Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-26 / 43. szám
1974. október 29, SZABAD FÖLDMŰVES rr kat izgultunk, milyen eredményt érünk el — említi Pócs Vili. Nehéz a szüretelés és még a kezdet kezdetén vagyunk, de már tudjuk, hogy elég eredményes évet zárunk. A hozamok alacsonyabbak lesznek mint a jé években, de a minőség tűrhető, a must 17—20 cukorfok között mozog és ami a leglényegesebb, eddig még nem akadt rohadt, penészes szem. — A szomszédos szövetkezetben mást tapasztaltunk — vetem közbe. — Nem tudom ők hányszor és mivel permeteztek. A mi szövetkezetünkben nem sajnáljuk a pénzt a legdrágább permetanyagért sem, ha az szükséges és kapható. Gondolom nálunk a zöldrothadás elleni védekezésnél sokat segített, hogy szeptember 1. és 4-e között 0,15 százalékos Topsin—M-el permeteztünk. Most már az a legfontosabb, minél előbb leszüreteljük a szőlőt, csak ne essen egy pár napig, majd csak boldogulunk. Hiszen nemcsak a szaktanintézet fiataljai, hanem a falunk diákjai is segítenek. Ma délutánra szintén várunk vagy hetvenet közülük. A gyerekek örömmel végzik a munkát, mert nem kell hajlonganiuk, hiszen a szőlősorok legtöbbje magasvezetékes. — Gépi szüretelésre nem gondoltak még? — kíváncsiskodom. — Dehogy nem, — hangzik a határozott válasz. — A telepítések sortávolságát aszerint szabályozzuk. Csakhogy ilyen talajon aligha boldogulnánk a géppel. Ha lesz is kombájnunk, akkor is számolni kell a mostoha időjárással és újból szükségessé válik a társadalmi összefogás. P 6 c s Flórián, az alsópéteri szőlőtelepítés „mestere“ lassanként átadja a stafétabotot a fiataloknak s 6 főleg a borkészítéssel, tárolással foglalkozik majd a jövőben. A szakember kimutatása szintén igazolta a szőlő jő minőségét, hiszen a borüzemben értékesített szállítmányok kilója hét-nyolc korona között váltakozva kelt el. A veterán szakember már jó előre gondoskodott, hogy a szüretre legyen egy pohárka kostoló az új termésből. Mi is koccintottunk a sárgán csillogó poharakkal, erőt, egészséget kívánva egymásnak és azoknak, akik bár még iskolapadokban ülnek, más-más munkahelyen dolgoznak, de társadalmi összefogásban szorgalmasan segítenek a termés mielőbbi betakarításánál. —tt— FEJLŐDIK A FAFALU A népművészeti rajzokkal ékesített falumúzeum. A krónika szerint favágók csoportja szalonnázás közben határozta el, hogy a csendesen csobogó hegyipatakocska partján települést létesít. Példájukat egyre többen követték és Ciőmany lélekszáma a második világháború előestéjén már elérte az 1700-at. Annak ellenére, hogy a környező hegyek nem nyújtottak mindenki számára megélhetést, aki itt született, az örökre megszerette a források hűs vizét, boldogan hallgatta a fák susogását és örömmel töltötte szabad Idejét népi hímzésekkel ellátott faházacskájában. A község mintegy nagy színes virág, úgy húzódott meg a bércek védelme alatt, a patakocska két partján. A lakosság száma sosem volt teljes, mert nyáron a lányok és fiatalasszonyok sommásként dolgoztak a délvidéki földbirtokokon, az ügyesebb és erőteljesebb férfiak pedig nehéz ladikokat cipelve a hátukon, ajtók és ablakok kitört üvegeit pótolták. Vándorútjaikon eljutottak egészen Dalmáciáig. Nagy ünnep volt, mikor a megélhetéshez szükséges pénz megszerzése után visszatértek otthonukba. Számtalan versike, népi monda örökíti meg a település lakóinak szomorú életét. Télen férfiak és asszonyok egyaránt hímzett papucsokat készítettek, amelyeket távoli vidékeken értékesítettek. Jozef PieS, a helyi nemzeti bizottság elnöke beszélt nekünk látogatásunk alkalmával a nehéz múltról. Tovább szőve a beszélgetés fonalát, megemlítette, hogy a nehéz sorsra ítélt hegylakók többször fellázadtak, és amikor a párt felhívására a szlovák nép fegyvert fogott, 1944. szeptember 4-én megalakították a tizenkét tagú forradalmi nemzeti bizottságot, amelynek az élére Andrej Radent választották. A német fasiszták azonban hamarosan rátörtek a falura és felgyújtották a békés otthonokat. Harmincöt faház teljesen porráégett, a forradalmi nemzeti bizottság elnökét pedig halálra kínozták. A község 65 lakosát a nürnbergi haláltáborba hurcolták. A többiek a hegyekbe menekültek és a különböző partizánalakulatokhoz csatlakoztak. Közülük heten életüket áldozták a szlovák nép függetlenségéért. A felszabadulás utáa nyomban hozzáláttak az újjáépítő«! munkálatokhoz. Amikor minden cs#lád számára otthont létesítettek, igyekeztek munkalehetőséget biztosítani mind a férfiak, mind a nők számára. Sok-sok utánjárással végre elérték, hogy 1949-ben megindulhatott a „Rajčanka“ üzemecske, amely azóta gyarapodott és ma már 120-an a legkorszerűbb gépekkel készítik az Európa-szerte ismert Čičmany-1 papucsokat. Mindenki örül a munkalehetőségnek, és ezért a lehető legjobb munkát igyekszik TTyűjtani. Az újítócsoportok javaslatainak gyakorlati alkalmazása többezer korona értékű megtakarítást eredményezett az üzem számára. A Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint hazánknak a Szovjetunió által való felszabadítása 30. évfordulója tiszteletére a termelési tervet lényegesen túlteljesítik. A választási programterv teljesítése megváltoztatta a falu arculatát és megnyitja az utat a „külvilághoz“. Eddig ugyanis csak egy harmadosztályú bekötő úton juthattak el Rajecké Teplicére. A lakosság többezer korona értékű társadalmi munkát vállalt á 18 millió korona költséggel épülő új út építési munkálataiból. Érdekük, hisz ha átadják rendeltetésének ezt az utat, 80 kilométerrel lerövidül a távolság Ciőman és Bratislava között. Nem kell tehát kerülő úton jutni céljukhoz, és a turisták is rövidebb idő alatt juthatnak el a muzeális értékű községbe. Ä helyi nemzeti bizottság arra törekszik, hogy minél jobb élet- és munkakörülményeket teremtsen a fiatalok számára is. önkéntes társadalmi munkával gyors ütemben készül a sportstadion és a sípálya. Kitisztítják és rendbehozzák a patak medrét. A lehető legnagyobb segítséget nyújtják az új családiházak építőinek. Fejlődik, épül, szépül a már kétszer porráégett fafalu. A szomorú sors sohasem ismétlődhet meg, mert a nép vette kezébe a hatalmat és a párt vezetésével formálja életét. Az ablakosok ládikői már csak a falumúzeumban találhatók meg. Nem kell többé hétországon keresztül vándorolniuk. BÁLLÁ jÖZSEF A diákokseqítsifye, auttufűi ét 'A lányok — mit sem törődve a borongás idővel, — olyan álljt páráncsolóan Integettek, hogy a gépkocsivezető akaratlanul is rálépett a fékpedálra. A tarkaruhás leánysereg, a főút mentén soroló szőlőben szedte a jónedvű gyümölcsöt. Bár ki tudja; mennyire lesz ízletes, aromás bor az •léggé romlásnak indult fürtökből. B e r é n y t Lajos, a chotini fhetényi) szövetkezet szimpatikus arcú segédagronómusa vajmi keveset4 tud mondani az idei nehéz évről. A megnyerő arcú fiatalember „mundérban" szolgálta a hazát és csak néhány napja szerelt le és ezernyi tennivaló közepette cseppent a közösbe. — Szegény a szüretünk — említi panaszosan — tavasszal jelentős volt a fagykár, most pedig a megmaradt fürtök indultak romlásnak. Már jóval előbb meg kellett volna kezdeni a szüretet, de hát mindennap esett. Talán ma nem erednek meg az ég csatornái és végre valahára hozzáláthatunk a fontos tennivalókhoz. Az efsztagok a dohányban és a kertészetben siettetik a betakarítást. A szüreteléshez csak a komáromi magyar gimnazista lányokkal láttunk hozzá, az ő ügyességükön múlik, mennyit szednek le. A jókedvű diáklányok kísérője Oláh Imréné és Fonód Sándorné. ök mesélték, hogy a gimnáziumból minden osztály öt-öt napot dolgozik le évente mezőgazdasági üzemekben s főleg a betakarításban segédkeznek. A hetényiekkel már évek óta szerződése van az iskolának, és szükség esetén a közös irányítói mindig számíthatnak a tanulókra. Mindig, de ezen a nehéz őszön különösen nagy szükség van a diákok szorgos kezére. A Dolný Peter-i (alsópéteri) magasvezetéses szőlőtáblák között süppedős talajon jutunk el a szüretelők közé. Meglepett, mennyi sok fiatal legényke szedi a gazdag fürtöket. Nem soká kellett csodálkozni, mert hamarosan megtudtam a fiúk kilétét. A Hurbanovói jOgyallai) Gépjavító Szaktanintézet tanulói — mintegy 56-an — végzik a sürgős betakarítási munkát. — Már esztendők óta szerződéses iszonyban vagyunk az alsópéteriekkel, mondja magyarázatul Lajos Benő tanító. Evenként mintegy háromezer órát dolgoznak le az efsz-ben a szaktanintézet tanulói. — Valóban nagy szükségünk van a fiúkra — vette át a szót P 6 c s Vilmos, a fiatal vincellér. Szövetkezetünk jelentős területen termeszt paradicsompaprikát és ott még sürgősebb a szedés, mert napról-napra fennáll a fagyveszély. A két fiatal vincellér jelentős szőlőbirodalmat irányít. Eddig már 72 hektár fordult termőre és 36 hektárnyi az új telepítés. . ‘ Pécs Vilmos vincellér a birodalmában. Pócs Vilmos és a még fiatalabb jankovics József szőlészeti szakiskolát végeztek, és most mindketten a Modrai Szőlészeti Műszaki Középiskola levelező tagozatán folytatják tanulmányaikat. — Kemény év után vagyunk és somm A komárnoi Magyar Gimnázium „aranykezű“ lányai a lietényi határban szedik a szőlőt. A gépjavító szaktanintézet tanulóival nagyon elégedettek az alsópéteri szőlészetet irányító szakemberek. Foto: —tt— A verseny serkentő A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mellett működő — őszi munkákat irányító bizottság, — is rendszeresen foglalkozik az őszi munkák menetével és hangsúlyozza, hogy nagy a lemaradás a betakarításnál és a vetésnél. Mivel az időjárás továbbra sem kedvez, a mezőgazdasági üzemek nagyon szívesen fogadják az iskolák, hivatalok és intézmények, valamint a védnökségi és más üzemek segítségét, akik sokat tehetnek a munkák gyors elvégzése ügyében, főleg a munka után, vagy szabad szombatokon és vasárnapokon. A mezőgazdasági dolgozóknak sokat segítenek a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Járási Bizottságai is a szocialista munkaverseny, valamint a készenléti csoportok megszervezésével és a jó munkaeredmények propagálásával. Például a senicai járásban a mezőgazdasági igazgatóság versenyt hirdetett a gépesített csoportok részére, melyek részt vesznek az őszi munkákban. A járás mezőgazdasági területét két csoportra osztották. Az első csoportba a nehéz kötött talajú területet és a másikba a könnyebb talajokat sorolták. Ha valamelyik csoport túlteljesíti a versenyre előírt normát, akkor minden többlet hektár betakarítása után külön jutalomban részesül. Például: ha a háromsoros répakiszántóval 60 hektárt (az előírt normal kiszántanak, akkor a gépesítő csoport 600 korona jutalomban részesül, és minden azon felüli hektár után 10 korona külön jutalmat kap. A Radošovcei Efsz vezetősége például elfogadta a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) járás felhívását, mely az őszi munkák gyors és veszteségmentes betakarításáról, valamint a cukorrépa többlet eladásáról szól. Egyben felhívta a senicei járás összes mezőgazdasági üzemeit a versenyfeltételek elfogadására. Az említett szövetkezet nagy hagyományokkal rendelkezik a cukorrépa termesztésben. Például az idén is a 70 hektárról 27 ezer 300 mázsát terveztek, de a versenyfelhívásuk alapján vállalták, hogy ezt a menynyiséget még 20 vagonnal túlteljesítik.- —jp— A nagyüzemi szőlőtermesztés „atyja" Zömök, megnyerő arcú férfi Varga József, a dél-szlovákiai nagyüzemi szőlőtelepítés egyik úttörője. Ezelőtt tizenegy esztendővel, mint érettségiző „diákkal“ találkoztam Varga elvtárssal, az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában. Akkor sem ekartam elhinni, hogy közel jár az ötvenhez, és ahogy most elnézem, alig redős homlokát, kétlem, hogy átlépte a hatodik X határát. Dehát az anyakönyv ezt igazolja, hogy hatvan esztendővel ezelőtt jelentette be Varga bácsi a jegyzői hivatalban, hogy fia születelt. Szálltak az évek és a földszerető búcsi fiatalember a felszabadulás után a gépek birodalmába került. A szomszédos Gbelcei (köbölkúti) Gép- és Traktorállomáson közel egy évtizeden át töltött be különböző funkciókat. A faluban jól ismerték a készséges szakembert és örömmel vették, amikor „kötélnek“ állt és elfogadta a községben az agronómusi funkciót. Egy-két év eltelte után a közös irányítóival összedugta a fejét és elhatározták, hogy a ritka árpát, rozst termő, meredek domboldalakat szőlővel és gyümölccsel telepítik be. A nem kis feladat megoldását Varga elvtásra bízták. Azóta ismét eltelt egy évtized, és a rossz talaj napjainkban már „aranyat“ terem. Érthető, hiszen az elmúlt esztendőben is 163 mázsás hektárhozamot értek el átlagban szőlőből, s emellett oltványért és szemzőanyagért is jelentős összeg folyt be a közös kasszájába. Tavaly egyesültek a szomszédos Nová Vieskával (Kisújfaluval), s azóta 180 hektár a korszerű szőlőtelepítésük, és. gyümölcsösük is van 135 hektárnyi területen. Ennek a nagy területnek az irányítása komoly szaktudást, odaadó munkát igényel. Ezt csak úgy lehet jól végezni, ha valaki állandóan tánul, hogy másokat taníthasson. A főkertész nem restelli a könyvek, folyóiratok lapjait böngészni és tud időt szakítani az érdemes szaktanácskozásokra is. így vált ismertté országszerte és szerzett komoly tapasztalatokat, adott jó tanácsokat százaknak, akik bizalommal fordultak hozzá. Persze ezernyi gondja mellett még arra is szakít időt, hogy tollat fogjon, megírja tapasztalatait s ezáltal tanácsokat adjon másoknak. A Szabad Földművesbe számos szakcikket írt, amelyeket ezrek olvastak, szűrték le belőle a tanulságot és éltek javaslataival. Mint lapunk szerkesztő bizottsági tagja, rendszeres olvasója és bírálója, sok hasznos tanáccsal járul hozzá a Szabad Földműves színvonalasabbá tételéhez. Varga Józsefet, szerkesztő bizottságunk tagját, külső munkatársunkat, a jó barátot, 60. születésnapja alkalmából lapunk munkatársai és olvasóink' nevében szeretettel köszöntjük és kívánunk erőt, egészséget további életútjához. — tt-* Л Jozef Piei, a helyi nemzeti bizottság elnöke
