Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-30 / 48. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 6 1974. november 39. i Az ' autóból kitekintve hiába keresem Rózsa Sándor idejének romantikus tanyavilágát. A főút mentén rangos házak jelzik, hogy új arcú falvak alakultak, ahova a tanyasi lakosok jó része beköltözött. A megye névadó városa előtt vagy tíz kilométernyire szintén újdonsült faluszélén taposott a fék pedáljára Kaczur István kolégám, s máris ott álltunk a Felgyői Alföldi Róna Tsz székháza előtt. — Csehszlovákiából jött.. .? Szívből üdvözöljük — fogadott kedvesen egy középkorú, szimpatikus férfi. Nagyistók Sándor, a szövetkezet elnöke —, sok Jó barátunk van Csehországban és néhány éve szoros kapcsolatot tartunk fenn velük. Nagyistók mérnök elmesélte, hogyan kerültek kapcsolatba az Agrostroj Pelhfimovt fjihlavai járás) üzeme Poóadky-t részlegének dolgozóival. Ugyanis ők szerelték be a csehszlovák típusú DZ—100-as fejőberendezést az új tehénistállóba. Bár többnyire csak mutogatással értették meg egymást, mégis őszinte barátságot kötöttek. Azóta kölcsönösek a látogatások, amit az Is elősegít, hogy a szerelésen dolgozó egyik szakember lett az Agrostroj Igazgatója. Közben a Poéadky-l szövetkezettel is elmélyült a kapcsolat, $ évente 40—40 személyt cserélnek nyaralás, a szakmai ismeretek elmélyítése céljából. Az Alföldi Róna elnöke, aki a sok funkció mellett elvégezte az agrártudományi egyetemet, és szakmérnöki vizsgát is tett, nagyra értékeli a külföldi kapcsolatokat és az NDK-beli Mauthauseni Állami Gazdasággal is rendszeresen kicserélik tapasztalataikat. — Mindig hozunk valamit a tarsolyunkban, amit hasznosítani tudunk — említi az elnök. — Különben 1960-ban alakultunk, s bizony van mit tennünk, hogy lépést tartsunk a tíz évvel korábban közös útra lépett gazdaságokkal. Nehezen ment a tanyavilágban a termelőszövetkezet szervezése. Nem hitték, hogy a szikes és különben is eléggé gyenge minőségű talajon jobban boldogulhatnak a közösben. Még nem telt el másfél évtized az alakulás óta, és máris óriásit léptek előre, új falu létesült, főleg a tsz-tagok jóvoltából. — A székházunk helyén ezelőtt öt esztendővel búzatábla ringott — említi Nagyistók elvtárs. — De a szomszéd utcában ts arattak még néhány esztendővel ezelőtt. Bátran állíthatom, hogy a tsz megalakulása jelenti a tanyavilág megszűnését. — És ml lesz az otthagyott épületekkel? — Megvesszük a tulajdonosoktól, lebontjuk, hogy ne zavarják a vetésforgók kialakítását. Sajnos, mostanában váratlan akadály jött közbe, mert a városiak vásárolják meg hétvégi. pihenőházaknak. — Tíz és egynéhány esztendő nem nagy tdó. Vajon kialakult már Önöknél a nagyüzemi mezőgazdaság? — Mikor kötélnek álltunk, rögtön tudatában voltunk, hogy sietnünk kell, minél előbb behozni a lemaradást, megpróbálni lépést tartani a régen megalakult tsz-ekkel. Persze nem ment minden simán, a kezdeti nehézségeket át kellett élnünk és bizony néhány évig mi is döcögtünk. Nálunk a talajminőség eléggé rossz, viszont a mennyiséget, a 2300 hektárnyi területet megfelelőnek tartottuk a szakosításra. Az említett területből 600 hektárnyi a rét és a legelő. Mintegy 50 hektárnyi belvizes részen nyárfát ültettünk, jelenleg a szántóterület 50 százalékán kukoricát, 35 százalékán kalászosokat, 12 ön pedig lucernát termesztünk. 41 hektárnyi területen szőlőnk ts van, amely nélkül szépen meglennénk. A szarvasmarha-tenyésztésnél a fősúlypont a hústermelés. Sertéstenyésztéssel ts foglalkozunk és a hízókat a csongrádi üzemekben dolgozzuk fel,' s aztán eladjuk az állami kereskedelemnek. Most azonban társuluňk az őpusztaszert Árpáddal, ahol KA-HYB hússertést tenyésztenek, aztán függetlenítjük magunkat és saját üzletet nyitunk Csongrád új városnegyedének közelében. — Mik a gazdaság főbb roblémáí? — A tehénállomány felújítása és a minőségi takarmány előállítása, vagyis a hizlalás gazdaságosabbá tétele. A tehénállomány felújítását már megkezdtük, s elgondolásom szerint a jövőben csak olyan fejőstehenet tartunk az istállóban, amelynél 3500 literen felül lesz az évi fejési átlag. Oj elképzelésünk van a kishozamú tehenek tartásával, illetve hizlalásával. A takarmányozás minőségi ellátottságát takarmányliszt készítésével óhajtjuk megoldani. Amint említettem, a szántóterület felén kukoricát termesztünk. De mivel nagyon változékony a talaj, eléggé rapszodikus a csapadékmenynyiség, sűrűn vetjük a kukoricát és csak a csövesedés idején határozzuk meg, melyik táblát hagyjuk meg szemesnek, melyikből készítünk takarmánylisztet. Az idén már nem siló zunk, mert néhány napja megindult a takarmányliszt készítő üzemünk, amely tíz millió forintba került és rekordidő alatt, egy éven belül helyeztük üzembe. De gondolom legfőbb lesz, ha megnézik az üzemet és az állattenyésztésünket, akkor jobb ■ áttekintést nyernek. Napsütéses őszi időben száguldottunk a tsz központi farmja felé, ahol Domonkos József, szakzootechnikus várt bennünket. Első útunk a szárító, takarmányliszt készítő üzembe vezetett. Az MGF előbetarolós rendszerű üzemben szorgos munka folyt. A takarmányliszt készítő üzemben különben két műszakban dolgoznak. A gépek irányításához és ellátásához hat személy szükséges és 18 mázsa takarmánylisztet készítenek el óránként, ha a nedvességtartalom nem magasabb 72 százaléknál. A takarmánylisztet készítő gépsort egész évben üzemeltetni szeretnék. Nemcsak a répaszeletet akarják szárítani, hanem a Hazánkból ott járt vendégekkel a csehszlovák—magyar barátságra koccintanak. Csongrádi Szőlőfeldolgozó Üzem hűl- jelentős részét exportálják. A szabadladékanyagából (a törkölyből j szintén istállózásnak előnye még, hogy ott értékes lisztet készítenek majd, ’ame- nagy mennyiségű szervestrágya termetyet karbamíddal kevernek. Pelei lődik, amelyre nagy szükség van a [préselt takarmány) gyártását is tér■ föld humusztartalmának a növeléséuezik, lucerna és silókukorica keve- hez. rékből, amelynek ragasztó anyaga a A jövő évtől kezdve teljesen kettémelasz lesz. A szárító és tdkarmány- választják a hús- és tejtermelésre bekészítő berendezés olajfűtéssel теп- állított szarvasmarhaállatokat. A tedelkezik s ez aránylag olcsó. A nyers- hénállománynak a felét, borjaikkal anyag 12—13 % nedvességtartalom- együtt, kora tavasztól késő őszig a mai szóródik a papírzsákba. Tűzvéde legelőkön tartják. A borjak, mivel lem szempontjából .48 óráig helyben együtt lesznek az anyákkal, akár tárolják, csak aztán viszik a rendelte egész nyáron szophatnak. Az időjárás tési helyére. Takarmánylisztet a ta- viszontagságaival szemben tehénállágoknak 260 forintért, másoknak 350— sokat építenek. A legeltetés csillag- 380 forintért adnak el mázsánként, rendszerű beosztással történik, a vil- A jövőben exportálják majd a külfol- lanypdsztoros módszerrel. Az itatást dön is keresett takarmánylisztet. tolösrendszerü vályúból oldják meg, A fejőberendezést, amelyet hazánk amelyek a bekerített részen lesznek fiai gyártottak és szereltek fel, a elhelyezve és a tehénállásnál levő 466-os tehénistállóban találtuk. A dől- központi kútból a föld alatt odavezegozók elismerőleg beszéltek a fejőbe- tett víz állandóan csordogál a vályúrendezésről. Ott találtuk az állator- ba. Az itatóberendezéshez a vizet a vost is, aki az inszeminációt végezte saját szerelőműhelyük által készített gondosan. A szabadtartásos istállóban motor húzza fel és nyomja szét a vá— három műszakban — tíz-tíz tehén- lyúkba. Az állatokra egy pásztor gondozó és két tejkezelő szakmunkás- ügyel, aki a régi világra emlékeztetve, nő végzi a teendőket. lóháton járja majd a legelőt. A hízómarhák és növendéküszők Sokat lehetne még írni az aránylag külön jármon vannak elhelyezve. A fiatal mezőgazdasági üzemről, amelyszabadistállóban, ahol 363 állat van nek körzetében lassanként felszámolelhelyezve, mindössze három gondozó fák a tanyai világot, megjavítják a dolgozik. A napi súlygyarapodás а bi- rossz minőségű szikes földeket, minkáknál 120 dekagramm. A hízóállatok dent megtesznek a korszerű gazdálkodás érdekében. A tsz-ben már napjainkban hét mérnök és nyolc technikus irányítja nagy szakértelemmel a munkál. A vezetés viszont demokratikus, mert az elnökön és az alelntk kön kívül más funkcionárius nincs a vezetőségben és így az ellenőrzés sokkal átfogóbb. A jó gazdálkodás eredményét az alábbi számok is igazolják: A tavalyi összbevétel 46 millió forint volt, s ebből 14 millió a tiszta jövedelem. Egy átlagdolgozó napi keresete 121 forint. Az elnök a búcsúzáskor a követke-, zőket mondja: „Akár csehszlovák— magyar barátság szövetkezet is lehetnénk, mert a kapcsolataink nem for- A takarmányliszt készítő üzem még málisak és a tapasztalatok kicseréiénem egészen kész, de már teljes se nagyban hozzájárul mezőgazdasági kapacitással dolgozik. üzemeink fejlődéséhez". (A szerző felvételei) TÓTH DEZSŐ Ä MLIECNOI {TEJFALUSI) KÉK ” DUNA Efsz-ben az idén 107 hektáron termesztettek szóját. Az átlaghozammal azonban — 14 mázsa— a szövetkezet vézetősége nincs megelégedve. Pisch József mérnök, az egyesített gazdaság elnöke még öt évvel ezelőtt Vefká Pákán (Nagypakán) kezdett el komolyan foglalkozni a szója termesztésével. Az első évben 1,5, a további években pedig már 95 hektárra növelték a szója területét. A fiatal szakember tavaly, amikor, az egyesítés folytán létre jött a Kék Duna Efsz, átvette a gazdaság irányítását. Azóta a szövetkezet nagy gondot fordít a szójatermesztésre. Ott jártunkkor az agilis elnök elmondotta, hogy a szójatermesztésnél is a fajtamegválasztásból kell kiindulni. A helyi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy legkifizetődőbb a félkorai és korai fajták vetése. Azonban meg kell jegyezni, hogy a hazaiak közül a Zora és a Nigra fajták biológiai potenciáljukkal már nem felelnek meg a mostani követelményeknek. Évröl-évre csökken a hektárhozamuk. A tavalyi és az idei tapasztalatokból kiindulva a szövetkezetben arra a meggyőződésre jutottak, hogy a külföldi fajták termesztése sokkal kifizetődőbb. mind a hazaiaké. Például a Romániából behozott Merít nevű szója azonos termelési viszonyok mellett 5,5 mázsával többet adott hektáronként, mind a Zora. A hazai fajtától! annyiban különbözik, hogy 15—18 cm-rel magasabb növésű. A száron egyenletesebb a hüvelyek elhelyezkedése, és lényegesebben nagyabb az ezermagsúly. Közben Dušan Z a f к о mérnök, részlegagronómus is bekapcsolódott a beszélgetésbe. így tudtam meg, hogy a szövetkezet az idén a szójánál fajtakísérleteket végzett és több gyomirtó vegyszert próbált ki. Az amerikai Troverze fajta 27,3, az Anoka 23,1, a romániai Merit pedig 21 q-át adott hektáronként. A hazaiak közül a TO 1667-es volt a legjobb, hektáronként elérték belőle a 18 q. A gyomirtó vegyszereknél a Dirimül TM és az Orizalin Afalon ЕС 2 keveréke beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ha a jövőben az említett vegyszerekből elegendő mennyiség áll a rendelkezésükre, remélik teljesítik a fejiérje programot. A szövetkezet a kutatóintézetekkel karöltve és a helyi tapasztalatokból kiindulva a szójánál egy végleges talajművelési rendszert dolgozott ki. Ezt már meg is tárgyalták a Pieštany-i és a magyarországi Iregszemcsei Kutatóintézet kollektívájával. Egységesen megegyeztek abban, hogy szóját egymás' után két-három évig is lehet termeszteni. Továbbá korábban kell elvetni, mint a kukoricát. A helyi viszonyokat figyelembe véve, az említett műveletet közvetlen a cukorrépa vetése után végzik. A vetési mélység nehezebb talajba 4, könnyebbe 6 centiméter. Megegyeztek még abban is, hogy a sortávolság lehetőleg minél sűrűbb legyen. A szövetkezet ma még a 45 centiméteres sortávolságnál marad, mert addig, amíg nincsen teljesen megoldva a vegyszerezés, kénytelenek a sorok között a gyomot mechanikai úton irtani. Ebbél adódik, hogy az említett távolságnál 750—800 ezer szál szóját érnek el hektáronként. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy valóban nagy termésre csak akkor lehet számítani, ha az egyedszám millión felül mozog. A megfigyelések alapján ma már az is köztudott, hogy a fehérjedús növényt azon a területen biztonságos termeszteni, ahol a korai és félkorai kukorica is beérik. A közös gazdaság, tekintettel arra. hogy a szója vízigényes növény, termesztésével azokon a területeken foglalkozik, ahol már kiépítették az Öntözőhálózatot. Legtöbb nedvességre a szójának a virágzás alatt van szüksége, amely június közepétől augusztus végéig is elhúzódik. A virágzás előtt 30—40 milliméteres vízadagot használnak, amit 30 napos időközökben még kétszer ismételnek meg. Ha száraz nyár esetén nem állna mesterséges csapadék a növény rendelkezésére, elrúgná a virágokat. A vegyszereknél az alapvető gyomirtó szer a Treflan, melyből közvetlen a vetés előtt 3,54 kilogrammot juttatnak ki hektáronként. Mivel gyökérherbicidről van szó, applikálás után nyomban 6—8 centiméteres mélységben dolgozzák be a talajba. A treflan természetesen a káposztafélék csoportjába tartozó gyomokat nem öli meg, ezért a további védekezés folytán az Afalon vagy Maloran vegyszereket is alkalmazzák. Meg kell azonban jegyezni, hogy idén csupán a Treflanból állt a szükséges mennyiség a szövetkezet rendelkezésére. A közös távlati tervében szerepel, hogy 300 hektárra növeli a szója területét, amíg azonban nem lesz az igényelt vegyszerből elegendő, továbbra is megmaradnak az idei vetési területnél. A műtrágyázást a kiadott metodikai szabályok alapján végzik. így hektáronként 150—165 kg mitrogént, 40—50 kg foszfort és 80—65 kg káliumot juttatnak a talajba, tiszta táp anyagban. Beszélgetésünk során azt is megkérdeztük, hogy a szövetkezet milyen előnyöket lát a szója termesztésében? Pisch mérnök ezzel kapcsolatban elmondotta, bogy napjainkban nag'yon fontos feladat a fehérjebázis kialakítása. A szója 36 százalék fehérjét tartalmaz, amely a közétkeztetés szempontjából egyáltalán nem közömbös, vagyis népgazdasági érdek. Hiszen a szójából tejet, sonkát szalámit lehet előállítani, mely kalória szempontjából egyenrangú a hagyományosan készített termékekkel. Továbbá azt is szem előtt kell tartani, hogy külföldről az állati eredetű fehérjék behozatala évről-évre csökken. A mezőgazdaság a takarmánykeverékek összeállításánál azonban nem nélkülözheti, ezért a fentemlített hiányt növényi eredetű fehérjével pótolja. Meg kell még azt is jegyezni, hogy a szója szalmája ugyanolyan tápértékkel rendelkezik, mint a lucerna. Másrészt a növény gyökérzete meliorációs hatással van a talajra, vagyis fokozza anrtak termelőképességét. A szövetkezetnek persze az sem közömbös, hogy mázsájáért 700 koronát fizet a felvásárló üzem. Még akkor is, ha 14 mázsás (Magyarországon és Romániában átlagosan 18—20 mázsát érnek el) a hektárhozam, megéri a termesztése. Ugyanis a 18 mázsa szájáért annyi pénz kerül a közös kasszájába, mint 57 mázsa búzáért. Az elmondottak alapján nyilvánvaló t- beleértve a problémákat is—, hogy a fehérjedús növény termesztésével érdemes foglalkozni. ÖVÄRY PÉTER Érdemes vele foglalkozni
