Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-19 / 42. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1974. október 19. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A szakszervezeti munka megjavításáért... A mezőgazdaságban dolgozók szakszervezetének Szlovákiai Központi Bizottsága Bojnicén tartotta ülését. A föbeszámolét PAVEL VALUŠKA, a bi­zottság elnöke tartotta. Részletes beszédében kedvezően értékelte az alap­­szervezetek tevékenységét, amelyek aktivitását nagyban elősegítette az 1972-es évben megtartott kongresszuson elfogadott új szervezeti felépítés. Megállapította, hogy az üzemi tanácsok már olyan aktivan dolgoznak, hogy igazán egyenrangú partnerei az üzemek vezetőségeinek. Az alaposan, rész­letesen kidolgozott kollektív szerződések megszabják a dolgozók jogait és kötelezettségeit. A beléjük iktatott szocialista kötelezettségvállalások a termelési tervek teljesítésére és túlteljesítésére serkentenek. A beszámolóból kitűnt, hogy a szocialista munkaverseny mozgatói a szo­cialista munkabrigád címért versenyző kollektívák. Ezek száma évről-évre több. Amíg például 1970-ben mindössze 458 kollektíva versenyzett a büszke címért, 1971-ben már 730, 1972-ben 1067, 1973-ban 1509. A felmérések sze­rint 1970-ben már 227 kollektíva nyerte el a megtisztelő címet, az idei év­ben pedig összesen 582 szocialista munkabrigád tevékenykedik a mezőgaz­dasági üzemekben. E nemes mozgalom tovább erősödik és év közben még jó néhány csoport kapja meg a szocialista munkabrigád különböző fokoza­tainak érmét. Az elnök kijelentette, hogy az eredmények ellenére még akadnak hiá­nyosságok a szakszervezeti mozgalomban. Az irányítás és szervezési munka nincs mindenütt kellő magaslaton. Ezért felhívta a figyelmet arra, hogy az alapszervezetek és az irányító szervek a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben igyekezzenek megvalósítani a gyakorlatban a Forradalmi Szak­­szervezeti Mozgalom VIII. országos kongresszusának határozatát. A jövő­ben tovább kell kamatoztatni az új irányítási módszereket a szakszervezeti munkában. A résztvevők az elhangzott beszámoló után élénken vitáztak a szakszer­vezeti munka javításának érdekében, javasolták, hogy a szakszervezeti ve­zetőket rendszeresen tovább kell képezni, hogy azok tisztában legyenek a munkajogi előírásokkal, törvényekkel és nagyobb politikai, valamint szak­­képzettséggel mozgósítani tudják a dolgozókat az egyre igényesebb felada­tok teljesítésére. A mindennapi munkában fel kell használni, illetve érvé­nyesíteni kell a jó eredményeket elérő szakszervezeti vezetők munkamód­szereit. Ilyen példamutató funkcionáriusok közé tartoznak Almási és Chodúr elvtársak, a kosicei (kassai), valamint a Banská Bystrica-i kerü­leti bizottság alelnökei, Husár elvtárs Rogűavárél (Rozsnyóról) és Tóth elvtárs, a Zeliezovcei (Zselízi) Állami Gazdaságból. A vita után IGNÁC ZAClK, a szlovákiai bizottság titkára a résztvevők nevében Ígéretet tett, hogy a jövőben még aktívabb munkát fejtenek ki a szakszervezeti munka érdekében. Az ülésen határozatot fogadtak el, — amelybe bele foglalták az elhang­zott javaslatokat — a mezőgazdaságban dolgozó szakszervezeti alapszer­vezetek munkájának megjavítására. Remélhető, hogy e határozat gyakorlati megvalósítása lényegesen hozzájárul a dolgozók aktivizálásához. JURAJ FERENC1K, mérnök Jogtanácsadó ló munkakörülményeket asszonyainknak Szocialista társadalmunk érdeke megköveteli, hogy dolgozó asszonyaink részére megfelelő munkakörülménye­ket teremtsünk. Asszonyaink a ter­melő munkán kívül még egyéb fel­adatot Is ellátnak, éspedig ők hozzák világra az emberi társadalom jövő nemzedékét. Ezért a munkáltató szervek, a nem­zeti bizottságokkal és a szakszerveze­tekkel karöltve — a földművesszövet­kezetekben a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségével együttműködve — olyan munkahelyeket kötelesek bizto­sítani, amelyek asszonyaink e mind­két hivatásának megfelelnek. Ezen felül munkájuk megkönnyítése érde­kében kötelesek a bölcsődék és óvo­dák fejlesztési tervével összhangban, üzemi bölcsődéket és óvodákat léte­síteni s állandóan fejleszteni és jó karban tartani az asszonyokat szol­gáló közegészségügyi és szociális be­rendezéseket. A dolgozó nők Iránti gondoskodás, az asszonyok munkakö­rülményeinek megjavítása a nemzeti bizottságok feladata is, mert elsősor­ban ők létesítik és kezelik a bölcső­déket, óvodákat, az iskolai éttermeket és napközi otthonokat. Ezen szolgálat mennyiségi és minőségi színvonala növelésének meggyorsítása érdekében kívánatos, hogy az egyes földműves­szövetkezetek anyagi erejükhöz ké­pest segítséget nyújtsanak. E téren már egy néhány igen szép példát lehet felhozni. Szlovákia fővárosa, Bratislava terü­letén működő Trnávkai Efsz már több „lobban oda kell figyelni“ ha a szövetkezetek szociális ügyeket intéző szervei küldetésükkel kapcso­latos problémákat boncolgatnak; — ötlött fel bennem a gondolat akkor, mikor egy bizonyos gazdaságban — lényegtelen a történés színhelye — ottlétemkor „képtelenek“ voltak elő­keresni a Földművelési és Élelmezés­ügyi Minisztérium által kiadott Köz­löny 70/8-as és 73/16-os számát. „Ha ntnce meg, nem Is tudhatják, mi áll benne.“ Feltételezésem néhány hozzá­juk intézett kérdés után beigazoló­dott. Hogy a további gondolatok fejte­getésénél ne hagyjam „függőben“ a dolgot, a két fentemlített rendelkezés — többek között — kimondja aat; a terhes anyák vagy azon személyek, kiknél szülés után még nem múlt el kilenc hónap,- — orvosi kimutatás alapján — jogukban áll a könnyebb munkőban való elhelyezkedésre. Emel­lett persze fizetésük meg kell hogy maradjon az eredeti szinten. Persze itt még több szükséges szociális intéz­kedés is említést kapott, melyeket a szövetkezetekben egy évben egyszer felül kell vizsgálni, és a szükséges esetekben intézkedéseket kell hozni. Szerencsére a fentemlített „rossz példa“ nem általánosítható. A legtöbb szövetkezet igenis ismeri és respek­tálja a szociális intézkedéseknek ezt a részét is. A hronovcei egyesített szövetkezet — melynek székhelye Cajakovo (Le­kér) — könyvelője és egyben a szo­ciális bizottság elnöke nagyon pozití­van nyilatkozott a kérdéssel kapcso­latban, s miután a közlöny szóban­­forgó nyomtatványai is az asztalra kerültek, Mihály László elvtárs eny­­nyit fűzött hozzá: — Kötelességünknek tartottuk azt, hogy ne csak mi, de a szövetkezet összes dolgozója ismerje ezeket a rendelkezéseket. Éppen ezért — mun­kacsoportonként — több alkalommal összehívtuk a tagokat, s ismertettük az ezzel kapcsolatos jogaikat. Mivel ezek az összejövetelek, szűkebb kör­ben történtek az elhangzott vélemé­nyeken keresztül egyszerűbben kerül­tek elő a problémák is. Egy ilyen ta­lálkozó után például jelentkezett egy — harmadik hónapban levő — terhes asszony, és kérte az áthelyezését. Azon nyomban intézkedtünk. Az ille­tő személyt, Števáková Annát az ál­lattenyésztésből a növénytermesztésbe helyeztük át, s mivel itt a bére is emelkedett, szükségtelennek tartottuk a különbözet hozzáfizetését. Amellett persze, hogy ügyelünk arra; minden dolgozó képességének és egészségi állapoténak megfelelő munkakörben dolgozhasson, intézkedünk a jó mun­kakörülmények érdekében is. Szociá­lis helyiségeket létesítettünk, kör­nyezetszépítést végeztünk... A szövetkezet könyvelője mondta, hogy: — Števáková esetén kívül több hasonló Intézkedés nem volt. Miért? Ezt úgy magyarázta a könyvelő, hogy ez a szövetkezetben dolgozók jó mun­kakörülményeinek köszönhető. Az az­előtt fizikai munkát Igénylő munka­köröket többnyire gépesítették. Ott például, ahol a legtöbb asszony dol­gozik, — a csibefarmon — az anyag­­mozgatást gépek, az etetést nyugat­német automata-adagoló végzi. Mikor a hrnovcei egyesített szövet­kezet írodaközpontjában jártam, Gubik Ilona, a szövetkezet nemzetgazdasági evidenciájának vezetője — többi női kollégái nevében Is, — azzal a pa­nasszal fordult hozzám, hogy az Iro­dai munkaerőként alkalmazott nők szabad szombat problémája nem meg­oldott. Családos anyákról van sző, kiknek úgy a bevásárlás, a család kö­rüli gondok megoldása időt igényel. Ennek okát a gazdaság vezetősége, így indokolta meg: azt csak úgy le­hetne megoldani, hogy az egész szö­vetkezetben bevezetnénk a rövidebb munkaidőt. Persze ez — természetes okoknál fogva, — a mezőgazdaságban lehetetlen. Ennek ellenére ígéretet adtak, hogy január 1-től — több mint valószínű — bevezetik azt, hogy min­den második szombaton szabaddá te­szik olyan munkakörökben, ahol ez lehetséges. Amiről nem beszélnek, azzal nem is történik semmi; mondja ki a régi alapigazság. így van ez a szociális kérdéssel is. Beszélni, — mind a veze­tőség, mind a tagság részéről — tenni kell az ügy érdekében, hiszen az em­berről, társadalmunk legnagyobb ér­tékéről van szó. Az ilyen esetben az­tán nem történhet meg a bevezetőben említett hiányosság. KALITA GÁBOR mint tíz évvel ezelőtt üzemi bölcsődét létesített, a Myslenlcei „Karpaty“ Efsz pedig tagjai és ezek gyermekei részé­re olyan létesítményt alapított, ahol a szövetkezetben dolgozó családanyák gyermekeiről, míg a mamák dolgoznak, szakképzett személyzet gondoskodik. Az idevágó jogszabályok lehetővé teszik, hogy a nemzeti bizottságok, egységes földművesszövetkezetek és más szocialista szervezetek pénzügyi és anyagi erejét összefogva közösen építenek ilyen szociális berendezése­ket. A nemzeti bizottságok feladata gondoskodni arról, hogy ezek a léte­sítmények jól működjenek és üzemel­tetésük könnyítse dolgozó asszo­nyaink munkáját. A létesítmények mű­ködésének ellenőrzése elsősorban a nemzeti bizottságok képvíselőasszo­­nyainak feladata. E problémakör egyik részével, a dolgozó nők foglalkoztatásával kap­csolatban még egy komoly kérdést kell hiánytalanul megoldanunk — mégpedig azt, hogy asszonyainkat, leányainkat ne osszuk be „férfi mun­kába“. Tilos az asszonyokat bányába, alagutak építésénél, földalatti mun­kára beosztani. Nők ilyen munkahe­lyeken csak akkor dolgozhatnak, ha az összefügg eddigi képesítésükkel és itt felelős vezető beosztásban dolgoz­nak, vagy pedig ha ilyen képesítést akarnak szerezni és gyakornoki be­osztásban tevékenykednek. A Munka- Törvénykönyv előírja, hogy nőket nem lehet olyan munkakörbe beosztáni, amely testalkatukat nézve nem alkal­mas részükre, vagy szervezetükre ká­ros, főleg azonban nem lehet őket megterhelni olyan munkával, amely veszélyezteti anyai hivatásuk teljesí­tését. Az egyes központi szervek (fő­hatóságok), a kormány által jóváha­gyott elvek alapján az Egészségügyi Minisztérium és a szakszervezetek központi szervei elkészítették azon munkakörök és munkahelyek jegyzé­két, amelyek a női munkaerőknek, illetve az állapotos asszonyoknak és szoptató anyáknak nincsenek megen­gedve. Ezen jegyzék megjelent a MÉM Közlönyében (Vestník MPVž SSR), 1970 évi, 8. füzet, 16. sorszám, illetve a kiegészítése 1973.. évi 16. füzet, 48. sorszám.) Az egységes földművesszövetkeze­tek kötelesek ezen előírásokat hiány­talanul betartani. A műszaki forrada­lom a mezőgazdasági üzemekben Is mind az állattenyésztésben, mind pe­dig a növénytermesztésben új, komp­likált gépeket és gépsorokat állít munkába. Ezért szükséges olyan in­tézkedéseket foganatosítani, hogy á termelőszövetkezetekben dolgozó asz­­szonyok Is elsajátítsák az új gépek kezelését. A szocialista mezőgazdasá­gunkban elért sikerek elképzelhetet­lenek asszonyaink és leányaink önfel­áldozó munkája nélkül. Ezért Is köte­lesek vagyunk a jelenlegi, megválto­zott körülmények között asszonyaink részére olyan munkalehetőséget létre­hozni, ahol teljes mértékben érvénye­síteni tudják adottságukat — mert ez nemcsak asszonyaink, hanem az egész társadalom érdeke. JUDr. Michal Ďurdiak A tervszerűség elvét a szövetke­­zetekben az efsz-ekről száló 1959/49 számú törvény mondja ki, amely szerint a szövetkezetek a nép­gazdaság tervével összehangolva, ki­dolgozzák a saját távlati és éves ter­melési tervüket. Az efsz-ek mintaalap­szabályzata 1. és 2. cikkelye szerint is az efsz-ek a szövetkezeti tagok ön­kéntes szövetkezései, amelyek szo­cialista termelési-gazdasági szerveze­tek — de egyúttal a szövetkezeti föld­művesek társadalmi szervezetei is, amelyek feladata közös munkával — a társadalmi érdekekkel összhangban — mezőgazdasági nagyüzemi terme­lést folytatni. Ebből az következik, hogy a szövet­kezetek kötelesek terveiket úgy elké­szíteni, hogy ezek felöleljék mind a termelési, mind a társadalmi felada­tokat. Ez a kötelesség a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapsza­bályaiból is következik, mert az efsz-ek Vili. kongresszusán jóváha­gyott alapszabályok VII. fejezetének 32. bekezdése szerint is kötelesek el­készíteni a társadalmi tevékenységet érintő munkatervüket, mert a szövet­kezetek egyúttal a szövetség alapsza­bályaiból és szervei határozataiból rájuk háruló feladatokat is teljesítik. Szocialista mezőgazdaságunk hu­szonöt éve bizonyítja, hogy csak a szövetkezeti parasztság, a mezőgaz­dasági dolgozók tervszerű és céltuda­tos munkája eredményeként érhettük el mezőgazdaságunk jelenlegi színvo­nalát, amely világviszonylatban is elő­kelő helyet foglal el. A szövetkeze­tek tervei mindig olyen feladatokat tartalmaztak, amelyeket a legfelső párt- és államszervek tűztek ki és ezek célkitűzései mindig összhangban voltak a társadalmi érdekekkel. A szövetkezetek terveiben a fő hangsúlyt mindig is a termelésre fek­tettük, mert a szövetkezet elsősorban gazdasági szervezet. A társadalmi te­vékenység terve mindenkor a szövet­kezet gazdasági tervének tartozéka, A TERV — TÖRVÉNY mert belőle származik a társadalmi tevékenység tervének anyagi fedezete is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az efsz-ek termelési­pénzügyi tervei kidolgozásához végre­hajtási utasítást adott ki, amely ki­mondja, hogy a társadalmi tevékeny­ség terve az efsz termelési-pénzügyi tervének a szerves része. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége KB módszertani utasítása szerint a szövetkezetek társadalmi tevékeny­ségének terve mindenekelőtt a kö­vetkező feladatokat tartalmazza: a szövetkezeti parasztság szocialista öntudatának elmélyítését, a munkás­paraszt szövetség megerősítését, a szocialista hazafiság és a nemzetközi öntudat elmélyítését, a magsabb fokú szocialista munkaviszony kialakítását, a szocialista brigádmozgalom, vala­mint a szocialista munkaverseny el­mélyítését, a szövetkezeti tagok mun­kakörülményeinek a javítását, közgaz­dasági és társadalmi, kulturális vi­szonyának megerősítését. Mindezen feladatokért elsősorban a szövetkezetek felelősek, mert ezek egyúttal a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének alapszervezetei is. A szövetkezet társadalmi tevékeny­ségének terve a szövetkezetek terme­lési-pénzügyi tervének része, jóváha­gyása a járási mezőgazdasági igazga­táság illetékes bizottságától, (amely bizottság munkájában résztvesz a SZFSZ jb képviselője is), valamint a szövetkezet közgyűlésének jóváhagyá­sától függ. Abban az esetben, ha ezt a tervet jóváhagyják, általános érvé­nyű. A XIV. pártkongresszus által kitű­zött célokat, valamint a központi bi­zottság plenáris ülésének célkitűzé­seit csak a politikailag és szakmailag fejlett szövetkezeti tagok képesek végrehajtani, akiknek az eddigi szor­galma és igyekezete mellett elegendő szellemi és testi ereje lesz e célok hiánytalan végrehajtásához. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének minden igyekezete e célok elérésére összpontosul, mert a szövet­ség a párt által kitűzött társadalmi feladatok végrehajtója. (dr) Szüreti ünnepély Ke Košicén IKassán) került sor a kerü­leti szüreti ünnepség megrendezésére. A város ez alkalomból ünnepi kön­tösbe öltözött, hogy minél méltóbban fogadhassa vendégeit. Ünnepi beszédet a párt- és kor­mányküldöttség vezetője, fán Janovíc, mezőgazdasági- és élelmezésügyi mi­niszter mondott, aki tolmácsolta a központi szervek üdvözletét, gratulált a mezőgazdasági és egyéb termelési ágazatok terén elért sikerekhez... — Önökkel együtt nagyon örülünk ezek­nek a szép eredményeknek — hang­súlyozta fanovic elvtárs —, melyekkel a kelet-szlovákiai síkság dolgozó népe azt is kifejezi, hogy elkötelezett híve a szocialista eszméknek ... őszinte el­ismerésünket fejezzük ki azokért az eredményekért, melyeket a koSicei, trebiSovi, michalovcei és a többi járá­sok mezőgazdasági üzemei a gabona­termesztés és szőlészet fejlesztése te­rén már eddig is elértek... A koSicei járás állami kitüntetésben részesült, hiszen az idén több mint 40 mázsás átlaghozamot ért el a kalászosoknál. Az ünnepi beszéd után kitüntették a kerület legjobb mezőgazdasági dol­gozóit, akik becsületesen helytálltak az ide kenyércsatában, majd sor ke­rült a népviseletbe öltözött csoportok és allegúrikus kocsik felvonulására. A vidám ünnepély ez alkalommal a né­pek baráti összetartozásának jegyé­ben zajlott le. A szüreti ünnepélyek általában bor-, illetve gyümölcskiállitással egybekö­töttek. így volt ez most is. A legna­gyobb sikert a Tokajhegyalja arany­érmes borai, aratták. —Ib­ii- * rí в — о S о c *S £ .t; ® »- NI 0) сл -a T3 ев a « tt Й 'Я e Jg aj .2 e-J T3 U N *03 Я я CD X B r а в Я 2 << Foto: Róbert Berenhaut

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents