Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-19 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. október Ш A Szovjetunió poltavai körzetében e számottevő ipar mellett nagyon in­tenzív mezőgazdasági termelést foly­tatnak. A körzetben nem ritkaság az nlyan mezőgazdasági üzem, ahol bú­zából, árpából, kukoricából és más terményekből hasonló eredményeket érnek el, mint nálunk. A közelmúltban mód nyílt arra, hogy a lubni járás egyik mezőgazda­­sági üzemébe, a buhajovkai Maják kolhozba látogassak, amely Poltavá-A mezőgazdaság kollektivizálását 1932- ben fejezték lie. A fasiszta hordák betörése idején 240 szovjet ember áldozta fel drága életét a rendszer védelmében. A hit­leristák 311 személyt hurcoltak kon­centrációs táborokba, a falut teljesen felégették, s az állatokat elhajtották. Így a fasiszták által okozott kár mint­egy 18 millió rubelra tehető. A fasiszták kiűzése után ismét fel­építették a falut, rendbehozták a gaz­dasági épületeket. Az állatokkal való betelepítésben nagy segítséget kaptak a Szovjetunió más kerületeinek a kol­hozaitól. Ot év kellett ahhoz, hogy a kis dolog, hogy egy-egy tehéntől 3450 liter tejet fejtek és a 7800 darabos sertésállomány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy várakozáson felül telje­síthették a húscladás tervét. Egyedül ez az ágazat 818 ezer rubel tiszta hasznot hozott (egy rubel — 10 KCs) a gazdaságnak. Érdemes megemlíteni többek közt azt is, hogy egy mázsa sertéshúst 73. s egy liter tejet pedig 0,14 rubel önköltséggel termeltek. Ha tehát a realizálási árakat vesszük alapul, a költségek nagyon szolidak, s a haszon több mint kielégítő! Ha már a tej- és a hústermelés ilyen kedvező eredményeiről számol­tói mintegy 190 kilométerre fekszik. A kolhoz kétszeres Lenin-díjas el­nöke G. Ä. Zubenko elvtárs, aki 22 éve tölti be ezt a tisztséget, megje­gyezte, hogy a Nagy Októberi Szocia-A Maják kolhoz vezérkara. lista Forradalom időszakában mind­össze 150 lakóházat számláltak a XIII. században keletkezett faluban. Itt a földterület a nagybirtrkosok tu­lajdonát képezte, tehát a lakosságot kegyetlenül kizsákmányolták. Az ellenforradalmi fehérgárdista bandák likvidálása után első feladat­nak tekintették az iskola megépítését, illetve a fiatalok megfelelő nevelés­ben való részesítését; s erre akkori­ban az idősebbeknek is nagy szüksé­gük volt. A faluban 1930-ban négy kolhozt alakítottak. Kis időn belül ezek két kolhozzá egyesültek. A járásban a háború külső nyomait teljesen eltün­tessék. Persze a belső sebek soha nem gyógyulnak be, hiszen csaknem min­den családból elesett valaki a fron­tokon. A faluban levő két kolhoz 1950-hen egyesült, azután 1958-ban egy újabb, s rá egy évre egy további kolhoz csatlakozott hozzájuk. Ekkor vették fel a Maják nevet. A korszerű építkezési beruházások terén különösen a VII. és~a VIII. öt­éves népgazdaság-fejlesztési terv idő­szakában történt a kolhozban na­gyobb előrehaladás. Következetesen rátértek a termelés ésszerű szakosí­tására és összpontosítására, s a hel­­üzemi szervezésben is lényeges válto­zásokat eszközöltek. Kialakították az ágazati irányítási rendszert, s azóta евУ'е8У fő termelési szakasz vezetője egyenesen az elnöknek felel a kitű­zött feladatok teljesítéséért. A ter­melési szakaszok munkaszervezését az illetékes vezető irányítja. A hozzá beosztott dolgozók neki tartoznak fe­lelősséggel. Az elnök tehát nem avat­kozik bele a fő termelési ágazatok bel ügyeibe. A kolhoz legjelentősebb ágazata a gabonatermesztés és a sertéstenyész­tés. Persze szarvasmarha-tenyészete is van a gazdaságnak. Másképpen ne­hezen oldhatná meg a talaj tananyag visszapótlását. A földterület 60 száza­lékán gabonát. IX százalékán pedig takarmánynövényt, a többin cukor­répát. kukoricát és más növényt ter­mesztenek. Gabonából nagyjából ugyanazokat a fajtákat vetik, mint például a mi me­zőgazdasági üzemeink. A múlt esz­tendőben átlagosan 42 mázsás hektár­hozamot értek el gabonából, s az sem hatok be, felvetődhet az is. hogyan érik el a nagy jövedelmezőséget. Egy­szerűen úgy, hogy takarmánykeverője van a gazdaságnak, s az állatoknak szükséges tápokhoz a növényi eredetű fehérje-összetevőket is maguk terme­lik. Természetesen a here- és fűfélék jelentékeny hányadát lisztté őrlik, de nem valamiféle „palotában“, hanem egyelőre csak a szabad ég alatt. A szárító- és daráló létrehozásánál úgy gondolták, hogy a tápok készíté­séhez a takarmányliszt azonnal szük­séges, tehát a gépsort a szabadban üzembe helyezték. Később persze majd ez is födél alá kerül. Ebben ne­kik van igazuk! A tápok készítése már megfelelő építményben, korszerű berendezések­kel történik. A kutatók a tápok minő­ségét kitűnőnek minősítették. Külön­ben ezt a hús- és a tejtermelés ered­ménye, a tiszta haszon bizonyítja a legjobban. A szóban forgu takarmánykeverő üzemegységben napi 24 óra alatt 150 tonna takarmánytáp készül. Persze a legyártott keverékek teljes mennyisé­gére nincs szükségük, tehát annak jelentékeny hányadát a környező hat mezőgazdasági üzemnek adják át oly­módon, hogy azok szerződést kötöttek a Maják kolhozzal bizonyos mennyi­ségű takarmánytáp elkészítésére, s a kooperációhoz tartozó gazdaságok eh­hez szemestakarmányt szállítanak. A Maják kolhoz egy mázsa tápot általá­ban 6 rubelért készít el, illetve ilyen összeget számláz a partner-gazdasá­goknak munkadíj, gépkopás, valamint a komponensek hozzáadása fejében, ami a partnerek szempontjából na­gyon előnyös, szolid adás vételi vi­szony. A realizálási ár jóformán csak a gyártás önköltségét fedezi! Herelisztgyártó gépsor a szabadban. A minden igényt kielégítő keverő­üzemet a Maják kolhoz saját erejéből mindössze 400 ezer rubel összköltség­gel építette, ha azonban valamelyik építuvállalatra bízta volna, akkor több mint egy millió rubelébe került volna. A kolhoz zootechnikusa A. Sz. Glo­den elvtárs megegyezte hogy a pol-A kolhoz takarmánykeverője. tavai körzetben más mezőgazdasági üzemek is rendelkeznek takarmány­keverő üzemegységgel, de hozzátette azt is, hogy olyan olcsón, mint a Ma­ják, egyik sem képes a tápokat elké­szíteni. Ennek pedig a körültekintő szervezés a titka. Természetesen a hogyan tovább is szóba került, s akkor D V. Chnaszen­­kn kolhozpárttitkár megjegyezte, hogy а X. ötéves tervidőszakban a kolhoz fejlesztési terve alapján néhány ezer­rel több állat tartásával számolnak és a sertések hizlalásának az időszakát a jelenlegi 4 hónapról, egyrészt az állatok örökletes tulajdonságainak a tökéletesítésével, másrészt pedig a takarmánytápok minőségének a javí­tásával még csökkenteni akarják. A pontosság kedvéért meg kell említe­nem, hogy a választott malacokat 24 kg-os súlyig előneveldében etetik. Onnan kerülnek a hizlaldába és 130 kg-os élősúlyban viszik a vágóhídra. A párttitkár a továbibakban arról beszélt, hogy gabonából, húsból és tejből máris teljesítik а IX. ötéves tervidőszak feladataiból rájuk háruló részt és а X. ötéves terv időszakában gabonából 10 mázsával terveznek töb­bet hektáronként, mint amennyit a múlt évben elértek; a tehenek tej­­hasznosságát pedig egyedenként 1000 literrel fokozzák! A kolhoz jövedelmének jelentékeny hányadát a termelőalap bővítésére és korszerűsítésére, az emberek nevelé­sére. a munkakörülmények javítására, új bölcsődék, óvodák, valamint iskola építésére fordítják. A 3200 hektár területen gazdálkodó kolhozfaluban 1300 lakos él, és ezek közt 7fi kommunista fejt ki példamu tató tevékenységet a termelési és politikai célkitűzések valóraváltásá­­ban. Ennek köszönhető többek közt az is, hogy a kolhoz dolgozói intéz­ményesen és saját erőből képezik magukat. Például a kolhozban dolgo­zó 23 komszomnlista közül nyolcat küldtek különféle szakiskolákba. El kell mondani azt is, Jiogy a faluba nem kevesebb mlht 2880 különféle újság és folyóirat jár. Ez azt bizo­nyítja, hogy egy-egy család legalább 4 úiságot tanulmányoz! Ehhez csak annyit akarok hozzá­fűzni, hogy ebből mi is okulhatnánk, hiszen Pálunk nagyon sok ember egyetlen újságot sem olvas, elhanya­golja az önművelést, S alapvető kér­désekben teljesen tájékozatlan. A Maják elnevezés magyar változa­tában vitágítöiói'h'ybt' jelent, amely támpontot nvűit a tengeri hajósoknak a tájékozódásban. Amint látjuk, a bu­hajovkai kolhoznak jó nevet válasz­tottak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében élnek és dől goznak benne az emberek. A kommu­nisták tehát helyesen értelmezték a gazdasági a!ap és a fölépítmény közti kölcsönhatás összefüggéseit. Kívána­tos volna ezt minél előbb elsajátítani tőlük. HOKSZA ISTVÁN ‘ (A szerző felvételei.) A gabonatermesztők galán­­tai járási konferenciá­ján értékelték a járás eredmé­nyeit, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a CSKP KB áprilisi plénumának határozatai megvalósításával értek el. — A galántai járás szlovákiai viszonylatban fontos körzetek közé tartozott és tartozik ma is a gabonatermesztésben — mondotta beszámolójában Dikan elvtárs, a járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A galán­tai járás Szlovákiában 8,5 szá­zalékkal járul hozzá az állami tartalékok növeléséhez. Az Idei nagy hektárhozamok elérése, nem ment egyik napról a má­sikra. A gabonatermesztésnek sokáig külterjes jellege volt. Az 1951—60-as években hiány volt műtrágyából jó minőségű gabo­nafajtákból, kevés volt a jól képzett szakember, a hektárho­zamok ajíg észrevehetően nö­vekedtek. Még 1960-ban is csak 85 kg nitrogént,- foszfort és ká­liumot használtak egy-egy hek­tár mezőgazdasági földterület­re. A Nitrai Mezőgazdasági Fő­iskolán az őszi búzával végzett kísérletek során a műtrágyázás fokozatos növelésével és az új búzafajták bevezetésével növe­kedtek a hektárhozamok. Az 1970-es évektől kezdődően, aho­gyan növelték a szovjet gabona­fajták termesztését, ügy javul­tak a hektárhozamok Is. Nagy jelentősége volt a kemizálásnak is. Míg 1965-ig 4200 hektáron végeztek gyomirtást, addig az utóbbi években 90—100 száza­lékban végzik ezt a munkát. A belterjes gabonatermesztés a­­zonban nemcsak két művelet­ből áll. Az NMF növénytermesz­tési katedrája az utóbbi évek­ben az agrotechnikai beavatko- • zások gazdag rendszerét dol­gozta ki. Ez a rendszer a vetés­­terület megválasztásától kezd­ve a talajmegmunkáláson, az időponton, a vetés mélységén át, a tápanyagok és a védősze­nagyhozamú gabonafajták, táp­anyagok, agrotechnika. Javulás állt be az idén a szántás és ve­tés ideje között. Ámbár ezzel sem lehetnek elégedettek, mi­vel minden évben 4000 hektár búzát szemeskukorica, silóku­korica, cukorrépa után vetnek. Így a megfelelő időköz nem tartható be. Az elmúlt évek elemzése során kiderült, hogy a legjobb eredményeket azokon a táblákon érték 'el, ahol a szántás és vetés közötti idő 4— 5 hét volt. Az őszi búza talaj­számáraoktóber 1—10-ig (mert ez a fajta hajlamos a gyökér­betegségekre), a Mironov-búza vetését legkésőbb október 15-ig be kell fejezni. A vetőmagokat 4—6 cm mélyen kell vetni, A járás területén ősszel szin­te törvényszerűen száraz idő­járás van, ezért jól bevált a ve­tés utáni talajhengerezés, főleg azokon a talajokon, ahol a szántás és vetés közötti idő rö­­videbb. Az agrotechnikai-komplex ke­retei közé tartozik a megfelelő Gabonatermesztők konferenciája rek megválasztásáig valameny­­nyi fontos alapelv pontos be­tartását fektette le. A galántai járásban az idén 26101 hektár földterületen ter­mesztettek gabonát. A tervezett 11097 vagon gabona helyett 14 008 vagont termeltek; az idei termelési tervüket 126,2 száza­lékra teljesítették. A konferencia fő célja az volt, hogy meghatározza a jövő évi gabonatermesztés további irányvonalait. Az idei agrotech­nikai elemzésekből következte­téseket vonhatnak le, különö­sen a búzatermesztés esetében, amely azt bizonyítja, hogy a nagy hektárhozamok elérésé­nek fő tényezői a következők: előkészítési munkálatait úgy kell elvégezni, hogy a gabona­szemek jó magágyba kerülje­nek, elegendő nedvesésghez jussanak, csapadékhiány ese­tén is. Ezt a célt csak akkor érik el, ha a megfelelő fajta ki­választásán kívül jól készítik elő a talajt a vetéshez. Ahhoz viszont, hogy a vetőmag szilárd magágyba kerüljön, termékeny, jó táperőben levő talajra van szükség. Az idő előtti vetés éppúgy helytelen, mint a vetés agrotechnikai határidejének el­tolódása. Megállapították, hogy a galántai járásban a vetés leg­ideálisabb ideje szeptember 25 október 10-e között van. Az Au­róra, Kaukaz, a Jubilejná fajták elővetemények kiválasztása is. Már több éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy az őszí búza legjobb előveteményei a hüve­lyesek, a zöldség és a kapás­növények. Ezeket a növényeket a galántai járásban csak el­enyésző mennyiségben alkal­mazzák elöveteményként. Az elővetemények 90 százaléka szemeskukorica, silókukorica, évelő növények. A magas hozamok eléréséhez jelentősen hozzájárul a tápsze­rek alkalmazása. A talajelőké­szítéssel egyidőben be kell szántani a foszfor- és kálium­műtrágyák felét-kétharmadát, a nitrogénes műtrágyák felét, a maradék foszforos és káliumos trágyát, valamint a nitrogén­­trágya további egynegyedét közvetlen a vetés előtt kell el­szórni, a maradék( nitrogén trá­gyát pedig a növény fejlődésé­nek harmadik szakaszában; ugyanakkor a feltűnően ritka vetést minél előbb meg kell trágyázni nitrogéntrágyával. Tehát mive! a búzafajták ösz­­szetétele az évek során megvál­tozott, elsősorban ehhez kel! mérni a műtrágya mennyiséget is. A nagyhozamú fajták járási viszonyok között 330—440 kg tápanyagot igényelnek hektá­ronként, 1:1:1 arányban. A Mi­­, ronovi fajtánál az optimális adag 300—340 kg és ez a meny­­nyiség 70—100 kg nitrogént tartalmazzon. Az eddigi ismere­­lek az utóbbi fajtánál azt bizo­nyítják, hogy szükséges az egész területen CCC-s permete­zés. A hektárhozamok növekedé­sére a tápanyagokon kívül a gyomirtószerek alkalmazása is hatással van. Ebben az évben a galántai- járásban a búza 93,2 százalékát, az árpa 75 százalé­kát gyomirtózták. Az utóbbi években nagyon elterjedtek az ellenálló gyomok, ezért fontos, hogy az agronómusok feltérké­pezzék azokat a gabonatáblá­kat, ahol a fent említett gyo­mok elterjedtek, és csak ezután rendeljék meg a speciális gyomirtószereket. Nagy Teréz I

Next

/
Thumbnails
Contents