Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-05 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1974. október 5. 14 О ШИ NÖGlYIUlSlE Wh M Már több mint két éve üzemel a Slovenské Pole-1 Állami Gazdaságban egy nagy befogadóképességű, szakosított borjúnevelde, amely a galántal Járás mezőgazdasági üzemeinek borjúnevelési problémáját Igyekszik megoldani. Két év elég hosszú idő ahhoz, hogy az eredmények és az Itt nyert tapasztalatok alapján mérleget vonva lehessen értékelni előnyeit és feltárni fogyatékosságait. Hiszen minden új elgondolás és módszer bizonyos problémákat hozhat felszínre. Ez érvényes e korszerű borjúneveidére is. A farm 2200 férőhelyével 1000 kisborjú és 1200 három hónapnál Idősebb borjú felnevelését teszi lehetővé nagyüzemi módszerekkel. A Járás mezőgazdasági üzemeivel kötött szerződések alapján kéthetente veszik át a szövetkezetektől a 10 napnál Idősebb borjakat és szállítják a Dolný Chotár-i neveidébe. Itt 56 napos korukig tejtáplálással, ezt kővetően hat hőnapos korig már széna, abraktakarmányok és tápok adagolásával nevelik a borjakat. A hathónapos kor betöltése után a borjakat visszaszállítják a mezőgazdasági üzemekbe. PROBLÉMÁK A KLIMATIZÄLÁS KORÜL Az új technológia új épületeket követelt. Ezeket a legkorszerűbb technikai adottságok felhasználásával fel Is építették. Kezdetben az itt dolgozóknak — mivel kellő gyakorlattal nem rendelkeztek — az új technológiai követelmények leghelyesebb alkalmazására maguknak kellett rájönniük. Jelenleg már egyenesbe kerültek, de az istállók hiányosságai még most is megmutatkoznak. Különösen a klimatizálás, a fűtés és a szellőzés terén adódnak nehézségek. Főképp télen rossz a helyzet, mivel az istállókon nincsen ablak, és csak az automatikus klimatizálás biztosítja a légcserét. A kisebb, 1000 férőhelyes istállóban még úgy ahogy tűrhető a helyzet, de az 1200-as istálló nagynak bizonyult, igen nehéz kifűteni és a kellő légcserét is biztosítani. A hidegebb napokon a felfázás veszélye fenyegeti a borjakat. Hogy ezt elkerüljék minden nyílást befedtek, elzártak. Ez viszont a levegő pára- és ammónia tartalmának megnövekedését eredményezte. A KIFUTÓK HIÄNÝA Az új istállók mellett nincsenek kifutók. Ez a hiány különösen az idősebb borjak esetében .negatívumként jelentkezik. Egészséges állatállomány felneveléséhez a friss levegő, a napfény és a mozgási lehetőség elengedhetetlen. A problémát úgy oldották meg, hogy a telepen levő három régi istállót, amelyek mellett kifutók vannak, adaptálták, korszerűsítették s így a borjakat kisebb csoportokba osztva helyezhetik el ezekben az istállókban. Az adaptált istállók közül egy 220 férőhelyes, kettő pedig 90—90 borjú elhelyezésére alkalmas. Tehát lehetővé tették azt, hogy a borjak a szabad levegőn tartózkodhassanak, így azután Jobban gondoskodhatnak az üszöborjakról is, mert elsősorban ezeket helyezik e pavillonokba. A TAKARMÄNYOZÄS KÉRDÉSEI A nagyszámú borjak kellő ellátására rengeteg tejpor és táptakarmány kell e szakosított üzemben. A szükséges mennyiséget a galantai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat útján szerzik be. Általában a Nové Zámky-1 Milex tejüzemtől kapják a Laktavitot. Viszont gyakran küzdenek tejporhiánnyal. Nemrég a minisztériumtól külön tejpor kiutalást szereztek be és így jutottak két vagon tejporhoz. A borjak táplálásáról részletesebb felvilágosítást Semetková Alžbeta mérnöknőtől, a gazdaság takarmányozást felelősétől szereztünk be. — Annak érdekében hogy ne legyen ugrásszerűen . nagy átmenet az anyatejről a tejporra, a legfiatalabb borjaknak Kolostrant adagolunk — válaszolta kérdésünkre Semetková mérnőknő. — A Kolostrant az első időben tisztán, később egyéb tejporokkal, Laktavittal, Nukamellel, Plnomix-szal keverve adagoljuk. A Kolostran a stresszhatást gyengítő antibiotiukus szerekkel dúsított tejpor, amit a nitrai Biovetától szerzünk be. A borjakat 2—3 hetes koruktól fokozatosan rászoktatjuk a darára, starter takarmánytápra és szénára, nyáron pedig a zöldtakarmányokra, hogy mire elérik az 56 napos kort, már az abraktakarmány se legyep újdonság számukra. Amint a borjak elérik a megszabott korhatárt, tehát az 56 napot, egészségesek és erősek, átteszik őket az 1200 férőhelyes istállóba, illetve az üszőborjakat a már említett kisebb istállókba. Itt már kizárólag növényi táplálékot, szénát, zöldtakarmányt, lucernát vagy kukoricasilót és TK—2-es tápot kapnak. Amint elérik a hathónapos kort és a 180—200 kg súlyt, visszaszállítják őket az anyaüzembe. ELHULLÁS, SÜLYOYARAPODÄS A borjak egészségi állapotát jelentősen befolyásolja az, hogy különböző mezőgazdasági üzemekből származnak és más-más mikroklimájú környezetben láttak napvilágot. A különböző mikroklimájú istállókban különféle baktériumok tenyésznek, amelyek ellen már az anyatejjel megszerezték az immunitást biztosító ellenanyagokat. A nagy befogadóképességű borjúneveidében azonban teljesen más a környezet, a mikroklíma, amihez a kisborjaknak alkalmazkodniuk kell. Sok állat van egy helyen, ami a borjak számára stresszhatást jelent. A szállítás és a környezetváltozás következtében a borjak legyengülnek és általában veszítenek súlyukból. A legyengült szervezet hamar hasmenést, esetleg tüdőgyulladást kap, ami fokozottabb gondoskodást tesz szükségessé. A borjúnevelde saját állatorvosa és állategészségügyi technikusa a kisborjak körül bizony rengeteget dolgozik, állandóan injekciós tűvel szaladgál, hiszen 30—40 beteg borjú mindig akad az állományban. 'Az idősebb korosztályú borjak között már ritkább az ilyen fajta megbetegedés. Legfeljebb, ha mohón esznek, a felfúvódás néhány esete adódik elő. A régi istállókban lényegesen kevesebb a megbetegedés, amit a mozgási és edződési lehetőség, a napfény és a természetesebb tartásmód javára írhatunk. A súlygyarapodást illetően szintén akad még Javítani való. Az idei első félév átlaga alapján a súlygyarapodás 0,659 kg volt. Viszont a tervezett súlygyarapodás 0,78 kg-os átlagot ír elő. Így nagy vonalakban felvázoltuk e nagy befogadóképességű borjúnevelde munkájában mutatkozó még megoldatlan fogyatékosságokat. Ezek azonban nem olyan jellegűek, amit ne lehetne kiküszöbölni. A módszer jelentős előnye, hogy komoly munkaerő megtakarítást eredményez és a borjak nevelésében egységes módszert, racionális megoldást jelent. Még egy érdekessége ennek a munkahelynek, hogy a vezetőn, Jozef Jánsky mérnökön kívül az itt dolgozók között csak néhány férfit találunk, a zootechnikusok és a gondozók túlnyomó többsége nő. összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a hiányosságok kiküszölése és a borjúnevelés ilyen módszerének továbbfejlesztése egyre jobb eredmények elérését teszi lehetővé az állattenyésztés e szakaszán. OBENAU KAROLY A Slovenské Poie-i Állami Gazdaság nagy kapacitású borjúneveldéjének korszerű, új épületei. (Foto: Št. Barčák) Az 56 napos korukig tejtáplálással nevelt borjakat egyedi bokszokban tartják. A vemhes kocák takarmányozása .A szakszerű takarmányozás alapja a jé minőségű, megfelelően előkészített és romlatlan takarmány. Ellenkező esetben emésztési zavarok, gyomor- és bélbántalmak hátráltatják a fejlődést, vemhes kocáink elvetélnek, a szopósmalacok hasmenésben szenvednek. A napi fejadag nagyságát és összetételét mindig az állat kora, súlya, hasznosítása, kondíciója határozza meg. Fó irányelv az legyen, hogy a tenyészállat állandóan jó tenyészkondfcióban legyen (nem kövér és elzsírosodott), a napi takarmányadag minél több takarmányféléből álljon. A vemhesség és szoptatás időszakában nagy gondot fordítsunk a rendszeres ásványi anyag és vitaminellátásra, s ezt lehetőleg természetes takarmányokkal (zöldtakarmányok, sárgarépa, Incernalfszt, szilázs stb.) biztosítsuk. A vemhesség első és második hónapjában a vehem növekedése még olyan kismértékű, hogy a kocák takarmányozása alig tér 'el a szokásostól. Ilyenkor a kocák takarmányait túlnyomórészt olcsó, természetes takarmányok, burgonya stb. képezzék, természetesen kellő abrakkiegészítéssel. Az abraktakarmány napi adagja ilyenkor csak 0,3—1 kg legyen (sertéstáp), a túlzott abrakfogyasztás ebben az időszakban szükségtelen! A vemhesség második hónapja után a vehem rohamosan fejlődésnek indul, ennek következtében a koca tápláló-anyag igénye is jelentősen emelkedik. Ha e nagyobb igényt nem elégítjük ki, akkor a koca saját testállományának rovására fejleszti vemhét, ami káros. Az így legyengült koca a szoptatási időszak alatt kevesebb tejet termel, így malacai gyengébben fejlődnek ás érzékenyebbek lesznek a betegségekkel szemben. A fiatal, még fejlődésben levő kocáknak legnagyobb a táplálóanyag szükségletük. A vehem fejlődésén kfvül még saját testüket is gyarapítani kell. A fiatal vemhes kocának több abrakot és kevesebb zöldtakarmányt, tömegtakarmányt adjunk. A vemhesség második hónapja ntán legcélszerűbb a kocatáp etetése napi 2,5—3 kg-os mennyiségben. E keveréktakarmány tartalmazza a szükséges tépláléanyagokat, vitaminokat és egyéb hatóanyagokat. A vemhes kocákat a vemhesség eisé 10 hetében naponta kétszer, majd háromszor etessük. Különös gondot fordítsunk az etetendő takarmányok tisztaságára, mert a tisztátalan takarmányok könnyen elvetélést okozhatnak! Ha a zöldtakarmányt legeltetés útján kapják sertéseink, akkor mindig etetés előtt legeltessünk, úgy, hogy etetésig még kipihenhessék a mozgás okozta fáradtságot. Etetés után közvetlenül soha sem szabad legeltetni, mert a jóllakott koca keveset és rosszul legel. A vemhesség utolsó napjaiban « kocák abraktakarmányát fokozatosan csökkentsük úgy, hogy közvetlen az ellés előtti 3—4 naptól már csak az étvágynak megfelelő mennyiségű fvós képezze takarmányukat. Az Ivós langyos vízzel bekevert búzakorpából, gabonadarából, párolt burgonyából készüljön. A vemhesség utolsó időszakában s ellés után egy héttel takarmánykiegészítőszer napi adagolása előnyösen hat a vehem fejlődésére és növeli az ellenállóképességet. (K. Gy.) HEVENY FLUORMERGEZES A MARHAÄLLOMÄNYBAN Egy gazdaság istállójának tetőgerendázatát és a padlás deszkázatát msenként 100 g kálíumammónlum-btfluorid oldattal bemázolták. 9 hónap múlva egy kb. 8 hetes borjún bénulást, egyensúlyi zavarokat, enyhe felfúvódást észleltek. Az ejőtte való napon egy 16 hónapos növendék hasonló tünetekben betegedett meg, s 24 órai koplalás után csak kevés tejet ittak, más táplálékot nem vettek fel. Az először megbetegedett állat a következő napokban ismét normális mennyiségű szénát evett. Napról-napra soványabb lett. Erős hasmenése volt, amit nem lehetett megállítani. Az első tünetek utáni 14. napon elhullott. A boncoláskor súlyos bélgyulladást, a bendőben vaskos szürkesárga felrakődásokat találtak. A fluortartalmú anyaggal „ pácolt deszkákkal érintkező szénában a fluor feldúsült (pl. 672 mg % a sz. a.-ban) s ez vezetett a súlyos mérgezéshez, amely a kifejlett állatoknál szintén erős hasmenésben és a tejhozam csökkenésében nyilvánult meg! —T. U.— JUHOK MEGBETEGEDESE Nagytömegű gabonaszem fogyasztása juhok és más kérődzők bendőjében tejsavképzódést, súlyosabb esetekben általános acidoslst és gyors elhullást okozhat. A betegség lefolyása nem csupán az elfogyasztott gabona — főleg búza és árpa — mennyiségétől, hanem más tényezőktől Is függ. Azok az állatok, amelyek korábban Is keményítőben és szénhidrátokban gazdag takarmányt fogyasztottak, tekintélyesebb mértékű gabonát tudnak felvenni, mint azok, amelyek rostban és cellulózéban gazdag takarmányt (szénát, szalmát stb. ] • kaptak. A koncentrált takarmányhoz lassan hozzászoktatott gyomor nagyobb mennyiségű gabonát is felvehet, de a hirtelen átállás gyors lefolyású és halálos kimenetelű megbetegedést válthat ki. Lényeges az egyidejűleg fogyasztott rostos takarmány mennyisége. A jől előkészített, pl. szecskázott szálastakarmány a nyálelválasztást fokozza, ezzel a bendőben nő a karbonátok mennyisége és ez akadályoz-, za a bendőtartalom túlsavanyodását. A betegség kialakulása szempontjából fontos a felvett víz mennyisége is. Sok folyadék bevitelekor a bendőtartalom savkoncentrációja csökken és vele a savak maró hatása is a bendő nyálkahártyájára. (Prakt.) SERTES-PARAZITÖZISOK ELLENI VÉDEKEZÉS A tervszerű védekezés legfontosabb területének a tenyésztelepek tekintendők. Erős fonalféreg-fertőzöttség esetében (kocasüldők) az anthelmíntikus kezelést ajánlatos a vemhesség kezdeti szakaszában elvégezni a kocák tehermentesítése érdekében. A malacfertőződés megelőzését a megfelelő higiéniai körülmények megteremtése mellett — a kocáknak a vemhesség utolsó hónapjában végzett parazitaellenes kezelése szolgálja. A hizlalási eredményeket a malackori fertőződés súlyosan befolyásolja. _s. A.—
