Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-19 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. október Ш A Szovjetunió poltavai körzetében e számottevő ipar mellett nagyon intenzív mezőgazdasági termelést folytatnak. A körzetben nem ritkaság az nlyan mezőgazdasági üzem, ahol búzából, árpából, kukoricából és más terményekből hasonló eredményeket érnek el, mint nálunk. A közelmúltban mód nyílt arra, hogy a lubni járás egyik mezőgazdasági üzemébe, a buhajovkai Maják kolhozba látogassak, amely Poltavá-A mezőgazdaság kollektivizálását 1932- ben fejezték lie. A fasiszta hordák betörése idején 240 szovjet ember áldozta fel drága életét a rendszer védelmében. A hitleristák 311 személyt hurcoltak koncentrációs táborokba, a falut teljesen felégették, s az állatokat elhajtották. Így a fasiszták által okozott kár mintegy 18 millió rubelra tehető. A fasiszták kiűzése után ismét felépítették a falut, rendbehozták a gazdasági épületeket. Az állatokkal való betelepítésben nagy segítséget kaptak a Szovjetunió más kerületeinek a kolhozaitól. Ot év kellett ahhoz, hogy a kis dolog, hogy egy-egy tehéntől 3450 liter tejet fejtek és a 7800 darabos sertésállomány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy várakozáson felül teljesíthették a húscladás tervét. Egyedül ez az ágazat 818 ezer rubel tiszta hasznot hozott (egy rubel — 10 KCs) a gazdaságnak. Érdemes megemlíteni többek közt azt is, hogy egy mázsa sertéshúst 73. s egy liter tejet pedig 0,14 rubel önköltséggel termeltek. Ha tehát a realizálási árakat vesszük alapul, a költségek nagyon szolidak, s a haszon több mint kielégítő! Ha már a tej- és a hústermelés ilyen kedvező eredményeiről számoltói mintegy 190 kilométerre fekszik. A kolhoz kétszeres Lenin-díjas elnöke G. Ä. Zubenko elvtárs, aki 22 éve tölti be ezt a tisztséget, megjegyezte, hogy a Nagy Októberi Szocia-A Maják kolhoz vezérkara. lista Forradalom időszakában mindössze 150 lakóházat számláltak a XIII. században keletkezett faluban. Itt a földterület a nagybirtrkosok tulajdonát képezte, tehát a lakosságot kegyetlenül kizsákmányolták. Az ellenforradalmi fehérgárdista bandák likvidálása után első feladatnak tekintették az iskola megépítését, illetve a fiatalok megfelelő nevelésben való részesítését; s erre akkoriban az idősebbeknek is nagy szükségük volt. A faluban 1930-ban négy kolhozt alakítottak. Kis időn belül ezek két kolhozzá egyesültek. A járásban a háború külső nyomait teljesen eltüntessék. Persze a belső sebek soha nem gyógyulnak be, hiszen csaknem minden családból elesett valaki a frontokon. A faluban levő két kolhoz 1950-hen egyesült, azután 1958-ban egy újabb, s rá egy évre egy további kolhoz csatlakozott hozzájuk. Ekkor vették fel a Maják nevet. A korszerű építkezési beruházások terén különösen a VII. és~a VIII. ötéves népgazdaság-fejlesztési terv időszakában történt a kolhozban nagyobb előrehaladás. Következetesen rátértek a termelés ésszerű szakosítására és összpontosítására, s a helüzemi szervezésben is lényeges változásokat eszközöltek. Kialakították az ágazati irányítási rendszert, s azóta евУ'е8У fő termelési szakasz vezetője egyenesen az elnöknek felel a kitűzött feladatok teljesítéséért. A termelési szakaszok munkaszervezését az illetékes vezető irányítja. A hozzá beosztott dolgozók neki tartoznak felelősséggel. Az elnök tehát nem avatkozik bele a fő termelési ágazatok bel ügyeibe. A kolhoz legjelentősebb ágazata a gabonatermesztés és a sertéstenyésztés. Persze szarvasmarha-tenyészete is van a gazdaságnak. Másképpen nehezen oldhatná meg a talaj tananyag visszapótlását. A földterület 60 százalékán gabonát. IX százalékán pedig takarmánynövényt, a többin cukorrépát. kukoricát és más növényt termesztenek. Gabonából nagyjából ugyanazokat a fajtákat vetik, mint például a mi mezőgazdasági üzemeink. A múlt esztendőben átlagosan 42 mázsás hektárhozamot értek el gabonából, s az sem hatok be, felvetődhet az is. hogyan érik el a nagy jövedelmezőséget. Egyszerűen úgy, hogy takarmánykeverője van a gazdaságnak, s az állatoknak szükséges tápokhoz a növényi eredetű fehérje-összetevőket is maguk termelik. Természetesen a here- és fűfélék jelentékeny hányadát lisztté őrlik, de nem valamiféle „palotában“, hanem egyelőre csak a szabad ég alatt. A szárító- és daráló létrehozásánál úgy gondolták, hogy a tápok készítéséhez a takarmányliszt azonnal szükséges, tehát a gépsort a szabadban üzembe helyezték. Később persze majd ez is födél alá kerül. Ebben nekik van igazuk! A tápok készítése már megfelelő építményben, korszerű berendezésekkel történik. A kutatók a tápok minőségét kitűnőnek minősítették. Különben ezt a hús- és a tejtermelés eredménye, a tiszta haszon bizonyítja a legjobban. A szóban forgu takarmánykeverő üzemegységben napi 24 óra alatt 150 tonna takarmánytáp készül. Persze a legyártott keverékek teljes mennyiségére nincs szükségük, tehát annak jelentékeny hányadát a környező hat mezőgazdasági üzemnek adják át olymódon, hogy azok szerződést kötöttek a Maják kolhozzal bizonyos mennyiségű takarmánytáp elkészítésére, s a kooperációhoz tartozó gazdaságok ehhez szemestakarmányt szállítanak. A Maják kolhoz egy mázsa tápot általában 6 rubelért készít el, illetve ilyen összeget számláz a partner-gazdaságoknak munkadíj, gépkopás, valamint a komponensek hozzáadása fejében, ami a partnerek szempontjából nagyon előnyös, szolid adás vételi viszony. A realizálási ár jóformán csak a gyártás önköltségét fedezi! Herelisztgyártó gépsor a szabadban. A minden igényt kielégítő keverőüzemet a Maják kolhoz saját erejéből mindössze 400 ezer rubel összköltséggel építette, ha azonban valamelyik építuvállalatra bízta volna, akkor több mint egy millió rubelébe került volna. A kolhoz zootechnikusa A. Sz. Gloden elvtárs megegyezte hogy a pol-A kolhoz takarmánykeverője. tavai körzetben más mezőgazdasági üzemek is rendelkeznek takarmánykeverő üzemegységgel, de hozzátette azt is, hogy olyan olcsón, mint a Maják, egyik sem képes a tápokat elkészíteni. Ennek pedig a körültekintő szervezés a titka. Természetesen a hogyan tovább is szóba került, s akkor D V. Chnaszenkn kolhozpárttitkár megjegyezte, hogy а X. ötéves tervidőszakban a kolhoz fejlesztési terve alapján néhány ezerrel több állat tartásával számolnak és a sertések hizlalásának az időszakát a jelenlegi 4 hónapról, egyrészt az állatok örökletes tulajdonságainak a tökéletesítésével, másrészt pedig a takarmánytápok minőségének a javításával még csökkenteni akarják. A pontosság kedvéért meg kell említenem, hogy a választott malacokat 24 kg-os súlyig előneveldében etetik. Onnan kerülnek a hizlaldába és 130 kg-os élősúlyban viszik a vágóhídra. A párttitkár a továbibakban arról beszélt, hogy gabonából, húsból és tejből máris teljesítik а IX. ötéves tervidőszak feladataiból rájuk háruló részt és а X. ötéves terv időszakában gabonából 10 mázsával terveznek többet hektáronként, mint amennyit a múlt évben elértek; a tehenek tejhasznosságát pedig egyedenként 1000 literrel fokozzák! A kolhoz jövedelmének jelentékeny hányadát a termelőalap bővítésére és korszerűsítésére, az emberek nevelésére. a munkakörülmények javítására, új bölcsődék, óvodák, valamint iskola építésére fordítják. A 3200 hektár területen gazdálkodó kolhozfaluban 1300 lakos él, és ezek közt 7fi kommunista fejt ki példamu tató tevékenységet a termelési és politikai célkitűzések valóraváltásában. Ennek köszönhető többek közt az is, hogy a kolhoz dolgozói intézményesen és saját erőből képezik magukat. Például a kolhozban dolgozó 23 komszomnlista közül nyolcat küldtek különféle szakiskolákba. El kell mondani azt is, Jiogy a faluba nem kevesebb mlht 2880 különféle újság és folyóirat jár. Ez azt bizonyítja, hogy egy-egy család legalább 4 úiságot tanulmányoz! Ehhez csak annyit akarok hozzáfűzni, hogy ebből mi is okulhatnánk, hiszen Pálunk nagyon sok ember egyetlen újságot sem olvas, elhanyagolja az önművelést, S alapvető kérdésekben teljesen tájékozatlan. A Maják elnevezés magyar változatában vitágítöiói'h'ybt' jelent, amely támpontot nvűit a tengeri hajósoknak a tájékozódásban. Amint látjuk, a buhajovkai kolhoznak jó nevet választottak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szellemében élnek és dől goznak benne az emberek. A kommunisták tehát helyesen értelmezték a gazdasági a!ap és a fölépítmény közti kölcsönhatás összefüggéseit. Kívánatos volna ezt minél előbb elsajátítani tőlük. HOKSZA ISTVÁN ‘ (A szerző felvételei.) A gabonatermesztők galántai járási konferenciáján értékelték a járás eredményeit, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a CSKP KB áprilisi plénumának határozatai megvalósításával értek el. — A galántai járás szlovákiai viszonylatban fontos körzetek közé tartozott és tartozik ma is a gabonatermesztésben — mondotta beszámolójában Dikan elvtárs, a járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A galántai járás Szlovákiában 8,5 százalékkal járul hozzá az állami tartalékok növeléséhez. Az Idei nagy hektárhozamok elérése, nem ment egyik napról a másikra. A gabonatermesztésnek sokáig külterjes jellege volt. Az 1951—60-as években hiány volt műtrágyából jó minőségű gabonafajtákból, kevés volt a jól képzett szakember, a hektárhozamok ajíg észrevehetően növekedtek. Még 1960-ban is csak 85 kg nitrogént,- foszfort és káliumot használtak egy-egy hektár mezőgazdasági földterületre. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán az őszi búzával végzett kísérletek során a műtrágyázás fokozatos növelésével és az új búzafajták bevezetésével növekedtek a hektárhozamok. Az 1970-es évektől kezdődően, ahogyan növelték a szovjet gabonafajták termesztését, ügy javultak a hektárhozamok Is. Nagy jelentősége volt a kemizálásnak is. Míg 1965-ig 4200 hektáron végeztek gyomirtást, addig az utóbbi években 90—100 százalékban végzik ezt a munkát. A belterjes gabonatermesztés azonban nemcsak két műveletből áll. Az NMF növénytermesztési katedrája az utóbbi években az agrotechnikai beavatko- • zások gazdag rendszerét dolgozta ki. Ez a rendszer a vetésterület megválasztásától kezdve a talajmegmunkáláson, az időponton, a vetés mélységén át, a tápanyagok és a védőszenagyhozamú gabonafajták, tápanyagok, agrotechnika. Javulás állt be az idén a szántás és vetés ideje között. Ámbár ezzel sem lehetnek elégedettek, mivel minden évben 4000 hektár búzát szemeskukorica, silókukorica, cukorrépa után vetnek. Így a megfelelő időköz nem tartható be. Az elmúlt évek elemzése során kiderült, hogy a legjobb eredményeket azokon a táblákon érték 'el, ahol a szántás és vetés közötti idő 4— 5 hét volt. Az őszi búza talajszámáraoktóber 1—10-ig (mert ez a fajta hajlamos a gyökérbetegségekre), a Mironov-búza vetését legkésőbb október 15-ig be kell fejezni. A vetőmagokat 4—6 cm mélyen kell vetni, A járás területén ősszel szinte törvényszerűen száraz időjárás van, ezért jól bevált a vetés utáni talajhengerezés, főleg azokon a talajokon, ahol a szántás és vetés közötti idő rövidebb. Az agrotechnikai-komplex keretei közé tartozik a megfelelő Gabonatermesztők konferenciája rek megválasztásáig valamenynyi fontos alapelv pontos betartását fektette le. A galántai járásban az idén 26101 hektár földterületen termesztettek gabonát. A tervezett 11097 vagon gabona helyett 14 008 vagont termeltek; az idei termelési tervüket 126,2 százalékra teljesítették. A konferencia fő célja az volt, hogy meghatározza a jövő évi gabonatermesztés további irányvonalait. Az idei agrotechnikai elemzésekből következtetéseket vonhatnak le, különösen a búzatermesztés esetében, amely azt bizonyítja, hogy a nagy hektárhozamok elérésének fő tényezői a következők: előkészítési munkálatait úgy kell elvégezni, hogy a gabonaszemek jó magágyba kerüljenek, elegendő nedvesésghez jussanak, csapadékhiány esetén is. Ezt a célt csak akkor érik el, ha a megfelelő fajta kiválasztásán kívül jól készítik elő a talajt a vetéshez. Ahhoz viszont, hogy a vetőmag szilárd magágyba kerüljön, termékeny, jó táperőben levő talajra van szükség. Az idő előtti vetés éppúgy helytelen, mint a vetés agrotechnikai határidejének eltolódása. Megállapították, hogy a galántai járásban a vetés legideálisabb ideje szeptember 25 október 10-e között van. Az Auróra, Kaukaz, a Jubilejná fajták elővetemények kiválasztása is. Már több éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy az őszí búza legjobb előveteményei a hüvelyesek, a zöldség és a kapásnövények. Ezeket a növényeket a galántai járásban csak elenyésző mennyiségben alkalmazzák elöveteményként. Az elővetemények 90 százaléka szemeskukorica, silókukorica, évelő növények. A magas hozamok eléréséhez jelentősen hozzájárul a tápszerek alkalmazása. A talajelőkészítéssel egyidőben be kell szántani a foszfor- és káliumműtrágyák felét-kétharmadát, a nitrogénes műtrágyák felét, a maradék foszforos és káliumos trágyát, valamint a nitrogéntrágya további egynegyedét közvetlen a vetés előtt kell elszórni, a maradék( nitrogén trágyát pedig a növény fejlődésének harmadik szakaszában; ugyanakkor a feltűnően ritka vetést minél előbb meg kell trágyázni nitrogéntrágyával. Tehát mive! a búzafajták öszszetétele az évek során megváltozott, elsősorban ehhez kel! mérni a műtrágya mennyiséget is. A nagyhozamú fajták járási viszonyok között 330—440 kg tápanyagot igényelnek hektáronként, 1:1:1 arányban. A Mi, ronovi fajtánál az optimális adag 300—340 kg és ez a menynyiség 70—100 kg nitrogént tartalmazzon. Az eddigi ismerelek az utóbbi fajtánál azt bizonyítják, hogy szükséges az egész területen CCC-s permetezés. A hektárhozamok növekedésére a tápanyagokon kívül a gyomirtószerek alkalmazása is hatással van. Ebben az évben a galántai- járásban a búza 93,2 százalékát, az árpa 75 százalékát gyomirtózták. Az utóbbi években nagyon elterjedtek az ellenálló gyomok, ezért fontos, hogy az agronómusok feltérképezzék azokat a gabonatáblákat, ahol a fent említett gyomok elterjedtek, és csak ezután rendeljék meg a speciális gyomirtószereket. Nagy Teréz I
