Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-02 / 44. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. november 2. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÖRÜMA SZÖVETKEZETI MUNKAISKOLA A szövetkezeti munka A szocialista jog fel A csehszlovák Ä marxista-leninista elmélet szerint a Jog olyan előírások (jogi normák) gyűjteménye, amelyek kifejezik az uralkodó osztály akaratét, s megtartásukról az állam gondoskodik. A jog, amely szoros kapcsolatban van az állammal és a gazda­sággal, a politika függvénye. Az uralkodó osztály politikája ál­­lampolltíka, amely az egész társadalom számára kötelező. Ha tehát jelentős változásokra kerül sor a politikában, ezeket jogi változások is követik. Az állam és a jog egyszerre, ugyanazon okokból keletkezett, amelyek a társadalmat antagonisztlkus osztályokra bontották fel. Az eddigi kizsákmányoló társadalmi rendszerekben a jog megerősítette és ma is védi a kizsákmányolás adott formált, az uralkodó kizsákmányoló osztályok politikai és gazdasági jogait. A kizsákmányoló társadalmi rendszerek jogától minőségileg különbözik a szocialista jog, amely a szocialista forradalom, a szocializmus építése, szilárdítása és fejlesztése során kelet­kezik. A politikai hatalmat birtokló proletariátus hatékony és aktív eszközként használja fel a jogot politikai hatalmának rögzítéséhez és erősítéséhez, a kizsákmányoló osztályok kisa­játításához, korlátozásához és elnyomásához, végül pedig teljes felszámolásához, s az új, szocialista társadalmi viszonyok meg­teremtéséhez. A szocialista jog jellegzetességei: a szocialista demokratiz­mus, a társadalmi és személyi érdekek szocialista egysége, a szocialista humanizmus és a proletár internacionalizmus. A szocialista jog a szocialista társadalom felépítését szol­gálja. Szabályozza az alapvető társadalmi viszonyokat, ame­lyekre az egész szociálist társadalom szervezése épül. A jog megtartása tehát elsődleges fontosságú kérdés. Gyakran szo­cialista törvényességről is beszélünk, ami jogrendünk legfon­tosabb alapelve, s a szocialista állam tevékenységének fontos politikai módszere. A szocialista törvényesség alapja a szócia­­lista demokrácia. A szocialista jog a dolgozók érdekeit fejezi ki, a jogrend megtartása tehát közérdekű. A csehszlovák jog­rend a szocialista törvényesség garanciáit Is tartalmazza. A jogi források fogalma alatt a jogi normák formáit értjük. Megkülönböztetünk törvényeket (alkotmányjogi törvényeket), alacsonyabb fokozatú jogi normatívákat (hirdetményeket, kor­mányrendeleteket, általános érvényű rendelkezéseket), elsőd­leges és másodlagos (következtetett) normatívákat. Szocialista jogrendünk egész rendszere ágazatokra oszlik, ezek a következők: a) alkotmányjog, b) közigazgatási jog, c) pénzügyi jog, d) földművesszövetkezeti jog, ej telekjog, f) gazdasági jog, g) polgári jog, h) munkajog, 1) családi jog, j) büntetőjog, k) nemzetközi jog. A CSSZSZK ALKOTMÁNYA. A CSSZSZK TÁRSADALMI ÉS ÄLLAMI RENDJE Az Alkotmány a CSSZSZK alapvető törvénye, a legnagyobb erőt képviselő jogi norma. Kihirdeti a társadalmi, gazdasági, politikai és állami rendszer alapelveit, a legfontosabb állami szervek szervezésének és tevékenységének ajapelveit, valamint a polgárok alapvető jogait és kötelességeit. A CSSZSZK Alkot­mányát (100/1960 Zb. számú törvény) 1960-ban fogadták el. A további években alkotmányjogi törvények változtatták és egészítették ki. A legjelentősebb változást a 143/1968 Zb. számú alkotmányjogi törvény jelentette, amely kihirdette a köztár­saság szövetségi elrendezését. Az Alkotmány értelmében a CSSZSZK szocialista állam, amely munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók munkás­­osztály által vezetett szilárd szövetségére épül. A szocialista világrendszerhez tartozik. A CSSZSZK-ban minden hatalom a dolgozóké, akik a hatalmat az általuk megválasztott képvise­leti szervek, a Szövetségi Nemzetgyűlés, a Cseh Nemzeti Ta­nács, a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a nemzeti bizottsá­gok által gyakorolják. A CSSZSZK, gazdasági alapja a szocialista gazdasági rend­szer, amely kizárja az ember ember által való kizsákmányolá­sának bármilyen formáját. A termelőeszközök a társadalom .tulajdonában vannak, az egész népgazdaság tervszerűen Irányí­tott. A szocialista gazdasági rendszer az állampolgárok öntu­datos együttműködésével biztosítja a termelés és a dolgozók életszínvonalának állandó növekedését. A szocialista társadalmi tulajdonnak- két formája lehet: az állami tulajdon, amely az egész nép tulajdonát képezi, vala­mint a szövetkezeti tulajdon. A CSSZSZK Alkotmánya a szocia­lista gazdasági rendszer keretében elismeri a személyes mun­kára épülő apró magántulajdont, kizárja azonban az idegen munkaerő kizsákmányolását. A polgárok személyi és háztartás­beli szükséglet tárgyakra, családi házakra és munkával szerzett megtakarításokra vonatkozó személyi tulajdona sérthetetlen, s a személyi tulajdon öröklése is garantált. Az állam állami gazdasági szervezeteket, elsősorban nem­zeti vállalatokat alapít. Az egységes íöldművesszövetkezetek a dolgozó földművesek önkéntes társulásai, amelyek közös szocialista mezőgazdasági termelést folytatnak. Az állam sok­oldalúan támogatja fejlődésüket, valamint más szövetkezetek fejődését. Az állami és más gazdasági szervezetek gazdasági tevékenységükben a demokratikus centralizmus alapelveit kö­vetik. A polgárok és a szervezetek kötelesek teljesíteni a nép­gazdaság fejlesztésének állami tervét. A CSSZSZK gazdasága egységes, az egész országban ugyanaz a jogrend, azonos gazdasági és irányítási politika érvényesül. Egységes a pénznem, valamint a csehszlovák állampolgárság. A CSSZSZK, mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint az or­szág területén élő többi nemzetiség közös állama a szocialista demokrácia és az internacionalizmus szellemében lehetősége­ket és eszközöket biztosít a magyar, a német, a lengyel és az uV 'án nemzetiség sokoldalú fejlődéséhez. Az állami szerveket három kategóriába soroljuk. Ezek az ál­lamhatalmi szervek, az állami közigazgatási szervek (az állam­­hatalom végrehajtó szervei), valamint a bírósági szervek. Az államhatalom legmagasabb szerve és a CSSZSZK egyedüli törvényhozó testületé a Szövetségi Gyűlés, amely a Népi Ka­marából és a Nemzetek Kamarájából áll. A Népi Kamara 200 képviselőjét 5 évre választják a lakosság számának megfelelő arányban (1971-ben a CSSZK-nak 137, az SZSZK-nak 63 képvi­selője volt. A Nemzetek Kamarája a két köztársaság egyen­rangú államjogi helyzetét fejezi ki, 150 képviselője közül 75-öt a CSSZKban, 75-öt az SZSZK-ban közvetlenül választanak. A két kamara választja a Szövetségi Gyűlés 40 tagú elnökségét. A Szövetségi Gyűlés választja a CSSZSZK élén álló köztársa­sági elnököt, aki tisztségének betöltéséért a Szövetségi Gyű­lésnek felelős. A CSSZSZK és az SZSZK legmagasabb államhatalmi szerve a Cseh Nemzeti Tanács, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács. A CSNT-nek 200, az SZNT-nek 150 képviselője van. Az államha­talom legmagasabb végrehajtó szerve mindkét köztársaságban a köztársasági kormány. Az államhatalom és a közigazgatás helyi szervei (a községekben, járásokon és a kerületekben) a nemzeti bizottságok. A bíróságok és az ügyészség a CSSZSZK Alkotmánya értel­mében védik a szocialista államot, annak társadalmi rendjét és jogait, valamint az állampolgárok és a dolgozó nép szerve­zeteinek jogos érdekeit. Az állampolgárokat a törvények meg­tartására, valamint az állammal és társadalommal szembeni kötelességek teljesítésére nevelik. E feladatokat választott és független bíróságok látják el. Ezek a következők: a CSSZSZK legfőbb bírósága, a CSSZK legfőbb bírósága, az SZSZK legfőbb bírósága, a kerületi, járási, (városi, városkerületi) és a kato­nai bíróságok. Az államban a törvények és az egyéb jogi előírások meg­tartására az ügyészség felügyel, melynek élén a CSSZSZK fő­ügyésze áll. A CSSZSZK főügyészét a köztársasági elnök ne­vezi ki és hívja vissza. Az ügyészség a CSSZSZK főügyészségé­re, a CSSZK főügyészségére, az SZSZK főügyészségére és to­vábbi alacsonyabb fokozatokra tagozódik. Az ügyészség szer­vei a helyi szervektől függetlenül, a dolgozó nép és szerveze­teinek kezdeményező támogatása mellett folytatják tevékeny­ségüket. A POLGÁRI JOG ALAPFOGALMAI A polgári jogi viszonyok az anyagi és kulturális, igények kielégítése területén keletkeznek az állampolgárok közötti, valamint az állampolgárok és a szocialista szervezetek közötti kapcsolatokban. E jogi viszonyokat elsősorban á Polgári Tör­vénykönyv szabályozza. Szocialista társadalmunk gazdasági' rendszere a termelőesz­közök szocialista tulajdonára épül. A polgárok anyagi és kul­turális szükségleteinek kielégítése a szocialista gazdaság fej­lődésétől függ. A Polgári Törvénykönyv az egységes szocialista gazdaságból, a társadalom és az egyén érdekeinek összhang­jából indul ki. A polgárjogi viszonyok alapja a szocialista társadalmi rend. A polgárok személyi szükségleteinek forrása a szocialista tár­sadalmi tulajdonon alapuló társadalmi termelés. Mindenki kö­teles ezt a tulajdont fejleszteni, erősíteni és védeni. A jogképességet az ember születése pillanatában szerzi meg. A jogképesség a már megfogant, de még meg nem született embert is megilleti, azzal d feltétellel, hogy élve születik. Ez­zel szemben a cselekvőképesség csak a 18. életévét betöltött polgárokra, a nagykorúakra vonatkozik, amennyiben azt a bí­róság a polgár szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt nem csökkenti. Az állami, szövetkezeti, társadalmi és egyéb szocialista szervezetek a polgárjogi viszonyokban/szintén jogi személy­ként lépnek fel, s vagyoni jogaik és kötelezettségeik vannak. A szocialista szervezetek dolgozóik közvetítésével vesznek részt a jogügyletekben. A polgárjogi viszonyoknak az állam is részese lehet. A jogügylet olyan akaratnyilvánítás, amely meghatározott jogi hatás kiváltása vagy megszüntetése céljából jön létre. Szerződést kötni, vagy más jogügyletet létrehozni nemcsak személyesen lehet, hanem más személy (képviselő) útján Is. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetve kötelezetté. A képviselet alapulhat törvényen, hatósági rendelkezésen, vagy meghatalmazásra vonatkozó egyezményen. A fiatalkorúak törvényes képviselői rendszerint a szülők. A polgárjogi viszonyok tárgyait képezhetik dolgok és jogok. A dolgok lehetnek ingók és ingatlanok. Ingatlanok a telkek, valamint a földdel szilárd alappal összekötött épületek. A személyi tulajdon forrása a szocializmusban a polgárok­nak a társadalom javára kifejtett munkája. A polgárok sze­mélyi tulajdona anyagi és kulturális szükségleteik kielégíté­sére szolgál. Személyi tulajdon tárgyát képezik a munkabérből és szociális ellátásból származó bevételek és megtakarítások, a háztartási és személyi szükségleti tárgyak, a családi házak és a nyaralók. A családi ház olyan lakóház, ahol a helyiségek alapterületének legalább 2/з része a lakáshoz tartozik. A csa­ládi házban a konyhán kívül legfeljebb 5 lakóhelyiség lehet, több csak abban az esetben, ha azok összterülete nem haladja meg a 120 m2-t. A polgár személyi tulajdonában csak egy csa­ládi ház (nyaraló) lehet. A személyi tulajdon sérthetetlen. Kisajátítására csak fontos társadalmi érdekből, törvény alapján és kártérítés ellenében kerülhet sor. A dolgok vásárlással, ajándékozással vagy más szerződéses formával, Örökléssel, esetleg hatósági döntés alapján kerülhet­nek személyi tulajdonba. Az egyes dolgok több polgár közös személyi tulajdonát is képezhetik. A közös tulajdon lehet ré­szes tulajdon, vagy osztatlan közös tulajdon. Osztatlan közös tulajdon csak a háztartási vagyqnközösségben létezik. Az állami, szövetkezeti és egyéb szocialista szervezetek használati díj ellenében lakást adnak át a polgároknak sze­mélyi használatra, a használati idő meghatározása nélkül. A lakásgazdálkodás törvény szerint Illetékes szerve kiutalással jogosítja fel a polgárokat arra, hogy velük az egyes szerveze­tek szerződést kössenek! a lakás átadására és átvételére. A tag­sági rész kifizetése feljogosítja a lakászövetkezet tagját, hogy a szövetkezet szerve szövetkezeti lakást utaljon ki a számára. A Polgári Törvénykönyv a továbbiakban korlátozza a sze­mélyi tulajdonban levű földterületek tulajdonjogának átruhá­zásait. A 480. § 2. bekezdése szerint a polgárok személyi tu­lajdonában levő beépítetlen földterületeket csak az állam, vagy az erre felhatalmazott szocialista szervezet veheti át. Ha ezek a földterületek rendeltetésük és nagyságuk szempontjából személyi használatra alkalmasak, a tulajdonosok csak közvet­len hozzátartozóiknak vagy testvéreiknek ajándékozhatják azokat. Az említett korlátozással szemben a Polgári Törvénykönyv a telekhasználati jogot is tartalmazza. A telekhasználati jog szo­cialista szervezetek tulajdonában levő földterületekre vonat­kozik, amelyek a területrendezési tervek értelmében családi házak, nyaralók, garázsok építésére, kiskertek létesítésére szolgálnak. A polgárnak csak egy telek lehet személyes hasz­nálatában. A családi ház építésére szolgáló telek nem lehet rtagyobb 800 m2-nélv nyaraló építésénél vagy kiskert létesíté­sénél 400 m2-nél. Az állampolgárok öröklési jogát a CSSZSZK Alkotmánya biz­tosítja. Az öröklés lehet törvényes, végrendeleti, vagy mindkét okból származó. Az örökség örökös nélkül az állam tulajdoná­ba kerül. Az örökös elutasíthatja az örökséget. Nem örökölhet az, aki az örökhagyó sérelmére, vagy az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának sérelmére súlyos bűntet­tet követett el. A törvényes öröklés szabályait a Polgári Tör­vénykönyv részletesen is tartalmazza. A végrendelet lehet írásbeli magánvégrendelet, vagy közjegyzői végrendelet. Az írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha az örökhagyó azt aláírásával és pontos dátummal látta el. A GAZDASÁGI JOG ALAPFOGALMAI A gazdasági jog alapvető forrása a 109/1964 Zb. számú Gaz­dasági Törvénykönyv, amely a népgazdaság igazgatásában, s a szocialista szervezetek gazdasági tevékenységében keletkező viszonyokkal kapcsolatban szabályozza a népgazdaság terv­szerű irányítását és a szocialista társadalmi tulajdont, a gazda­sági tevékenység szervezését, a szocialista szervezetek szere­pét, gazdálkodásukat, kölcsönös együttműködésüket, a kötele­zettségek elmulasztására vonatkozó anyagi felelősségüket, va­lamint a szocialista szervezetek fizetési és hitelviszonyait. A Gazdasági Törvénykönyv szabályozza a szocialista szerve­zetek és az állam közötti, valamint a szocialista szervezetek közötti kapcsolatokat az egész CSSZSZK területén. Szerveze­teink külkereskedelmi tevékenységét külön törvény szabá­lyozza. A Gazdasági Törvénykönyv tizenegy részből, továbbá közős, átmeneti és záréhatározatokből áll. Ezek a következők: 1. Általános határozatok (1—26 §), 2. Az állami szervezetek gazdasági tevékenysége (27—75 §), 3. A szövetkezeti szervezetek gazdasági tevékenysége (76-96 §), 4. A társadalmi szervezetek gazdálkodása (97—106 §), 5. Vállalati regiszter (107—112 §), 6. Közös határozatok a gazdasági kötelezettségekről (113-155 §), 7. Gazdasági kötelezettségek a termékek szállításánál (161—268 §), f 8. Gazdasági kötelezettségek a beruházásoknál és a kiviteli beruházási komplexumok szállításainál (269—332 §), 9. Gazdasági kötelezettségek a teheráru-szállításnál (333—346 §), 10. Gazdasági kötelezettségek a szocialista szervezetek egyéb együttműködési formáinál (347—360 §), 11. Fizetési és hitelviszonyok (361—384 §). A Gazdasági Törvénykönyvet számos egyéb jogi előírás egé­szíti ki. Ilyenek például a 138/170 Zb. számú törvény a szállí­tások alapfeltételeiről, a 40/163 Zb. számú kormányhirdetmény a mezőgazdasági és erdőgazdasági szervezeteknek exhalátu­­mokkal okozott károk megtérítéséről, a 132/1965 Zb. számú kormányrendelet a termelési-gazdasági egységek szervezéséről, a 145/70 Zb. számú törvény a népgazdasági tervezésről, a to­vábbi hirdetmények az állóeszközök leírásáról, a fizetési kap­csolatokról, az állóeszközök felújításának finanszírozásáról, a szocialista szervezetek eszközeinek társításáról stb. A gazdasági-jogi viszonyok alapelvei kimondják, hogy a CSSZSZK népgazdasága a CSKP vezetése és a demokratikus centralizmus alapelvének megtartása mellett oszthatatlan egé­szet képez. Az irányítás fő eszköze a népgazdaság fejleszté­sének állami terve. Ebből indul ki, s ezzel van szoros össz­hangban valamennyi szerv és szocialista szervezet igazgatási és gazdasági tevékenysége. A szocialista állam a gazdasági és kulturális építés felada­tainak teljesítésére állami szervezeteket alapít, s kezelésükre bízza a nemzeti vagyon részeit. A szövetkezeti és társadalmi szervezetek részben saját vagyonukkal, részben az államtól használatra átvett vagyonnal gazdálkodnak. Az efsz-ek haszná­latban levő földterületen gazdálkodnak, amely többnyire az efsz-tagok magántulajdonában marad. A tervezett feladatok teljesítésének fontos eszközei a gazda­sági szerződések. Megtárgyalásuk a tervezési munkák jelentős részét képezi. A gazdasági szerződésekből származó kötele­zettségek elmulasztásáért a szocialista szervezetek anyagilag felelősek. A gazdasági-jogi viszonyok, alapelvei hangsúlyozzák továbbá a dolgozók aktív és kezdeményező részvételét a gaz­dasági szervezetek minden tevékenységében. A népgazdasági tervek a 145/1970 Zb. számú törvény értel­mében belülről szorosan összefüggő és egységesen szervezett rendszert képeznek. Ide tartoznak a CSSZSZK, az SZSZK és a CSSZK népgazdasága fejlesztésének állami tervei, a szövet­ségi állami költségvetés és a nemzeti köztársaságok állami költségvetései, a CSSZSZK valutaügyi terve, a szövetségi és köztársasági központi szervek, a szocialista szervezetek és a nemzeti bizottságok gazdasági tervei, valamint a regionális, területi tervek. A tervidőszak tartama szerint megkülönbözte-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents