Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-19 / 42. szám
1974. október 19. SZABAD FÖLDMŰVES 1T Gazdasági helyzetkép a tudományos-műszaki fejlesztés tükrében (Folytatás jaz 1. oldalról.) Az állattenyésztés összpontosításával és belüzemi szakosításával — a már említett okok, vagyis a korlátozott beruházási lehetőségek miatt — nem tartott lépést az istállók berendezésének korszerűsítése. Persze nem állítható az sem, hogy a korszerűsítésre egyáltalán nem gondoltak. A helyzet ismeretében megbecsülendő eredménynek nevezhető az ezerkétszázas korszerű sertéshizlalda és a régi elavult istállók függő rendszerű takarinányozó és trágya-kihordó kocsikkal, s önitatókkal való ellátása. A szövetkezet hosszú lejáratú fejlesztési tervében elsősorban is a növénytermesztés komplex gépesítése és kemizálása foglalta el a legrangosabb helyet. Itt szorított legjobban a „cipő“, főleg azért, mert a régi — egyébként is kisteljesítményű traktorok, talajművelő és egyéb gépek — elhasználódtak. Ez egy olyan feladat volt, amit csak távlatokban, vagyis több év alatt lehetett megoldani. Ügy tűnik azonban, hogy ezt a kérdést különösebb megrázkódtatások nélkül, persze igen nagy beruházásokkal, sikeresen megoldották. S ami nagyon lényeges, a gépesítés fejlesztésének irányát céltudatosan, a növénytermesztés távlati fejlesztésével, összpontosításával és belüzemi szakosításával öszhangban határozták meg. Kiindultak tehát abból, hogy a termesztett növények számát harminckettőről tizenhatra csökkentik, s a főterményeket a gabona, a kukorica, a lucerna, a cukorrépa és a szőlő képezik. A tudományos ismereteket helyesen alkalmazó, illetve kifejező fejlesztési terv a nagyteljesítményű erőgépek, talajművelő és betakarító gépek vásárlását helyezte kilátásba. S ettől az elképzeléstől nem tágítottak. A gépparkjuk, amely jelenleg ötvennyolc traktort (127 traktoregységet), nyolc korszerű gabonakombájnt, négy adaptert, három cukorrépa betakarító gépsort. valamint a korszerű talajművelő gépek egész sorát tartja nyilván, s amelynek rangját fokozza a napi huszonnégy vagonos teljesítményű korszerű gabonatisztító berendezés és a szemes termények szárításához nélkülözhetetlen szárító berendezés, valóban irigylésre méltó. De a gépesítés fejlesztését — az egyesülés óta — az fejezi ki legjobban, hogy míg ez a szövetkezet az egyesülést követő első évben csupán hatszázezer koronát fordított gépek vásárlására, addig az utóbbi években az ezirányú beruházások meghaladják a kétmillió koronát. A géppark összértéke pedig az 1965-ben nyilvántartott 4 millió 105 ezer koronáról, 11 millió 294 ezer koronára növekedett. A növénytermesztés komplex gépesítése mellett — főleg az utóbbi években — teljes mértékben meghonosították a főbb kapásnövények vegyszeres kezelési, gondozási módszerét is. S nagyhozamú szovjet búzafajták és egyéb növények termesztésében mindjobban érvényesítik a tudományos kutató munka által igazolt — persze, szinte már általánosságban elterjedt — haladó módszereket. A TERMELÉS CÉLTUDATOS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI Mint már a cikk elején is említettük — a tudományos-műszaki haladás áldásos következményeit nem egy közismerten élenjáró mezőgazdasági üzem rendkívüli eredményeivel akarjuk igazolni. Hanem egy olyan szövetkezet példáival, ahol az egyébként nagy igyekezet ellenére, az idei ötven mázsás gabona hektárhozamukkal és a tehenenkénti évi 280D literes fejési átlaggal csak a járási átlagszínvonal körül tartanak. Ennek ellenére a felmérések meggyőzően bizonyítják, hogy a gazdaság tudományos-műszaki fejlesztése rendkívül jó következményeket eredményezett. Elsősorban is nagy jelentőségű az, hogy gyökeresen megváltozott a munkafolyamatok jellege mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztés szakaszán. Vagyis azáltal, hogy a hétszáz hektár kukoricát és a százhúsz hektár cukorrépát vegyszerekkel kezelik, s hogy teljes egészében megoldást nyert ezen növények gépi betakarítása. továbbá, hogy az ezerszáz hektár gabonatermését korszerű tisztító berendezésekkel készítik elő a szállításra, lényegesen csökkent a munkaerő-szükséglet, s javultak a dolgozók munka- és életkörülményei. S bár az állattenyésztésben — mint azt már megjegyeztük — lényegesebb, vagyis rendkívülinek mondható korszerűsítés nem történt, ennek ellenére. azok az intézkedések, amelyeket az adott lehetőségeikkel összhangban tettek, jelentős munkaerő megtakarításhoz. a termelés gazdaságosságának növekedéséhez vezettek. A céltudatos gépesítéssel elérték azt is, hogy a kilencvenöt hektár szőlő társterményként már nem gyomot terem, mint pár évvel ezelőtt, hanem a jobb gondozás következtében az egyik legjobb jövedelemforrássá vált. A tudományos ismeretek gyakorlati térhódítását a termelés más területein is tapasztalhatjuk. Többek között a takarmányok, főleg azonban a lucerna tartósításában, tárolásában. Ma már nincsenek a szövetkezetben szegényes tápértékű lucernakazlak (csak a borjak részére készítenek jó minőségű lucernaszénát), mert a lucernát, amelyből ugyan az idén gyenge termést takarítottak be, tápanyagdús állapotban szenázsolják. A termelés tudományos-műszaki fejlesztése, a céltudatos gépesítés és kemizálás, vagyis a termelési technológia fokozatos korszerűsítése, a mezőgazdasági össztermelés, valamint a tiszta jövedelem lényeges növekedését eredményezte. Az egyesülés évében, tehát 1966-ban a szövetkezet mezőgazdasági össztermelése csupán 21 millió 410 ezer koronát képviselt. Ezzel szemben a múlt esztendőben a mezőgazdasági össztermelés 36 millió 819 ezer korona értékűre növekedett. Említettük azt is, hogy a korszerűsítés — szinte a termelés minden szakaszán — munkaerő-megtakarítást is eredményezett. Hogy ez valóban így van azt az is bizonyítja, hogy jelenleg a szövetkezetnek csak négyszázharminc állandó dolgozója van az 1966. évi 540 állandó dolgozóval szemben. De talán az egyik leglényegesebb eredmény az, hogy a jóval több dolgozó foglalkoztatása idején több volt a kétes értékű munka, s nagyobb volt a termelés növekedését veszélyeztető lemaradás, mint most, amikor a tudományos-műszaki vívmányok térhódításának hatására az élőmunka-szükséglet fokozatosan csökken. Természetes, hogy a termelésben tapasztalható progresszív irányzat érvényesülése kedvezően befolyásolta a munka termelékenységének és a szövetkezet tiszta jövedelmének alakulását is. Míg például 196S-ban egy átlag dolgozó évi termelésének értéke csupán 39 ezer 648 korona volt, addig a múlt esztendőben 94 ezer 915 korona. Ami pedig a szövetkezet tiszta jövedelmét illeti, 1966-ban 1 millió 913 ezer korona volt, 1973-ban pedig annak ellenére, hogy a dolgozók javadalmazási alapja (béralapja) lényegesen növekedett, az évi tiszta jövedelem 6 millió 223 ezer koronát tett ki. S mivel a tiszta jövedelem jelentékeny része a bővített újratermeléshez szükséges felhalmozási alap képzését szolgálja, így kedvező előfeltételei vannak a szövetkezetnek arra, hogy a tudományos-műszaki haladás szellemében, újabbnál újabb elemekkel korszerűsítse a termelés színvonalát. A jövedelemnövekedés természetesen lehetőséget nyújtott a dolgozók életkörülményeinek fokozatos javítására is. Mužlán és Obidon a jövő évben már három korszerű szociális épület áll a dolgozók rendelkezésére, valamint nyolc szövetkezeti lakásegység. Megkezdődött a gazdasági udvarok betonút hálózatának a kiépítése és a szövetkezet egymillió koronával járul hozzá a mužlai négymilió koronás beruházással épülő kultúrház építési költségeihez. Persze, tovább lehetne még sorolni azokat a tényeket, amelyek a szövetkezet gyarapodásáról tanúskodnak. Ahhoz azonban, hogy bizonyítsuk a mezőgazdasági termelés tudományos-műszaki fejlesztésének pozitív vonásait, vagyis azt, hogy a tudományos-műszaki forradalom kibontakoztatása a mezőgazdasági termelés és a jövedelmezőség színvonalának emelkedéséhez, valamint a dolgozók munka- és életkörülményeinek javulásához vezet, talán több bizonyítékra nincs semmi szükség. ven férőhelyes korszerű tehénistálló építését. Ezzel egyidőben veszi kezdetét az elavúlt berendezésű tehénistállók korszerűsítése is, mivel az állományfejlesztési tervük arra utal, hogy a régi tehénistállókra továbbra is szükség lesz. A hatodik ötéves terv időszakában korszerűsíteni akarják az üzemen belüli szállításokat is. Ez annyit jelent, hogy teljesen ki akarják vonni a traktorokat a közúti teherforgalomból, s azokat tizenkét tehergépkocsival helyettesíteni. A sertéshizlalás további fejlesztése céljából pedig kooperáló partnert keresnek egy ötezres sertéshizlalda létesítése céljából. Ebben az időszakban valósul meg a szőlészet bővítése is, a jelenlegi kilencvenöt hektárról száztíz hektárra. A gépesítés színvonalának emelését szolgáló nagyméretű beruházások mellett arra is gondolnak, hogy jó előfeltételek legyenek a nagyteljesítményű traktorok, talajművelő és betakarító gépek kapacitásának optimális kihasználásához. E célból rövid időn belül hozzálátnak a határ rendezéséhez, illetve az egyes táblák nagyságát a jelenlegi ötven hektárról 80— 120 hektárra növelik. Egyik sarkalatos problémának tekintik a tehenek hasznosságának növelését. Ezért a tenyészmunkában jobban, tehát következetesebben akarják érvényesíteni a tudományos ismereteket és mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból javítani a takarmányozás színvonalát. Másik égető problémának tartják a sertéshizlalás jövedelmezőségének fokozását. Ebből a célból — s persze a fogyasztói igények kielégítése céljából is — haladéktalanul hozzálátnak — a szlovák fehér és a Landras sertések keresztezése nyomán olyan sertésállomány kialakításához, amely lényegesen kevesebb zsírt, tehát több húst produkál. A növénytermesztés szakaszán főleg a gabona és a kukorica hozamában szeretnének nagyobb eredményeket elérni. Ezért elhatározták, hogy tanulmányozzák és meghonosítják a csúcshozamokat elérő mezőgazdasági üzemek termelési módszereit, de ugyanakkor tovább fejlesztik mind a gabona, mind pedig a kukorica esetében, a fajtatulajdonságokat kutató kísérleti parcellák rendszerét, hogy a tudomány kiváló vívmányait mindjobban a sajátos talaj- és éghajlati viszonyaik szerint alkalmazzák, s a hektárhozamot ezáltal is növeljék. Kétségtelen, hogy a mužlai ВЁКЕ Efsz távlati fejlesztési terve reménytkeltő. Megvalósulása azonban nemcsak a vezetőkön, hanem a tagság széles rétegein is múlik. S ez az a lényeges kérdés, amiről egy pillanatra sem szabad megfeledkezni. A műszaki dolgozóknak tehát elsősorban is tudatosítaniuk kell, hogy a gazdaságos ternielésfejlesztéssel (áró összes feladatok teljesítésében, minden körülmények között, jó példát és elmélyült felelősséget kell tanúsítaniuk. S mivel a tudomány és a technika korszerű vívmányai sokoldalú műveltséggel, kellő szaktudással felvértezett dolgozókat igényelnek, a mű* szaki dolgozóknak még hatványozod tabban kell munkálkodniuk az emberformálás területén, a dolgozók szakmai ismereteinek szüntelen gyarapítása céljából. TOVÁBB A MEGKEZDETT ÜTŐN A gazdaság- és termelésfejlesztés mikéntjének és eredményeinek elemzése után persze kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szövetkezet vezető dolgozói: BARUSZ Ernő mérnök, a szövetkezet elnöke, ZAtABA András üzemgazdász, DOBAI mérnök főállattenyésztő és PATHÖ Gyula, a szövetkezet központi pártvezetőségének elnöke, milyen következtetésekre jutottak a gazdaságfejlesztés eddigi tapasztalataiból, és a sajátos viszonyaik között hogyan képzelik el a CSKP Központi Bizottsága májusi plenáris ülése azon határozatának teljesítését, amely a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását tűzte napirendre. Minden kertelés nélkül hangsúlyozták, hogy továbbra is az eredmények növekedéséhez vezető úton haladnak. Ugyanis azt tapasztalják, hogy a gazdaság- és termelésfejlesztés progreszszív módszereinek az egyesített szövetkezetben már nincsenek számottevő ellenzői, vagyis a szövetkezet , tagsága már — éppen az utóbbi évek tapasztalatai alapján — tudatosította, hogy nagyon helytelen lenne csupán a jelennek élni, tehát a több termeléssel járó nagyobb hasznot az utolsó fillérig felélni, s így a közös gazdaság gyarapodásának és a tagság életszínvonala további emelkedésének előfeltételeiről, a termelés korszerűsítéséről pedig lemondani. A termelés tudományos-műszaki fejlesztésében továbbra is a gépesítés színvonalának emelésére törekednek, így a jövő évben további nagyteljesítményű erőgépeket, elsősorban is Skoda 180-as traktorokat vásárolnak, valamint a gazdaság méreteivel összhangban növelik a hét és kilenc tonnás vontatott szállítókocsik számát. A legnagyobb méretű beruházásokkal azonban 1976-tól számolnak, amikor meg akarják kezdeni egy univerzális szárító és takarmányliszt granuláló berendezés, valamint egy ötszáznegy-Jobb a gyári típusnál A milanovcei (nagykéri) szövetkezetben aránylag nagyterületen termesztenek szőlőt. Korábban a szőlő rendbentartása, tenyészidőben való gyomtalanítása, illetve a talaj porhanyítása aránylag sok emberi erőt igényelt. A szőlőültetvény tisztántartása ugyanis fontos követelmény a különféle betegségek, kártevők távoltartásában is. További követelmény azonban a munkaköltségek lehető legkisebbre való lecsökkentése s ez csak okszerű gépesítéssel lehetséges. — jfi бтш — ÚJÍTÁS A szövetkezet vezetősége a munka gyors elvégzése céljából egy gyári készítésű talajporhanyító rotavátort vásárolt, de ezzel lényegében nem oldódott meg a probléma, mert a porhanyítás továbbra is sok időt vett igénybe, s a rotavátor kis teljesítménye miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Emellett még a vontató traktorok kardan rendszerét is hamar tönkretette. Száraz Béla szőlészt nagyon bántotta a munka elhúzódása, ezért Kreits József műhelyvezető segítségét kérte egy hazai készítésű, talajművelő eszköz kivitelezésére. Az alapgondolat adva volt. Olyasvalamit kellett készíteniük mint a rotavátor, de annál egyszerűbbet és főleg jobbat, amellyel gyors, tökéletes munkát végezhetnek. Az egyszerű és nagyszerű sorközművelő eszköz — a kombinátor — hamarosan elkészült és hidraulikus függesztéssel a Zetor 5645-ös kerekestraktorra szerelve a korábbi rotavátor teljesítményét ötszörösen felülmúlta. A kombinátor a talajművelő, forgó késeit a traktor kardantengelye könnyedén üzemelteti, nagy előnyére szól, hogy nincs rajta minek elromolnia, s a traktort sem. teszi tönkre! A házikészítésű kombinátor három méter szélességben porhanyója a talajt, s amint Szládecsek Béla elvtárs — a szövetkezet elnöke — mondotta, kivitelezése mindössze 1450 koronába került. Ezzel szemben a rotavátort — ami nem felelt meg a követelményeknek — több mint tízezer koronáért vásárolta a szövetkezet. A különbség tehát a kettő közt annyi, hogy a pár koronáért házilag készített talajművelő eszközzel sokkal jobb munkatermelékenységet érnek el, mint a drága pénzért vásárolt rotavátorral. Csebik Tibor traktoros, aki a házilag készített kombinátorral dolgozik, megjegyezte, hogy többé nincsenek géphibából eredő problémái. Az elmondottakhoz talán még csak annyit, hogy nagyon hasznos volna, ha a tervezők, mielőtt elkezdődne egy-egy gép sorozatgyártása, meghallgatnák a termelők véleményét is abból kiindulva, hogy kérdezni nem szégyen, azonban a hasznavehetetlen eszközök legyártása nemcsak szégyen, hanem népgazdasági kár Is! (hoksza) n társult szövetkezet korszerű 1200 férőhelyes sertéshizlaldája. Itt évente 52,5 vagon húst produkálnak, az átlagos napi súlygyarapodás 62 dkg. foto: —bor— A házilag készített kombinátor, mint a Zetor 5645-ös kerekes traktor tartozéka. (hal)
