Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-26 / 43. szám

1874. október 28. SZÖVETSÉGI SZEMLE Megteremtik a munkatermelékenység fokozásának feltételeit A Chotínl (Hetényt) Efsz megala­kulásának negyedszázados évforduló­jára szép borítólappal összefogott emlékfüzetet állított össze. Többek között megtudtuk belőle, hogy a kö­zös gazdaság létrehozásán főleg Ger­­csi János, Ocsován András, Szarvas András, Mokos György, Kocsis János, Hencz Miklós, Tóth Pál és Sztankó János fáradozott a legtöbbet. Har­minchat család indult mintegy 600 hektárnyi földterületen. A kezdet na­gyon nehéz volt és állami támogatás­sal kezdték meg a két 50 férőhelyes Istálló munkálatait. Sikerült egy ezer férőhelyes sertéshizlalda alapjait le­rakni. A talajművelési munkálatokat lófogatokkal és két Zetor típusú trak­torral végezték. A szövetkezet első kormányosa Gercsi János három évig irányította, szervezte a munkát. A helyi pártszer­vezet és a nemzeti bizottság agitációs munkája nyomán, 1952 augusztusáig már az egyéni gazdák 93 százaléka lépett az új útra. Ekkor vezetőséget választottak és az elnöki tisztséggel Hencz Miklóst bízták meg. A sok ta­pasztalattal rendelkező elvtárs már a Szovjetunióban — ahol fogságban volt — foglalkozott a szövetkezetesítés gondolatával. Hat hónapig Moszkvá­ban a Lomonoszov egyetemen politi­kai iskolázáson vett részt. Megismer­kedett a kollektív gazdálkodás elő­nyeivel. A fogságból 1948-ban jött ha­za és a közös gazdaság megalakulása­kor hat hektár földjével ő is az úttö­rők közé lépett. Az első lépések na­gyon sok nehézségbe ütköztek. Akko­riban jól jött a gép- és traktorállo­más segítsége. Azonban az osztály­ellenségnek ez sem tetszett és azt a téves nézetet terjesztette, hogy a gépi munka túl drága és ezért kevés a ta­gok keresete. Sajnos, aknamunkája talajra talált és 1954-ben 52 család kilépett a szövetkezetből. Azonban hamarosan belátták tévedésüket, és két év múlva újra visszatértek a nagy családba. A szövetkezet azonban to­vábbra is nehézségekkel küzdött, mert a vezetőséget gyakran cserélték, az elnököket két-három évenként váltot­ták. Tehát egy vezetőnek sem volt ideje arra, hogy elképzelt koncepció­ja szerint állítsa össze a termelés struktúráját. A közös gazdaság életé­ben akkor történt döntő fordulat, ami­kor a járás! szervek javaslatára a szövetkezeti tagság Lamy Miklóst, a 30 éves fiatal szakembert választotta elnökül. Egy évtizedes tevékenysége alatt a termelés lényegesen fellendült és a tagok is egyre többet kerestek A mi szövetkezetünk, a Predmieri Efsz már jó néhány éve a jól működő szövetkezetek közé tartozik. Évről­­évre erősödik, izmosodik és igen szép gazdasági eredményeket ér el. Ezek nem véletlen eredmények, mert szö­vetkezetünk vezetősége rendszeresen támogatja a dolgozók munkakezde­ményezését. A közgazdasági propa­ganda terén jó segítőtársaink a szo­cialista munkafelajánlások. A terme­lő-pénzügyi tervünk sikeres teljesíté­se érdekében kidolgoztuk a szövetke­zet ésszerűsftési programját, amelyet minden termelési szakasz, minden dolgozója jól ismer. A tömegpolitikai munka keretén belül igyekszünk, hogy szövetkezetünk és minden dolgozónk aktívan részt vegyen a CSKP XIV. kongresszusa, valamint az efsz-ek VIII. kongresszusa határozatainak a ledolgozott munkaegységekre. Ez magával hozta a munkafegyelem meg­javítását is. Néhány adattal bizonyít­ható a szövetkezet megszilárdítása. Amíg 1963-ban az összbevétel csak 6 millió 117 ezer korona volt, 1973- ban már 20 millió 940 ezer korona. Az állattenyésztésben a bevétel az 1963-as évi 2,5 millió koronáról a múlt évben már 9 millió koronára emelkedett, a növénytermesztésé pe­dig szintén 2,5 millióról 10,5 millióra. Az 1455 hektár szántóföld területű közös gazdaságban idén elég szép hektárhozamokat értek el gabonából. A búza hektárhozama 50,20, az árpáé pedig 52,30 mázsa volt, pedig elég hu­muszszegény földdel rendelkeznek. A szakszerű irányítás, a korszerű gépek és vegyszerek alkalmazása, az agro­technikai határidők betartása és a tagság lelkiismeretes munkája hozta meg az eredményt. Igazi parasztbe­csülettel gaboneeladási tervüket 110 százalékra teljesítették. A Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánknak a Szovjetunió által való felszabadítása 30. évfordulója tiszteletére 8 vagon árpával teljesítették túl eladási ter­vüket. A begyűjtési munkákban külö­nösen Mokos János, Vízik János és Major Miklós kombájnos jeleskedett. Negyedszázad alatt tehát sokat fej­lődött ez a valamikor sok nehézség­gel küzdő szövetkezet. Azonban a si­kerek ellenére még nagyon sok lehe­tőség van a termelés fokozására. Ne­hezen bontakozik ki a szakosítás. Je­lenleg még mindig mintegy harminc fajta növényt termesztenek, tehát nem végrehajtásában. Propaganda tevé­kenységünkben nagy segítséget nyújt számunkra a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének járási bizottsága. Ez a segítség elsősorban a szocialista munkabrigád címért küzdő kollektí­vák megszervezése volt. Ma már két ilyen kollektívánk van, éspedig a jab­loňoví és a rašovi részlegen dolgozó fejűbrigádok. Szövetkezetünk tagjai tudják a földművesszövetkezetek társadalmi feladatainak fontosságát, nagy jelen­tőséget tulajdonítanak ennek a tevé­kenységnek és ezért az évzáró köz­gyűlésen egyhangúan jóváhagyták szövetkezetünk társadalmi tevékeny­ségének tervét. Nemcsak a vezető dolgozók, hanem az egész tagság eszmei-politikai nevelését nagy figye­lemmel kísérjük. lehet megoldani kellő mértékben a gépesítést. A tervek szerint a Jövőben csak öt fajta növényt termesztenek és az egyes munkálatokat annyira gépesítik, hogy a lehető legkevesebb fizikai munkára lesz szükség. Az el­képzelések szerint az asszonyok min­den másnap otthon maradhatnak. Ily­­módon több idejük jut a házkörüli tevékenységre, a gyermekek nevelé­sére, Oj szociális berendezések építé­sével lehetővé teszik, hogy a dolgozók a napi fáradságos munka után meg­­fürödhessenek, tisztálkodhassanak. A szövetkezetben dolgozó száz fiatal ré­szére is egyre jobb élet- és munka­­körülményeket teremtenek. Ezt ők jó munkával igyekszenek meghálálni. A Sárai István vezette szocialista mun­kabrigád címért versenyző kollektíva, kötelezettséget vállalt a gépek jobb karbantartására és az üzemanyag csökkentésére. A vezetőség komoly beruházásokat irányzott elő a szövetkezeti központ építésére is. Három és fél millió ko­ronás beruházással a közös gazdaság építő csoportja irodaházat készített, szociális helységekkel együtt. Az ezer szeméLyt befogadó kultúrházban iga­zán jól érezhetik magukat a tagok. A kedvező lehetőségek megteremtése után jól működnek a tömegszerveze­tek, amelyek tevékenységét nagyban elősegíti a szövetkezeti klub. A CSE­­MADOK helyi szervezete a legaktí­vabb. Ennek aktív színjátszó csoport­ja, irodalmi színpadja és Bajnóczi Magda vezetésével jól működő ének­kara van. A CSEMADOK-tagok többsége a szövetkezetben dolgozik és a veze­tőség fellépésükhöz bármikor autó­buszt bocsájt rendelkezésükre, díjta­lanul. Az énekkar még az országos döntőbe is bejutott, ahol jó helyezést ért el. A közös gazdaság aratási ün­nepélyén is nagy sikerrel szerepelt. A nagy családban ma igazán min­denki jól érezheti magát, mert a jó kereseti lehetőségek mellett alkalma nyílik a szórakozásra, a pihenésre és a művelődésre is. Kurucz Lujza Nagy segítségünkre van a szövet­kezeti munkaiskola és a Haladó Ta­pasztalatok Iskolája. Az oktatás eme formáiban a szövetség járási bizott­ságának segítsége nagyon hatásosnak bizonyult. Sajnos, megfelelő termek hiányában e téren nem értünk el olyan eredményeket, amilyeneket sze­rettünk volna. Reméljük, hogy itt is javulást érünk majd el szövetkeze­tünk szociális-kulturális épületének felépítése után. Szövetkezetünk vezetősége teljes mértékben magáévá tette a földmű­vesszövetkezeti krónikák gondolatát. Ezért szövetkezetünk krónikájának elkészítéséhez megteremtettük a szük­séges feltételeket. A tömegpolitikai munka területén szeretnénk a szocia­lista munkaverseny mozgalmat előre­vinni. Ez évben még három olyan kol­lektíva léthehozásán fáradozunk, a­­mely bekapcsolódna a szocialista mnnkabrigád mozgalomba. Munkáju­kat rendszeresen értékeljük majd és megadunk nekik minden tőlünk tel­hető támogatást. A szocialista munka­verseny eredményeit az SZFSZ járási bizottsága útján megfelelő módon nénszerösítiiik. A kulturális- és nevelőmunka terü­letén — az üdülési és gyógyfürdői utalványok elosztásán kívül — igyek­szünk növelni a politikai nevelőmun­ka színvonalát és az újságok előfize­tését. Bekapcsolódunk az újító moz­galomba is. A szövetkezet egyes rész­legein igyekszünk jó minőségű szo­ciális és kulturális létesítményeket felépíteni. Természetesen továbbra is méltó módon gondolunk azokra a tag társainkra, akik életútjuk jelentős év­fordulóit ünnepük, valamint akik az egész életükben végzett becsületes munka után nyugdíjba vonulnak. Ing. JÄN NEUBAUER Az Igazi költői képek a helyszínen mutatják meg értéküket. Az idegen könnyen észre veszi, hogy milyen mű­vészi remeklés ez a táj. A hídról be­látni Raslavicét. Raslavice nagy köz­ség, vasútja is van. Parasztjai büszkék voltak múltjukra, gazdagságukra. Budovaný múltja más. Itt az urasá­gon kívül a kisbirtokos családok is tönkre mentek, ősi virtus szerint el­mulatták földjeiket és az a szegény Buclovany-i zsellér megvenni nem tudta. Jó raslavlcei gazdák vásárol­ták meg, fogyott a föld, rosszabbodott a megélhetés és ezért a községből so­kan a tengeren túlra mentek szeren­csét próbálni. Ján Kucharik, a szövetkezet alapító tagja, aki még ma is a szövetkezet pénztárnoki funkcióját tölti be, ven­déglátásra Invitál. Kétszintes házában hallgatom az öreget. Büszkén mondja a múltat, érezni szavaiban, ott harcol valamelyik partizán alakulatban a szabadságért. — Bejártam Amerikát, Kanadát és Argentínát, még sem tudtam semmire sem vinni. A fiatalságomat elvándo­roltam, — mondja. Roskad a súly alatt, amíg kiszedi a szekrényből a falu múltjáról feljegy­zett írásait. Sorra veszem a füzeteket. Az egyikből megtudom, hogy Buclo­­vanynak 270 lakosa van. A szövetke­zet 1952. július 28-án alakult meg 432 hektár földterületen. Az alapító tagok névsora között találom Estók János nevét. Róla sok van feljegyezve. Részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben is. Sokat tett a szövetkezet megszilár­dításáért. Hetvenkét éves létére még ma is az építkezési csoportban dolgo­zik. Az első években nehéz körülmények között gazdálkodtak. Nem termett a föld. Búzából 8, burgonyából 100 má­zsás hektárhozamot értek el. A tehe­nek még ezer liter tejet sem adtak évente, így nem csoda, hogy a szövet­kezet szétesett. A forradalmárok, a régi kommunisták nem adták fel a reményt, a szövetkezetei újra megala­kították. Azóta sok víz lefolyt a Topl'a folyón. A szövetkezet élére hozzáér­tő, tanult emberek kerültek. Járjuk a falut. Egy hatalmas almás­kerten indulunk át. Onnan az út el­keskenyedik és krumpliföldön visz az ösvény. Aztán már pár lépés és ott az új óvoda, közvetlen az új iskola mel­lett. Húszán alszanak a kis ágyakon. Húsz parasztgyerek. Míg szüleik a mezőn dolgoznak, addig az ő álmuk nyugodt és csendes. Levegőjük hús és friss. Talán ők lesznek azok, akik be­fejezik azt, ami ma kezdődött. Buclovany-i utamon kalauzomnak szegődik Juraj Katuščák, az üzemi pártszervezet elnöke is. Az őshonos Buclovany-i, aki honvágytól űzve jött haza külföldről. Arnyatlan utcákon, naptól égetően, meleggé hevült asz­falton járunk, ösvényekre tévedve, a patak partján keresvén pihenést. Míg nézek jobbra és balra, hallom, mint sorolja hűségesen és pontosan azt, amit tudni illik: A községben 56 ház van, valamennyi újjáépült. Eltűn­tek a penészes faházak, helyükben korszerű „kastélyok“ épültek. Televí­zió, fürdőszoba, gáztűhely és a sze­mélygépkocsi ma már természetes Buclovanyban is. Hozzátartozik a mo­dern élethez. — Mindezt kommunista pártunk messzemenő támogatásának köszönhet­jük— mondja Katuščák elvtárs. Köz­ségünkben is a párt vezető szerepe dominál. A párt alapszervezete min­denütt jelen van, nélküle semmi sem történik a faluban. A kommunisták mutatják az utat és maguk járnak elől Jó példával. Az alapszervezetünknek 24 tagja van. Az idén két fiatal trak­­torístát vettünk fel a párt soraiba. — Szövetkezeti dolgozóink saját bő­rükön tanultak meg nagyüzemi mód­szerekkel gazdálkodni — veszi át a szót Ján Kačmár elvtárs. Tavaly 27 mázsás hektárhozamot értünk el bú­zából, de a progresszív szovjet búza­fajták 38 mázsát adtak hektáronként. Az idén már harmincöt mázsás átla­gos hektárhozamot értünk el. Burgo­nyából 250 mázsát adott minden egyes hektár. Az id.én szépnek mutat­kozik a burgonya és ha az időjárás is kedvez, elérjük a hárömszáz mázsát hektáronként. A szövetkezet elnökétől megtudtam azt is, hogy az állattenyésztést • sertés és szarvasmarha tenyésztésre szakosí­tották. Különösen a szarvasmarha­tenyésztés hoz szép jövedelmet a kö­zös gazdaságnak. A törzskönyvezett bikákért és az üszőkért másfél millió koronát kaptak a múlt évben. Jelenleg a napi tehenenkénti átlagos tejhozam 14 liter. De még ezzel sincsenek meg­elégedve és úgy vélik, hogy az etetés korszerűsítésével még több tejet fej­hetnek. A jövőben többtermelésre ser­kentő bérezéssel akarják fokozni majd az árutermelést. A Buclovany-i szövekezet valóban sokat fejlődött az elmúlt években. Az árutermelés 1970-es évhez viszonyítva megkétszereződött, de emelkedett a tagság béralapja is. Egy tízórás mun­kanapra ma a szövetkezet átlagban 105 koronát fizet. A szövetkezet dolgozói a szocialista munkaverseny keretében bekapcsolód­tak a „Szocialista módon élni és dol­gozni“ mozgalomba. Az állattenyész­tési dolgozók közül Mária Halžová, Anna Mecíková fejőnők a Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért verse­nyeznek. Vállalták, hogy az év végéig elérik a tehenekénti 3500 literes évi átlagos tejhozamot és terven felül 50 ezer liter tejet adnak a közellátásnak. Literenként húsz fillérrel csökkentik a tejtermelés költségeit. Mária Tamášová a szarvasmarha hizlalásban ért el jó eredményeket. A múlt évben egy kilogramm húst ti­zenhárom korona költséggel állított elő. A többi dolgozóval együtt kötele­zettséget vállalt, hogy idén a húster­melés költségét kilogrammonként két koronával csökkentik és terven felül száz mázsa húst termelnek. A féléves eredmények arra engednek következ­tetni, hogy a vállalásukat teljesítik, mert a napi darabonkénti átlagos súlygyarapodás 1,10 kilogramm. Anna Slasarová sertésgondozó cso­portja szintén a szocialista munkabri­gád cím elnyeréséért versenyez. A lel­kes csoport vállalta, hogy a hízóknál elérik a hatvan dekás napi átlagos súlygyarapodást és anyakocánként egy év alatt húsz malacot választa­nak el. Az év végéig terven felül öt­ven mázsa sertéshúst adnak el és a hústermelés önköltségét kilogram­monként kilenc koronára csökkentik. Eredményes szocialista munkaver­seny bontakozik ki a traktorosok kö­zött is. Ondrej Kmeőík brigádja a gé­pek jobb kihasználásával, a munka minőségének Javításával, üzemanyag- és alkatrész megtakarítással járul hozzá a szövetkezet jövedelmének fo­kozásához. A közös gazdaság vezetősége egyre jobb élet- és munkakörülményeket'te­remt a dolgozók számára. Az új, szó-, ciális épületben fürödhetnek, tisztál­kodhatnak és átöltözhetnek. Az étte­remben naponta ötvenen étkeznek. A jó kereseti lehetőség a munka kultú­rájának magas foka a közös gazda­ságban vonzza a fiatalokat is. Például Mária Ondusková, a járás székhelyén Bardejovban a cipőgyárban dolgozott, ma a szövetkezetben mint fejőnő te­vékenykedik. Elmondotta, hogy a gyárban alig keresett kétezer koro­nát havonta, a szövetkezetben pedig megkeresi a háromezret s nem kell ingáznia. Az élenjáró közös gazdaság igazán otthona minden tagnak, mert megta­lálja benne a kereseti, és szórakozási lehetőséget. AZ ÚJSÁGÍRÓ MEGJEGYZÉSE: Buclovanyban a fejlődést nem lehet megállítani. A termelést most már csak az erők összpontosításával, opti­mális nagyságú üzemekben lehet megvalósítani. Márpedig a Buclovany-i és a többi három szomszédos: kopriv­­nicei, Stul’any-i és a raslavicei szövet­kezet jelenleg eléggé elaprózza azo­kat az erőket, amelyek földjeikben, gépekben, épületeikben és szakembe­rekben vannak. Sokkal jobban lehet­ne gazdálkodni velük, ha közös irá­nyítás alá kerülnének. Vagy nézzük az állattenyésztés ügyét. Raslavicén már csaknem teljesen kész az új hízó­marha telep. Koprovnicán pedig nem­sokára befejeződik egy komplex tehe­nészeti telep építése. Stufanyban ser­tésfarm épül. Ezt a kétféle telepet, a tejtermelőt és a hústermelőt az eddi­gi gyakorlat tapasztalatai szerint kü­­lön-külűn csak nagy nehézségekkel lehetne üzemeltetni. Ezek a nehézsé­gek a társulással megszűnnének. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a négy „kicsiből“ rövidesen egy „erős“ szövetkezetei létesítenek, ami meg­szünteti a termelés aránytalanságait. Illés Bertalan A mezőgazdasági üzemekben még sok helyütt vannak lovas fogatok. A szüreteidnél is nagy hasznát veszik a „nyolclábú“ traktoroknak. foto: —tt— NE FELEDKEZZÜNK MEG A TÁRSADALMI FELADATOK TELJESÍTÉSÉRŐL Az emberről való gondoskodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents