Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-19 / 42. szám
1374. október ITT' 14 SZABAD FÖLDMŰVES ^ igen előnyös az ilyen rekonstrukció, mivel aránylag csekély befektetéssel jelentős munkaerő megtakarítást eredményez. A fizikai munka kiküszöbölését, illetve csökkentését jelen ti, hogy az átépített istállóban a takarmányokat felszedőberendezéssel ellátott takarmánykocsikkal szállíthatják az istállóba és juttatják az etetővályúkba. A fejés is könnyebb, hiszen korszerű fejűautómaták végzik a munka dandárját. A tej hűtését egy átfolvós hűtőberendezés biztosítja és kellő űrtartalmú tartályokban tárolják az elszállításig. Az így átépített istállókban — már mint a szécsénkei szövetkezetben — 24,9 tehén jut majd egy dolgozóra, habár a kiadott szabvány csupán 18,2 tehén gondozását írja elő az ilyen rendszerű istállókban. Az Ipoly-menti Egyesített Szövetkezet Seéianky-l (szécsénkei) központi irodája mintha kihalt volna. Csupán a könyvelöségben dolgoztak még. Ez azonban érthető is, hiszen az őszi munkák szintén megkövetelik a jó gazdától, hogy a földeket járva ellenőrizze a munkák zökkenésmentes menetét. Azok számára, akik nem ismernék, bemutatjuk ezt a jól gazdálkodó, megnagyobbodott szövetkezetét. A szövetkezet mezőgazdasági összterülete 2017 hektár, ebből 1300 hektár a szántó, 400 ha a rét, 170 ha legelő, 80 ha szőlő és 25 hektár a kertészet. Komoly az állatállománya is, különösen a szarvasmarhaállomány. Jelenleg közel 1400 szarvasmarhát tartanak. Az állatok jobb elhelyezése, és a tehenészet fejlesztése érdekében igyekeznek farmjaikon a legkorszerűbb technikát alkalmazni. Viszont a gazdaságosságot szem előtt tartva, nem bocsátkoznak költséges építkezésbe, inkább a már meglevő, régi istállókat korszerűsítik, rekonstruálják. A rekonstrukció keretében ez év elején kezdték meg a szövetkezet Velká Ves-i (nagyJÉlusi) részlegén egy T—174-es tehénistállő korszerűsítését, s az építkezést a járási Mezőgazdasági Építkezési Társulás felügyelete alatt önsegélyes módszerrel végzik. Májusban kezdték az átépítés munkáit és előreláthatólag még az év vége előtt befejezik. Az átépítés célja, hogy megkönnyítsék a trágyakiszállítás és a takarmányozás műveletét és csökkentsék az itt dolgozók megerőltető fizikai munkáját. Az átépítés lényegében abból áll, hogy az istálló hosszában az állások alatt trágyaelvezető csatornát létesítenek, amely vízöblítéssel az ürüléket az istálló végében levő harántcsatornán •át a 400 köbméter befogadóképességű szennygödörbe juttatja. Az állások alatt haladó csatornát rostapadlóval fedik, új fejöautomatát szerelnek fel és átépítik a tejházat. A szécsénkei szövetkezetben már régebben üzemel az Ipeľské Predmostie-i gazdaságban egy átalakított <* Az ipeľské Predmostie-i (ipolyhid végi) részleg korszerűsített T 174-es istállója napközben üres, mivel a tehenek a közeli réten legelnek. Az újonnan létesített tejliáz berendezése lassan inár öregnek mondható, hiszen egyre korszerűbbeket gyártanak — mondta Papp Zoltán mérnök |a képen) a szövetkezet fnzootechnikusa. (A szerző felvételei.) V Ezek lényegében a Velká Ves-i istálló rekonstrukciója során elvégzendő legfontosabb munkák. Eredetileg a költségek előirányzata 1 millió 52 ezer korona volt. Az önse gélyes építkezési módszer alkalmazásával, amelynél a szövetkezet saját munkaerőit és saját építőanyagát használja fel, előreláthatólag jóval kisebb lesz. Bódzsár István, a szövetkezet ökonómusának véleménye szerint körülbelül 80 ezer koronát fordítanak majd az istálló átépítésére. A Veľký Krtíš-i Járási Termelési Igazgatóságon Illés Ladislav elvtárs, az igazgató műszaki helyettese tájékoztatott a szécsénkei szövetkezetben megvalósuló T—174-es istálló rekonstrukciójáról. Elmondotta, hogy tudomásuk szerint augusztusig 150 ezer koronát fordítottak erre az építkezésre. Véleménye szerint gazdaságilag és korszerűsített T—174-es istálló. Ezzel már bizonyos tapasztalatokat szereztek, amit a most átépítés alatt álló Velká Ves-i részlégen is alkalmaz nak. Erről érdeklődtünk Papp Zoltán mérnöktől, a szövetkezet főzootechhikusától. — jelenleg az istálló rekonstrukciója során pillanatnyilag az állásokat építjük be és egy DZ—100-as típusú fejőautomatát szerelünk fel. Ugyanakkor a tejházat is teljesen átépítjük. Eddigi tapasztalataink szerint a munkaerőmegtakarítás az átépítést követően jelentős, hiszen 6 személy, 6 férfi munkaerő megtakarítását eredményezi! Ha elkészülünk a nagyfalusi i istálló rekonstrukciójával, úgy e két átépített istállónk már számottevő megtakarítást jelent közös gazdaságunknak. A rekonstrukció költsége 5—6 év alatt térül meg. — Az átépítés előtt az egy liter, tejre jutó munkaköltség 75—80 fillér volt, az átépítés után pedig — amint erről a már üzemelő istállónkban meggyőződtünk — a munkaköltség csupán 40—45 fillért tesz ki literenként. Évi 1 millió liter tej kitermelése esetén hacsak 30 filléres költségmegtakarítást érünk el, ez 300 ezer koronát jelent. S mi ezekben az istállókban legalább 30 fillérrel olcsóbban állítjuk elő a tej literjét. Ez pedig nem elhanyagolható tétel a közös számára — mondotta Papp mérnök a' szövetkezet főzootechnikusa. " Ebben a szövetkezetben a dolgozók és a vezetők között a kölcsönös megértés és bizalom légköre uralkodik. Bárki megkérdezhetné, mire alapozom ezt a nézetemet. Válaszképpen egy kis epizódot említenék. Ottjártunkkor, amikor az Ip. Predmostie-i (ipolvhídvégi] átépített tehénistállót tekintettük meg, egy fiatalasszony jött kerékpáron — a főzootechnikust kereste. Eljött bejelenteni, hogy az esti fejéshez képtelen munkába állni, mert igen rosszul érzi magát, lázas. Papp mérnök sajnálkozva vette tudomásul a tényt, de mindjárt hozzátette — majd csak ipegleszünk valahogy. A szövetkezet fejőnőjét — mert ő volt a fiatalasszony — máris küldte haza, búcsuzásként pedig még utána szólt: „Aztán kímélje magát Aranka“. Ez a kis közjáték pedig véleményem szerint a dolgozók legnagyobbfokú megbecsülését és a kölcsönös bizalmat tükrözi. # * # A korszerűsítés, a rekonstrukció, hacsak az előbbiekben felsorolt adatokat vesszük is figyelembe, feltétlenül célszerű, kifizetődő befektetés annak ellenére, hogy néha az anyagbeszerzés, esetleg a gépi berendezések beszerzése bizonyos nehézségekbe ütközik. Az eredmény, a termelési költségek csökkentése s a jelentős munkaerőmegtakarítás, feltétlenül megéri a fáradságot. OBENAU KÁROLY Bemutatjuk a DZ-100 csővezetékes fejőberendezést Sok szakember számára talán már nem is hat újdonságnak a csehszlovák gyártmányú DZ—100-as csővezetékes fejőberendezés. Hogy mégis számos érdeklődőt vonzott a közelmúltban megrendezett bemutató, azt főként a fejőgéppel szerzett tapasztalatok indokolták. Kedvező véleményeket hallottunk a több éve működő csehszlovák fejőgépekről. Ha röviden össze kellene foglalnunk, mi jellemzi leginkább e fejőgépet, akkor ezt írnánk: az állatkímélő és megbízható üzemelés. Az állat — pontosabban — tehénkímélő fejés okát elsősorban a gép megfelelően kialakított vákuumértékeiben kell keresni. A vizsgálatok szerint a csővezetékben mért vákuum Könnyen tisztítható a DZ—100-as fejőberendezés. 380 Hgmm, a csővezeték végén 370 Hgmm, a tőgybimbőknál található tejcsőben pedig 320—360 Hgmm, amely megfelel a technológiai követelményeknek. Hozzájárul még a kíméletes fejőshez az is, hogy a fejőgumik szorosan tapadnak az egyes tőgybímbókhoz, így azok meggátolják a tögybimbók összeszorítását. A felsoroltak miatt a DZ—100 használatával — a csehszlovák szakemberek (állatorvosok, állattenyésztők, gépészek) szerint — csökkenthetők a tőgygyulladásből eredő állategészségügyi és gazdasági károk. A DZ—100 pulzátorának percenkénti üteme 50+4, az ütemarány pedig 2:1. Nyomásmegszakítójának teljesítménye 1200 liter tej óránként. Kollektorának kettős szerepe van: egyrészt megakadályozza a tej visszafogását, emiatt a fertőzés lehetősége kisebb mértékű, másrészt viszont az önműködő elzáró korlátozza a vákuumveszteséget. Nem utolsó szempont az sem, hogy a DZ—100 csővezetékes fejőberendezés könnyű gép: a fejőgép súlya 2875 gramm, a fejőkészlet összsúlya 100 gramm. A kötött tartású tehénistállóba beépíthető fejőberendezéshez vákuumforrásként kettős típuskombináció használható: Az egyes istállókba telepíthető tejvezeték-hossz alkalmas a hazai épülettípusokba való beépítésre. A félhurok A villanymotor teljesítménye A szivattyúnál levő vákuum A tejvezetéknél levő vákuum 380 Hgmm-nél a teljesítmény (liter/min.) hossz egyenes vezetéknél 110—120 méter. Egy hurokról, oldalanként 4—4 fejőkészülék, legfeljebb 8 gép működtethető. A DZ—100-as 9 tehenet fejhet órán-A gép fontos tartozéka a szivattyú. ként. A fejésl idő tehenenként 5,09 min, a vakfejés 3 sec, a gépi utófejés 44 sec, a manipulációs idő 50 sec. A fejés átlagos sebessége 1,2 Ut./min. Érdemes még megemlíteni, hogy a csehszlovák DZ típusú fejőberendezésekhez — DZ—2K, DZ—2KS, DZ—9K, SVL 40 + 40 4 kW 420—380 Hgmm 380 Hgmm 1330 SVL 60 + 40 4 kW 420—280 Hgmm 380 Hgmm 1865 DZ—100, DZD—5, pZD—10 — azonos fejőgumot, fejőkelyhet, tejgyűjtőt, pulzátort és szabályozó elemet gyárt a Pelhrimovi Agrostroj Nemzeti Vállalat. P. Gy. A HÁZIÁLLATOK GAZMÉRGEZÉSE TRÁGYÁTÓL Az utóbbi időben elterjedt a szarvasmarhák elhelyezése részben vagy teljes egészében rácspadlón. Az istállózásnak ez a .módja,azonban óvatosságot kíván. Előfordulhat ui., hogy a folyékony trágyából keletkező gázok veszedelmes mennyiségben jutnak viszsza az istállóba és mérgezéseket okoznak. A mérgező gázok a következők: ammónia, kénhidrogén, metán, széndioxid és még más, eddig meg nem határozott gázok. Ha a tárolóban nyugodt a felszín, kevés mérgező gáz keletkezik, de ha a trágyaakna felszínét megbolygatják, a gázok toxikus töménységeket érhetnek el. (Vi.) MARHÁK FLUOR-OKOZTA KÁROSODÁSA Az utóbbi évtizedekben a föld minden részén a marhák idiilt fluorid mérgezése (imissziós-fluorozis) mind nagyobb gazdasági jelentőségű, mert gyakorisága állandóan növekszik. Egy fluor-sav- és egy alumíniumgyár közelében levő mezőgazdasági üzemben 1962. óta erre nézve kísérleteket folytattak. Mivel a marhák fluorid felvétele a friss vagy tartósított takarmánynövények fluorid-tartalmától függ, a mérgezés kifejlődésére a legnagyobb hatással a legeltetés, illetőleg a betakarítás időpontjának van. A növények a levegő útján a talajba került vegyületeket felszívják. Nagy a befolyása az állatok korának és téteményképessége szerinti tápanyag igényének is, a fluorozisra, amely fog- (vagy) csontkárosodással, egyidejű téteményképesség-csökkenéssel jár. Az egészségi ártalmak »isszafejleszthetők az állatoknak a veszélyes területen kívüli elhelyezésével, és a takarmányba, Ivóvízbe a fluoridok felszívódását csökkentő alumínium sókeverékek adásával. (-) A MIKROKLIMA ÉS A HÍZÖBORJAK Összehasonlítást végeztek a mikroklíma paramétereinek változtatásával egy baby-beef állomány és egy mikroklímakamrában ideális körülmények között ^tartott kontrollcsoport között. Megállapították, hogy a mikroklíma tényezőinek minden olyan változása, amely nem állt összhangban a borjak fiziológiai szükségleteivel, az esetek döntő többségében a borjak légzőszervi megbetegedését okozta. Sorban jelentkezett az orrhurut, a légcsőhurut, a iaryngotracheitis, a tracheobronchitis, a tüdő atelektáziája és végül a bronchopneumonia különböző formái: az akut, a szubakut, a krónikus bronchopneumonia minden negatív hatást kiváltó komplikációival. A megbetegedések legfőbb kiváltó oka a mikroklímában nagymértékben felszaporodó ammónia, a 80 °/o feletti páratartalom, és a C02-tartalom megnövekedése. Ezekhez társulnak az álombéli és az istálló levegőjében levő fertőző csirák: gombák, baktériumok, vírusok. A fényhíány károsító hatása is bebizonyult. A léghuzat és a C02-tartalom mérsékelt, növekedése csupán másodlagos jelentőségű. —T. Z.— FERTŐZŐ HURUT Vírusfertőzéssel kapcsolatosan az egyik mesterséges termékenyítő állomás bikatelepén penoposthitis járványt észleltek. A 43 napos megfigyelési idő alatt 5 bika tasakjából két alkalommal mutatták ki a vírust. Ezek közül 4 betegedett meg és ugyanennek a négynek a vérsavójában a közömbösítő ellenanyagok litere szignifikánsan megemelkedett. Az ötödik bika, amelyikből vírust izoláltak, klinikailag egészséges maradt és vérsavója sem tartalmazott ellenanyagokat. A bikák fedezőképessége nem romlott, de a betegség miatt az ondójukat nem használták. (V. R.)
