Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-13 / 28. szám

1974. július 13. SZABAD FÖLDMŰVES iMiíÉBatimUmífifi ti TMнИШ1эт M munkáját. Teszik egyes munkáknál rendszer építését a múlt év tavaszán kezdték. Az építmény kivitelezésére 1 millió 390 ezer korona állt rendel­kezésükre, s a gabona utókezelésé­hez és tárolásához szükséges műszaki eszközök további 845 ezer koronát igényeltek. A szövetkezet dolgozóinak nagy igyekezetére vall, hogy az utókezelő rendszeri ez év májusában üzemké-v pesen át is adták, tehát idén a szö­vetkezet gabonája már ezen a rend­szeren keresztül jut az acéltartályok­ba és onnan pedig ideális szárazság­ezőgazdasági üze meink többségéber arra törekednek hogy a legfonto sabb munkaműve letek gépesítésé vei, automatizáló tegyék az emberek ezt azért is, mert még mindig sok emberi erő szükséges, viszont a ter­melékenység kicsi, tehát drágán melnek. Köztudomású, hogy a tudományos-И Iftq á D mondani, hogy а К 523 jelű előtisztító közegészségügyi szempontból is tel­jesen munkabiztonságos. Annyira zárt, hogy a por- és egyéb tisztátalan anyagok csak az erre a célra kialakí­tott rendszeren juthatnak ki a gépből, megfelelő légnyomással. A gép üze­melése teljesen biztonságos és vesz­teségmentes. Szólni kell arról is, hogy az órán­kénti 25 tonna teljesítményt 22 száza­lékos nedvesség tartalmú s mintegy 7 százaléknyi idegen anyaggal keve­redett búzánál kell értenünk. A ke­vésbé szennyezett, kisebb nedvesség­tartalmú gabonából 30 tonnát is ki­tisztíthat óránként. Az előtisztítót 4,1 kW-os villanymo­tor hajtja; hossza 2155, szélessége 2075, magasásga pedig 1880 mm. A gép súlya 950 kg. Rostáinak a lyuk­mérete felül 5, 9, 12 és 14, alul pedig 1,25—2 0. A társult szövetkezet elnöke J. Cho­­van elvtárs, a környező járásokból meghívott mintegy 200 résztvevőnek az átadáskor elmondta, hogy az év­­ről-évre javuló termelés megkövetel­te ennek az utókezelő rendszernek a kivitelezését. Ugyanis az utóbbi né­hány évben a magnemesítők megbízá­sából az új szovjet búzafajták szapo­rításával foglalkoznak, tehát tiszta, kiváló minőségű vetőmagot kell szál­lítaniuk a megrendelőknek. A szövet­kezet csak így öregbítheti jó hírne­vét. Az épület végében elhelyezett acél­silókban nem kevesebb mint 15 va­gon gabonát tárolhatnak, azonban szükség esetén további silók beszere­lése is lehetséges. Az NDK-ban ugyan­is akadnak olyan gabonatermesztésre szakosított gazdaságok, amelyek 24 acélsilóban tárolják a gabonát. Ennek az utókezelő rendszernek az üzembe helyezésével a munka termelékeny­sége a korábbihoz képest lényegesen javulhat. Az egész gabonabetakarítási idényben két személy elegendő az automatikus vezérlésű berendezések kezelésére. Acélsilók csoportja a szabadban. (foto: —Kai—j Természetesen a zavartalan üzeme­léshez járulékos építmények is kelle­nek. Ennek megfelelően a későbbiek során 497 ezer koronás költséggel egy fűtőolaj állomást is építenek és 800 ezer koronába kerül majd a kor­szerű úthálózat építése. Az utókezelő rendszert a szövetkezet építőcsoportja készítette, s a többi munkákat is az otthoniak végezték. Természetesen az Agrostav és a műszaki berendezése­ket szállító szakemberek felügyelete mellett. HOKSZA ISTVÄN 3D ÖTLET Hasznos újítás műszaki forradalom időszakát m]ük, s aki lépést akar tartani a korral, azaz többet, jobbat és olcsóbban akar termelni, annak bizony gondolkodnia kell mit, miért és hogyan tegyen, hogy le ne maradjon a többiek mö­gött. Tulajdonképpen amikor a koltai társult szövetkezetben elhatározták egy korszerű gabona utókezelő rend­szer megépítését, a fentiekre gondol­tak. A gazdaság a korábbi években jó színvonalat ért el. Termelésével a Nové Zámky-i (éreskújvári) járásban manapság az élenjárók közt emlege­tik. Ez abból is látható, hogy a leg­utóbbi három esztendőben búzából 45,8, árpából 40,5, kukoricából 48,3, cukorrépából pedig több mint 425 má­zsát ért el hektáronként. A tejterme­lésben szintén kitűnőek az eredmé­nyek, — túlszárnyalta a járási átla­got. A szóbanforgó korszerű utókezelő tartalommal tőhelyekre. A szövetkezet az átadáshoz meghív­ta az NDK-ból a műszaki berendezé­sek gyártóit, a PETRUS WUTHA vál­lalat képviselőit, továbbá az NDK bra­­tislavai konzulátusának kereskedelmi attaséját H. Nebe elvtársat, aki el­mondta, hogy a Kottán épített gabona utókezelő rendszer ezen típusa egy­előre egyedüli Szlovákiában, azonban az NDK kereskedelmi szervei a cseh­szlovák szervekkel való egyezmények értelmében hajlandóak további ha­sonló berendezések szállítására. Ennek az utókezelő rendszernek a szárító berendezése 3,5, előtisztítója 25, tisztítója pedig 7 tonna teljesít­ményre képes óránként. Az egész be­rendezés költségének visszatérülési ideje a kihasználás fokától függően 5—8 év. Az érdekesség kedvéért el kell A beérkező gabona ezekbe a tartályokba kerül. A Magyar Népköztársa­ságban a közelmúlt­ban gumi alapanyagból gabonatárolót szerkesztet-Gabona­tároló gumiból tek. A fejlesztésben any­­nyira előrehaladtak, hogy a gumiból készült gabona­­silókat öt változatban — 25, 50, 75, 100 és 125 ton­na szemestermény befoga­dására — gyártják. Nagy előnyére szolgál, hogy „felépítése“ mind­össze pár órát vesz igény­be. Ebben a silóban a sze­mestermény teljesen vé­dett a külső nedvességtől, a világosságtól és a leve­gőtől. Kiürítése a szokott módon történhet, s ha új­ra nem töltik meg, akkor kiengedik belőle a leve­gőt és fedett helyen rak­tározhatják. A szakembe­rek azt állítják, hogy a gumiból készült szemes­­termény-tároló 20 évig is használható. Ezzel kapcsolatban ná­lunk felvetődhet a kérdés: nem lenne-e jó az ilyen gumiból készült silók be­szerzése? Hiszen köztudo­mású, hogy főleg a nyu­gat-szlovákiai kerületben problémák mutatkoznak az idei termésű gabona el­raktározásában! —hai— a Szovjetunióban A Szovjetunióban a közelmúltban megkezdték a jelocska Z—8 típusú halszálkás elrendezésű fejőhá­­zak berendezéseinek sorozat gyártását. Ez a rend­szer a régi típusokhoz képest automatikus tisztító­val, abrak-adagolóval, továbbá a tőgyek öblítéséhez szükséges vízmelegítővel is rendelkezik. A fejőház berendezéseinek a működése teljesen automatizált. Nagyon hasznos berendezése a fejőháznak a tej továbbítását célzó automatika, valamint a fejőállá­sok nyitását és zárását végző pneumatikus szerke­zet. A fejőházban 600 tehenet fejhetnek, s a kifejt tej a hűtőtárolókba jutása után várja a további keze­lést vagy az elszállítást. A korábbi típushoz képest az új fejőház üzemelési költsége 37 százalékkal ki­sebb, teljesítménye azonban több mint 1,5 százalék­kal nagyobb. (N. S.) mely köz­kincs! Mezőgazdaságunk — és a vele kapcsolatban levő part­nerszervezetek tevékenysé­gét a sokrétűséggel jelle­mezhetjük, Ennek velejáró­ja, hogy a racionalizálásra, az újításra is tág lehetősé­gük kínálkozik. Ebben nem képez kivételt a mezőgazda­­sági építkezés sem. Rövid írásunkban szeret­nénk bemutatni a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Járási Meliorációs — Építke­zési Társulás két dolgozójá­nak, Petrovics Pál építési részlegvezető, és Németh Lajos általános részlegveze­tő újítását. Elöljáróban meg kell je­gyezni, hogy korábban a korszerű —aljazó nélküli — sertéshizlaldák rácspadoza­tai öntöttvas elemekből ké­szülik. A két szakember azonban megállapította, hogy ezek az elemek meglehető­sen drágák és szállításuk, valamint elhelyezésük na­gyon munkaigényes. Érthe­tően, lehetőséget kerestek egy olcsóbb, ésszerűbb gyár­tási, illetve szállítási eljá­rásra és találtak is. Acéllemezből elkészítették a 105X20 cm-es rostok bor­dáit (formáit] és hamarosan megkezdték a betonelemek gyártását. A rostok elkészí­téséhez egy köbméter be­tonba 300—350, esetleg 400 kg cementet; s 1 köbméter anyaghoz 180 kg 6, esetleg 8 mm-es gömbvasat használ­tak. A leírt módon elkészült 105X20 cm nagyságú rost­elemek 350 kg terhet bírnak el. Egy darab betonrost 100 koronával olcsóbb mint a korábban használt öntött­vas. A jó tapasztalat alapján a járás több szövetkezetében maguk készítik a vasbeton­rostokat, s a gyártást a szomszédos komárnoi (ko­máromi) járásban is meg­kezdték. így az újítás köz­kinccsé válik. —hal—

Next

/
Thumbnails
Contents