Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-16 / 46. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1974. november 1B. Határozottan tovább a megkezdett úton kommentárunk A chilei dolgozók lerázzák bilincseiket A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 57. évfordulóját világszerte megünnepelték. A felújított Vörös­téren Moszkvában a hagyományokhoz hűen most is impozáns katonai ün­nepség volt. A Lenin Mauzóleum előtt felvonultak a Szovjet Hadsereg elit­egységei. A felvonulók transzparen­sein olvashatták, hogy 30 ezer moszk­vai már teljesítette egyéni ötéves ter­vét. A fővárosban naponta átlagosan 300 új lakásban találnak otthont a fészekrakók. Idén félmillió moszkvai költözött új lakásokba. Ünnepi beszé­det ANDREJ GRECSKO marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere tartotta. Beszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben megnőtt a szovjet állam gazdasági és védelmi ereje. A . Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán kitűzött békeprogramot a szovjet diplomaták erőfeszítése következtében egyre si­keresebben teljesítik. A haladó erők békeoffenzívája visszaszorítja a kard­­csörtetőket és csökken az atomháború veszélye. Az enyhülő légkörben jobb feltételek nyilnaj<_ a dolgozók politi­kai és gazdasági harcára a kapitalista államokban. Portugáliában és Görög­országban ennek következtében meg-A šturovói [párkányi) Dél-Szlovákia Cellulóz- és Papírgyár dolgozói az el­múlt hét végén a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 57. évfordulójára emlékeztek. Az ünnepi ülésen részt­­vett Szlovákia párt- és kormánykül­döttsége Jozef Lenárt elvtárssal az élen, valamint a kerületi, a Nové ZSmky-i (érsekújvári) Járási párt- és közigazgatási szervek és más vendé­gek. Hivatalosan az ünnepi ülésen ad­ták át rendeltetésének a šturovói Cel­lulóz- és Papírgyár második üzemegy­ségét. Jozef Belica mérnök, a papírkombi­nát igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, a papírkombinát máso­dik szakasza üzembehelyezésének kü­lönös jelentőségét. Az 1,75 milliárd koronás beruházási összeget igénybe­vevő, csaknem 900 méter hosszú üzemrészleg legkorszerűbb gépi be­rendezéseit a hullámos, csomagoló kartonpapír nagyüzemi gyártásának szolgálatába állítják. A csomagoló anyagok termelésének fokozásával, a papírkombinát évi exportbevétele a múlt évi 70 millióval szemben, az 1975-ös esztendőben több mint 300 millió koronára növekszik, s a kör­nyék további ezer lakosának nyújt újabb kereseti lehetőséget. Az ünnepi ülésen Jozef L e n á r t elvtárs, a CSKP KB elnökségének tag­ja, az SZLKP KB vezető titkára mon­bukott a fasiszta diktatúra és meg­nyílt a demokratikus fejlődés útja. A honvédelmi miniszter azonban hang­súlyozta, hogy a szocialista országok­nak továbbra is ébereknek kell len­niük, mert a nemzetközi imperializ­mus igyekszik újabb tűzfészkeket ki­robbantani, hogy visszaállítsa a hi­degháború időszakát. Hazánk dolgozó népe is méltón ün­nepelte a nagy évfordulót. Prágában Alois Indra, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnö­ke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a leninizmus a legmegbízhatóbb iránytű. Méltatta a Szovjetunió önzet­len harcát a béke érdekében és konkrét adatokkal bizonyította, hogy a világ első szocialista országa roha­mosan fejlődik. Bratislavában Miro­slav Hruškoví č, a CSKP KB el­nökségének póttagja, az SZLKP KB titkára tartott ünnepi beszédet. Hang­súlyozta, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hagyatékait büsz­kén valljuk magunkénak és mindent megteszünk azért, hogy az 57 évvel ezelőtt megkezdett úton a szocialista rendszer előnyeit kamatoztatva, sike­resebben haladjunk előre. dott ünnepi beszédet, majd az új rész­leg építőinek átnyújtotta a megérde­melt kitüntetéseket. Lenárt elvtárs ünnepi beszédében hangsúlyozta az új társadalmi jelen­tőségű gyárrészleg fontosságát, majd nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet az ipari dolgozók, katonák és mások nyújtottak a rendkívüli idő­járásban a mezőgazdaságnak a gaz­dag termés megmentéséért. Arról is szólott, hogy a Dél-Szlovákiai járások munkásai, műszaki dolgozói is nagy lehetőséget találnak az új üzemrész­ben érvényesülésük számára. A továbbiakban szólott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom jelentő­ségéről, a Szovjetunió szerepéről a nemzeti szabadságunkért vívott küz­delemben és a béke fontosságáról, ami lehetővé tette, hogy hazánkban, főleg Dél-Szlovákiában új fontos üze­meket létesítsünk. Ezek az üzemek jelentősen segítették a mezőgazdaság fejlődését és nagyban hozzájárultak a kiváló gabonahozamok eléréséhez. Nagyra értékelte, hogy a csehek, a szlovákok, a magyar és egyéb nemze­tiségek tagjai szorgalmas és baráti együttműködésben működnek együtt. Továbbra is fontos feladat, szilárdíta­ni dolgozóinak internacionalista egy­ségét, amely közös szocialista hazánk erejét és további felvirágoztatását szavatolja. A chilei katonai junta terrorja elől külföldre menekült hazafiak világ­szerte egyre nagyobb aktivitást fejte­nek ki annak érdekében, hogy meg­nyerjék a világ haladó közvéleményé­nek lehető legnagyobb támogatását, otthon szenvedő testvéreik demokra­tikus jogainak visszaállítására. E cél­ból rendezik hazánk legnagyobb vá­rosaiban is a „Chile unidad Populär“ fotódokumentációs kiállítást is. A Bra­tislava! Várban ezrek láthatták a hi­teles dokumentumokkal ábrázolt chi­lei valóságot. Az agitatív jellegű ki­állítás bemutatta a demokratikus kor­mány uralomra jutásának körülmé­nyeit, tevékenységét, a jobboldal által szervezett szabotázsakciókat és a fa­siszta katonai junta rémtetteit. A teremben többször felhangzott Saivadn* Allendének, a nagy de­mokratának a kormánypalota erké­lyén 1973. szeptember 11-én elmon­dott utolsó beszéde. Ott láttuk a de mokratikus reformokat sürgető és végrehajtani igyekvő kormány tagjait is. akik bár a parlamentben kisebb­ségben voltak — a választóknak csak a 38,4 százaléka szavazott rájuk 1970. október 24-én — mégis elszántan küz­döttek a sokat szenvedett nép élet- és munkakörülményeinek javításáért. E- lég kiragadni egy adatot: a munka­­nélküliek száma tizenhárom száza­lékról három százalékra csökkent. A jobboldal dühe akkor fokozódott, ami­kor 1971. június 11-én a Népi Egység Kormánya meghirdette a gyárak és a földbirtokok államosítását. A feudális földbirtokosok természetesen nem akartak megválni vagyonuktól és ösz­­szefogva a gyárosokkal, a külföldi mo­nopóliumok biztatásával és segítségé­vel különböző szabotázsakciókat szer­veztek. Bomlasztó munkájukkal sike­rült elérniük, hogy a magánfuvarozók 1973. júliusa óta, egészen a demokra­tikus kormány megdöntéséig sztráj­koltak és ezzel megbénították az or­szág vérkeringését. Fotodokumentu­­moknn látható, tucatszámra felsora­kozott és tétlenségre ítélt teherautók a bizonyságai ennek a sok problémát előidéző politikai sztrájknak. A kom­munisták kisebb-nagyobb összejöve­teleken és orsázgos fórumókon Is igyekeztek leleplezni a jobboldal csel­szövéseit. Szavukra — amint a képek is bizonyítják — a fiatalok ezrei je­lentkeztek és mentek önkéntesen dol­gozni, oda ahol munkájukra a legna­gyobb szükség volt. Az induló vonat­szerelvényekről „Győzünk a termelés fokozásáért folyú harcban“, „Én Chi­lének dolgozok!“ jelszók olvashatók. Az öntudatosabb dolgozók tehát tud­ták, hogy hol a helyük és közülük sokan még a veszteglő teherautók ve­zetésére is jelentkeztek. A vészfelhők azonban egyre jobban Chile egére tor­nyosultak. Jól előkészített fasiszta suhancok — a „Patria у Liberia“ (Haza és szabadság) nevű fasiszta szervezet tagjai vonultak végig állig felfegyverezve Santiago utcáin. A demokratikus kormányhoz hű ka­tonatisztekre egyre nagyobb volt a nyomás és közülük több ellen me­rényletet is követtek el. A jobboldal tehát frontális támadásba lendült. A kiállítás egyik része a fasiszta junta terrorakcióit leplezi le, hiteles képekkel. A látogatók ott láthatják a santiagói nemzeti sportstadiont, a be­lezsúfolt hétezer hazafi közül csak nagyon kevesen menekültek meg. A pribékek gyilkos akcióit mutatják be a képek, az ország sok haláltáborá­ban. Szomorúan olvashatjuk a junta egyik rendeletét, amely szerint bár­mely chilei polgár koncentrációs tá­borba kerülhet. Hozzáfűzhetjük: min­den bírósági végzés nélkül. Szintén hiteles dokumentációk bizonyítják, hogy ártatlan polgárok ezreit végez­ték ki — köztük számos külföldit is, — minden tárgyalás vagy bűnvádi el­járás nélkül. A kiállítás megtekintése után jól­esett hallani Jósé 0 y a r c e elvtárs­tól, a Chilei Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagjától az A1- lende -kormány volt munkaügyi mi­niszterétől, hogy az ellenállási moz­galom hazájában egyre jobban erősö­dik és már azok is a junta ellen for­dultak, akik korábban a reakció meg­tévesztő propagandája következtében hozzájárultak a demokratikus kor­mány megdöntéséhez. A remény tehát egyre nagyobb, hogy a ma még elnyo­mott dolgozók lerázzák bilincseiket és Chile felett ismét felsiit a szabadság napja. —b— TOVÁBB SZILARDtTSUK DOLGOZÓINK INTERNACIONALISTA EGYSÉGÉT! Új gyárrészleg Dél-Szlovákiában JL Szlovákiai Fogyasztási Szövet­­kezetek dolgozói a napokban tartják országos II. kongresszusukat. Felmérik az 1969-es I. kongresszus óta elért sikereket és megvitatják a to­vábbhaladás útját. Bár a két kong­resszus közti időszakban sok nehéz-, séggel kellett megküzdeniük, ennek ellenére a szolgáltatások értéke ug­rásszerűen mégnövekedett. A fogyasz­tási szövetkezetek alapszervezeteinek tevékenysége népszerűvé vált a lakos­ság körében. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 96 ezer új tag dolgozik a kü­lönböző bizottságokban. Ma már a 36 tagszövetkezetnek 736 ezer 170 tagja van. Olyan tömegalap ez, amely jelen­tősen kihat a dolgozók életére. A fo­gyasztási szövetkezetek ugyanis a kü­lönböző szolgáltatásokkal a dolgozó emberek életét könnyítik. A legnagyobb sikernek könyvelhet­jük el az alapszervezetek együttmű­ködését a közigazgatási szervekkel, és a tömegszervezetekkel, amely lé­nyegesen megjavult. Ennek eredmé­nyeként számos közős akciót valósí­tottak meg. A nemzeti bizottságok képviselői jó felvilágosító, meggyőző munkával mozgósították a lakosokat a társadalmi munkára. Ennek követ­keztében a „Z“ akcióba 435 üzlet épült. Az elemzések szerint a beruhá­zások költségeiből a társadalmi mun­kát végzők általában 34,9 százaléknyi értéket hoztak létre. Aprópénzre vált­va ez azt jelenti, hogy kisebb-nagyobb eltérésekkel a lakosság a kisebb üzle­tek, valamint a bevásárló központok építési költségeiből 30—40, sőt 50 szá­zalékot is vállalt magára. Ennek kö­szönhető, hogy a tervezettnél jóval több üzlet épült. A kiskereskedelmi forgalom növe­kedését lényegesen elősegítette az 532 új üzlet, a 29 elárusító központ és a 11 korszerű nagyáruház. Az üz­letek elárusító területe 81 ezer négy­zetméterrel nagyobbodott. Ez azt je­lenti, hogy egyre kevesebb az olyan elavult üzletek száma, ahol az alkal­mazottak rendkívüli nehéz körülmé­nyek között dolgoznak. Sajnos, még jónéhány üzletnek nincs megfelelő raktára és- az árut az elárúsltóhelyen tárolják. Ezek az üzletek természete­sen nem felelnek meg a higiéniai kö­vetelményeknek sem. Sok tehát még a tennivaló ezen a téren és továbbra is szükséegs a lakosság, valamint az illető községekben, városokban műkö­dő üzemek összefogása, hogy arány­lag rövid idő alatt újabb üzleteket építsenek. Számtalan példát hozhat­­nánk_fel annak bizonyítására, hogy ha az egységes földmüvesszövetkeze­­tek, ipari üzemek szállítóeszközökkel és beruházási összegekkel is hozzájá­rulnak a fogyasztási szövetkezetek ál­tal tervezett szolgáltatási épületek lé­tesítéséhez, akkor a siker sem marad el. A kongresszus előtti évzáró közgyű­léseken, és járási konferenciákon, so­kan kifogásolták, hogy a túl nagy nyereség hajhászása érdekében maga­sabb minőségi osztályba sorolt szállo­dák és éttermek épülnek. Nem kis eredmény: a fogyasztási szövetkeze­tek szállodáiban 6199-eI szaporodott az ágyak száma. A bel- és külföldi turisták tehát könnyebben Jutnak szálláshoz. Azonban a legtöhb eset­ben a szállásért borsos árat kell fizet­ni. Az illetékesek Ígérték, hogy köny­­nyű és olcsó épületelemekből arány­lag rövid idő alatt olyan szálláshelye­ket építenek, amelyek hozzáférhetőek lesznek a kisebbpénzű polgárok szá­mára is. A lakosság foglalkoztatottsága év­­röl-évrs nagyobb arányú. Kis túlzás­sal azt mondhatjuk, hogy ma már szinte minden munkaképes ember al­kalmazásban van. Ez magával hozza a szolgáltatások gyorsabb ütemű fej­lődését. A munkahelyekről például nem lehet hazajárni ebédelni, viszont előre csomagolt hideg ételt a dolgo­zók tartósan nem fogyaszthatnak, mert ez előbb-utőbb gyomorbántal­­makat idéz elő. Örömmel állapíthat­juk meg, hogy az üzemi konyhák szá­ma 456-al több, mint az I. kongresz­­szus idején, és 44 504 ebéddel többet adnak el naponta, mint az említett időszakban. Sajnos, azonban még mindig nagyon kevés az üzemi kony­ha és a dolgozók tízezrei továbbra Is kénytelenek hideg kosztot fogyaszta­ni, vagy pedig drága éttermekben ét­kezni. Több fórumon foglalkoztak már ezzel a problémával, keresték-kutat­­ták a megoldás útját. A bratislavai Kriváň és más étterem például jutá­nyos áron ad előzetes megegyezés alapján az illető dolgozóknak több választékban ebédet. Az üzemek kosz­­tosonként két koronával járulnak hozzá a dolgozók étkezési költségei­hez. A vállalatok üzemi tanácsai hét korona értékű étkezési jegyet adnak a dolgozóknak, amelynek felmutatá­sával a kiszabott Időpontban, a kije­lölt étteremben naponta étkezhetnek. Követendő példa ez. Csak helyeselhet­nénk, ha a fogyasztási szövetkezetek éttermeik nagy részét az üzemek dol­gozóinak étkeztetésére bocsájtanák. Ilymódon a forgalmuk is megnöve­kedne, és enyhítenénk az étkeztetési gondokon. Tény, az elmúlt időszakban lénye­gesen javult a szolgáltatások színvo­nala és az elárusítók többsége igyek­szik a vevő igényeit kielégíteni. Egyre több a mosolygó, előzékeny elárusító. Azonban akacínak elrettentő példák is. Sokszor a rossz árut is rásózzák a tá­jékozatlan vásárlóra. Olykor még jog­talanul meg is szidják azt, aki a be­csületes munkáért kapott pénzért vá­sárol. A visszaélések szinte hihetetlen módjait követik el. Felértékelik a hi­bás árut, a normáknak meg nem fe­lelő ételeket adják az ember elé. Az egyik ipolymenti községben a jó mi­nőségű kenyérhez száraz kenyeret is adtak, gyufához pedig csak úgy jutot­tak a lakosok, ha cigarettát Is vettek. Sajnos, az alapszervezet ellenőrző bi­zottsága nem Ítélte el az elárusítót. Az ellenőrző szervek szinte naponta találnak különböző visszaéléseket, spekulációkat. Általában ügy szokott lenni, hogyha tül gyorsan gazdago­dott az elárusító, akkor előbb-utóbb az ellenőrök több tízezer koronás mankót állapítanak meg. A sikkasztó hűvösre kerül, általában az eltulajdo­nított pénzösszeg egy részét megfi­zeti, de sajnos, a vásárlók kárát senki sem téríti meg. A helyzeten lényege­sen lehetne javítani, ha a „mankózó­­kat“ a lehető leggyorsabban eltávolí­tanák munkahelyükről. Sajnos, azon­ban — amint a fogyasztási szövetke­zet vezető dolgozói mondják — ez munkaerőhiány miatt nem mindig va­lósítható meg. Különböző iskolákon jelenleg ötezer fiatal kádert készíte­nek elő a szolgáltatásokat nyújtó üze­mek részére, azonban ez még mindig kevés és ezért újabb szakképző köz­pontok építését tervezik. Túlzás nélkül mondhatjuk, a fo­gyasztási szövetkezetek általában jó munkát végeztek a két kongresszus közötti időszakban. Több és jobb minő­ségű szolgáltatást nyújtottak a lakos­ságnak. Megvan rá minden lehetőség, hogy a kongresszus következetesebb harcot Indítson a még előforduló hi­bák, valamint a társadalom bizalmá­val visszaélő élősködők ellen. BÁLLÁ JÓZSEF A JOBB KÖZELLÄTÄSERT Két kongresszus között s I s i s I N I s I s I s I s I N I s I N I s I N I s I s az ötéves terv igényes felada­­” fainak teljesítését el sem tudjuk képzelni a dolgozók egyre nagyobb méretű munkakezdemé­nyezése nélkül, ami az egyéni és kollektiv kötelezettségvállalások­ban nyilvánul meg. Az SZNT nem­zeti bizottsági ügyosztálya nemrég értékelte a kötelezettségvállalások teljesítését. Megállapította, hogy azok lényegesen hozzájárultak az iparban a nyerstermelés túltelje­sítéséhez, a munkatermelékenység és az árutermelés növekedéséhez. Az építőiparban Is szép eredmé­nyek születtek. A munka termelé­kenységének fokozódása lehetővé tette, hogy a tervezettnél jóval több lakást adhattunk át a dolgo­zóknak. A szocialista munkaver­seny a mezőgazdaságban is na­gyon szép eredményeket hozott. A mezőgazdasági dolgozók a szo­cialista mezőgazdaság 25. évfordu­lója tiszteletére a tervezettnél jó­val több húst, tejet, tojást és egyéb terményt adtak a közellá-KÖZÖS VÁLLALÁ­SOKKAL... tásnak. De hasonló sikereket értek el a dolgozók kezdeményezése nyo­mán az erdőgazdaságban, a helyi gazdálkodási üzemekben, a szállí­tásban és a különböző szolgálta­tásokban is. A kötelezettségvállalások nagy része a választók által elfogadott programtervek teljesítésére frá* nyúl. Az országos vállalás értéke mintegy 2,8 milliárd korona volt. A nemzeti bizottságok agitációs munkájukkal olyan nagy mérték­ben mozgósították a dolgozókat, a vállalások megvalósítására, hogy már az első félévben 2 milliárd korona értéket hoztak létre. Fi­gyelemre méltó, hogy a 82 millió óra társadalmi munkából 30 mil­liót a fiatalok dolgoztak le. A bizottság elégedetten állapí­totta meg, hogy a kötelezettség­vállalások egyre konkrétabbak és elősegítik a termelési tervek tel­jesítését. A dolgozók nemes ver­sengésének köszönhető például, hogy a Cierná Voda-i Baromfite­nyésztő Vállalat 8 millió korona értékkel többet termelt, és ugyan­akkor 3,1 millió korona értékkel csökkentette a termelési költsége­ket. Kedvező jelenség, hogy egyre több dolgozó választja a szocia­lista munkaverseny magasabb fo­kát. A jelenlegi időszakban meg­közelítőleg 30 ezer kollektíva 350 ezer tagja versenyez a szocialista brigád elnevezésért. Ezek a cso­portok a verseny mozgatói és leg­többször olyan értékes javaslato­kat tesznek, amelyek jelentős megtakarításokat eredményeznek az egyes munkahelyeken és elő­segítik a munkatermelékenység fokozását. A „százezresek“ moz­galmában főleg a fiatalok igyek­szenek megmutatni a korszerű és eredményesebb termelési módsze­rek útját. Annak ellenére, hogy a szocia­lista munkaverseny szép eredmé­nyeket hozott, még előfordulnak olyan jelenségek is, amelyek for­málissá teszik a nemes mozgalmat. Számos kötelezettségvállalás nem eléggé konkrét és csak kis mér­tékben segíti elő a termelés növe­kedését. A vállalások többsége fi­gyelmen kívül hagyja a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítását, pedig napjainkabn ez is olyan fontos kérdés, amellyel ala­posan kell foglalkozni. Idén a szocialista versenymoz­galomban ismét nagyobb teret kaptak a közös kötelezettségválla­lások. Ezeket több üzem dolgozói­nak képviselői írják alá. Az ilyen vállalások lényegesen hozzájárul­nak az adásvételi kapcsolatok megjavításához. Ugyanis a gyakor­lat azt mutatja, hogy sok kötele­zettségvállalást az illető üzem dol­gozói azért nem tudnak teljesíteni, mert más üzemtől nem kapják meg a szükséges nyersanyagot, félkész­árút és a termeléshez szükséges egyéb eszközöket, illetve kész ter­mékeket. Jó lenne, ha a jövőben a közös kötelezettségvállalások szá­ma még több lenne, mert ilymódon a nagyobb arányú összefogás szebb eredményeket hozhatna. Peter Bezák mérnök, az SZNT dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents