehetőséget nyújtanak a kis- és nagyobb libáknak egyaránt. A betegség okozója az Amidostomum anseris fonálféreg, mely a libák zúzógyomrában élősködik. Itt gyulladásokat idéz elő, minek folytán az állat nem eszik, a legyengüléstől „megsántul“. Az amidostomum hímek hossza 10—15 mm, a nőstényeké 15—20 mm. A nőstények szüntelenül petéznek, s a peték a bélsárral kikerülnek a környezetbe. Itt kb. 20 C foknál és elegendő nedvesség mellett 2—4 nap alatt a petében kifejlődik egy mozgó lárva. A lárvák felmásznak a fűre és várnak az áldozatra. A liba a fertőzött füvet megeszi és a lárva tovább fejlődhet a gyomorban. A lárva befurakodik a zúzógyomor kutikulája alá vagy az izomba is. Szívják az állat vérét, ingerük, fájásokat idéznek elő és egy neurotrop mérget termelnek. Ennek a méregnek a hatására fejlődnek ki gyakran a rángógörcsös idegi tünetek. Az állat legyengül, visszamarad a fejlődésben, sántít, nem eszik, a szárnyak lelógnak. A kislibák 3—10 nap alatt elhullanak. Az idősebbek azonos tünetek mellett (nem annyira jellemzők) sokkal ellenállóbbak. A betegség pontos meghatározásához szükséges, hogy az elhullott libában megtaláljuk az említett férgeket. Ilyenkor azonnal le kell kezelni az egész állományunkat tetraklórmetánnal (néha még kapható az NDK- beli Tetraletten). Az orvosságot szondával kell beadni az állat begyébe a következő utasítás szerint: 21 napos korig 1 ml., 1—2 hónaposaknak 2 ml., 2—3 hónaposoknak 3 ml., 3—4 hónaposoknak és idősebbeknek 5— 10 ml. A kezelés efektivitása kielégítő. A gyógyítás ideje alatt az állatokat zárva kell tartani, hogy a trágyát és a férgeket össze lehessen szedni és ártalmatlanná tenni. A kezelést kb. 14—15 órás éheztetésnek kell megelőzni. A betegség elkerülésének érdekében az állatok higiéniáját mindig szem előtt kell tartanunk. Az itatókat rendszeresen kell tisztítani és fertőtleníteni. A beteg libáknak állandóan változtatjuk a helyüket, hogy ne fertőződhessenek újra. A kis libákat tavasszal azonnal «^kelés után el kell különíteni a tudóktól és azok nélkül felnevelni. Dr. V. J. \ valaki — futólag is — figyeli városaink, falvaink határait, bizonyosan szemébe tűnnek azok az elterjedt fóliasátrak, melyek nélkül kertészeink ma már nem is tudnák elképzelni a korai zöldségfélék termeszlését. sze —aki már tíz éve tölti be ezt a funkciót — bizakodó hangon beszélt az elért jó eredményekről, az idei termésről, terveiről. — Szövetkezetünk 70 hektáros kertészetet fejlesztett ki. Fő termékünk a paprika, paradicsom, káposzta. Az idén A galantai járás Žiharecxpaprikából — fóliás termesztés (Zsigárd) nevű falujának sző- mellett — elég szép eredményt vetkezete nagy területen fekvő értünk el A Zelenina vállalat kertészettel rendelkezik, ahol a kezdetben 1,30 koronáért vásánövények jó részét szokatlanul rolta fel a paprikát darabonnagyra méretezett, tágas „fólia- ként, s így ebből — körülbelül hangárok“ alatt termesztik. Ur- — 80 ezer korona hasznunk ge István, a gazdaság főkerté- lett. A későbbi szabadföldi tér Mezőgazdasági üzemeink aránylag nagy területen termelnek uborkát, korántsem lebecsülendő eredménnyel. Matis Pavel felvétele a nitrai járásban készült. Ürge István, a žihareci gazdaság főkertésze a jó termést vizsgálja. Foto: Kanta G. illesztésnél ntár tíz hektáron nevelünk paprikát. A káposztát szintén nagy területre ültettük ki. Ezt igazolja az is, hogy 170 vagon termésre kötöttünk az idén is szerződést. Persze a múlt évek eredményei azt igani. Ez számunkra kifizetődd, az értékesítéssel sincs gondunk. Ugyanis az egyes felvásárló üzemek — az idényben — kapnak a minőségi termék után. Bővíteni kívánjuk az egyes termesztett növényfajtáink vázolják, hogy ezen felül még 40—50 vagonnal kitermelünk, amit más úton értékesítünk majd. A paradicsom mellett 15 hektáron magról vetett hagymát is termesztünk, többek között zellert és fűszerpaprikát is. Az idén eperből 90 mázsát sikerült elérnünk, amit a Nové Mesto-i Slovlik vállalat vásárolt fel — kilóját 7 koronáért. Terveink közé tartozik a fóliás termesztést tovább bővítelasztékát. Ide sorolnám az uborka, dinnye, zeller területének bővítését. Lakosaink növekvő igénye, az országunkat látogató turisták mindig nagyobb létszáma, természetes módon megköveteli, hogy üzleteinkben mindig friss és jó minőségű zöldség, gyümölcs legyen kapható. Ezt pedig csak termelőink biztosíthatják. —kalita—