Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-30 / 48. szám

1874. november 30. SZABAD FÖLDMŰVES AZ ÖSSZPONTOSÍTÁS, AZ EGYÜTTMÜKÖDES ÉS A SZAKOSÍTÁS A TERMELÉS A CSKP XIV. kongresszusának eélkitűzéseit a nyugat-szlovákiai kerületben is felbontottuk és adott helyi feltételeinkre alkalmaztuk, különösen ami az összpontosítást, az együttműködést, valamint a szakosítást illeti. Attól eltekintve, hogy az összpontosítás, az együtt­működés és a szakosítás folyamata már a XIV. pártkongresszus előtt megkezdődött, kerületünkben e fel­adat ' maradéktalan teljesítésére csupán a kongresszus után került sor. Az egységes eljárás érdekében kerületünk minden járásában hosszú lejáratú tanulmányokat dolgoztunk ki, melyeknek létreho­zásában a legkülönbözőbb tudo­mányos intézetek, a főiskolák va­lamint a gyakorlat szakemberei vettek részt. Rendkívül jelentős az, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági termelés összpon­tosítása és szakosítása terén érez­hető haladást értünk el. Különö­sen a gabonatermesztés fejleszté­sében mutathattunk ki gyors fej- | lődést. Ugyanis itt nyílt mód a leg­meggyőzőbben kihasználni az össz- I pontosítás és a szakosítás előnyeit. | Semmiképpen sem fogadhatjuk el helyesként az olyan elméleteket, hogy az összpontosítás és a szako­sítás esetleg az egyes üzemek kö­zötti együttműködést lelassíthatja a mezőgazdasági termelés fejlődé­sének dinamikája. Pozitívan értékeljük a növény­­termesztés és az állattenyésztés terén, különösen pedig a közös szövetkezeti vállalatok kiépítésé­ben eddig elért eredményeket. Az összpontosítás és a szakosítás gya­korlati bevezetésével egyidőben a termelés is növekvő irányzatot mu­tat. A szövetkezetek is megszilár­dultak, különösen ott, ahol na­gyobb gazdasági egységeket alakí­tottak ki. Az állítás igazságát az a tény is bizonyítja, hogy az egye­sített szövetkezetek csaknem min­den mutató szerint magasabb szín­vonalat értek el, mint az egyesí­tést megelőző esztendőkben. Pél­dául az első félévben a mezőgaz­dasági nyerstermelés 109,2 száza­lékra, a mezőgazdaság áruterme­lése 108,9 százalékra, a teljesítmé­nyek 110.8 százalékra, a mérleg­ben kimutatott tiszta nyereségek pedig 145 százalékra növekedtek. Egyes minőségi mutatót tekintve szintén javulás észlehető, például a takarmányok termelési haté­konyságának mértéke az 1973-as év 146 koronájáról ebben az évben 151 koronára emelkedett. 'Ha összehasonlítjuk az egyesí­tett szövetkezeteket a többi szö­vetkezettel. az előbbiek a legfon­tosabb termelési és gazdasági mu­tatókat véve alapul, általában jobb eredményeket érnek el, ha­bár nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül, hogy egyikiik-másikuk csupán rövid ideje, egy-két esztendeje KORSZERŰSÍTÉSÉT SZOLGÁLJA gazdálkodik közösen. S az is ter­mészetes, hogy az egyesült szövet­kezeteknek a nagyobb méretű sza­kosítás és az új, korszerűbb mun­kaszervezés bevezetésével kapcso­latos kezdeti nehézségekkel la meg kell birkózniuk. Kiváló gazdasági eredményeket ér el a Mlieénoi (tejfalusi) „Kék Duna“ Egyesített Szövetkezet a Dunajská Streda-i járásban, ahol a mezőgazdasági nyerstermelés az idei év első felében, a tavalyi év­vel összehasonlítva, 071 koronával emelkedet egy hektár mezőgazda­­sági földterületre számítva, a tel­jesítmények 279 koronával, a tisz­ta bevétel pedig 320 koronával nö­vekedett, míg az anyag- és egyéb költségek 243 koronával csökken­tek. Á Hűli Egyesített Szövetke­zetben a bevételek növekedési in­dexe 67 százalékkal, ebből az ál­lattenyésztésre eső növekedés 91 százalékkal nagyobb az 1906-os esztendőben elért eredménynél. Hasonló termelés-növekedési irányzatot mutattak ki a Csilizközi Egyesített Szövetkezetben (Dunaj­ská Streda-i járás), a zemnéi (szí­ntűi) és a Tubái (Iibádi) szövetke­zetekben (Nové Zámky-í járás), a Veiké Zálužie-i és a sládeökovcei szövetkezetekben, valamint több más egyesített szövetkezetben is. Ezek és a további példák azt iga­zolják, hogy az összpontosítás és a szakosítás fokozatos bevezetése a mezőgazdasági gyakorlatban sokkal jobb lehetőséget nyújt az élő és az anyagiasított munka eredményesebb kihasználására, ez­által nagymértékben járni hozzá a mezőgazdasági termelés tartós fejlődéséhez. Az előbbiekben említett előnyö­kön kívül az egyesített szövetke­zetek további fontos kérdések megoldásában is az élen járnak. Ezek közül a legfontosabbak egyike, hogy az iparszerű termelés elemeinek alkalmazására alakíta­nak ki kellő feltételeket. Az összpontosított anyagi esz­közök lehetővé teszik a nagyobb arányú beruházásokat, valamint a g legújabb, legfrissebb tudományos­­műszaki vívmányok gyakorlati al­kalmazását. Konkrétabban kifejez­ve: lehetőségük nyílik az egyesí­tett szövetkezeteknek nagy befo­gadóképességű istállók építésére, korszerű, nagy teljesítményű gé­pek munkába állítására a növény­­termesztésben, valamint az állat­állomány komolyabb összpontosí­tására. Mindez kedvező feltétele­ket alakít ki a munkatermelékeny­ség növelésére és további előnyö­ket hoz magával a termelés foko­zása, másrészt pedig olcsóbbá té­tele útján. Kerületünkben napjainkig 181 egyesített szövetkezetét és 48 kö­zös szövetkezeti vállalatot hoztunk létre, a jövő évben a kerület ösz­­szes járásában újabb gazdaságok egyesítésére, további nagyobb egy­ségek kialakítására kerül sor. Vi­szont tudatosítanunk kell, hogy az összpontosítás és a szakosítás to­­vább-fejlesztésével párhuzamosan növekszik- a problémák megoldá­sának igényessége is. Ezzel kap­csolatban a legfontosabb, hogy a gazdaságok további egyesítését csakis ott végezzük el, ahol ehhez az anyagi-, pénzügyi- és káderfel­tételeket is kialakítottuk. Szük­séges továbbá, hogy minden kiala­kított integrált egységnek előre kidolgozott távlati, koncepciós ter­melési terve legyen. Ugyanakkor szakosítani kell a növénytermesz­tést, valamint az állattenyésztést is, hogy a megnövekedett gazda­ság egyes termelési egységeiben legfeljebb 1—3 állatkategóriát tartsanak és csak В—10 fajta nö­vényt termesszenek. A szövetkezetek egyesítése so­rán további problémák is merül­nek fel az építkezési beruházások terén, nevezetesen a nagy befoga­dóképességű szarvasmarha- és ser­tésistálló építésében, a növényter­mesztés és az állattenyésztés leg­újabb technológiájának és techni­kájának bevezetésében. A legkor­szerűbb, nagy teljesítőképességű gépek beszerzése, megvétele, a szükséges raktárkapacitások és tárolótérségek létrehozása stb. csakis az adott lehetőségek köze­pette képzelhető el — tehát ha elengedő .erre az állami és a szö­vetkezeti költségvetés kerete. Ha a kerület egyes járásai a mezőgazdasági termelés fejleszté­sére kidolgozott hosszúlejáratú, koncepciós tanulmányok és tervek szerint végzik majd munkájukat, úgy a mezőgazdasági termelésben kerületünkben további pozitív eredményeket könyvelhetünk el a jövőben is. HUDEC PAVOL mérnök, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának dolgozója. úseladás egy járásban Ez évben a szerződéses húseladás összmennyisége tel­jesíthető, állítja Strhan Stefan mérnök, a Nővé Zámky-1 (Érsekújvárt) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság szarvas­marhatenyésztési zootechnikusa. Az év folyamán azon­ban problémát okozott a szerződött sertésmennýiség tel­jesítése, mivel a volt szá)- és kőröipfájás megtizedelte a sertésállományt. így a választott malacmennyiség na­gyon nehezen szerezhető be a járás területén. Leginkább csehországi vásárlásból töltötték fel a növendékállo­mányt, de bizonyos késedelemmel, mert zömében csak vemhes anyasertést sikerült vásárolniuk. Mivel az egyes húsféleségek közül legnagyobb gondot a vágósertés okozott, ezért az év folyamán az eredeti tervet megváltoztatták. így a negyedik negyedévre vo­natkozóan amennyivel csökkentették a sertéshús eladást, annyival emelték a szarvasmarhaeladás kötelezettségét. A dekád feladatok szerinti szarvasmarha mennyiséget a vágóhidak kapacitása szabta meg. A dekádén belüli le­maradás a következő tíz napos időszakban már nem hoz­ható be. Gondot okoz azonban továbbra is az, hogy a sertéseladás az év utolsó hónapjára zsúfolódik össze. A ^ választott malacot eladó mezőgazdasági Üzemek először ' saját állományukat töltötték fel és csak azután adtak el malacot az arra rászoruló szövetkezeteknek. Az áru­­átvevő vágóhidak kapacitása nem olyan nagy, hogy az egy hőnapra összezsúfolódott sertésmennyiséget fenn­akadás nélkül fel tudnák dolgozni. Szarvasmarhával pótolni tudnák az évi átlagból hiány­zó sertésmennyiséget, azonban nem kapnak áruelhelye­zési diszpozíciót. Például az egyik dekádéban a nitrai vágóhíd nem vett át 100 vágómarhát. A szállítását októ­berben és novemberben nem tudták kellőképpen lebo­nyolítani, mivel a rendelés ellenére nem kaptak vagont. A járás azt fájlalja, hogy náluk nincs nagykapacitású vágóhíd, ezért az élőállatokat más járásba kell szállí­taniuk. olykor egészen Csehországba. Az októberi ára­dások idején olyan indoklással nem kaptak a vágóálla­tokra diszpozíciót, hogy azokat előnyösen az árvízzel sújtott járásokból kell átvenni. A húseladás összmeny­nyiségét módjukban áll teljesíteni, de félő, hogy az Is­mertetett okok miatt miként alakul decemberben a hely­zet. A hüseladás teljesítése érdekében az egyes dekádéi­ban olykor még a szokásos 108—110 kilós súlyhatár alatti súlyban adnak el vágósertést, esetenként 90—95 kg-os súlyban Is. Az október végéig beütemezett Időrendi tervet a kö­vetkezőképpen teljesítették. A húseladás összmennyisé­­gét 101,2 százalékra. A vágómarha-eladást 111,7 száza­lékra teljesítették, azonban a vágósertés eladásának százalék aránya mindössze 97,2 százalék. A vágójuh el­adás Időtervét 66,3 százalékra teljesítették. Ennek oka, hogy Jövőben a járás területén a jelenleginél sokkal na­gyobb mennyiségű juhot kell majd tartaniuk, ezért az állománybővítés érdekében csökkentették az eladást. A tojáseladás időtervét 101,4 százalékra teljesítették, azonban a vágóbaromfi eladása 96,9 százalékkal a várt szint alatt maradt. A baromfi számára a járás területén szintén nincs vágóhíd, ezért az eladással ezen a téren is gondjuk van. A baromfi olykor túlnő, s így feleslegesen sokáig kell azt takarmányoznl, pedig a takarmánykeve­rék csakis a norma szerint megszabott Időtartamra jár. Tehát az etetés a következő tétel rovására történik. Szál­lítás tőlük leginkább a levlcei (lévai) baromfifeldolgo­zóba végeznek. A jelenleg fennálló nehézségek remélhetőleg megol­dódnak a közeli években, mivel a járási székhelyen nagy feldolgozó vállalat a vágóállatok távolra szállításának kérdését az üzemelés megindítása után teljes mérték­ben, vagy legalábbis nagyobbrészt megoldaná. Ez egyen­letesebb és Jóformán probléma nélküli húseladást tenne a mezőgazdasági üzemeknek lehetővé. Sok Időt takarí­tanának meg a mezőgazdasági üzemek és a JMI vezetői, ezért nagyon várják már, hogy 1976-ban a nagy vállalat húsfeldolgozó részlege Is megkezdje az üzemelést. Ez Is mutatja, hogy az egyre növekedő mezőgazdasági terme­lés részére mennyire életbevágóan fontos az Ipartelepí­tés. ' KUCSERA SZILÁRD Látogatás egy korszerű “kenyérgyárban“ A közelmúltban ellátogattam a komárnoi (komáromi) kor­szerű pékségbe, — s talán nem túlzás ha azt kenyérgyár jelző­vel illetem, — ahol Füri Antal igazgató a termelésben elért sikerekről, az irányítás korsze­rű módszereiről és más fontos dolgokról tájékoztatott. Mint az már ilyenkor lenni szqkott, az igazgató beszélt a hellyel-köz­­zel jelentkező hiányosságokról is. Ez a korszerű sütőipari üzem gépi berendezés tekintetében jól felszerelt. Ennek ellenére a berendezések néha meghibá­sodnak, s így némely részlegen széről Is megértésre talál hi­szen így egyenletessé és rugal­massá válhat a kiszolgálás. A munkaviszonyban levő háziasz­­szonyok pedig örülni fognak az áru egyszeri megvásárolhatősá­­gának, mert megkönnyebbedlk helyzetük. A korszerű pékipari üzemben eddig ötféle kenyeret sütöttek. Közülük a legkedveltebb fajta az Illatos, a zamatos két kilós írós kenyér. Ezt a kenyeret újabban higénikus PVC csoma­golásban akarják eljuttatni a fogyasztóhoz. A „csomagolt“ kenyér ugyanis három napig Is megőrzi eredeti friss minősé­munkatorlódás keletkezik. Ilyen esetekben mindent elkövetnek az üzemzavar mielőbbi eltávo­lítása érdekében. Látogatásom alkalmával többek közt a nagy szállítószalag kicserélésén mun­kálkodtak. Ez a munka nem tűrt halasztást, hiszen kenyér­re és egyéb pékipari termékre szüksége van a fogyasztónak. Hamran Dušan az Igazgató termelési helyettese és Zsilin­szky István technológus elmon­dotta, hogy ésszerűsítési Javas­latot dolgoztak ki, mely mind az üzem, mind a kereskedelem, s végső soron a fogyasztó érde­kelt egyformán szolgálja. Miről Is van szó? Semmi más­ról mint arról, hogy a délelőtti órákban termelt friss pékárut még aznap délután eljuttatják az elárusító helyekre. így a fo­gyasztó másnap reggel kiváló minőségű termékhez juthat a boltokban. Ha ugyanis a fo­gyasztó előre tudja, hogy a csa­lád részére szükséges pékipari és más fontos alapanyagot egy­szerre megvásárolhat, úgy je­lentős Időmegtakarítást ér el. Nem kell naponta többször a boltba futkosnia. Feltételezhe­tő, hogy ez az üzletvezetők ré­gét — nem szárad ki. Ha ez az elképzelés valóra válik, akkor a családoknak nem kell napon­ta kenyeret vásárolniuk. A c«o­­magolás említett módja azon­ban a pékipari üzemnek csak akkor fizetődik ki, ha a fo­gyasztók tényleg igénylik a kenyérnek fólia csomagolásban való forgalmazását. A pékipari üzem dolgozói kö­rében legutóbb nemes versen­gés alakult ki. Ügy vélték azon­ban, hogy a szokványos versen­géstől eltérően haladóbb for­mát kell választaniuk. Így ke­rült szóba a munkabrigádok alakításának a gondolata. Je­lenleg a hét szocialista munka­brigádnak 198 tagja van. Közü­lük a legjobban kitűnt a prtbe­­tal (perbetel) 14 tagú brigád Csipa János mester vezetésével. Ez a brigád a Major István mun­kabrigád büszke címért harcol. A korszerű pékipari üzem dolgozol közül már többen ren­delkeznek különféle kitüntetés­sel. Legutóbb Botliková Gizellát tüntették ki. Ez azt bizonyltja, hogy munkájukat a társadalom igényelnek megfelelően végzik. HOLCZER LÄSZLÔ Munkában a kenyérgyártó automata. (A azerzó felvételei) V

Next

/
Thumbnails
Contents