Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-13 / 28. szám

12

SZABAD FÖLDMŰVES

1974. július 13.

Az új technika napja a hegyvidéki és hegyaljai körzetben

.....'Timm ~n^nmniT i i—íti....t nail i i ni im———————

Tavasz utóján, amikor Dél-Szlovákiában már télül jes ütemben készülnek a gabona aratására, a (hegyis vidéki és hegyaljai körzetekben is serény munka Ц§ folyik. Itt is aratásra készülnek, amely azonban kis- Ü sé másabb mint a gabona betakarítására való felké- Щ szülés. Szlovákia hegyvidéki és hegyaljai körzeteiül ben ugyanis az évelő fűfélék képezik a legfontosabb terményt, hiszen ezt e vidék mezőgazdasági földte- Щ rületének 54,9 százalékán termesztik. Ezért itt az Щ évelő fűfélék betakarítása és tartósítása képezi a Ш legfontosabb munkát, a tényleges aratást.

Ez késztette az SZSZK Mezőgazdasági és Élelméül zésügyi Minisztériumát arra, hogy az egyes kutató= intézetekkel, valamint a Liptovský Mikuláš-i Járási Щ Mezőgazdasági Igazgatósággal karöltve a Liptovská Щ Teplá-i Állami Gazdaság bobrovníki részlegén meg- Щ rendezze az új technika napját. Az akció célja az §1 volt, hogy bemutassa a legújabb hazai és külföldi Ш technikát, a legcélszerűbb betakarító gépsorokat, vall lamint az évelő füvek betakarításának és tartősítá- Üj sának legcélszerűbb módszereit a hegyvidéki és §Ц hegyaljai körzetekben.

A bemutatóra felsorakozott gépek a Liptovská Teplá-i Állami Gazdaság bobrovníki részlegének gazdasági udvarán.

Amint a bevezetőben már említettem, a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben az évelő füfélék a mezőgazdasági földterületnek több mint felét foglalják el. E területek túlnyomó többségét azonban eddig még eléggé külterjesen művelik. A belterjes gazdálkodás aránylag rövid időn belül lehetővé teheti a tömegtakarmányok forrásainak és mennyiségének lényeges növelését, ami a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése szempontjából elsődleges jelentőségű. Az itteni szarvasmarhatartás racionalizálásának, hatékonyabbá tételének legfontosabb tényezője pedig éppen a kellő takarmányalap megteremtése. Az állattenyésztés hatékonyságának fokozása elképzelhetetlen a takarmánybetakarítási munkák, a betakarítás utáni kezelés, valamint az évelő füvek tartósításának jelentősebb gépesítése nélkül. E feladat megoldása ezért legfőbb párt- és állami szerveink határozataiban is élhelyet foglal el.

A legutóbbi esztendőkben szocialista társadalmunk jelentős anyagi eszközöket fordított a rétek és legelők terméshozamának fokozására. E költségráfordítás kihasználása, az évelő füvek terméshozamának fokozása nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelésünk egyre terebélyesedő feltételei között nemcsak azt jelenti, hogy az évelő füvek nagyobb mennyiségét tudjuk kitermelni, hanem elősegíti e nagyobb termésnek kisebb veszteségekkel történő betakarítását és tartósítását is. Ezért bizonyára nem lesz érdektelen, ha megismerkedünk a legcélszerűbb takarmánybetakarítő gépekkel és e berendezéseknek a legjobb eredményt biztosító gépsorokká történő csoportosítása lehetőségeivel.

Nagyobbára hazai gyártmányú gépek használhatók fel e gépsorokban, de van néhány olyan nagy teljesítményű külföldi gép is, amelyeket a lejtős hegyvidéki és hegyaljai terepeken szintén jól felhasználhatunk.

A tudományosan indokolt és az

v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v

A

N

1

□

□

о

2

□ILI

Jű

Ire

□

□

reu

«ОД'' VSv-Sŕ

A Rapid cég Heuréka nevű magajáró, több célra felhasználható kaszálógépe.

WÖVtNYVímí M

Új kombinált gyomirtószerek

A kukorica vegyszeres gyomirtására — évrőlévre egyre fokozottabb mennyiségben — használt klóraminotriazln-tartalmú gyomirtőszerek sok esetben lehetetlenné tették a vetésváltást. Ugyanis a helytelenül felhasznált mennyiségek a talajban felhalmozódva az utóveteményeknél fitotoxikus károkat okoznak. A fenti problémák elkerülésére korlátozták a kléraminotriazin-tartalmú gyomirtószerek felhasználását. Ennek alapján a kukorica monokultúrás termesztése esetén hektáronként 2,5—4 kg, egy vegetációs időszakra terjedő gyomirtásához hektáronként 0,7—1,4 kg hatóanyagnál nagyobb adagolásban nem alkalmazható. Amenynyiben az időjárási és egyéb tényezők miatt a talaj triazintartalma nem bomlott le a megfelelő szintig, úgy a triazinos kezeléseket szüneteltetni kelll

Részben a talajban levő triazin-maradványok, de egyéb meggondolások miatt is szükségszerűvé vált az egy tenyészidőszakra ható gyomirtószerek, illetve kombinációk alkalmazása. Az eddig használt triazintartalmű és triazin-mentes gyomirtószerek és ezek kombinálhatósága mellett a vegyipar új, gyárilag formulázott folyékony kombinált gyomirtőszerek forgalmazására adott lehetőséget.

A Budapesti Vegyiművek HUNGAZIN RAPID FW

,\\4\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\V\V\\\\\\\\\\V\\\\\\\\W

i

néven 36 % propaklór + 9 % aktinit hatóanyagtartalmú herbicid gyártását kezdte, amely — a talaj kötöttségétől függően — hektáronként 8,5— 13 literes adagolásban egy vegetációs időszakra megoldja a kukorica gyomtalanítását.

A Nitrokémia Ipartelepén több új folyékony herbicid gyártásán dolgoznak, amelyek — értesüléseink szerint, az engedélyezéstől függően — az alábbi összetételben kerülnek forgalomba:

A NITIRAN 35 ЕС 25 % propaklór + 10 % klórbromuron (Maloran) hatóanyagokat;

a NITANIL 30 ЕС 20% propaklőr + 6 % klórbromuron + 4 % aktinit hatóanyagokat;

a NITAZIN 30 ЕС elnevezésű folyékony herbicidkombináció 6 % aktinit + 24 % propaklőr hatóanyagokat tartalmaz.

A magról kelő egyszikű gyomnövények ellen sikeresen alkalmazott Satecid 65 WP mellett NITICID 25 ЕС elnevezésű propaklőr hatóanyagú folyékony herbicid forgalomba hozatalával is számolhatunk.

Az említett vegyszerek felhasználási adagja — előreláthatóan — hektáronként 15—20 liter lesz.

Sz. S.

.4\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\V\\\\\WA\\\\W

egyes kutatóintézetekben végzett gyakorlati próbák alapján e gépekből néhány komplex gépsort lehet kialakítani az illető mezőgazdasági üzem gépparkja, az állattartás és a takarmányozás módszere, illetve az egyes gazdaságok egyedi feltételei és körülményei alapján. A gyakorlati próbák eredménye szerint a takarmánybetakarítás és tartósítás négy módozatát, formáját, négy különböző gépsorát fejlesztették ki.

AZ ELSŐ közülük a negyedik és ötödik Intenzitású évelő fűfélék betakarító gépsora magajáró rendfelszedő beszélőgépekkel, szenázskészítésre.

A réti füvek kaszálását két E—301 típusú magajárő kaszálő-rendrakőval, a rendfelszedést, aprítást és a kocsirakást pedig magajáró rendfelszedő szecskázóval, éspedig két E—280-as (NDK-beli) és egy KS—V3 jelzésű (lengyel) géppel végzik.

A zöldtömeget RU—5 jelzésű, nagy befogadóképességű pótkocsikon és magasított oldalfalú T—111-es tehergépkocsikkal szállítják a tárolóhelyre. A szenázsanyagot két Vítkovice típusú szenázstoronyban és egy 300 köbméter űrtartalmú áthajtős silóveremben tárolják. A szenázstornyok megtöltéséhez NINOR III. típusú adagoló asztalokat és Grumbach, valamint MP—15—1 típusú pneumatikus szállítókat használnak. A silóverembe lerakott zöldtömeg tömörítését egy ŠT— 180 jelzésű, teregető berendezéssel ellátott traktorral végzik.

E gépsor óránként 3—4 hektár zöldtömeget takarít be és tárol.

A MÄSODIK módozat a harmadik és negyedik intenzitású évelő füvek betakarító gépsora Horal-Aktív 39 típusú rendfelszedő pótkocsikkal szenázs és szilázs készítésre.

Az évelő füvet két RŽS—160 típusú rotációs fűkaszával vágják le. A fűkaszát a hegyvidékek szükségleteire módosított Z—5748 és Z—6748 típusjelű erőgéppel üzemeltetik. A forgatáshoz és a gereblyézéshez Z—4718 jelű traktorral vontatott OSP—2 típusú szénagereblyét használnak.

Magát a betakarítást és a zöldtömeg felaprítását HORAL-AKTlV 39 típusú rendfelszedő pótkocsik végzik, amelyekkel a zöldtömeget egy áthajtós silóverembe szállítják. A zöldtömeg tömörítéséhez, ugyanúgy mint az előző esetben ŠT—180 jelű traktort alkalmaznak. E gépsor teljesítménye

1—1,5 hektár óránként.

A HARMADIK módszer a harmadik és negyedik intenzitású évelő füvek betakarító gépsora szénakészítésre.

A kaszáláshoz két RŽS—160 típusú rotációs fűkaszát, a forgatáshoz és a rendrakáshoz OSP—2 szénagereblyét használnak. A rendfelszedést és a járműre rakást NTVS—4 jelzésű rendfelszedő pótkocsikkal végzik. A betakarított takarmányt 3000 köbméter befogadóképességű fedett szénaraktárakban tárolják, ahol egyúttal hideg levegő áramoltatásával a szénát utánszárítják.

A NEGYEDIK módozat a második intenzitású évelő füvek betakarító gépsora, amit a 22 fok lejtésű terepen alkalmazhatnak magajáró takarmánybetakarítókkal végeznek.

Az évelő füvek kaszálását két Reform 2000 jelzésű, valamint a Rapid cég Heuréka nevű magajárő fűkaszáló gépeivel és egy hegyvidéki terepre módosított TK—225K jelzésű (bolgár gyártmányú) homlokelhelyezésű fűkaszával felszerelt kistraktorral végzik.

A lekaszált zöldtömeg forgatására és gereblyézésére a T—40 AN típusú, hegyvidéki feltételekre módosított kerekes traktor által vontatott G V—К—6,0 G jelzésű szénaforgatót és szénagereblyét használnak.

A zöldanyag elszállítását Reform MULI—45 típusjelű (osztrák gyártmányú) magajáró rendfelszedő géppel végzik, amelyre istállétrágya- és műtrágyaszéró adapter, valamint fekáltartály is szerelhető. A takarmányt ez esetben Is fedett szénatárolóban helyezik el.

Az ismertetett gépsorok használatával a munka termelékenysége lényegesen fokozható, egyúttal biztosított a takarmánybetakarítás gyorsütemű elvégzése, ami a tápanyagok megőrzésének egyik lényeges feltétele e zord éghajlatú hegyvidéki körzetekben. A gépsorok racionális kihasználása azonban a szükséges előkészületek, előkészítő munkálatok Időbeni megvalósítását feltételezik. Emellett nagy előny, hogy az adottságoknak legjobban megfelelő betakarítási módszer alkalmazásával jól kihasználhatják a hegyvidéki körzetekben oly kevés csapadékmentes, jő Időt arra, hogy értékes takarmányt készítsenek.

Az új technika napjain látottak mindenkit meggyőzhettek arról, milyen nehéz körülmények, természeti adottságok között kell a hegyvidéki és hegyaljai körzetek mezőgazdasági üzemeinek a számukra oly fontos takarmányt betakarítani.

Befejezésül, hogy a vendéglátó mezőgazdasági üzemet — a Liptovská Teplá-i Állami Gazdaságot — legalább részben bemutassam, felemlíthetném, hogy ez az állami gazdaság 7500 hektár földterületen gazdálkodik, amelyből kb. 2500 hektár a szántő. A bobrovníki részlegnek* 1100 hektár a mezőgazdasági földterülete, amelyből 430 hektár a szántóföld. Mivel az intenzív megművelésre alkalmas szántóterületek egymástól bizony messzire esnek, a gépeknek nagy távolságokat kell megtenniük amíg a kijelölt munkahelyre érkeznek. E nem produktív jellegű költségek jelentősen drágítják a termelést és csökkentik a rentabilitást, ezért racionális kihasználásuk égetően fontos. A gazdaságban a munkaszervezésre különös gondot fordítanak, mert tudják, hogy csakis ezáltal lehet jobb eredményeket elérni.

Az új technika napján a gépek és gépsorok sikeres bemutatója — amit még a szakadó eső sem tudott meggátolni — a korszerű nagyüzemi termelés térhódítását bizonyította a hegyvidéki és hegyaljai körzetek mostoha körülményei között folytatott mezőgazdaságában.

OBENAU KÁROLY