Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-20 / 29. szám

1974. ffílius 20. SZABAD FötDWOVBS. 9 Dr. Buga László: A kullancsról Keli-e hozomány? Néha furcsa módon találkoznak az egymástól független, de egy helyre torkolló utak. A múltkor Is két olyan esetről hallottam, amelynél kóroko­zóként a kullancs gyanúsítható. Ép­pen arról beszélgettünk az erdőírtá­­son, amikor megszólalt az erdész: — Az idén több a kullancs! ... — Érdekes, — gondoltam — miért? De hát az erdész tudja! Sajnos, nemsokára én is megtud­tam. Rá egy hétre egy lópokrócon hsverésztem, majd beszélgetés közben helekönyököltem a fűbe. Állítólag azon a helyen, ahol tavaly télen szarvasok tanyáztak. Nemsokára szú­ró fájdalmat éreztem a bal karomon. Megnéztem. Kullancs volt. Szerencse, hogy az egyik barátom öngyújtójában volt annyi benzin, amivel sikerült kicsalogatnunk a kellemetlen látoga­tót egy darabban. Pár nap múlva érkezett meg aztán az a levél, amelyre ez a mai tanács­adás készült. Ez is a. kullancsot vá­dolta. A kullancs? Néhány milliméter át­mérőjű, formára teknosbékához ha­sonló rovar. Nyolc ízelt lábán las­san, óvatosan mozog. Füves, bokros, árnyas erdőkben, pagonyokban, ber­kekben. legelőkön, réteken, a fű kö­zött vagy a fák levelén lapul és he­tekig, hónapokig várakozva vadászik az arra vetődő emberre, álIatTa. Ha aztán a közelébe kerül valaki, ráka­paszkodik. szúrókáját szinte észre­vétlenül átfúrja a bőrön, és ha haj­száleret ér. azonnal megkezdi a vér kiszívását. Hihetetlenül falánk és a legjobb étvágyú élőlényeket is felül­múlja. jóllakott potroha az éhező nagyságának öt-hatszorosára is meg­nőhet. A természetvizsgálók többféle faj­táját ismerik és írják le az állatrend­szertanban. Nem a kiszívott vér mennyisége jellemzi a megmart élőlények káro­sodását, mert bár a kullancsnak az a vérmennyiség sok, az embernek ke­vés. Ha azonban egy állat farára, nyakára, oda, ahova se szarva, se nyelve, se farka nem ér, több kul­lancs felragad, az sem lényegtelen. Sokkal kellemetlenebb az, hogy a csí­pés körül ekcémához hasonló izgal­mat, sőt — az érzékenybőrű egyének­nél — súlyos bőrgyulladást okozhat. A másik, még talán ennél is súlyo­sabb ártalma a betegség-közvetítés. A kullancs egyes emberi vagy állati fertőző betegségek terjesztésére, to­vábbvitelére alkalmas élőlény, úgyne­vezett vektor, amely az általa terje­dő betegségek fajlagos átadója. A szervezetbe jutott kórokozók a rovar szaporodása során átjutnak az utó­dokra is és így a kullancs kórokozó­­közvetítő tulajdonsága nemzedékeken át megmarad. Az ártalom éppen ezért egyelőre még megoldatlan. Talán az a szerencse, hogy időszakos, csak nyáron kell számolni vele. A téli hó­napok alatt a kullancs útján terjedő betegségek nyugodtan kizárhatók. Milyen betegségeket közvetít a kullancs? Emberre — de állatra is — a leg­­vezsedelmesebbek az agyvelőgyulla­­dás egyes fajtáinak kórokozói. A ve­segyulladás vérzéses alakját, a vissza­térő lázát is átviheti a kórokozók közvetítésével. A rikettsiának neve­zett — a kiütéses tífuszhoz hasonló betegségnek és a Q-láznak neve­zett fertőző betegség kórokozóit is. A hasadtkörműek betegségei között a fertőző vérvizelés kórokozóinak át­vitelét figyelték meg, főleg szarvas­marháknál, szarvasoknál és őzeknél. Hogyan távolítsuk el a bőrbe fura­­kedott kullancsot? Semmi esetre se próbáljuk kihúzni. Szívőkáján a szűr­­csatornában a falnak nekifeszülő, visszafelé hajló karmok vannak, amikkel belekapaszkodik a szurcsa­­tnrnába, a bőrbe. Kihúzáskor rend­szerint leszakad a rovar teste, de a befurakodott fej a bőrben marad és elhúzódó helyi panaszokat, gyulladá­sokat. gennyedéseket okozhat. Kihúz­ni, a kihúzást megkísérelni nem sza­bad. Ha azonban egy csepp alkoholt, benzint vagy petróleumot cseppen­tünk rá, fejestől, szívókástől együtt kiesik a kullancs. ... és mi a megelőzése a kullancs­­ártalmaknak? A kirándulók gondosan öltözzenek fel. Ha magas fűben vagy bokrok közt gyalogolnak és leheve­­rednek, terítsenek pokrócot maguk alá. Fedetlen testtel fürdőruhában az erdőben mászkálni, a fűben heverni, vagy napozni nem tanácsos. Mostanában újra divatba jött a ho­zomány. Nyíltan vagy szemérmesen és sejtelmesen hallgatva róla ismét gyűj­tik a lányok a stafírungot, virágkorét élt a kelengyekultusz. Most újra fel­lángolt a gyűjtés; a pártában mara­dás „félelme“ elől — úgy tűnik — ágynemügarnítúrák, törülközőtornyok és vadonatúj szobagarnitúrák sáncai mögé helyezkednek az asszonyjelöl­tek. A szülők pedig „rátesznek“ még egy lapáttal hajadon lányuk buzgal­mára; családi házat, telket, autót ku­­porgatnak össze, hogy amikor eljön az ideje, „kapősabb“ legyen a lá­nyuk.-Az új divat hívei azonban meg­feledkeznek arról, hogy éppen a jó­szándékú fiatalembereket ijeszti el a hivalkodó nagyságú hozomány, s a számítókat teszi egyre nagyobb „ét­vágyúvá“. Tegyük fel tehát a kérdést: kell-é egyáltalán hozomány? — és feleljünk rá megfelelő józansággal. A válasz egyértelmű: a mértéktartás határain belül jó, ha a fiatalok nem kezdik alapvető gondokkal az életet. Olyan áron azonban nincs szükség rá, ami­kor gyomorbetegséget szed össze a lepedők begyűjtése közben rosszul étkező fiatal lány vagy eladösodnak a szülők „kivagyiságuk“ bűvkörében. Ma a fiatalok többnyire mindketten keresőként kezdik közös életüket: a alapvető gondjuk a lakás, az ottht» nuk megteremtése. Ezért a célra ét» oemes előtakarékoskodniuk, de ter­mészetesen kölcsönösen, mindkettő­jüknek. Kár tehát egy letűnt kor di­vatját, a kelengyehalmozást újra fel­támasztani, és kizárólag a lányok' feladatává tenni a közös jövő anyagi alapjainak megteremtését. Húsz évi álom , Az ukrajnai Mogiljev faluban azon a napon mindenki a hihetetlen újság­ról beszélt: a húsz éve mozdulatlanul fekvő, alvó Nagyezsda Lebegyin meg­szólalt, és fel is kelt az ágyból. A betegség, amely húsz éve az ágyhoz kötötte, lassan fejlődött ki. 1954- ben történt... Erős fejfájásra panaszkodott, ingerült volt, máskor pedig leküzdhetetlen álmosság vett erőt rajta. Aztán eljött a nap, amikor nem tudott többé felkelni. 35 éves volt ekkor, kislánya, Válja ötéves. öt évig a járási kórházban kezelték eredmény nélkül, majd édesanyja vette magához. A beteget csak pépes ételekkel és folyadékkal tudták táp­lálni. Kezével összefüggéstelen mozdulatokat tett, de nem ébredt fel. Szív* verése és tüdejének működése normális volt, a vér összetételében sem ta­láltak semmi kórosat. A nagymama a vasárnapi ebédet készíti. Az alig négyéves Kati ott téblábol.körülötte és be nem áll a kis szája. Érthető, hogy van mit mesélnie, hiszen az ősszel lett óvo­dás. A nagyihoz csak vasárnap jön­nek el anyuval éš apuval. Kati úgy véli, nem figyel rá eléggé a nagyma­ma, s Indulatosan kérdezi: „Normális vagy te, nagymama?“ A nagyinak összeszorul a szíve. Honnan ez a szokatlanul durva be­széd? Meg is kérdi a konyhába lépő leányát. A válasz hamar készen van: „Az óvodában tanultai“, majd hozzá­teszi: „Minden rosszat ott tanul!“ Az apa ezt a párbeszédet nem hallja. Ebédnél együtt ül a család. A kis Kati valamivel élénkebb, mint más­kor, az evőeszközökkel hadonászik. Fel-felugrál az asztaltól. Mintha fel­mentést kapott volna az anyjától az imént. Nem felelős a viselkedéséért, hiszen „minden rosszat az óvodában tanul“. A szertelenkedést csakhamar megsokalja az apa, és emelt hangon kiált rá a gyermekre: „Mond, normá­lis vagy te, kislányom?“ A nagymama okos asszony. Azonnal megért mindent. Nem akar ünnepron­tó lenni. Nem zavarja meg a vasár­napi ebédet, de hamarosan sort kerít rá, hogy megmondja a gyermekeinek: nem az óvodában tanulja a kicsi a durva beszédet, hanem — amint hal­lotta — tőlük, a szüleitől. A gyermekek között mozgó, cselek­vő, beszélő felnőtteknek — már pe­dig többé kevésbé mindannyian a szemük előtt élünk — nagyon kell vigyázniok arra: mit mondanak, ho­gyan vélekednek, mit tesznek, hogyan viselkednek, mert a gyermek minden­ben utánozza a felnőtteket. Minden szavunknak úgy kell elhangzania, mintha, magnetofonszalag rögzítené, amit mondunk. Könnyen visszahall­gathatjuk, akárcsak Kati édesapja a meggondolatlan, érdekesnek vélt kér-Az óvodában tanulta dóst a gyermeke szájából. De a cse­lekedetekben is példaadóknak kell lenni. Mintha filmfelvevő gép előtt mozognánk. A körülöttünk ugrándo­zó, játszadozó, sokszor — látszólag — ránk sem figyelő gyermekszemek rögzítik tatteinket. Hiába korholja az édesapa a fiát, miért dobja el az ut­cán a csokoládé staniolpapírját, ami­kor az előző sarkon ő hajította el a kiürült gyufadobozát. Péter az iskolában a sorakozásnál tolakodik. Mindenképpen első pár akar lenni. A tanítónő rászól, türel­mesen tanítgatja udvariasságra, fi­nomságra. Nem tudja, csak sejti, hogy a kisfiú valahol látta ezt a magatar­tást. Az első szülői értekezlet után már világos előtte minden. Éppen az 6 édesanyja furakodik mindenki elé az érdeklődésben. Nem hagy mást szóhoz jutni, mintha csak neki len­ne gyereke, kizárólag az övéről akar hallani, és lehetőleg mindenki előtt, és elsőnek. Péter édesanyja állhatott tehát a kis „felvevőgép“ előtt, talán a boltban vagy a patikában, ahol két könyökkel tolakodott és soron kívül a várakozók elé nyomakodott. Hiába magyarázzuk el százszor a legegyszerűbb közlekedési szabályt gyermekünknek, ha mi, siettünkben vele kézenfogva fittyet hányunk a közlekedési szabályoknak. Hiába tanítgatjuk kislányunkat, kis­fiúnkat a szép, illedelmes beszédre, ha otthon azt hallja, hogy egymással, a nagyszülőkkel durván, gorombán beszélünk. A számára szokatlan, ad­dig még nem hallott illetlen szót ha­mar meghallja és megjegyzi a gyer­mek. A szülők, rokonok, azt hiszik, hogy a másik szobában játszadozó gyer­mekek nem is figyelnek rájuk. El­hangzik egy-egy trágár tréfa. A fel­nőttek jót kacagnak. A csattanó meg­üti a gyermekek fülét, s ők is mon­dogatják a hallottakat. A rokonság esetleg jóízűen nevet rajta, milyen jól áll a szájában a „huncut“ szó. S másnap nem érti a gyermek, miért kap a szülőktől ugyanannak a szónak a mondogatásáért hatalmas nyakle­vest. Mintha nem is tőlük, a felnőt­tektől tanulta volna! Talán arra is rámondják: „Hiába, az óvodában ta­nulta!“ Dr. GERGELY KÄROLYNÉ Nincs mit Magyar népmese A: öreg medve jókora gerendát ci­pelt a vállán. Elfáradt és leült egy fatuskóra, hogy megpihenjen. — Nehéz a gerenda, nemde? — kérdezte egy fiatal vadkan, amelyik a közelben a napon heverészett. — Hát bizony, nehéz — válaszolta fáradtan a medve.-г Messze viszed? — Egészen az erdőig. — Ilyen melegben? Biztosan elfá­radtál? .. — Ne is kérdezd... — Ilyen nehéz gerendát kettőnek kellene vinniI... — mondta a vad­kan. — Világos dolog ... kettőnek köny­­nyebb volna ... — Na hát, akkor én megyek is... — mondta feltápászkodva a vaddisz nő — sok szerencsétI Csak vigyázz, meg ne szakadjI — Köszönöm — sóhajtott a medve. — Nincs mit — válaszolt a vadí disznó és elment csavarogni. Boldog Balázs gyűjtése Kpcsikázni jó ., í Pote: nki KIESI KUNNASt Bék&.ÖdSn Mari békája, a drága, élesztőt tömött a hasába, megdagadt, akár a kenyér, feje a plafonig ér. Fejével kidöfte a tetőt, hiss-huss, • nyelte a felhőket, hiss-huss, bekapta a csillagokat, hiss-huss, befalt a holdból egy kicsit, reggel még a napból is, bű, azt a mindenit. Véletlenül le is nyelte, torkát csúnyán megégette. Mari békája, a drága, Béka Ödön így kiálta: kva-kva-kvo-kvo, és varázsigéit mormolta: abrakadabra babra ne papra falra ne tatra, aztán nagyot ugrott a gyatra. Finnből ford.: Gombár Endre Édesanyja 12 évig gondozta, ám egy betegség őt is ágyba döntötte. A he­lyi kolhoz rokkantsági nyugdíjából élt a két beteg, Nagyezsda nővérének felügyelete alatt. Válja a városban tanult, szakmát szerzett, dolgozni kez­dett. A nővérek édesanyja meghalt. „Búcsúzz el anyánktól, Nágya“ — mondta húgának az idősebb nővér. Lehet, hogy zokogása rázta meg a beteget, de hirtelen kiabálni kezdett. Másnap már fel tudott ülni az ágyban, és lassan­­lassan beszélni kezdett. Az űrutazásokat, napjaink egyre megszokottabb eseményét először nehe­zen tudta elképzelni. A televíziót és a mosógépet csodálatos találmánynak tartja. Az orvosok véleménye szerint a súlyos agyvelőtázkódás következtében megbetegedett központi idegrendszer a hirtelen érzelmi megrázkódtatás következtében ismét alkalmassá vált a külvilág és a beteg közötti kapcso­lat megteremtésére. Nagyezsda Lebegyint jelenleg a járási kőrbáz Idegosz­­tályán gondos kezelésben részesítik. (APNJ Követésre méltó tanács 1 2 3 10 VÍZSZINTES: 1 Zola Emile híres regénye. 4........... Vilmos, svájci nem­zeti hős. 7. Megóv. 10. Számnév. 11. Puha. 12. Aldo .... olasz politikus. 13. Molnár Géza név­jele. 14. Játékveze­tő. 15. Cérna. lti. Norvég sziget jé. h.j. 17. Filmszín­ház. 18. Idegen Ilo­na. 20. Ak! 21. Kor­hol. 22. Dal. 23. Nem bent. 24. Dic­kens írói álneve. 25. Török katonai rang. 26. Dita be­tűi. 27. Város az NSZK-ban. 28. Til­tószó. 29. Édes... Kosztolányi ismert regénye. 30. A Ri­­goletto opera zene­szerzője. 31. Szom­júságát oltaná. 32. Mezei ...... ma­gyar színésznő. 33. Német kártya. 35. Kutat. 37. Aloe be­tűi felcserélve. 38. Cipőrész. 39. Mo­­iybdaenum kémiai jele. 40. Európai nép. 41. Piros. 42. Káposztaféleség. 43. Hangtalan néz. 44. A függőleges 30. fordítva. 45. Lotz Károly igéje. 49. Nem veled. 47. Színültig. 48. Kevert tagok. 49. Az idézet harmadik része. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első része. 2. Nagyon öreg. 3. Kettős más­salhangzó. 4. Göngyölegsúly. 5. Én latinul. 6. Kettős betű. 7. Hegedű tar­tozéka. 8. Korszak. 9. Az idézet má­sodik része. 11. Szövetség. 12......... Lisa, világhírű festmény. 14. Nem tud mozogni. 15. Olasz autó-márka. 16. Szlovák mondat. 17. Immanuel ...... német filozófus. 19. Francia páholy. 20. A vízszintes 30. ismert operája. 21. Csúnya. 23. A világ legnépesebb országa. 24. Becézett női név. 26. A vízszintes 29. német neve. 27. Bok­ros, kisebb fákkal benőtt hely. 29. Latin elöljáró; jelentése: " előtt. 30. Nagyobb település. 31. Állam Közel- Keleten. 32. Mozdulatlan. 34. Leala­csonyít. 35. Állati szállás. 36. Üzlet 38. Csapat. 39. Költött történet. 41. Az elektromos feszültség gyakorlati egysége. 42. Szükséges. 44. Angol ten­ger. 45. Irány. 46. Vilma Olga. 47. Megszólítás. Beküldendő .a függőleges 1., 9. éš a vízszintes 49. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK A 26. lapszám keresztrejtvényének helyes megfejtése: Egy szem gabona se vesszen kárbal Nyékvárkonyi szövetkezet. Könyvnyertasek: Puha Margit, Vra­­kuň, Gombos László, janíky (já­­nyok), Ötvös Béláné, Dolný Óhaj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents