Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-20 / 29. szám

1974. július 20. SZÖVETSÉGI SZEMLE Jogtanácsadó« Miből számítják ki nyugdíját? Négy úttörő Ünnepélyesen, de szerényen álltak a pódium elüti a kitüntetettek sorá­ban. Arcukon olykor-olykor felragyogott a mosoly, de közben cl-elkomn­­lyudtak. amikor esziikhe jutottak a küzdelmekkel teli óvek. Nem csoda, hiss azok közé fürtösnek, akik anyagi áldozatot is hoztak a szocialista mezőgazdaság építésének érdekében. Amikor mellükre tűzték „A mező­gazdaság kiváló dolgozójar miniszteri kitüntetést, fogadalmat tettek, .to­vábbra is szorgalmasan dolgosnak közössegeikben, mórt ezt megkívánja a földmüvesbecsülot, Felvainkban a jól végzett mnnka az ember mércéje. Íme, életük egy-egy epizódja, története. Elsőként a járásban... Már az első Csehszlovák Köztársaság idején forradalmi megmozdulások központja volt Lelesz. Lakosságának nagy része a jászóvár! prépastság uradalmában cselédként kereste a kenyerét. A többiek meg az országot járva kerestek megélhetési lehetőséget. Ez az örökös kenyérharc tette eket edzetté, forradalmivá, s így válhattak a munkásmozgalom részeseivé. A* igazi felszabadulást a Szovjet Hadsereg, majd a munkásosztály 1048 as februári győzelme jelentette számukra. Végérvényesen a CSKP IX. kong­resszusa mutatta a boldogabb élet, a szövetkezeti gazdálkodáshoz vezető utat. 1949. június 28-án, 39 taggal, elsőként alakítottak a mostani trebiíovi (tőketerebesi) járásban szövetkezetét, amely 25 év leforgásával alapjaiban változtatta meg a falu, a szövetkezeti tagok életet. A jubileumi taggyűlésen többek között erről is beszélt Dobos Imre elvtárs; ünnepi beszámolójában utalt arra, hogy ISO igásökörrel művelték hosszabb ideig a közös földjét, s ma már a gépeké a szó. Az ötvenes évek­ben a tagok havi átlagjövedelme alig érte el az 1000 koronát, s jelenleg 2500 korona. A jómód egyik ténye: másfélszáz személygépkocsi van a tagok birtokában. , A lelesziak közös gazdálkodásba vetett hitét még az 1988—69-eg zavaros politikai eszmeáramlatok sem tudták megingatni. Sót, még nagyobb lendü­lettel láttak dologhoz, közös gazdaságuk szervezeti-gazdasági megszilárdí­tásához. S ma is azon fáradoznak, hogy lépést tartsanak az egyre gyorsuló tudományos-technikai fejlődés mind igényesebb követelményeivel. PARAJOS LÁSZLÓ mérnök, a Parasztszövetség JB-a dolgozója. továbbképzéséről Švecová Anna mérnöknő: — Az utőbbi években javult az egyetemi végzettségű dolgozók száma a nö­vénytermesztésben. Más szakember­csoportokéhoz képest a szakirányítást végző agronómusok képzettsége talán a legjobbnak mondható. Ez aztán meg­mutatkozik a termeléshozamok 8 szá­zalékos emelkedésében (évente!). Ugyanez nem mondható el az állate­­nyésztés szakaszán, a zootechnikusok képzettségére vonatkozóan. Többbe- Ivütt nemhogy előrehaladás, hanem visszafejlődés mutatkozik. Kevés az olyan mérnök, aki a zoqtechnikusi tisztséget vállalná. Sajnos, ennek hát­rányát a szövetkezetek vezetőt sem mérlegelik kellőképpen (tisztelet a kivételnek!). Változtatni a vezetők szemléletén Spišák Anion mérnök: — Legna­gyobb gondunk; a szakmunkásképzés, illetve a szakmunkások magatartásé­nak kialakítása. Egy részük már az Iskola befejezése után hátat fordít a mezőgazdaságnak. Ennek megelőzése érdekében változtatni kellene a szö­vetkezetek vezetőinek nem a leghe­­lyesebh szemléletén Merthisaen, na­gyon sok múlik a kezdő szakmunká­sokká! való bánásmódon. Ahogy az első év sikerül, úgy eresztenek „gyö­keret“ a közös talajába. Stark Inzsefi — Magasabb szintre kellene emelni a mezőgazdasági szak­munkásképző iskolákat (szaktantnté­­zetek I Akik régebben szerezték meg az állattenyésztést szakképesítést, a mostani szakosított állattenyésztöte­­lepek követelményeinek már nem fe­lel meg a szaktudásuk. S továbbkép­zésük mindezidelg megoldatlan. Ugyanez vonatkozik a növényvédőkre és a gépészekre. Švecová Anna mérnöknő: — Járá­sunkban a mezőgazdasági dolgozók — pontosabban: a szövetkezeti tagok •— szakmai-politikai továbbképzéséről a Parasztszövetség járási bizottsága gondoskodik, a járási mezőgazdasági igazgatóság oktatási- és káderosztá­lyával karöltve. A tévé-iskola II. év­folyamának tapasztalataiból okulva, a Ili. évfolyam megszervezésére, vala­mint a szövetkezeti munkaiskolák megszervezésére és üzemeltetésére már több figyelmet fordítottunk. Az eredmény? A járás 43 szövetkezete közül 42-ben sikeresen fejezték be a felnőttoktatási tanévet. Az ötvenkét tanközpontban a tévéiskola közvetíté­sein 15 255 szövetkezeti tag vett rész. összesen 1166 hozzászólás hang­zott el a vita keretében. Egvénileg közel 24 ezren nézték a tévé-iskola közvetített tananyagát. A jövőre vo­natkozóan a szakképzésnek ezzel a minőségi szintjével nem lehetünk elégedettek. Annak ellenére, hagy а szövetkezeti tagokat az egyes előadá­sok véleményalkotásra késztették. Sőt, konkrét intézkedésekre is sor került—, komoly Intézkedéseket tet­tek némely szövetkezetben a fiatalok lakásproblémáinak megoldása érde­kében, munkásszálló építése is az egyes szövetkezetek tervében szere­pel. — Ez a felnőttoktatási forma — néhány évrp előbb tekintve — teljesít­hetné küldetését, ha a szövetkezetek felelős vezetői (tisztelet a kivétel­nek!) nagyobb felelősségérzetet ta­núsítanának a tagok továbbképzésé­vel kapcsolatban ... Lényegesen ma­gasabbra emelhetnék színvonalát, ha több szemléltető tansegédeszközt, is­meretterjesztő anyagot stb. kapnánk. Spišák Anton mérnök: — Szövetke­zetünkben a közép- és felsőfokú szakkáderek száma már elérte a fél­százat. A tagok egyharmada rendel­kezik valamilyen képesítéssel. A ne­hezen gépesíthető termelést ágazatok számára (zöldségtermesztés, állatte­nyésztés) magunk képezzük a beta­nított szakerőket, XXX A kerekasztal-beszélgetésen még sok mindenről sző esett. A résztvevők elmondták, hogy a mezőgazdasági szaktanlntázetek tanulóival nem elég megismertetni, hanem meg is kell szerettetni szakmájukat. Az alapiskolák pedagógusai ezen a téren ugyancsak többet tehetnének, természetesen a szövetkezetek vezetőivel karöltve. A résztvevők felvetették: saját oktatási, illetve továbbképzési alapot kellene, létesíteni, arre a célra elegendő pénzt tartalékolni, mert a szociális-kulturális alap nagyon is korlátozott anyagi eszközeiből erre már nem futja. Elhangzott több vélemény a szö­vetkezeti demokrácia elveinek betartásával, s a belső ellenőrzés tökélete­sítésével kapcsolatban, továbbá a szövetkezetek állandó bizottságai veze­tőinek, s tagjainak továbbképzésével is az eddiginél rendszeresebben kel­lene törődni. S természetesen, a mezőgazdasági szakmunkásképzés töké létesítésé az egyik legégetőbb feladat. Lejegyezte: Illés Bertalan Élmunkás, példás anya щ K á z m é r Viola, a Veľké Blahovo 1 (Nagyabonyi) Efsz anyakocagondozója ugyancsak az el­sők között lépett be a sok problé­mával, nehézséggel küzdő közös gaz­daságba. Nem félt az Igényes megbí­zatásoktól, s a ve- Kózmér Viola zetőség kérésére elvállalta a csibéi« gondozását. Nyolc évig dolgozott ered­ményesen ezen a szakaszon, változó szerencsével, de mindig lelkiismere­tesen. Aztán egymás után jöttek a gyerekek. Bizony jól jött volna böl­csőde, mert sokszor nen: volt kire bízni az apróságokat. Becsülettel fel­nevette a három gyereket. Ma már a nagyobbik fia nős, A másik kettőre sem kell már vigyázni, Könnyebbre, jobbra fordult az élete. De továbbra is lankadatlan lelkesedéssel küzd. Helytáll в munka frontján. A múlt évben Is 18 malacot választott el anyakocánként. Tagja a Nüszövetség helyi szervezete bizottságának, Aktí­van hozzájárul a különböző rendez­vények megszervezéséhez és kivite­lezéséhez, A szövetkezeti mozgalom negyedszázados évfordulóján tehát könnyebben lélegzik és jóleső érzés­sel tölti el az is, hogy a felsőbb szervek értékelték munkáját. A kere­settel is elégedett, a múlt évben 27 ezer koronát kapott bér fejében. ]6 munkájával ő is hozzájárul szövetke­zetük hírnevének öregbítéséhez. A volt szolgalegény tudta, hol a helye Szarvas Béla, n Horná Potőií-í (Felaöpatonyt) Efsz sertósgondozója, amikor 1949-ben/ meghallotta, hogy a párt felhívására közös gazdaságok alakulnak, nem so­káig tétovázott: jú­niusban márts oda­­kanyarította nevét Szarvas Béla a belépési nyilat­kozat alá. Azelőtt mindig csak másoknak dolgozott. Úgy gondolta, hogy egy új nagy családban — ahol nem aszerint értékelik majd az embert, hogy mennyi földje volt, és honnan származik — jobbra fordul a sorsa. Igaz, kezdetben nehezen bon­takozott ki az új termelési forma. Vezetők, tagok egyaránt kevés tapasz­talattal rendelkeztek ilyen nagy gaz­daság irányításához. Hiányzott a szak­tudás. A termelés alacsony szintje következtében lassan gyűlt a pénz a közös kasszába. Hosszú ideig tagtár­saival együtt csak 600—700 korona havi fizetést kapott. Az osztályellen­ség kárörvendően figyplte küszködé­süket, és többször hangoztatta: „úgy kell nektek, minek hallgattatok a ha­mis prófétákra.“ Ennek ellenére nem csüggedtek. Éjt nappallá tettek azért, hogy minden szakaszon kamatoztas­sák a szocialista mezőgazdaság elő­nyeit. Ö mindig az élen járt. A na­gyobb súlycsoportba tartozó hízóser­téseknél általában napi 64 dkg súly­­gyarapodást ért el darabonként. Ezt az eredményt ma is tartja. Az évek során galarobősz lett a fe­je. Mindamellett még ma IS fiatalosan dolgozik. Azt tartja: addig él az em­ber, amíg alkot, dolgozik. Mindig élt-halt a közösért Varga József, az Orechová Po­­tqn-i (Dióspatonyi) Élsz részlegveze­tője, nemrég dolgozik ebben a funk­cióban. Kalmár János elvtárs, a szö­vetkezet elnöke, vele kapcsolatban elmondottal ezért bízták meg ezzel a munkakörrel, mert mindig élt-halt a közösért, és rendkívül ló a munka­­viszonya. A kocsisok között élenjáró a munkában és később, mint növény­­termesztési csoportvezető pontosan végrehajtotta a vezetőség határoza­tait. Tapasztalatait felhasználva, ál­landóan tökéletesítette az irányító­munkát és üeosztottjait színvonalas Varga józjief nevelomunkával serkentene a lehető legiobb termelési eredmények eléré­sére, Nagyon boldog volt, amikor a fel­sőbb szérvek kép­viselői kezet szo­rítottak vele. Büsz­keség tölti el, hogy olyan élenjáró szö­vetkezet tagja, amely országos mé­retben is kiváló termelési eredmé­nyeket ér el. Be­szélgetés közben az elnök néhány adatban Ízelítőt adott a csúcsered­ményekről. A tehenek fivt átlagos tej­hozama 3200 liter, minden anyakocá­tól 18,7 malacot választottak el, és a sertések napi súlygyarapodást átla­ga 56 deka. A hízószarvasmarháká 1,10 kg. Tavaly a búza hektárhozama 50,70, az árpáé 48,70, a kukoricáé 50, a cu­korrépáé pedig 340 mázsa volt. Ezek­kel az eredményekkel azonban a töb­bi vezetővel és taggal együtt távol­ról sem elégedettek. A negyedszáza­dos évforduló tiszteletére kötelezett­séget vállaltak: a szocialista mező­­gazdaság előnyeit tovább kamatoztat­ják, hogy minél több élelmiszert ad­janak a közellátásnak, A sqk-sQk kitüntetett közül íme csak háromról adtunk rövid személy­­leírást, kisebb képet, de ez a néhány sor is azt bizonyítja, hogy a hősi korban vállalták a nehézségeket, mert bttték, begy a párt és a mun­kásosztály segítségével, szorgalmas munkával virágzó gazdaságokat hoz­hatnak létre, • Balia József így érdemes élni — Egy kollégánk házában Jöttünk össze 1949. szeptember 28-án, s több­kevesebb hozzáértéssel a szövetkezet­be tömörülés problémáit boncolgat­tuk. Mivel a Szovjetunióban jártam, beszéltem a szövetkezés, az összefo­gás erejétől, a közös gazdaságok szerkezeti felépítéséről... — így kezdte visszaemlékezését Szombathy Pál, u žihareci (zstgardij szövetkezet alapító tagja, jelenleg az ellenőrző bizottság elnöke. Az akkori előzetes beszélgetést tet­tek követték: 1950. év kezdetén 26 tag szövetkezetei alakított. A háború után parlagon hagyott községi és egyházi földeket művelték közösen. Szombathy elvtárs a szövetkezeti gaz­dálkodás első évei­ben csoportvezető­ként irányította a termelést, szervez­te a munkát, maid 1953-ban a közös gazdaság élére ke­rült, Ekkor már a 42 tag 230 hektár szántóval rendelke­zett, — Bizony, itt sem volt könnyű a kezdet — folytatte visszaemlékezését az idős szövetkezeti tag. — Kevés volt a tapasztalatunk, a gyakorlatunk. No meg a „központi alapok“ is igen labilisak voltak, Nagy szerencsének tartom, hogy az idő tájt két trak­tort'sikerült beszereznünk. S ezenkí­vül 12 pár ló jelentette 1057-ig a vontatóerőt. Olyan hónapok is elő­fordultak, araikor fizetésképtelenek voltunk, A munkaegységre csupán 7 korona jutott. Elnöki tisztéről 1955-ben mondott le Szombathy Pál, ennek ellenére sem csorbult mag a szövetkezeti gaz­dálkodásba vetett hite. Takarmányos­­ként folytatta 1961-ig, eredményesen: a hízómarhák napi súlygyarapítási átlagát 70 dkg-ról 120 dkg-ra sike­rült emelnie. Az 1961-es évben megválasztották’ a hnb elnökének majd 1963 tél a szö­vetkezet ellenőrző bizottsága elnöki tisztét tölti be. 1971-ig pártelnökként segítette az embereket nézeteik for­málásában, s igyekezett a falu, a szövetkezet kisebb-nagyobb gondjatt, problémáit — közös erővel — meg­oldani. Néhány összesürített mondat. Jófor­mán csak jelzi Szombathy Pál életé­nek főbb állomásait. Tény: így érde­mes élni. -kalita-A szerző felvételei Szombathy Pál Szabó Sándor seéiankyi (szécsén* kei) és Lengyel Gáspár podhoranyi (menyhei) szövetkezeti tagok kérdik leveliikben — tekintettel a megróni' lőtt egészségi állapotukra, nyugáUo- Hiányba készülődnek —, helyes-e az az eljárás, hogy a háztáji föld jöve­delmét nem számítják be, nem tünte­tik fel a nyilvántartási lapra? Így az amúgy sem magas havi jövedelem­­átlag még alacsonyabb. Továbbá kér­dezik, milyen átlag a mértékadó ak kor, ha részleges rokkantsági nyug­dijat élvezett?... Válaszunk: Az 1964'103. számú efsz-nyugdíj­­törvény a havi díjazási átlagot а nyugdíjigény keletkezése évét meg­előző 10 vagy 5 év átlaga alapján (attól függően, mi előnyösebb az efsz-nyugdíjas számárai) kell kiszá­mítani. Ha a szövetkezeti tag a nyug­díjigény ellenére megszakítás nélkül tovább dolgozik anélkül, hogy kérte volna nyugdíja folyósítását, ha az kedvezőbb számára (az elért maga­sabb évi jövedelem alapján) az em­lített átlag kiszámítását a tényleges nyugállományba lépésének évét meg­előző 5 vagy 10 év átlagából számít­tathatja ki. Teljesség kedvéért meg kell jegyez­ni, hogyha az így kiszámított havi díjazást átlag meghaladná a 2000 ko­ronát, úgy a 2000 koronát meghaladó összeg egyharmadát vehetik figyelem­be. Eltérő rendelkezés a rokkantak ja­vára, amely szerint az öregségi, Illet­ve rokkantsági járadékot azok eseté­ben, akik ilyen járadékot élveznek — vagy élveztek —, nem szabad alacso­nyabb havi átlagból kiszámítani, mint az előző nyugdíját kiszámították, (jgy Lengyel Gáspár olvasónk esetében az öregségi járadékát az 1965, évben megállapított részleges rokkantjára­déka előtti 2015 korona összegből fogják az említett előírás értelében kiszámítani,) Az említett havi díjazási átlag ki­számításánál az 1964/104 számú vég­rehajtási rendelet 43 §-a értelmében a következő összegeket kell beszámí­tani: a. ) az alapdíjazásokat (előlegeket és elszámolásokat); ebbe bele kell számítani a szövetkezeti tag részese­dését az általa elért termelési ered­ményeket figyelembe véve. A része­sedés összegét az eladott termék fel­vásárlási árának megfelelően állapít­ják meg; b. ) a szövetkezet üzemviteli eszkö­zeiből a munkqdíj részeként kifize­tett prémiumokat (a folyamatos és időszaki—, illetve célprémiumokat egyaránt). Továbbá az Állami Bizto­sító által külön meghatározott ösz­­szegig kifizetett egyéb prémiumokat. E rendelkezés értelmében például hozzászámítiák a gabona, a tej, a cu­korrépa termés—, illetőleg termék­­többlet után fizetett prémiumot Is. c. ) a szövetkezeti vagy állami pénzforrásból juttatott kiegyenlítési hozzájárulásokat; d. ) a szövetkezeti munkadíj része­ként juttatott természetbeniek érté­két (a háztáji föld termése nem so­rolható e jövedelmek közéi Így Szabó Sándor olvasónk esetében is helyesen jártak el, amikor a háztáji bevételét nem tüntették fel a nyilvántartási lapon,); e. ) A szövetkezeti tag munkatevé­kenységével kapcsolatos rendkívüli jutalmakat; f. ) Az elmaradt munkáért járó díj­térítéseket. A munkadíj részeként juttatott ter­mészetbeniek értékét az ide vonatko­zó rendelkezés átlagos összegben évi 1500 (bavi 125 korona) állapítja meg, Ha a természetbeni juttatások össze­ge tényleg magasabb lenne, a nyug­díj szempontjából csak az említett 1500 koronát lehet beszámítani-Ha a szövetkezeti dolgozónak ab­ban az időben, melyből a hayi kere­seti átlagát számítják ki, munkavi­szonyból eredő keresete van, vagy jutalmat kap, mint a nemzeti bizott­ság képviselője tisztségének betölté­séért, ezeket a bevételeket Is teljes összegben a munkatevékenységből eredő jövedelemként kell beszámíta­ni. Az olyan szövetkezeti tag munká­jából eredő bevételét, aki a szövet­kezetbe lépése előtt, vagy ismételt belépése előtt kisipari termelőszövet­kezetben dolgozott (nem efsz-tag­­kéntl), esetleg hivatásos katonaként, vagy a biztonsági testület tagjaként volt a járadékbiztosítás részese, a munkaviszonyban levők járadékbizto­sításáról szóló előírások által megha­tározott összegben kell beszámítani az Ilyen bevételeket is. Lengyel Gáspár olvasónk feleségét illetően pótidőként be kell majd szá­mítani a rokkant gyermekükről leg­feljebb annak 18, évéig való közvet­len gondoskodás Idejét, (feltéve, ha nein volt intézetben). A munkavi­szony esetében is lényegében a fen- ; tiek a mérvadók. A levelében foglal- i tak alapján az 1970-1973 közötti meg­szakítás — ha ez fiuk 18. életévén i túli időre esett — valószínűleg csők- I kenti a havi kereseti átlagot. Egyéb- i ként valószínű, hogy az elért kere- j soti átlag mintegy felét — 450 кого- j nát — kaphat majd öregségi nyug- j díjként. Mennyi szabadidő jár gyermekük esküvőjére? Válaszunk: j. L. a Munka-Törvénykönyv 1960/60. és 1970/60. számú végrehajtási rende­let függeléke 5. pontja szerint a dol­gozónak saját házassága megkötése-' kor fizetéstérttéssel járó 2 napi sza­badidőre van igényjogosultsága. A szülőknek gyermekük házasságköté sével kapcsolatban egynapi fizatésté­­rítéses szabad időre van igényük. Dr. F. I,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents